Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-18 / 194. szám
1968. augusztus 18. vasárnap 5. oldal Nemzetközi éneklő hét Veszprém, 1968 „Cohors generosa.. ” ki- lencszáz lelkes dalos énekelte Kodály szép vegyeskari művét a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájában. Franciák, belgák, nyugat- és keletnémetek, csehek, románok, észtek és magyarok. Így indult a nemzetközi éneklő hét az Európa énekel mozgalom keretében, először Veszprémben. Hét napon át különböző nyelven zengett a dal. Közös éneklés és bemutatók követték egymást. Énekkarok és karmesterek négy csoportra osztva lelkesen készültek a hét végi fesztivál koncertekre. A törékeny szívember, Oriol Mar- torell, az éneklő hét kedvence, spanyol karmester, Brahms Szerelmi dalkerin- gők című művén dolgozott négy nemzet dalosaival. A fáradhatatlan, mosolygós hannoveri Willi Träder Bach Magnificat c. művével készült. A veszprémi Liszt-díjas Zámbó István Mozart Requiemjét vezényelte és a fesztivál egyik legjobban sikerült műsorszáma volt. A tehetséges, energikus Makiári József Liszt-díjas, a Vox Humana karnagya vállalta a legnehezebb feladatot, Sugár Rezső Hősi ének c. oratóriumát. Az igen nehéz és igényes szólistákkal (Réti József, Supala Kolos, Moldo- ván Stefánia, Varga Magda), az Állami Hangverseny Zenekarral és 150 tagú kórussal előadott mű megérdemelt nagy sikert aratott. Az énekkarok egyéni produkciói közül kiemelkedett a hannoveri Singkreis Willi Träder, csodálatosan kifinomult, utolérhetetlen Bach-, Monteverdi-művek előadásával. Itt a karnagy- gyal együtt minden dalos élte is azt, amit énekelt. A magyar kórusok közül a Tillai Aurél által vezetett Pécsi Nevelők Háza Kama, rakórusa és a váci Vox Humana, Makiári József vezetésével vitte el a pálmát. Természetesen minden részt vevő kórus igen magas színvonalon mutatta be az előadott műveket. A programot gazdagította a tihanyi apátságban rendezett orgona- és a keszthelyi kastélyban rendezett énekkari és zenekari koncert, a Sulyok Tamás által vezényelt és tomboló sikert aratott Bartók: Divertimento és Kodály: Páva variációk. És a hangulatos balatoni hajókirándulás! Gyorsan elrepült az egy hét. Ügy éreztük, hogy igazán valóra váltak Kodály örök értékű szavai, ami a fesztivál jelszava is volt: ^.Legyen a zene mindenkié!” Amikor utoljára szólaltak meg a fanfárok, jelezve a fesztivál befejezését, egymás kezét fogva, könnyes szemmel énekelte mindenki a régi diákdalt, Tillai Aurél négyszólamú feldolgozásában: „Gaudeamus igitur...” Elismerés illeti Veszprém városi tanácsát és művelődésügyi osztályát, a Népművelési Intézetet és mindazokat, akik névtelenül is lelkesen dolgoztak ennek a magas színvonalú nemzetközi dalostalálkozónak a sikeréért. Megyénkből a fogyasztási szövetkezetek négy tagot delegáltak a fesztiválra: Farkas Imrénét és Lengyel Lászlónét, a solti kórus tagjait; Mészáros Erzsébet kórustagot és Kovács Gézáné karnagyot Tiszakécskéről. K- G. jugoszláviai útijegyzet IV. Mielőtt búcsúiKét kiállítás infenénk Két igen színvonalas és témáját tekintve is ritkaságnak számító kiállítás tart nyitva Baján, illetve Kecskeméten. A Bajai Türr István Múzeum a magyar polgári városvédelem XVI—XIX. századi fegyvereiből mutat be gyűjteményt, a Kecskeméti Katona József Múzeumban két kitűnő iparművész, Szabó Erzsébet és Szabó Marianne munkái láthatók. Fegyverek Fondorlatos görbületű verelkre, ha csak egy te- szablyálk, nemesen dombo- remiben is ilyen kincs van rodó vértek, korán-idéze- felhalmozva? tekkel ékes. damaszkuszi pengéjű handzsárok, lánc- fátylas sisakok, beégetett hajszáldrótokkal, rézvere- tekkel díszített, elöltöltős pisztolyok (bizonyára jobban lehetett velük verekedni, mint lőni), elefánt- csont intarziás vadászkészletek, díszpukkantásra alkalmas mozsarak, lövész- egyleti céltáblák, fojtások, csappantyúk, lőportörők... A leghevesebb és legel- lemtétesébb indulatokat válthatja M a nagyszerű tárlat, amelynek anyaga főként a Nemzeti Múzeumból, kisebb, de ugyancsak értékes része pedig Bajáról került a múzeumba. kénit az a nagy jelentőségű, hogy általában nem szemcsézi, csiszolja, köszörüli az üveget, ahogy általában szokásos. Az anyag természetéhez leginkább illő sima felület alatt, tehát az üveg belsejében hozza létre a kristályt, gyöngyöt, repedezettséget idéző finom hatásokat. Hasonlóiképpen fátyolszerű halvány színfoltjait, küTanulni, tanulni, tanulni! Szarajeviói utcarészlet. Előtérben az Oslobodjenje szerkesztőség impozáns épülete. Turisták a mecset tövében. (Pásztor Zoltán felvételei.) Meghatottságot: Nem lehet enélkül nézni Kossuth kardjára, Bem szablyájára és az aradi vértanúk relikviáira. Tiszteletet: Lehetetlen megtagadni a régi városlakóiktól, akik hatalmas lelkesedéssel, javaikat nem kímélve, hozták létre lö- vészegyletedbet a Rákóczi- szabadságharc bukása után, hogy reguláris hadsereg híján így védjék meg otthonukat. Nevetési ingert: A 16vészegyletek a kiegyezés után nagy majálisok, gáláns ünnepségek alkalmai lettek a gazdag polgárság számára, népes díszelnök- séggel, fontoskodó adminisztrációval. (Még szerencse, hogy a mai sportklubok elődeit is láthatjuk bennük.) Féktelen dühöt: Mennyi anyagi és véráldozat té- kozolódott el hiába a fegyFegyverek az üvegszekrényben. Csodálatot: A művészi talentummal megáldott fegyvermesterefc, a fájtatoknál verejtékező céhlegények, és nem utolsósorban azok iránt, akik kizsákmá- nyoltságukkal megfizették a gyilkolószerszámok árát, uraiknak és akik a maguk primitív fegyvereit mindig igazabbul forgatták. Üveg és textil Inkább csak szakmai körökben tudják, hogy a Munkácsy-dá'jas Szabó Erzsébet nemzetközileg is milyen elismert megújítója a Magyarországon nem valami nagy hagyományokkal rendelkező üvegművészetnek. Technikai megoldásaiban, amelyek közül egy tucatnyi szabadalmazás alatt áU,főSzarajevö a Bosznia-Her- cegovina-i Szocialista Köztársaság fővárosa. Politikai, kulturális és ipari központ. Lakosainak száma a második világháború után 80 ezer volt. Azóta megháromszorozódott. Egyetemein több mint 15 ezer főiskolás tanul. Korszerű vasútvonalak és autóutak kötik össze az ország különböző részeivel. Fontos gazdasági és turisztikai | központ Közép-Európa ésí az Adriai-tenger között. A turisták számára gaz-, dag történelmi múltja teszi | vonzóvá. A város kellős közepén áll a Husrev bej me-, eset, amelyet 1530-ban építettek. Ez az egyik legnagyobb és legértékesebb mecset a Balkánon. Főkupolája 26 méter magas. A mecset udvarán nagy a forgalom. Fényképezőgépek kattognak. A hűvöst kínáló évszázados oszlopok alatt turisták pihenik ki a városnézés fáradalmait, összegezik a látottakat és alkonyaikor búcsút intenek a városnak, amely a történelem folyamán oly sokszor született újjá ... Vége. Banczik István A cím nem szólam. Így' foglalhatnám össze legtömörebben azt. amit Kiss János, a Kecskeméti Berkes Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója mondott, amikor beadta felvételi kérelmét a kecskeméti pártiskolán. Jelentkezett az Oktatási Igazgatóság által meghirdetett speciális kollégiumra, ahol októbertől az ipargazdaságtan korszerű kérdéseiről tanul. Megkérdeztem: Hogyan határozta el, hogy képzett közgazdász létére, aki egyúttal előadó a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemén, vállalja egy évre ezt a többletet? — Már akkor eldöntöttem, hogy jelentkezem, amikor elolvastam júliusban a felhívást. De akkor tele voltam munkával, azután szabadság, nyaralás.. Most aztán siettem vele, mert a napokban zárják le a jelentkezéseket. Mié-rt éppen erre a szakra jelentkezett a négy téma közül? — Nem volt könnyű a választás, hiszen mint iskolaigazgatót érdekelt volna az etikai és a szociológiai kollégium is. De megnéztem a tématervet, s láttam. hogy az ipargazdaságtan kollégium széles körű anyagot ölel fel, s főképp sok űjat ad. EZ a legmagasabb szintű közgazdaságtani továbbképzés jelenleg a megyében. Részletesen foglalkozik az új gazdasági mechanizmus kérdésével, komplex üzemgazdasági ismereteket nyújt, foglalkozik a termelés, a termelékenység, a gazdaságosság kérdéseivel, s egyáltalán itt kaphatom meg az áttekintést az ország, a megye, a város iparának szerkezetéről, ágazatainak helyzetéről, aktuális problémáiról. Hasznát veszi-e majd közvetlenül is a munkájában? — Igen, és ez nagyon fontos szempont volt, amikor választottam. Az új iskolai tankönyv ugyanis csak decemberben jelenik meg. De már új tanterv szerint tanítunk, s ehhez itt kaphatom meg a legpontosabb és legrészletesebb tájékoztatást. Megtudtam, hogy előadónk dr. Szabó Béla. a Társadalomtudományi Intézet kandidátusa. A tudományág egyik legnevesebb képviselőjétől fogunk tanulni. A kollégiumok hallgatói nem kötelesek beszámolni a tanultakról, de aki bizonyítványt akar szerezni, vizsgát tehet. A megyei pártbizottság Egységes Oktatási Igazgatósága tavaly szervezett először ilyen speciális kollégiumokat. Már akkor bebizonyosodott. hogy szükség volt rá. Bár a kollégiumok nem adnak képesítést, mégis — sok a jelentkező. Valamennyien, ugyanúgy mint Kiss János, azért tanulnak, hogy gyarapodjanak tudásban, lépést tartsanak a marxizmus korszerű fejlődésével, j M. t 1 Iönös árnyalattörvényeit sem festéssel éri eh hanem az alapanyagok maguk is színesek. Bámulatos szakmai készültség, mesteri keverés eredménye ez a fesitőiség. Formáit tekintve is a természetesség híve. „Vázákj hamutartók, tányérok, poharak.” (Kell az idézőjelj mert nem használati tárgyak: műalkotások!) Artisz- tikusan karcsú vagy lágyan gömbölyödő, könnyedén aszimmetrikus alakjukon szemmel látható, hogy a művész kezét mindenek előtt az izzó folyékonyságból szilárddá dermedő massza törvényei vezetik. Szabó Marianne (csak névrokona az üvegművésznek) az egyik legtehetségesebb textilfestő. Szabad kézzel vagy a maga készítette sablonok segítségével festi meg lakástextiljeinek mintáit, faliképéit, kárpitjait. Két forrása a népművészet és a szecesszió. Az előbbitől a természeti témákat, az absztráháló egyszerűsítést és a mértéktartást egyénítette át, az utóbbitól az áradó dekorativi- tást, a vonalhullámzás változataiban való gyönyörködést. Kevés és kevéssé élénk színeket használ, de igazi harmóniaérzékkel. Találóan állapította meg róla egyik kritikusa, hogy talán még- inkább grafikusa a textilnek, mint festője. Egyébként ismert könyvillusztrátor is. • Bizarr ötlet talán közös cím alatt beszámolni erről a két, merőben különböző témájú kiállításról. De a különbözőség csak látszólagos. Mert a fegyver, ha szép, és nem használják, nem fegyver többé, hanem dísztárgy. Ez a legideálisabb funkciója. Szabó János
