Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-26 / 174. szám
4. oldal 1968. július 26. péntek Petőfi lépteinek nyomában ffa szobra még nincs is, de a városban több em- M léktábla is figyelmezteti a halandó emberiséget, hogy egy halhatatlannak, Petőfi Sándornak a léptei nyomán lépked. A városháza falán elhelyezett nagy emléktábla mintegy összefoglalja mit tett-vett és mik estek a költővel Kecskeméten. Petőfi idejében azon a helyen utca volt, amely elválasztotta a nagypatika épületét a régi városházától. Ezt nem véshették kőbe, de ami rajta van azon a táblán, az mind igaz, még a jövendölés is, amelynek szavai beteljesedtek. „Anyám, az álmok nem hazudnak; Takarjon bár a szemfödél: Dicső neve költő fiadnak. Anyám soká, örökkön él.m A Szabadság téren a Luther-udvar bejárata fölött egy másik tábla az egykori evangélikus iskola helyét jelzi. Az volt az az iskola, amelyben a pedáns Schief- ferdecker rektor úr tanította betűvetésre a csendes, jó viseletű Petrovics Sándorkát. Nincs emléktábla a volt Postasip vendégfogadó helyén, a MÉSZÖV-székházon — pedig megígérték, sőt szöveget is kértek hozzá —, ahol vándorszínész korában töltött egy éjszakát 1843 januárjában társaival együtt. Annál többet mond aztán a Kecskemét első színháza helyén levő fürdő emeletes épületének oldalára helyezett emléktábla. Ez összehozza a magyar irodalom három halhatatlanját, mert Petőfi mellett Jókai Mórról és Katona Józsefről is van mit mondania az utókor számára. Kár, hogy az emléktábla olyan zárt udvaron van, ahol kevesen láthatják és vehetnek róla tudomást. E helyen Állott Városunk Első Színházépülete KIRÁLY SÁNDOR SZÍNHÁZA Amely 1833-tól 1868-ig a Vándor Társulatok Otthona Volt Itt Álmodozott PETŐFI SÁNDOR 1842—43 Telén Mint Vándorszínész örök Dicsőségről Itt lépett fel 1843—44-ben Három Ízben Mint Műkedvelő JÓKAI MÓR KATONA JÓZSEF BÁNK BÁNJA 1847 óta 15-ször Került Színre E Színházépületben Emlékezetül a Katona József Kör Webben a színházban, illetőleg világot jelentő desz- ■*-' káin estek meg Petőfivel olyan dolgok, amik senki mással meg nem történhettek volna. 1843 február 8-án Halm: Grizeldisz c. drámáját adta a társulat. Petőfinek valami kisebb szerepet kellett volna játszania. Kard is kellett volna a szerephez. Petőfi csak kardszíjat kapott. Nagy leleményességgel abba egy bunkós botot dugott kard helyett. Ezen a színészek maguk is annyira kacarásztak, hogy majdnem félbeszakadt az előadás. Petőfit a csínyért a színházi törvényszék öt forintra büntette. Ez nincs az emléktáblán. Müvészszerelemre te lobbant a költő ebben a színházban. Szerelme De Caux Mimi volt. Petőfi karakterét ismerve, ez a szerelem nem egészen érthető. A színházi életben szokásos primadonnacsatában Mimi pártján a vasas német tisztek álltak, míg ellenfelének, Keszinének a diákok voltak pártfogó tüntetői. Mimi amúgy sem illet az ösztövér színész-költőhöz. Mimi molettségének mértékét egy színházi anekdótával tudjuk érzékeltetni. A társulat Lear királyt tűzte műsorra, Mimi mindenáron Cordéliát akarta játszani. A Leart megszemélyesítő színész tiltakozott ez ellen, mert nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy — szerepe szerint — karjaiban vigye ki a színpadról Cordéliát, ha azt Mimi alakítja. De Caux Mimi egyik legkiválóbb egyénisége volt a régi magyar színészetnek. Kiválósága miatt éppen Kecskemétről szerződtették a Nemzeti Színházhoz. WJgyanez az ok, azaz Mimi, késztethette Petőfit arra, hogy törzsvendégévé váljék Brukker János kávés Nagykávéházának, amely a Petőfi utca sarkán állott, lebontása előtt cukrászda és presszó működött benne. Most az új út vezet azon a helyen át. Ez volt a tisztikar kedvelt vacsorázgató helye Petőfi idejében. Mimi is idejárt. Az 6 kedvéért Petőfi eltűrte a tisztek hangoskodását. Meghúzódott a kávéház egyik zugában, de legalább egy levegőt szívhatott isteni imádottjával. Ez a Nagykávéház igen jó helyen feküdt, éppen fele utón Petőfi lakása és a színház között. Ez a lakás a Petőfi utca 18. sz. ház helyén állott kis házban volt, bizonyos Vargánénál. A költő majdnem a debrecenihez hasonló nélkülözések között élt itt Kecskeméten. Csak Jókaival és Ács Károllyal való barátkozása nyújtott számára vigasztalást. Közös kiadványt is terveztek, amit azonban Schembera Gál József cenzor úr kényes irodalmi ízlése meghiúsított. Csak a színészi búcsúvers került ki Petőfi nevével a kecskeméti nyomdából. Jókai és vele együtt a jogászok, akik előtt Petőfi többször szavalt az Ókollégium első emeleti, ma is meglevő nagytermében, felismerték a szárnyát bontogató ifjúban a jövendő nagyságot. Nagyrabecsülték. Jókai le is festette Petőfit. Sárga gombos kék kvekker- ben feszített Petőfi ezen a képen. E gyébként a Petőfi utca 18. számú házon sincs emléktábla. Talán azért nem, mert innen úgyszólván hitelben távozott el. Vargáné leszármazói még a múlt század 90-es éveiben is őrizték azt a kötelezvényt, amelyben Petőfi elismerte, hogy hét heti koszttal adósa maradt szállásadónéjának. Jflós Fereno Cél: a munka hatékonyságának! elősegítése MAI Elfogadták a NEB II. félévi munkatervét krónika Legutóbbi ülésén a megyei tanács jóváhagyta a második félévi munkatervet is, s ebben a népi ellenőrzés ismét jelentős, az egész megye gazdasági életét átfogó témákat jelölt meg vizsgálati feladatként. Továbbra is folyamatában figyelik a népi ellenőrök a megye területén a gazdálkodás körülményeit, s legfőbb céljának azt tekinti a NEB, hogy segítse a gazdasági munka hatékonyságát, az egyenletes fejlődést, a gazdasági reform széles körű és teljes kibontakozását. Ennek egyik igen fontos része az új termékforgalmazási és gazdálkodási rend. Az eddigi jó tapasztalatok mellett ugyanis akadnak olyanok, mint például a felárak túlzott, gyakran jogtalan számítása, továbbá, hogy egyes termelői és fogyasztói célt szolgáló alapanyagok iránti igény nagyobb, mint a kínálat. Feladatként szerepel a második félévi munkatervben a mezőgazdasági üzemek Júnus végével zárult az ország tizenöt éves lakásfejlesztési tervének első félideje. Az 1961-től 1975-ig előirányzott távlati terv — mint ismeretes —, egymillió új otthon felépítését írta elő, s meghatározta, hogy ennek hatvan százalékát állami kivitelezésben, elsősorban Budapesten, az ipari jellegű városokban és egyéb munkás-településeken kell felépíteni. Az építők az 1961-től 1965-ig, tehát a második ötéves tervben eredetileg ütemezett 250 ezer helyett 282 ezer lakást adtak át. A krónikus munkaerőhiánnyal küzdő építőipar azonban a második ötéves terv 300 ezer lakásos felemelt építési előirányzatát már nem tudta teljesíteni. A harmadik ötfejlesztését, a tsz-ek erősítését célzó vizsgálat is, ezen túl annak elemzése, hogy az új termelői árak és a különböző állami támogatások mennyire ösztönzik a tsz-eket a belföldi kereslethez valamint az export lehetőségekhez jobban igazodó termelési szerkezet kialakítására, a termelés növelésére. Az egyes feladatok általános leírásán kívül természetesen nem hiányzik a NEB munkatervéből a témák konkrét megjelölése sem. A következő hónapokban például — központi feladatként —, az építőipari 6zerelvénygyártás helyzetét és fejlesztését, a magánlakások építését akadályozó főbb tényezőket s azok megszüntetésének lehetőségeit veszik .nagyítóüveg” alá a megye népi ellenőrei. Ugyancsak folyamatos és meghatározott feladatként kísérik figyelemmel a NEB munkatársai és társadalmi aktivistái a gazdaságirányítás új rendjének funkcionálását, működését Igen éves terv első két évében 118 100 lakást adtak át ,az idei első félévben pedig — nem végleges adatok szerint —, mintegy 24 ezer új otthon épült. A 15 éves terv első félidejében így végeredményben több mint 420 ezer új lakással gazdagodott az ország. Az egyúttal azt is jelenti, hogy az idén már sor kerül a fel- szabadulás óta épített egy- milliomodik új otthon átadására is. Régi tapasztalat, hogy a lakásépítők az első félévben az egész évi előirányzatnak általában csak 30— 40 százalékát teljesítik. Hasonló arányt mutat a 15 éves terv első félideje is, s így a második félidőben gyorsul a lakásépítés üteme. tanulságos és mindenképpen figyelemre méltó lesz a jövedelmező gazdálkodás feltételeinek elemzése a gyenge adottságú mezőgazdasági üzemekben. Ugyancsak a központilag meghatározott ellenőrzési feladatok között szerepel a NEB munkatervében az alsó és középfokú oktatás céljait szolgáló anyagi eszközök célszerű és gazdaságos felhasználásának ellenőrzése is. Énnek kapcsán arra keresnek majd választ a népi ellenőrök, hogy az iskolák rendelkeznek-e azokkal a szertári, tanműhelyi és szemléltető eszközökkel, amelyek szükségesek a tantervi anyag elsajátításához, az oktatás céljaira előirányzott pénz felhasználása hogyan szolgálja a tanítás korszerű feltételeinek kialakítását és mennyire biztosított a tanintézetekben a társadalmi tulajdon védelme. Húszéves az újjáépített Margit-híd Húsz évvel ezelőtt adták át a forgalomnak teljes szélességében az újjáépített Margit-hidat. Utazik a cocó Modern gyerekkocsiban kisbabát sétáltat a fasorban egy csinos kismama. Az úttesten nagy a forgalom, egymást érik a gépjárművek. A felnőttek talán észre sem veszik az egyik teherkocsi különös szállítmányát. A két év körüli baba figyelmét azonban az sem kerüli el. Két kis kezével mutogat felé: — Utazik a cocó! A közelben levők mindannyian meghalljuk a felkiáltást, egyszerre odanézünk. Áz öreg bútorok közé, a vezetőfülke és a két szekrény mellé beállították a tanyai család talán legöregebb és legkedvesebb bútordarabját is, egy sovány, kiálló csontú gebét. Ilyen az élei. Rohanó és könyörtelen. Aki halad, lemarad. Nem is olyan régen még a ló volt a magyar ember leghasznosabb és leggyorsabb segítőtársa. A rohanó tempót azonban átvették a gépek, melyekkel a leggyorsabb paripa sem tud versenyezni. S a múzeumba illő öreg „táltost” gazdája, a legnagyobb konkurenssel, teherautóval szállíttatja egyik helyről a másikra, T. M. Több mint 420 ezer lakás épült “ v ■ első felidejeben Vonaton „Piskóta” I akitelékmél mindig so“ kain kiszállnak a Kecskemét—Szolnok-i vonatból. Ebben a kupéban is négyen maradtunk. Szemben velem idős parasztasszony izeg-mozog. Ide-idepillog, „hogy lehetne szóra bírni ezt az újságolvasót?” — Arca élénk, a szeme se olyan múltba tévedő, mint a legtöbb hasonló öregé. Nem is ráncos, csak szikár. Az okos munkálkodás tarthatta meg ilyen egészségesnek. Sokat ad még a ruhájára is. Karton kötője kínosan vasalt, tiszta szagú..: — Hát ez a víztorony?... Meg ezt a szép kis házat se láttam még... — húzódik hirtelen elhatározással az ablakihoz, s úgy „nézi ki” belőlem a választ. — Pedig jó régen itt van már mind a kettő — mondom. Félig-meddig behai- tom az újságot. Látom, mindenáron 'beszélgetni szeretne. — Jaj. csak utazni ne kéne — sóhajt, és két kezét végighúzza — térdtől derekáig. — Nem szoktam meg ezit a lépcsőmászást — int a fejével a vonat peronja irányába. — Meg az SZTK-ban is... — Mi baj van, néni? C zt a kérdést várta ne- hezen. Mutaja a kivágott sarkú. lyukacsos, magasszárú szürke cipőbe bújtatott lábát. — Nagy keményedések lettek a két talpamon. Sokat szenvedtem vele. Gondoltam, én nem kínlódok tovább, — Hát a keményedés meg tudja kínozni az en> bért. — Már másodjára Jártam bent — támasztja előre nyújtott jobb lábát a kocsi oldalához, s mozgatja, fordítgatja. — Először kivágták a keményedést, oszt bekenték olyan szurokszerű valamivel, meg bekötötték ... Máma azt csinálták, hogy levették róla azt a tapaszt, kötést, mert már úgy, ahogy begyógyult. Mondom annak a hölgynek. aki kezelte, és értésemre adta, hogy mostmár elmehetek: ’’Hát nem tetszik bekötni? Hiszen még vékony rajta az új bőr. Jár rajta az ember, megint kikezdi a cipőtalp, elmérgesedhet ... Tetszik tudni, mit felélt? Mindegy az már néni. a magáé már úgyse lesz többé pis- k ó t a 1 á b”. — No tessék! M ikor minket, paraszt1 ■ embereket annyi fertőzés érhet a mezőn. Korhadó torzsba. éles göröngyre. rozsdás vasdarabra, szilánkra léphet... Még nádtörmelék is megvághatja a lábát. Erre én mindig kényes voltam. Sose engedtem a gyerekeimet se mezítláb a tarlóra... He még növő lánygyerek voltam, emlékszem, mikor a tanyaszomszéddk is rámbízták a kicsiket. Erről egy tanya: hat gyerek — amarról a másikban megint hat gyerek. Az volt az első. hogy rájuk parancsoltam mezítláb olyan helyeken ne szaladgáljatok ... Ma is. ha összejön a család, a nagy munkák idején, mindig kitanítom őket, — pedig felnőttek már —, vigyázzatok a tetanusz nem játék,.. És akkor ez a nő azt mondja nekem, hogy az enyém már úgyse lesz pis- kótalág... Mire való ez a gúnyolódás? Na, meg is kapta rögtön, a választ. Mondom neki. Idefigyeljen kedves, tudja-e hány éven keresztül tömtem és a beadásra harmincával a libát, kacsát. Pár év alatt két bikaborjút hizlaltam a beszolgáltatásra... Amit én beadtam, abból ki evett, mit gondol? Kinek volt módja szép piskótalábakat ápolni?... Jól megmondtam neki, ugye? pl át jól... Micsoda * 1 tömeg van ott nap mint nap — enyhítek közvetetten a néni méltat- lankodásán —, ő rögtön megérti, és gyorsan, bölcs jóindulattal egészít ki. — Mindenki tudja, mit vállal... De ml szükség van, mit könnyít rajta az ilyen piskótázgatás? ... ■ • Tóth István
