Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-29 / 124. szám
I oldal 1968. májas 29, szerda A dervis ezredes A szabadság zászlaja alá özönlött a nép. Mégsem " volt egységes Rákóczi hadserege. A magja az ún. regulárisokból állt. Azok közt voltak karabélyosok, dragonyosok, gránátosok, pattantyúsok. Az elit a fejedelem testőrsége volt. Palotások néven említette őket a fejedelem katonai szabályzata. A mezei hadak, amelyekről már megemlékeztünk, lazább és főleg lazábban fegyelmezett kötelékekből állott. Voltak ezek mellett külföldi segédcsapatok is. Hogy milyen emberekből tevődtek össze, nem firtatom. Most inkább egy ilyen csapat érdekes vezéréről szeretnék megemlékezni Hornyik János nyomán. Ez a vezér a krasznahorkai Andrássy családból származott, Andrássy Miklósnak hívták, de neve mind a nemesi genealógiákban, mind a lexikonokban úgy elmerül a felmenők és leszármazók labirintusában, hogy igen nehéz kihámozni, ki is volt tulajdonképpen és mit is vitt végbe a kuruc háborúban. Egyik lexikon egyenesen összekeveri személyét egy másik kuruckodö Andrássyval, Andrássy István tábornokkal. Azzal a furcsasággal kezdődik, amit Andrássy Miklósról elmondandó vagyok, hogy a kurucvilág kitörésekor ferencrendi barát volt. Nem is valami fiatal, mert 1694-ben az egri, 1695-ben a szendrői, 1698-ban a füleki klastrombán viselte a házfőnöki tisztet. Amikor Rákóczi és Bercsényi mozgalmának hírét vette, éppen rokonlátogatóban volt fivéreinél az ősi várban. Elhagyta a zárdát és a barna barátcsuha övére kardot kötött az olvasó helyett. A nagyrészt protestánsokból álló hazai csapatok előtt minden vitézsége ellenére nem tudott kellő tekintélyre szert tenni, ezért önként vállalkozott a fejedelem egyik idegen önkéntesekből álló dandárának vezetésére. Tatárok is voltak a dandárban. Azok nevezték el bamacsuhás parancsnokukat dervis ezredesnek. De emlegették Andrássy basa néven is. O maga Páter Andrássy Miklósnak mondta és irta magát. Pap létére családi címere helyett Szent Miklós képét faragtatta gyűrűspecsétnyomójába. A Kecskeméti Állami Levéltárban a látogatók számára megtekinthető iratok közt vitrinben őrzik egyik saját kezűleg írt levelét. Annak a jellemzésére, hogy milyen is volt a fejedelem csapatainak és Kecskemét városának viszonya, másolatban adom a megsárgult papíron, rozsdaszínre fakult betűkkel írt, de ma is jól olvasható levelet. „Jóakaró Bírák UrMrfiéknak Szolgálok Kegyelmeteknek. Kegyelmes Urunk Felső Vadászi Rákóczy Ferenc ő Nga Parancsölattyábul, megyek bizonyos számú hadakkal Kecskemétre. Azért kegyelmeteket idején requi- rálom, hogy úgy rendellye az szállásokat, hogy külön szállítsa az Németet, külön az Svékust, külön az Szakszót, külön az Kozákokat, Lengyeleket és Tatárokat és külön magamat az Magyar Katonáimmal, Ott való Nótárius Uram tudom maga sem fogja sajnálni fáradtságát az én számomra való szállásszerzésben, és mivel külön vagyon az én hadam Andrássy István kedves Bátyám Uram hadán, azért külön kell szállítani az én hadamat, külön az ő Kegyeiméit. Már Kegyelmetek az mint legjobban tudgya, úgy cselekedgyen. Mindazonáltal azt is adom tudtára Kegyelmeteknek, hogy az én Hadamnak számára tartson készen hat vagy hét szekeret, kiben semmi fogyatkozás ne légyen. Ezzel maradok Kegyelmeteknek igaz Jó Akarója. Kőrösön 7. April 1704. P. Andrássy MiklőS*A levélből, az abban olvasható utalásokból kiér zik, hogy a dervis ezredes jó viszonyban állott Kecskemét tanácsával. Kiviláglik az is, hogy bár bátyja hadának keretében, de annak többi részétől elkülönítve látta el feladatait. £ z az István, akit egyes források összetévesztenek reverendás öccsével, maga is levelezgetett Kecskemét városával. Egy Ilyen levelét másolatban a város 1702—1708-ik jegyzőkönyvében örökítették meg. Fejedelmi parancsra hivatkozva elrendelte, „hogy a Nemes több Vármegyék Tagjaival és egyéb vitézlő rendekkel minden külön kenyeres fegyvert fogjon”. Jelezte azt is, hogy a felkészült vitézek második parancsának megérkezése után kötelesek halasztás nélkül hadbavonulni. De térjünk vissza a vitéz dervis ezredeshez. Vegyes hadával — mint Hornyik írja — a kurucvilágban többször megfordult Kecskeméten. Itt jártának a városi közönség, az eltartás terhelt vállalván, hasznát látta. A császári zsoldban álló rác portyázók kártevésétől ismételten megmentette a várost. Ezek a rác hadak Monaszterli császári tábornok parancsára nyugtalanították a kuruc fennhatóság alá került területeket. Erre azonban más súlyos eseménnyel kapcsolatban úgyis vissza fogunk térni. Itt csak annyit, hogy igencsak tartottak a dervis ezredestől, aki nem elégedett meg a rábízott városok védelmével, hanem visszakergette és üldözte a fosztogatókat a Duna—Tisza köz déli vidékéig. A hadiszerencse azonban forgandő. Páter Andrássy Miklóst is elérte a balvégzet. Egy ütközet során a császáriak fogságába esett. Egy ideig megelégedtek; azzal, hogy egy zárdába internálták.. Később újra. elővették ügyét és azzal a megokolással „mivel fölszentelt pap létére kezeit vérontással undokítani nem átallotta”, az egyházból kitagadták. P erszé erre már csak akkor került sor, amikor Nagymajténynál letörött a zászló és a nagyságos fejedelem haláláig tartó bujdosása megkezdődött. Joós Ferenc Nincs reménytelen eset Húszéves az Országos Mentőszolgálat Vita a Falakról Ma délután fél 4-kor a kecskeméti Árpád moziban vetítik a megyei pártbizottság által meghívott nézők előtt Kovács András Falak című alkotását, amely az utóbbi idők legtöbb társadalmi problémát fölvető magyar filmje. Az előadást vita követi, Kovács András részvételével a Fegyveres Erők Klubjában. Szilveszter Szilviával a televízió képernyőjén találkoztam először, amikor — a KI mit tűd? elődöntőjén nek harmadik fordulójában — Benjámin László Nyílt szó, födetlen arc című versét mondta. A zsűri egyhangú szavazattal a székre ültette, ami átmeneti győzelmet jelentett. Sajnos, csak átmenetit Utána ugyanis egy kaposvári kislány, Vörös Zsuzsa ült a helyére. Második találkozásunk a Bajai Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskola ud-i varán történt. Egészen más ügyben jártam az iskolában, amikor az igazgatónő, Fekete Kovács Győzőné bemutatott egy kislányt: — Ő Szilvia, a város versmondója. Egy pillantás — és máris ráismertem, igen, ő ült a „széken". Az utak villámgyors, fehér járművei, amelyek naponként húznak el szemünk előtt egy-egy emberi élet mentőangyalaként, ünnephez érkeztek. Húszéves lett egy fiatal — s mégis az időseknek kijáró tisztelettel övezett — in— Milyen érzés volt? Kedvesen mosolyog: — Inkább az adás előtt Izgultam, mert két nappal előtte már fel kellett menni a próba miatt. A sok rendezői utasítás, a nagy felkészülés, sürgés-forgás Idegesíti az embert. De az adás alatt már csepp lámpalázaim sem Volt. — Régóta „mondja" a verseket? — Óvodás korom óta. ötéves voltam, amikor először léptem a nyilvánosság elé. Az igazgatónő szerint nincs az iskolában, sőt jószerivel a városban se olyan ünnepség, ahol Szilvia ne lépne fel, és ne aratna nagy sikert. Háromszor lett győztes városi versenyeken, állandó tagja az irodalmi színpadnak, amely a művelődési ház és a honvédség égisze alatt működik. — Nem fájt, hogy nem került a döntőbe? — Egy kicsit. De még van reményem. Igen hallhattuk a zsűri elnökének legutóbbi megnyilatkozását; Szilvia is azok között van, akik esélyesek arra, hogy a bíráló bizottság külön szavazatával a döntőbe juthatnak. A távolabbi célok felöl érdeklődöm. — Nem készülök művészi pályára. A verset önmagáért szeretem. És később is szeretni fogom. Ha leérettségiztem — már csak egy hónap van hátra addig — a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnél szeretnék állást vállalni. Mint technikus. Szüleim ugyanis Budapesten laknak. tézmény: az Országos Mentőszolgálat. Százados késéssel Egy csöndes orvosi szobában beszélgetek dr. Ben- cze Bélával, a mentők főigazgatójával. Statisztikai adatokról, a mentők munkájáról, s a — múltról. Mert a mentők tulajdonképpen nem húsz esztendeje végzik munkájukat az országban, hanem már 80 év óta. (1887-ben alakult a Budapesti önkéntes Mentőegyesület, s ezt követte a Városok és Vármegyék Országos Mentőegyesülete. Még így is egyszázados volt a késés, hiszen az első mentőintézmény már 1772- ben működött Hollandiában.) A két fő magyarországi mentőegylet tartományszerű elkülönültségben élt. Ha egy újpesti beteget például valamelyik fővárosi kórházba akarták szállítani — mivel Újpest vidéknek számított — a városok és vármegyék kocsija csak Budapest határáig jött s itt a beteget átköltöztették a budapesti kocsiba. A különféle megkötések, szabályok közül a legérdekesebb: beteg külföldre szállítását bármiféle járművön is, csak a kispesti mentőállomáson lehetett megrendelni. 312 millió kilométer 1948-ban a meglehetősen széttagolt szolgálat egységessé vált az ország egész területén, s a napjainkig eltelt húsz esztendő alatt 312 millió 500 ezer kilométeren 12 millió 370 ezer beteget szállított. Ma a mentők munkája nem kapcsolódik szorosan a közigazgatási területekhez. Minden megyeszékhely rendelkezik ugyan mentőállomással, de a betegért mindig a legközelebbi, leggyorsabban célba érő kocsi jelentkezik. — A fő cél tehát a gyorsaság? — Csak a kivonulásnál. De a beteg szállításánál már nemcsak a gyorsaság a fontos, hanem a megfelelő hőmérséklet, a zajta- lanság biztosítása és a beteg kényelme is. (Az ország 700 mentőkocsija ennek a célnak felel meg.) A beteg egészségét sokszor jobban veszélyezteti a rázkódás, a hirtelen fékezés, mint néhány percnyi esetleges késés. Eletet ment a „repülő kórház“ A gyorsaság képviselői: a „repülő kórházak”. Mozgó ambulanciák, amelyek több száz ember életét mentették meg az utolsó pillanatokban. A mentők rohamkocsinak nevezik őket: nemcsak a másodperceket, a makacs halált is ezzel rohamozzák. Még egészen friss, alig néhány napos az a történet, amely egy szívinfraktusos asz- szonyról szól, akinél már beállt a klinikai halál. A repülő kórház percek alatt a helyszínen volt, s a gyors orvosi beavatkozás meg- mentétte a beteg életét. Ha kell, a levegőbe is felszállnak. Hét repülőgépükkel múlt évben 1800 órát repültek, s 1600 beteget helyeztek biztonságba. Szállítottak már Pestre kötőtűvel átszűrt mellkasú gyermeket, sürgős műtéttel menthető szülő asszonyt és előfordult, hogy külföldön is landoltak. — Legmesszebb Londonban és Stockholmban jártak repülőink. Nemrég Lengyelországba a viharos Tátra fölött vittek haza egy kisfiút. Olyan sok a megrendelés, hogy alig győzik teljesíteni őket. Valaki például Japánba akarta vitetni a betegét. Ilyen hosszú útra azonban nem vállalkozhatnak. Sokszor hidegben, hófúvásban állnak helyt a mentők. Akadt olyan gépkocsi- vezető, aki egy hófúvásba került kocsiban szülést vezetett le, s voltak, akik fél éjszakát lapátolták a havat. hogy a beteget biztonságba juttassák. — A legrosszabb terep? — A hegyvidék: ősszel és télen. De az Alföldön is van elég a homokból, sárból. — Ä balesetek száma emelkedik, vagy csökken? — Az utóbbi Időben különösen vidéken, a mező- gazdasági területeken erősen emelkedőben van. Múlt évben már egymillió 137 ezer betegünk Volt. — önöknél, mentőknél van reménytelen eset? — Ilyet nem ismerünk. K. Cs. Balogh József A város versmondója Várja a vendégeket a dávodi gyógyfürdő Több éve Ismert a dávodi gyógyfürdő, nemcsak a bajai járásban, de az ország más vidékein Is. A 38 Celslus-fokú viz összetételénél fogva a radioaktív gyógyvizek csoportjába tartozik. Oyógyhatása — az Idült Idegbetegségek kivételével — főleg a reumatikus megbetegedésekkel szemben Igen Jó. A víz fogyasztása, a vele való öblítés, gátolja a fogak szuvasodását. E kedvező feltételek késztették a község és járás vezetőit, hogy a fürdő fejlesztésére nagyobb beruházási összeget fordítsanak, mivel a meglevő régi kút és a kis fürdőmedence nem elégíti ki az Igényeket. Az elmúlt évben új kutakat fúrtak. Az Idén. megépül két, egyenként 250 személyt befogadó, korszerű ülőpados gyógymedence és egy lubickoló a gyermekeknek. A további tervek szerint ötszáz személyes öltöző, ruhatár, hidegvizes kút és egyéb járulékos létesítmény épül, amelyet 1969-ben adnak át. Nehezíti azonban a gyógyulni vágyók helyzetét, hogy a Bájai AKÖV által még az elmúlt évben megígért autóbusz* járat mind ez ideig nem indult be.' Szeretnénk, ha az AKÖV megindítaná, legalább a fürdési szezonra naponta egyszer oda-vlssza, a gyógyfürdőhöz a járatot. Gál József, vb- elnök, Dávod. Kulturált körülményeket Tizenhét fiatal olvasónk Irta alá a következő levelet: „Fülöpházán egyetlen szórakozásra alkalmas létesítmény van, a kultúrház. Mi, fiatalok, a hétvégeket általában ennek falai között töltjük el, éppen ezért szeretnénk szóvátennl az itt uralkodó tarthatatlan állapotokat. Szombatonként! táncesteken azért bosszankodunk, mert a modem kultúrház nagytermében •— mivel nem pásztázzák a parkettát — olyan por terjeng, hogy bizony a tén- colók sokszor szinte fuldokolnak tőle. A másik dolog, hogy a vasárnapi filmvetítések bizony Inkább bosszúságot okoznak a nézőknek, mint szórakozást. Vagy a vetítőgép rossz, vagy a vetitet film hangja élvezhetetlen, Reméljük, pana-I szunk meghallgatásra, és mielőbbi orvoslásra talál.” A lakók nyugalma érdekében Kénytelenek vagyunk a szerkesztőséghez fordulni panaszunkkal. mert ami a Lenin- városban nap mint nap lejátszódik, az kezd klbírhatatlan- ná válni. Köztudomású, hogy a Toronyház Étterem és Presz- szó hajnali négy óráig van nyitva. Addig nincs nyugalma a környék lakóinak sem. Éjszakánként ismétlődnek a hangoskodások, duhajkodások, — ráncigáiják a parkba kiültetett kisfákat, feldöntik a szemét- tároló edényeket, összetörik a park szegélyeit védő kis vasrácsokat. Gyakran vagyunk ci- vakodások szem- és fültanúi. Szeretnénk, ha az illetékesek választ adnának arra, hogy miért kell egy lakótelep kellős közepén, a lakásoktól alig 25 méterre zenés szórakozóhelyet hajnali négy óráig üzemeltetni, miért szolgálnak ki részegeket és miért tűrik el, hogy a duhajok fellegvárává váljon a Toronyház Étterem. A lenin- városi takók nevében: Bálint István, Énekes János, Koncz János, özv. Fodor Béláné Tóth Mihály, Hamza László, dl Havasi László, Papp Géza és még sokan. .. Új tantermek Hét év alatt 11 új tanteremmel bővítették a du- navecsei járás iskoláit. Jelenleg Solton 8 tantermes iskola épül, ezt 1970-ben fejesük be, Szabadszálláson hétközi diákotthont építenek a tanyai kisdiákok számára, Kunszentmiklóson pedig az iparitanuló iskolát bővítik. KŐMŰVES, ACS-ÁLLVANYOZÖ szakmunkásokat, valamint ÉPÍTŐIPARI SEGÉDMUNKÁSOKAT keresünk felvételre. Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat. Kecskemét. Reiszmann Sándor utca 20. 4023
