Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-18 / 296. szám
1968. december 18. szerda S. oldal Parasztságunk tömegszervezete HÜSZ EVVEL ezelőtt, 1948. december 18-án alakult meg az UFOSZ és a FÉKOSZ egyesüléséből a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége. közismert nevén a DÉFOSZ. Létrejötte és négyéves működése ma már történelmi múltunk részét képezi. Mégis, ezen a mostani évfordulón illő tisztelettel kell emlékeznünk erre a szervezetre. Egyrészt, mert itt él ma is, s munkálkodik körünkben ennek a szervezetnek számos fáradhatatlan harcosa, másrészt, mert a megtett útra visszatekintve a szervezetet ott látjuk a parasztság jobb életéért, felemelkedéséért küzdők első soraiban. A DÉFOSZ több tízezres tagsága túlnyomórészt újonnan földhözjuttatottak- ból és olyan, kevés földdel rendelkező kisparasztokból állott, akik a parasztság legnagyobb tömegét alkották abban az időben. Nagyrészt rájuk hárult az ország élelmiszerellátásának gondja a háborút követő években. Helyzetük roppant nehéz volt, hiszen nagy részük gazdasági felszerelés, igaerő nélkül, valósággal a tíz körmével művelte a földet, s kimondhatatlan nehézségekkel kellett szembenéznie. Ugyanakkor az újgazdák és a régebbi kisparasztok ki voltak szolgáltatva a falu módosabb rétegeinek — sokan emlékeznek még rá. hogy abban az időben falun Ki nem javít olajkályhát? A válasz felettébb kézenfekvő: sok mindenki. Aki például korábban foglalkozott Kecskeméten a garanciális javításokkal — a Szolgáltató Vállalat — átadta folytatásra annyi máshoz hasonlóan ezt a ténykedését is a Szekszárdi Vasipari Vállalatnak, amely rendelkezik Kecskeméten ki- rendeltséggel. A „Mekalor”. kályhákat gyártó cég viszont — a Mechanikai Müvek — nem bízta meg e típus javításával a szekszárdiakat. Még pedig azért nem, mert a Vasipari Vállalat ugyancsak előállít olajkályhákat és így konkur- renciát jelent a Mechanikai Müveknek. Mindez akkor derült ki, amikor egyik cikkünkben feltettük a kérdést: ki javít a garanciális időn belül „Mekalor” olajkályhát a megyében. A felsorolás nem okozott gondot. Egyedül a Bajai Vas és Fém Kisipari Termelőszövetkezet. Ismerve erőfeszítéseiket, senki sem vitatja el trink, hogy átérzik a „lakossági szolgáltató tevékenység fejlesztésének fontosságát”. Növelték az utazó brigádok létszámát. Két újabb Trabant-kocsit vásároltak, hogy gyorsabban jussanak el a városokba, falvakba. Plakátokkal hívják fel magukra a figyelmet. November eleje óta Kecskeméten, a Bács-Kisk"n és Szolnok megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vél alatnál Is bei-lcntheti bárki az igényét. Két bajai szerelő kedd, szerda és csütörtökönként csak a megyeszékhelyen és a környékén dolgozik. Ily módon valamiben mlndegvik-'ibnek igaza van. A Mechanikai Műveknek abban, hogy nem kívánja előnvhöz juttatni a konkurrens vállalatot. A bajai ktsz vezetői is nyugodtak, mert úgy érzik, hogy a tőlük telhetőt megtették. A tanasztalatok szerint viszont Kecskeméten a heti IFIK) be’elöntésből, hívásból rendszerint akad olvan, ame'Vfc- nek nem tudnak eleget tenni az utazó szerelők. Legalább egy hétig hűvös marad az igAnviRk o!aikM”hája. S nyilvánvaló. bogv ők nem tudnak igazat a1’ni sem a vállalatoknak. sem a kts’-nek. mert abhoz nagvon hideg van a szobájukban. S ebben nekik van igazuk. — halász — kemény összecsapások, nagy harcok dúltak a kisemberek jogainak helybeli érvényesítéséért. ILYEN helyzetben rendkívül sokat jelentett olyan érdekvédelmi szervezet létrejötte, mint amilyen a DÉFOSZ volt. A kommunisták vezetésével, vállvetve a falu politikailag leghaladóbb erőivel, a DÉFOSZ sokat tett azért, hogy a felszabadult Magyarországon megtalálja helyét, s jövőjét a tegnapi nincstelenek hatalmas serege. Négy év elmúltával, 1952- ben a DÉFOSZ beolvadt a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetébe. Abba a szervezetbe, amely a mai napig is magáénak vallja az elődök forradalmi hagyományait, azokat a hagyományokat, amelyek erőforrást jelentenek mostani hétköznapjaink nagy feladatainak betöltéséhez. MERŐBEN más feltételek között, a húsz év előttinél összehasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben, a MEDOSZ is megőrizte érdekvédelmi jellegét. Akik pedig akkor, húsz évvel ezelőtt még csak keresték az utat. ma a megtalált úton haladnak a felismert célok felé. K. I. VadapróléX fiiiában A MÉK békéscsabai ki- rendeltségén az őszi idényben több mint 40 000 fácánkakast, nyulat, őzet, dámvadat vettek át a vadász- társaságoktól. A békéscsabai kirendeltség most vad- feldolgozó és hütőüzemet épít. A jövő év végén már konyhakész és félkész csomagok készülnek itt a különböző apróvadfélékből. A tervek szerint külön exportálják a nyúlgerincet, a nyúlcombot és a fácánt, hazai fogyasztásra pedir többek között vadapróléko hoznak forgalomba mű- anyagtasakokban. Félmilliós haszon A képünkön látható asz- szonyok és lányok igen hasznos és jövedelmező munkát végeznek az érsek- csanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság kedvelt melléküzemági termékét, az ecetes tormát készítik elő csomagolásra. A finom csemegét, amelyet szívesen tálalnak a háziasszonyok a főtt hús mellé. 5—10 dekás mű- anyagtasakokban és 10—15 dekás poharakban szállítják a kereskedelemnek. Háromszáz mázsa saját termésű tormát dolgoznak fel. Kreitszmann József, a segédüzemág vezetője elmondja, hogy tormán kívül uborkát, káposztát, paprikát is savanyítanak. A káposztát egy kilogrammos nylonzacskókba csomagolják. A tervezett 20 vagon helyett mintegy 30 vagon árut dolgoznak fel. A melléküzemág mintegy félmillió forint tiszta jövedelmet hoz a termelőszövetkezetnek és csaknem negyven asszonynak, lánynak ad hat hónapon át elfoglaltságot. (Pásztor Zoltán felvétele.) Eladó egy gyár Szünet következik, A .ecskéméti népfronttanácskozás száz résztvevője vidám nyüzsgéssel vonul ki- lelé a piros plüsshuzatú székek között. A végig feszült figyelmet kívánt vitaindító előadás után jólesik egy kis testi-szellemi lazítás. Itt is, ott is, hangos, kedélyes üdvözlések, s már menet köz- oen új beszélgető csoportok alakulnak. A megye helységeinek népfrontvezetői jöttek össze háromnapos „fejtágítóra”. Ilyenkor felújulnak a régi mozgalmi barátságok; jó ízlelgetni közös élmények emlékét; könnyű helye van a tréfának. Egyszer csak „kiválik” egy mondat az általános zsongásból. Hangsúlya is különleges, de kivált a tartalma szokatlan. — Eladó egy gyár... Ki vesz egy jó karban levő üzemet? Nevetés, évődés. — Ml az, csődbe jutottatok?... Jól kezditek a mechanizmust. — Ne bolondozz! — De igaz ... Eladó egy kis gyár. Nem a miénk. Menj csak abba a sarokba, oda a tükörhöz, Ismered Márkus Pistát, a dávodi népfrontelnököt. Nos, ő van éppen nagy beszédben a szomszédaival. Biztosan a gyárat kínálja... Ilyet nem lehet elszalasztani. Odasietek. — Milyen gyár eladó Dá- vodon? Vagy csak tréfálnak a többiek? Márkus István széles mosollyal bólogat. — Igen, igen. Eladjuk a kendergyárat. __ ? — Leállunk, mert... nincs elég munkásunk. — Nincs?... Hiszen hagyományos kenderfeldolgozó hely a dávodi üzem. Mégiscsak volt már kialakult törzsgárdájuk... — Volt... De egyre ki- sebbedett, s ma már kevesebb annál a bizonyos alsó határnál, amellyel rentábilisan termelhetünk. — Mi az ok? — Ez az, hogy más oldalról örvendetes az ok: igen jók a környékbeli termelő, szövetkezetek. Lassan-las- san egészen elszívják tőlünk az embereket. — Csak ez lenne az ok? Jóllehet, döntő lehet a mun. Írások elhatározásában a nagyobb jövedelem; viszont aki már régóta dolgozott az üzemben... — Van ám még egy jelentős momentum: —eléggé Idejétmúlt, egészségtelen módszerrel termeltünk már. Volt & van is terve a szegedi vállalatközpontnak korszerű kendergyár építésére, de itt, Dávodon ezt a fejlesztést nem lehet megoldani. A gyárhoz egészen közel sikerült kiváló gyógyfürdőt létrehozni, s egészségügyi okokból sem lehet a mi üzemünket tovább terjeszteni. Kenderáztatás — gyógyfürdő — nem fér ösz- zse. — Ezért is állnak le..: Jó tsz-ek vonzása, eléggé beszűkült lehetőségek a továbbfejlődésre, munkakörülmények egyenként is elég súlyos okok, hátha még összeadjuk őket? ... — Természetesen, aki nem ment el a tsz-be, még tud dolgozni nálunk. Március 31-ig lenfeldolgozást végzünk. Róluk, elhelyezkedésükről gondoskodik a vállalat azután is... De itt marad a 2000 négyzetméternyi alapterületet kitevő három üzemi épület; egy 50x10 méteres ház, ami irodát, kultúrtermet, fürdőt, ebédlőt, orvosi rendelőt foglal magában. Ezeket szeretnénk eladni. Jól járna vele bármely vállalat, hiszen nagyszerű ruha-, műszervagy alkatrészkészítő telenet lehetne itt berendezni. Más iparágakban — tehát nem a kenderfeldolgozásban —, munkaerőhiány se lenne, hiszen mintegy négyszáz dolgozó — főleg fiatal — közül lehete válogatni. Nos. kedves iparvállalatok, lehet tárgyalni. Főútvonal mellett eladó egy jó karban levő gyár. Tóth István ezer hektár föld került ki- a mezőgazdaságban is az sajátításra. iparszerű termelés folytatáM ost, a nehéz kezdeti sát szorgalmazzák. A köévek után évről év- zelgő XX. évforduló tisztere ifjabbá válik a megye, létére szervezett munkaveramelynek székvárosából seny is hatalmas lendítő napjainkra modern ipari er°. Tisztában vagyunk azszívében, az NDK Nagybirtokok sora volt itt, metországunkban ki is bázis lett Korszerű nagy- 231 is, nyugati határszéli északi tájam- ez Schwerin, amelyek gazdáinak fejtő- használták ezt a lehetősé- üzemek jöttek létre, így az megye polgárai leven, hogy A város néhány éve ünne- rést okozott, hogyan ver- get. Itt, Mecklenburgban is Északi Kábelmű, a mű- az elkergetett junkereit, pelte 730. születésnapját, hetnék el egy nap alatt kisajátították a parasztok anyaggyár, a tejkonzerv- iparmágnások és bankárok Mégis ma, amikor az állam egyévi jövedelmüket. A és a földmunkások, a mun- üzem; vagy a Klement csupán az alkalomra lesnépe a köztársaság fennál- családok többségének vi- kásosztály és pártja vezeté- Gottwald Művek, amely- nek amikor újra bevonullásának huszadik évfordu- szont az évi keresete is sével, a nagybirtokokat. ben a hajózási berendező- hatnának az elvesztett palócának a megünneplésére alig volt egy napra elegen- ,, - ieionttfcéfrfi nnii sek; alkatrészek készülnek radicsomba... Jól ismer- készülődik, Schwerin — if- dő. Fritz Reuter írta ezt, a N ti kai tett 0,~ yilágszínvonalon. Az ipari , A ii. A 700 éves város csodaforrása 0si város Mecklenburg igazságtalanságok hazája, dái lehessenek. A mi Néjabb, mint valaha. Pedig a mecklenburgi táj költője, N csimán '"azért mert terme es a megye tarsadal- Kc?J'.t^®as, oba", kidolgozott város és környéke hajdaná- s a haladó polgárság képvi- uradalmi rsplédp’k pn a mi össztermékeinek a felét ,,Szürke tervet amelyet a ban bizony nem volt sem selője, a 48-as forradalom sM^voa^zt^k ^ tízzel teszi ki- Wittenberge váró- bonni pancelszekrenyek rejfiatalnak, sem virágzónak idej-m. számára teremtett biztos M harom nagyüzemének fenek s amely szinten az nevezhető. Q a szociális ellenié- ^ J T egyike. a Veritas varrógép- ^n es ehhez hasonló illuA Németországot vérben- ^ teknek ez az országa Mindenekelőtt azért' mert Syár (Naumann) leráznál »ókkal kapcsolatos, vasban egyesítő Bismarck egyszersmind a politikai re- vetett etv több országba exportál és A csodaforrás, amelyet annak idején ezt mondot- akciónak is a menedéke tshfcZ i« gépei Magyarországon isis- ** a címben említetta: „Ha eljön a világvége, volt. A nagybirtokokon gvü- ^ene^n feldiX^róna mftek és keresettek. tem, s amely megyénk laés Mecklenburgba megyek: lekeztek az 1918-as forrada- Mindezeken túl — s ez a kőit taplalja, üdíti: a népi ott 50 évvel később jön lom napjaiban a „fekete „ ??t h a „ 5® legfőbb feladatok közé tar- hatalom, a szocializmus. S csak el!” A Junker-kancel- Reichswehr” és a szabad- a ApifiTn tozik ~ a megye legjobb talán megenged az olvasó lárnak igaza volt Mecklen- csapatok pribékjei, hogy az- úton halad afelé, hogy az végezetül egy — nem is burg valamennyi német ál- tán véres terrorral nyomják -^ártiáhól ,Vv » IMS NDK éléskamrájává váljék, mellékes — megjegyzést. A lám közül a legelmaradot- el a vörös munkásokat, ka- t nlf na A szocialista mezőgazdaság schwerini vár, amelyben tabb volt. Abban az idő- tonákat » ~ összesen 33 állami gaz- egykor az „örökös nagyben, amikor még a Bis- Ez volt a helyzet Meck- SV’ viiáaháhpr.-.v,^ daság’ mintegy ezer tsz és herceg” famíliája, s velük marckhoz hasonlók uralták lenburgban a hitlerizmus ÍZ 14 kertészeti szövetkezet együtt a múlt székelt, ma a nagyipar cézárjaival bukásáig. A szovjet hadse- ~ a hasznosítható összes — leányotthon. Félbzer nöeevetértésben az országot. reg, amely tönkreverte a fa- .. . ° V7 mezőgazdasági területnek a vendék készül itt leendő Ilyen volt Mecklenburg sizmust, megadta a lehető- aig szaz-szamra került ki. 97 százalékán gazdálkodik, hivatására, amely teljes ’945 előtt: teii?l mézzel fo- séget a német munkások- Ezek a famíliák egyszerre Szoros a kapcsolatuk az egészében a jövőnek van lyó tartomány, s egyúttal nak és parasztoknak, hogy elveszítették hatalmukat, élelmiszeriparral, e mintsa. szentelve... (Fo'v'ott'ik.) az égbekiáltó társadalmi végre a saját hazájuk gaz- Schwerin megyében 180 játos népgazdasági ágazat, Hans Schuster
