Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

1968. augusztus 18. vasárnap 5. oldal Nemzetközi éneklő hét Veszprém, 1968 „Cohors generosa.. ” ki- lencszáz lelkes dalos éne­kelte Kodály szép vegyes­kari művét a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájá­ban. Franciák, belgák, nyu­gat- és keletnémetek, cse­hek, románok, észtek és magyarok. Így indult a nemzetközi éneklő hét az Európa énekel mozgalom keretében, először Veszp­rémben. Hét napon át különböző nyelven zengett a dal. Kö­zös éneklés és bemutatók követték egymást. Ének­karok és karmesterek négy csoportra osztva lelkesen készültek a hét végi feszti­vál koncertekre. A töré­keny szívember, Oriol Mar- torell, az éneklő hét ked­vence, spanyol karmester, Brahms Szerelmi dalkerin- gők című művén dolgozott négy nemzet dalosaival. A fáradhatatlan, mosolygós hannoveri Willi Träder Bach Magnificat c. művé­vel készült. A veszprémi Liszt-díjas Zámbó István Mozart Requiemjét vezé­nyelte és a fesztivál egyik legjobban sikerült műsor­száma volt. A tehetséges, energikus Makiári József Liszt-díjas, a Vox Humana karnagya vállalta a legne­hezebb feladatot, Sugár Re­zső Hősi ének c. oratóriu­mát. Az igen nehéz és igé­nyes szólistákkal (Réti Jó­zsef, Supala Kolos, Moldo- ván Stefánia, Varga Mag­da), az Állami Hangver­seny Zenekarral és 150 ta­gú kórussal előadott mű megérdemelt nagy sikert aratott. Az énekkarok egyéni pro­dukciói közül kiemelkedett a hannoveri Singkreis Willi Träder, csodálatosan kifi­nomult, utolérhetetlen Bach-, Monteverdi-művek előadásával. Itt a karnagy- gyal együtt minden dalos élte is azt, amit énekelt. A magyar kórusok közül a Tillai Aurél által vezetett Pécsi Nevelők Háza Kama, rakórusa és a váci Vox Hu­mana, Makiári József ve­zetésével vitte el a pálmát. Természetesen minden részt vevő kórus igen magas színvonalon mutatta be az előadott műveket. A programot gazdagította a tihanyi apátságban ren­dezett orgona- és a keszt­helyi kastélyban rendezett énekkari és zenekari kon­cert, a Sulyok Tamás ál­tal vezényelt és tomboló sikert aratott Bartók: Di­vertimento és Kodály: Pá­va variációk. És a hangu­latos balatoni hajókirán­dulás! Gyorsan elrepült az egy hét. Ügy éreztük, hogy iga­zán valóra váltak Kodály örök értékű szavai, ami a fesztivál jelszava is volt: ^.Legyen a zene minden­kié!” Amikor utoljára szó­laltak meg a fanfárok, je­lezve a fesztivál befejezé­sét, egymás kezét fogva, könnyes szemmel énekelte mindenki a régi diákdalt, Tillai Aurél négyszólamú feldolgozásában: „Gaudea­mus igitur...” Elismerés illeti Veszp­rém városi tanácsát és mű­velődésügyi osztályát, a Népművelési Intézetet és mindazokat, akik névtele­nül is lelkesen dolgoztak ennek a magas színvonalú nemzetközi dalostalálkozó­nak a sikeréért. Megyénkből a fogyasztási szövetkezetek négy tagot delegáltak a fesztiválra: Farkas Imrénét és Lengyel Lászlónét, a solti kórus tag­jait; Mészáros Erzsébet kó­rustagot és Kovács Gézáné karnagyot Tiszakécskéről. K- G. jugoszláviai útijegyzet IV. Mielőtt búcsúi­Két kiállítás infenénk Két igen színvonalas és témáját tekintve is ritka­ságnak számító kiállítás tart nyitva Baján, illetve Kecskeméten. A Bajai Türr István Múzeum a magyar polgári városvédelem XVI—XIX. századi fegyvereiből mutat be gyűjteményt, a Kecskeméti Katona József Múzeumban két kitűnő iparművész, Szabó Erzsébet és Szabó Marianne munkái láthatók. Fegyverek Fondorlatos görbületű verelkre, ha csak egy te- szablyálk, nemesen dombo- remiben is ilyen kincs van rodó vértek, korán-idéze- felhalmozva? tekkel ékes. damaszkuszi pengéjű handzsárok, lánc- fátylas sisakok, beégetett hajszáldrótokkal, rézvere- tekkel díszített, elöltöltős pisztolyok (bizonyára job­ban lehetett velük vere­kedni, mint lőni), elefánt- csont intarziás vadászkész­letek, díszpukkantásra al­kalmas mozsarak, lövész- egyleti céltáblák, fojtások, csappantyúk, lőportörők... A leghevesebb és legel- lemtétesébb indulatokat válthatja M a nagyszerű tárlat, amelynek anyaga főként a Nemzeti Múzeum­ból, kisebb, de ugyancsak értékes része pedig Bajá­ról került a múzeumba. kénit az a nagy jelentősé­gű, hogy általában nem szemcsézi, csiszolja, köszö­rüli az üveget, ahogy álta­lában szokásos. Az anyag természetéhez leginkább il­lő sima felület alatt, tehát az üveg belsejében hozza létre a kristályt, gyöngyöt, repedezettséget idéző finom hatásokat. Hasonlóiképpen fátyolsze­rű halvány színfoltjait, kü­Tanulni, tanulni, tanulni! Szarajeviói utcarészlet. Előtérben az Oslobodjenje szerkesztőség impozáns épülete. Turisták a mecset tövében. (Pásztor Zoltán felvételei.) Meghatottságot: Nem le­het enélkül nézni Kossuth kardjára, Bem szablyájára és az aradi vértanúk relik­viáira. Tiszteletet: Lehetetlen megtagadni a régi város­lakóiktól, akik hatalmas lel­kesedéssel, javaikat nem kímélve, hozták létre lö- vészegyletedbet a Rákóczi- szabadságharc bukása után, hogy reguláris hadsereg híján így védjék meg ott­honukat. Nevetési ingert: A 16­vészegyletek a kiegyezés után nagy majálisok, gá­láns ünnepségek alkalmai lettek a gazdag polgárság számára, népes díszelnök- séggel, fontoskodó admi­nisztrációval. (Még szeren­cse, hogy a mai sportklu­bok elődeit is láthatjuk bennük.) Féktelen dühöt: Mennyi anyagi és véráldozat té- kozolódott el hiába a fegy­Fegyverek az üvegszekrényben. Csodálatot: A művészi talentummal megáldott fegyvermesterefc, a fájta­toknál verejtékező céhlegé­nyek, és nem utolsósorban azok iránt, akik kizsákmá- nyoltságukkal megfizették a gyilkolószerszámok árát, uraiknak és akik a maguk primitív fegyvereit mindig igazabbul forgatták. Üveg és textil Inkább csak szakmai kö­rökben tudják, hogy a Munkácsy-dá'jas Szabó Er­zsébet nemzetközileg is mi­lyen elismert megújítója a Magyarországon nem vala­mi nagy hagyományokkal rendelkező üvegművészet­nek. Technikai megoldásaiban, amelyek közül egy tucatnyi szabadalmazás alatt áU,fő­Szarajevö a Bosznia-Her- cegovina-i Szocialista Köz­társaság fővárosa. Politikai, kulturális és ipari központ. Lakosainak száma a má­sodik világháború után 80 ezer volt. Azóta meghá­romszorozódott. Egyete­mein több mint 15 ezer főiskolás tanul. Korszerű vasútvonalak és autóutak kötik össze az ország kü­lönböző részeivel. Fontos gazdasági és turisztikai | központ Közép-Európa ésí az Adriai-tenger között. A turisták számára gaz-, dag történelmi múltja teszi | vonzóvá. A város kellős kö­zepén áll a Husrev bej me-, eset, amelyet 1530-ban épí­tettek. Ez az egyik legna­gyobb és legértékesebb mecset a Balkánon. Főku­polája 26 méter magas. A mecset udvarán nagy a forgalom. Fényképezőgé­pek kattognak. A hűvöst kí­náló évszázados oszlopok alatt turisták pihenik ki a városnézés fáradalmait, összegezik a látottakat és alkonyaikor búcsút inte­nek a városnak, amely a történelem folyamán oly sokszor született újjá ... Vége. Banczik István A cím nem szólam. Így' foglalhatnám össze legtö­mörebben azt. amit Kiss János, a Kecskeméti Ber­kes Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója mondott, amikor beadta fel­vételi kérelmét a kecske­méti pártiskolán. Jelentke­zett az Oktatási Igazgatóság által meghirdetett speciá­lis kollégiumra, ahol októ­bertől az ipargazdaságtan korszerű kérdéseiről tanul. Megkérdeztem: Hogyan határozta el, hogy képzett közgazdász létére, aki egy­úttal előadó a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyete­mén, vállalja egy évre ezt a többletet? — Már akkor eldöntöt­tem, hogy jelentkezem, amikor elolvastam július­ban a felhívást. De akkor tele voltam munkával, az­után szabadság, nyaralás.. Most aztán siettem vele, mert a napokban zárják le a jelentkezéseket. Mié-rt éppen erre a szak­ra jelentkezett a négy té­ma közül? — Nem volt könnyű a választás, hiszen mint is­kolaigazgatót érdekelt vol­na az etikai és a szocioló­giai kollégium is. De meg­néztem a tématervet, s lát­tam. hogy az ipargazda­ságtan kollégium széles kö­rű anyagot ölel fel, s fő­képp sok űjat ad. EZ a leg­magasabb szintű közgazda­ságtani továbbképzés je­lenleg a megyében. Részle­tesen foglalkozik az új gaz­dasági mechanizmus kérdé­sével, komplex üzemgazda­sági ismereteket nyújt, fog­lalkozik a termelés, a ter­melékenység, a gazdaságos­ság kérdéseivel, s egyálta­lán itt kaphatom meg az áttekintést az ország, a me­gye, a város iparának szer­kezetéről, ágazatainak hely­zetéről, aktuális problémái­ról. Hasznát veszi-e majd közvetlenül is a munkájá­ban? — Igen, és ez nagyon fontos szempont volt, ami­kor választottam. Az új is­kolai tankönyv ugyanis csak decemberben jelenik meg. De már új tanterv szerint tanítunk, s ehhez itt kaphatom meg a legponto­sabb és legrészletesebb tá­jékoztatást. Megtudtam, hogy előadónk dr. Szabó Béla. a Társadalomtudo­mányi Intézet kandidátusa. A tudományág egyik leg­nevesebb képviselőjétől fo­gunk tanulni. A kollégiumok hallgatói nem kötelesek beszámolni a tanultakról, de aki bizo­nyítványt akar szerezni, vizsgát tehet. A megyei pártbizottság Egységes Oktatási Igazga­tósága tavaly szervezett először ilyen speciális kol­légiumokat. Már akkor be­bizonyosodott. hogy szük­ség volt rá. Bár a kollé­giumok nem adnak képe­sítést, mégis — sok a je­lentkező. Valamennyien, ugyanúgy mint Kiss János, azért tanulnak, hogy gya­rapodjanak tudásban, lé­pést tartsanak a marxiz­mus korszerű fejlődésével, j M. t 1 Iönös árnyalattörvényeit sem festéssel éri eh hanem az alapanyagok maguk is szí­nesek. Bámulatos szakmai készültség, mesteri keverés eredménye ez a fesitőiség. Formáit tekintve is a ter­mészetesség híve. „Vázákj hamutartók, tányérok, po­harak.” (Kell az idézőjelj mert nem használati tár­gyak: műalkotások!) Artisz- tikusan karcsú vagy lágyan gömbölyödő, könnyedén aszimmetrikus alakjukon szemmel látható, hogy a művész kezét mindenek előtt az izzó folyékonyság­ból szilárddá dermedő massza törvényei vezetik. Szabó Marianne (csak névrokona az üvegművész­nek) az egyik legtehetsége­sebb textilfestő. Szabad kézzel vagy a maga készí­tette sablonok segítségével festi meg lakástextiljeinek mintáit, faliképéit, kárpit­jait. Két forrása a népművé­szet és a szecesszió. Az előbbitől a természeti té­mákat, az absztráháló egy­szerűsítést és a mértéktar­tást egyénítette át, az utób­bitól az áradó dekorativi- tást, a vonalhullámzás vál­tozataiban való gyönyör­ködést. Kevés és kevéssé élénk színeket használ, de igazi harmóniaérzékkel. Találóan állapította meg róla egyik kritikusa, hogy talán még- inkább grafikusa a textil­nek, mint festője. Egyéb­ként ismert könyvillusztrá­tor is. • Bizarr ötlet talán közös cím alatt beszámolni erről a két, merőben különböző témájú kiállításról. De a különbözőség csak látszóla­gos. Mert a fegyver, ha szép, és nem használják, nem fegyver többé, hanem dísztárgy. Ez a legideáli­sabb funkciója. Szabó János

Next

/
Oldalképek
Tartalom