Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-29 / 124. szám

I oldal 1968. májas 29, szerda A dervis ezredes A szabadság zászlaja alá özönlött a nép. Mégsem " volt egységes Rákóczi hadserege. A magja az ún. regulárisokból állt. Azok közt voltak karabélyosok, dragonyosok, gránátosok, pattantyúsok. Az elit a feje­delem testőrsége volt. Palotások néven említette őket a fejedelem katonai szabályzata. A mezei hadak, ame­lyekről már megemlékeztünk, lazább és főleg lazábban fegyelmezett kötelékekből állott. Voltak ezek mellett külföldi segédcsapatok is. Hogy milyen emberekből tevődtek össze, nem firtatom. Most inkább egy ilyen csapat érdekes vezéréről szeretnék megemlékezni Hornyik János nyomán. Ez a vezér a krasznahorkai Andrássy családból származott, Andrássy Miklósnak hívták, de neve mind a nemesi genealógiák­ban, mind a lexikonokban úgy elmerül a felmenők és leszármazók labirintusában, hogy igen nehéz kihámoz­ni, ki is volt tulajdonképpen és mit is vitt végbe a kuruc háborúban. Egyik lexikon egyenesen összekeveri személyét egy másik kuruckodö Andrássyval, Andrássy István tábornokkal. Azzal a furcsasággal kezdődik, amit Andrássy Miklósról elmondandó vagyok, hogy a kurucvilág ki­törésekor ferencrendi barát volt. Nem is valami fiatal, mert 1694-ben az egri, 1695-ben a szendrői, 1698-ban a füleki klastrombán viselte a házfőnöki tisztet. Amikor Rákóczi és Bercsényi mozgalmának hírét vette, éppen rokonlátogatóban volt fivéreinél az ősi várban. El­hagyta a zárdát és a barna barátcsuha övére kardot kötött az olvasó helyett. A nagyrészt protestánsokból álló hazai csapatok előtt minden vitézsége ellenére nem tudott kellő tekintélyre szert tenni, ezért önként vál­lalkozott a fejedelem egyik idegen önkéntesekből álló dandárának vezetésére. Tatárok is voltak a dandárban. Azok nevezték el bamacsuhás parancsnokukat dervis ezredesnek. De emlegették Andrássy basa néven is. O maga Páter Andrássy Miklósnak mondta és irta magát. Pap létére családi címere helyett Szent Miklós képét faragtatta gyűrűspecsétnyomójába. A Kecskeméti Állami Levéltárban a látogatók szá­mára megtekinthető iratok közt vitrinben őrzik egyik saját kezűleg írt levelét. Annak a jellemzésére, hogy milyen is volt a fejedelem csapatainak és Kecskemét városának viszonya, másolatban adom a megsárgult papíron, rozsdaszínre fakult betűkkel írt, de ma is jól olvasható levelet. „Jóakaró Bírák UrMrfiéknak Szolgálok Kegyelmeteknek. Kegyelmes Urunk Felső Vadászi Rákóczy Ferenc ő Nga Parancsölattyábul, megyek bizonyos számú ha­dakkal Kecskemétre. Azért kegyelmeteket idején requi- rálom, hogy úgy rendellye az szállásokat, hogy külön szállítsa az Németet, külön az Svékust, külön az Szak­szót, külön az Kozákokat, Lengyeleket és Tatárokat és külön magamat az Magyar Katonáimmal, Ott való Nó­tárius Uram tudom maga sem fogja sajnálni fáradtsá­gát az én számomra való szállásszerzésben, és mivel külön vagyon az én hadam Andrássy István kedves Bátyám Uram hadán, azért külön kell szállítani az én hadamat, külön az ő Kegyeiméit. Már Kegyelmetek az mint legjobban tudgya, úgy cselekedgyen. Mindazon­által azt is adom tudtára Kegyelmeteknek, hogy az én Hadamnak számára tartson készen hat vagy hét szeke­ret, kiben semmi fogyatkozás ne légyen. Ezzel mara­dok Kegyelmeteknek igaz Jó Akarója. Kőrösön 7. April 1704. P. Andrássy MiklőS*­A levélből, az abban olvasható utalásokból kiér zik, hogy a dervis ezredes jó viszonyban állott Kecskemét tanácsával. Kiviláglik az is, hogy bár bátyja hadának keretében, de annak többi részétől elkülönítve látta el feladatait. £ z az István, akit egyes források összetévesztenek reverendás öccsével, maga is levelezgetett Kecs­kemét városával. Egy Ilyen levelét másolatban a város 1702—1708-ik jegyzőkönyvében örökítették meg. Fejedelmi parancsra hivatkozva elrendelte, „hogy a Nemes több Vármegyék Tagjaival és egyéb vitézlő ren­dekkel minden külön kenyeres fegyvert fogjon”. Je­lezte azt is, hogy a felkészült vitézek második paran­csának megérkezése után kötelesek halasztás nélkül hadbavonulni. De térjünk vissza a vitéz dervis ezredeshez. Vegyes hadával — mint Hornyik írja — a kurucvilágban többször megfordult Kecskeméten. Itt jártának a vá­rosi közönség, az eltartás terhelt vállalván, hasznát látta. A császári zsoldban álló rác portyázók kártevé­sétől ismételten megmentette a várost. Ezek a rác ha­dak Monaszterli császári tábornok parancsára nyugta­lanították a kuruc fennhatóság alá került területeket. Erre azonban más súlyos eseménnyel kapcsolatban úgyis vissza fogunk térni. Itt csak annyit, hogy igen­csak tartottak a dervis ezredestől, aki nem elégedett meg a rábízott városok védelmével, hanem visszaker­gette és üldözte a fosztogatókat a Duna—Tisza köz déli vidékéig. A hadiszerencse azonban forgandő. Páter Andrássy Miklóst is elérte a balvégzet. Egy ütközet során a csá­száriak fogságába esett. Egy ideig megelégedtek; azzal, hogy egy zárdába internálták.. Később újra. elővették ügyét és azzal a megokolással „mivel fölszentelt pap létére kezeit vérontással undokítani nem átallotta”, az egyházból kitagadták. P erszé erre már csak akkor került sor, amikor Nagymajténynál letörött a zászló és a nagyságos fejedelem haláláig tartó bujdosása megkezdődött. Joós Ferenc Nincs reménytelen eset Húszéves az Országos Mentőszolgálat Vita a Falakról Ma délután fél 4-kor a kecskeméti Árpád moziban vetítik a megyei pártbizott­ság által meghívott nézők előtt Kovács András Falak című alkotását, amely az utóbbi idők legtöbb társa­dalmi problémát fölvető magyar filmje. Az előadást vita követi, Kovács András részvételével a Fegyveres Erők Klubjában. Szilveszter Szilviával a televízió képernyőjén talál­koztam először, amikor — a KI mit tűd? elődöntőjén nek harmadik fordulójában — Benjámin László Nyílt szó, födetlen arc című ver­sét mondta. A zsűri egy­hangú szavazattal a székre ültette, ami átmeneti győ­zelmet jelentett. Sajnos, csak átmenetit Utána ugyanis egy kaposvári kis­lány, Vörös Zsuzsa ült a helyére. Második találkozásunk a Bajai Tóth Kálmán Víz­ügyi Szakközépiskola ud-i varán történt. Egészen más ügyben jártam az iskolá­ban, amikor az igazgatónő, Fekete Kovács Győzőné be­mutatott egy kislányt: — Ő Szilvia, a város versmondója. Egy pillantás — és máris ráismertem, igen, ő ült a „széken". Az utak villámgyors, fe­hér járművei, amelyek na­ponként húznak el sze­münk előtt egy-egy embe­ri élet mentőangyalaként, ünnephez érkeztek. Húsz­éves lett egy fiatal — s mégis az időseknek kijáró tisztelettel övezett — in­— Milyen érzés volt? Kedvesen mosolyog: — Inkább az adás előtt Izgultam, mert két nappal előtte már fel kellett men­ni a próba miatt. A sok rendezői utasítás, a nagy felkészülés, sürgés-forgás Idegesíti az embert. De az adás alatt már csepp lám­palázaim sem Volt. — Régóta „mondja" a verseket? — Óvodás korom óta. öt­éves voltam, amikor elő­ször léptem a nyilvánosság elé. Az igazgatónő szerint nincs az iskolában, sőt jó­szerivel a városban se olyan ünnepség, ahol Szil­via ne lépne fel, és ne aratna nagy sikert. Három­szor lett győztes városi ver­senyeken, állandó tagja az irodalmi színpadnak, amely a művelődési ház és a hon­védség égisze alatt műkö­dik. — Nem fájt, hogy nem került a döntőbe? — Egy kicsit. De még van reményem. Igen hallhattuk a zsűri elnökének legutóbbi meg­nyilatkozását; Szilvia is azok között van, akik esé­lyesek arra, hogy a bíráló bizottság külön szavazatá­val a döntőbe juthatnak. A távolabbi célok felöl érdeklődöm. — Nem készülök művé­szi pályára. A verset ön­magáért szeretem. És ké­sőbb is szeretni fogom. Ha leérettségiztem — már csak egy hónap van hátra addig — a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézetnél szeretnék állást vállalni. Mint technikus. Szüleim ugyanis Budapesten lak­nak. tézmény: az Országos Men­tőszolgálat. Százados késéssel Egy csöndes orvosi szo­bában beszélgetek dr. Ben- cze Bélával, a mentők fő­igazgatójával. Statisztikai adatokról, a mentők mun­kájáról, s a — múltról. Mert a mentők tulajdon­képpen nem húsz esztende­je végzik munkájukat az országban, hanem már 80 év óta. (1887-ben alakult a Budapesti önkéntes Men­tőegyesület, s ezt követte a Városok és Vármegyék Or­szágos Mentőegyesülete. Még így is egyszázados volt a késés, hiszen az első mentőintézmény már 1772- ben működött Hollandiá­ban.) A két fő magyarországi mentőegylet tartománysze­rű elkülönültségben élt. Ha egy újpesti beteget például valamelyik fővárosi kór­házba akarták szállítani — mivel Újpest vidéknek szá­mított — a városok és vár­megyék kocsija csak Bu­dapest határáig jött s itt a beteget átköltöztették a budapesti kocsiba. A kü­lönféle megkötések, szabá­lyok közül a legérdekesebb: beteg külföldre szállítását bármiféle járművön is, csak a kispesti mentőállo­máson lehetett megrendel­ni. 312 millió kilométer 1948-ban a meglehetősen széttagolt szolgálat egysé­gessé vált az ország egész területén, s a napjainkig eltelt húsz esztendő alatt 312 millió 500 ezer kilo­méteren 12 millió 370 ezer beteget szállított. Ma a mentők munkája nem kapcsolódik szorosan a közigazgatási területek­hez. Minden megyeszék­hely rendelkezik ugyan mentőállomással, de a be­tegért mindig a legközeleb­bi, leggyorsabban célba érő kocsi jelentkezik. — A fő cél tehát a gyor­saság? — Csak a kivonulásnál. De a beteg szállításánál már nemcsak a gyorsaság a fontos, hanem a megfe­lelő hőmérséklet, a zajta- lanság biztosítása és a be­teg kényelme is. (Az ország 700 mentőkocsija ennek a célnak felel meg.) A beteg egészségét sokszor jobban veszélyezteti a rázkódás, a hirtelen fékezés, mint né­hány percnyi esetleges ké­sés. Eletet ment a „repülő kórház“ A gyorsaság képviselői: a „repülő kórházak”. Moz­gó ambulanciák, amelyek több száz ember életét mentették meg az utolsó pillanatokban. A mentők rohamkocsinak nevezik őket: nemcsak a másod­perceket, a makacs halált is ezzel rohamozzák. Még egészen friss, alig néhány napos az a történet, amely egy szívinfraktusos asz- szonyról szól, akinél már beállt a klinikai halál. A repülő kórház percek alatt a helyszínen volt, s a gyors orvosi beavatkozás meg- mentétte a beteg életét. Ha kell, a levegőbe is felszállnak. Hét repülőgé­pükkel múlt évben 1800 órát repültek, s 1600 bete­get helyeztek biztonságba. Szállítottak már Pestre kötőtűvel átszűrt mellkasú gyermeket, sürgős műtéttel menthető szülő asszonyt és előfordult, hogy külföldön is landoltak. — Legmesszebb London­ban és Stockholmban jár­tak repülőink. Nemrég Len­gyelországba a viharos Tátra fölött vittek haza egy kisfiút. Olyan sok a megrendelés, hogy alig győzik teljesíteni őket. Va­laki például Japánba akar­ta vitetni a betegét. Ilyen hosszú útra azonban nem vállalkozhatnak. Sokszor hidegben, hófú­vásban állnak helyt a men­tők. Akadt olyan gépkocsi- vezető, aki egy hófúvásba került kocsiban szülést ve­zetett le, s voltak, akik fél éjszakát lapátolták a ha­vat. hogy a beteget bizton­ságba juttassák. — A legrosszabb terep? — A hegyvidék: ősszel és télen. De az Alföldön is van elég a homokból, sár­ból. — Ä balesetek száma emelkedik, vagy csökken? — Az utóbbi Időben kü­lönösen vidéken, a mező- gazdasági területeken erő­sen emelkedőben van. Múlt évben már egymillió 137 ezer betegünk Volt. — önöknél, mentőknél van reménytelen eset? — Ilyet nem ismerünk. K. Cs. Balogh József A város versmondója Várja a vendégeket a dávodi gyógyfürdő Több éve Ismert a dávodi gyógyfürdő, nemcsak a bajai járásban, de az ország más vidékein Is. A 38 Celslus-fokú viz összetételénél fogva a ra­dioaktív gyógyvizek csoportjá­ba tartozik. Oyógyhatása — az Idült Idegbetegségek kivé­telével — főleg a reumatikus megbetegedésekkel szemben Igen Jó. A víz fogyasztása, a vele való öblítés, gátolja a fo­gak szuvasodását. E kedvező feltételek késztették a község és járás vezetőit, hogy a für­dő fejlesztésére nagyobb beru­házási összeget fordítsanak, mivel a meglevő régi kút és a kis fürdőmedence nem elé­gíti ki az Igényeket. Az el­múlt évben új kutakat fúrtak. Az Idén. megépül két, egyen­ként 250 személyt befogadó, korszerű ülőpados gyógyme­dence és egy lubickoló a gyermekeknek. A további ter­vek szerint ötszáz személyes öltöző, ruhatár, hidegvizes kút és egyéb járulékos létesítmény épül, amelyet 1969-ben adnak át. Nehezíti azonban a gyógyul­ni vágyók helyzetét, hogy a Bájai AKÖV által még az el­múlt évben megígért autóbusz* járat mind ez ideig nem in­dult be.' Szeretnénk, ha az AKÖV megindítaná, legalább a fürdési szezonra naponta egy­szer oda-vlssza, a gyógyfürdő­höz a járatot. Gál József, vb- elnök, Dávod. Kulturált körülményeket Tizenhét fiatal olvasónk Irta alá a következő levelet: „Fülöpházán egyetlen szóra­kozásra alkalmas létesítmény van, a kultúrház. Mi, fiatalok, a hétvégeket általában ennek falai között töltjük el, éppen ezért szeretnénk szóvátennl az itt uralkodó tarthatatlan álla­potokat. Szombatonként! tánc­esteken azért bosszankodunk, mert a modem kultúrház nagy­termében •— mivel nem pász­tázzák a parkettát — olyan por terjeng, hogy bizony a tén- colók sokszor szinte fuldokol­nak tőle. A másik dolog, hogy a vasárnapi filmvetítések bi­zony Inkább bosszúságot okoz­nak a nézőknek, mint szóra­kozást. Vagy a vetítőgép rossz, vagy a vetitet film hangja él­vezhetetlen, Reméljük, pana-I szunk meghallgatásra, és mi­előbbi orvoslásra talál.” A lakók nyugalma érdekében Kénytelenek vagyunk a szer­kesztőséghez fordulni pana­szunkkal. mert ami a Lenin- városban nap mint nap leját­szódik, az kezd klbírhatatlan- ná válni. Köztudomású, hogy a Toronyház Étterem és Presz- szó hajnali négy óráig van nyitva. Addig nincs nyugalma a környék lakóinak sem. Éj­szakánként ismétlődnek a han­goskodások, duhajkodások, — ráncigáiják a parkba kiültetett kisfákat, feldöntik a szemét- tároló edényeket, összetörik a park szegélyeit védő kis vas­rácsokat. Gyakran vagyunk ci- vakodások szem- és fültanúi. Szeretnénk, ha az illetékesek választ adnának arra, hogy miért kell egy lakótelep kellős közepén, a lakásoktól alig 25 méterre zenés szórakozóhelyet hajnali négy óráig üzemeltet­ni, miért szolgálnak ki része­geket és miért tűrik el, hogy a duhajok fellegvárává váljon a Toronyház Étterem. A lenin- városi takók nevében: Bálint István, Énekes János, Koncz János, özv. Fodor Béláné Tóth Mihály, Hamza László, dl Ha­vasi László, Papp Géza és még sokan. .. Új tantermek Hét év alatt 11 új tan­teremmel bővítették a du- navecsei járás iskoláit. Je­lenleg Solton 8 tantermes iskola épül, ezt 1970-ben fejesük be, Szabadszálláson hétközi diákotthont építe­nek a tanyai kisdiákok számára, Kunszentmiklóson pedig az iparitanuló iskolát bővítik. KŐMŰVES, ACS-ÁLLVANYOZÖ szakmunkásokat, valamint ÉPÍTŐIPARI SEGÉD­MUNKÁSOKAT keresünk felvételre. Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat. Kecskemét. Reiszmann Sándor utca 20. 4023

Next

/
Oldalképek
Tartalom