Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-20 / 92. szám

1968. április 20, szombat 3. oldal Megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségét és tisztségviselőit Az Országos Tanács meg­tartotta első ülését, meg­választotta elnökségét és tisztségviselőit. * Az Országos Tanács el­nöke: Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke. Alelnökök; Darvas József Kossuth-díjas író, a Ma­gyar írók Szövetségének elnöke, Dobi István, az El­nöki Tanács nyugalmazott elnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke, d r. Har­rer Ferenc nyugalmazott alpolgármester, dr. Ortutay Gyula, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat el­nöke, dr. Sarlós István, a Fővárosi Tanács V. B. el­nöke, Szabó Pál Kossuth- díjas író. Főtitkárt Erdei Ferenc, főtitkárhelyettes! Bugár Jánosné. Elnökségi tagoké dr. Ba­kos Lajos református püs­pök, Veszprém, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese, Bencsik Ist­ván, a Debreceni Agrártu­dományi Főiskola £ek tor­helyettese, dr. Bognár Jó­zsef, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke, egyetemi tanár, Borovszki Ambrtts, a Dunai Vasmű vezérigazgatója, Dunaújvá­ros, dr. Erdei-Grúz Tibor akadémikus, egyetemi ta­nár, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Földi Mihály egyetemi ta­nár, a II. sz. belgyógyászati klinika igazgatója, Szeged, Harmati Sándor, az Orszá­gos Béketanács alelnöke, dr. Ijjas József r. kát. Csa­nádi püspök, Szeged, Lo- sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Madarász La­jos termelőszövetkezeti el­nök, Ács, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­nak tagja, dr. Mihályfi Er­nő, a Magyar Nemzet fő- szerkesztője, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság el­nöke, Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizott­ságának elnöke, dr. Nemecz Ernő, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem tanára, Pic­ker Ignác nyugdíjas, Kos­suth-díjas gyalus, Somogyi József szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, Kos­suth-díjas, Saskői Gábor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Süme­gi János termelőszövetke­zeti elnök, Szécsény, a Ter­melőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának alelnöke,. Szabó János, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsá­gának titkára, Szabó Kál­mán, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egye­tem rektora, Vas-Witteg Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alel­nöke, Varga Gábomé, a Borsod megyei Tanács V B. elnökhelyettese, Miskolc, Veres Péter Kossuth-díjas író. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkárai­vá Baratt Józsefet és Má­tyás Lászlót választották meg. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tagjai közé Bács-Kiskun megyé­ből a következőket válasz­tották meg: Béleczky József, a keceli Kinizsi Szakszövetkezet tagja, dr. Bodóczky László, ■a Bács-Kiskun megyei Bí­róság elnöke, dr. Felvidéki Istvánná (dr. Róna Ida) ba­jai főorvos, dr. Hamvas Endre kalocsai érsek, dr. Mihálovits István kiskun-; félegyházi ügyvéd és Ni- csovics György, a dunave- csei Virágzó Tsz főagronó- musa. Ezután Káíkn (3yute mondott zárszót. Százezer 1 Kezdeménye« a szövetség ázsa széna Dicséret illeti a Bácskai Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségének, egyik legutóbbi kiadványát, amely a gyep­gazdálkodás helyzetéről tá­jékoztatja a tagszövetkeze­teket. Az Előszóban figyelemre méltó megállapításokat ol­vashatunk. Eszerint a bácskai mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek csaknem 12 ezer hold rét- és legelő­vel rendelkeznek, ha ezen a területen a jelenleginél korszerűbb gyepgazdálko­dást valósítanak meg, 100 ezer mázsával magasabb szénatermést érhetnének el. Ez bizony nem kis szám, és nem véletlenül hívja fel a kiadvány a figyelmet arra, hogy érdemes a le­hetőségeket minél előbb, minél jobban és hatéko­nyabban kihasználni. Ez érdeke a népgazdaság­nak, de elsősorban a ter­melőszövetkezeteknek. Ha a bácskai termelési körzetben korszerűsítik a gyepgazdál­kodást a rét- és legelőte­rületek nagyobb részén, ak­kor négy és félezer holddal lehet csökkenteni az egy­nyári szálastakarmányok vetését és a felszabadult területen nagyobb hozam­értékét adó' növények ter­meszthetők. Ezt a kiadványt azzal a céllal készítettük és bo­csátjuk a termelőszövet­kezetek vezetői, szakembe­rei rendelkezésére, hogy né­hány hasznos tanács for­májában segítséget nyújt­sunk a takarmánytermesz- mesztés, ezen belül a kor­szerű legelőgazdálkodás megvalósításához — olvas­ható az Előszóban. Dr. Bartosik Lajos me­zőgazdasági mérnök, közis­mert takarmánytermesztési szaktekintély, igen érdekes tanulmánnyal jelentkezik Aben a tájékoztatóban. Ennek még vázlatos ismer­tetésére sincs lehetőség, de érdemes néhány gondola­tát feleleveníteni. Megálla­pítja, hogy az idén az ösz- szes gyepterületnek alig 20 százalékán történik javítás. Ez igen kevés és hozzáte­szi, hogy a technikai fej­lődés korszakában legelő- gazdálkodásunk sok helyen nem sokban különbözik az őspásztorkodástól. Érdeklődésre tarthatnak számot a villanypásztoros legeltetés tapasztalatai, amelyről a bajai Lenin Ter­melőszövetkezet két vezető­je, Sümegi Alajos elnök és tettek szert általa. A lege­lőre azelőtt 30—35 jószá­got tudtak kihajtani, ésszerű, gazdaságos, vil- lan-ypásztoros legeltetés be­vezetése óta 84 egy-kétéves növendéküsző találta meg táplálékát ugyanekkora te­rületen. Ezenkívül értékes gyepszénát is nyertek. Részletesen ismertetik tapasztalataikat, többek kö­zött meghívják a társszö­vetkezeteket módszereik helyszíni tanulmányozásá­ra, A Bácskai Termelőszö­vetkezetek Területi Szö­vetségének kezdeményezése példa lehet arra, hogy a jó termelési módszereket helyes összegyűjteni és köz­readni. Ezek elősegítik a hozamok növelését, a gaz­dasági eredmények továb­bi javulását. K. S. Tál a megyehatáron Megőrzi-© hírnevét a Vásárhelyi Majolikagyár Bevallom, engem megfo­gott a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár sok látniva­lója. Először pillanthattam be a majolikakészítés üzemszerű előállításának titkaiba. Megkapott a rég hagyományokhoz kapcsoló­dó, s a korábbihoz hasonló kézügyességet, szakértel­met kívánó munkafolya­matok megőrzése. A koron­gosok mesteri ujjai alatt formálódó tálak, köcsögök, majd az engóbozás, az alap­szín megadása különböző fémoxidok segítségével, a zsengelés, vagyis a ráége- tés, majd az irókázás, a minták rárajzolása külön e célra készített, körte ala­kú íróeszközök segítségével. S a szériamunka, ahol az egyedi minták alapján fél­automata gepek készítik az egyszerűbb cserépedénye­ket. A korszerűsödés jelei lát­hatók mindenütt. Á félév­százados üzem — a mű­vésztelep védnökségével, néhány fazekas iparossal alakult műhelyből fokoza­tosan megyei vállalat lett — ma már csaknem há­romszáz embert foglalkoz­tat, s évente 14 millió fo­rint értéket állít elő. A hajdani fazekasok unokái ipari szakiskolában tanul­ják a mesterség csínját- bínját. A három kemence 12 csövéből (alagútjából) kilencet már algyői gázzal fűtenek gázolaj helyett. Vida Elemér vegyipari kísérőnk, s készségesen tárják fel élőt- [ nyálba ható — kívánságok- tü'nk a különleges termék nsek. Egyre növekszenek a előállításával járó örömö- | csomagolási költségek is. S Forog a korong, formálódik az agyag.-á két és gondokat. Mert nem könnyű megőrizni a mű­vészi színvonalat, s közben eleget tenni a külföldi megrendelésekből származó — néha a kommersz irá­Az irókázó festi ae edényekre a színes mintákat. mint mindenütt, itt is az új gazdasági körülmények és lehetőségek a piackuta­tást állítják feladatul a gyár vezetői elé. Lesz dolga Végvári Gyula iparmű­vésznek, s a kiváló nép­művésznek, Mónus Ilonká­nak, akik a hagyományo­kat is megőrizve az új ■ mintákat). ■ formákat. meg­álmodják. Mert csak ez le­het a jövő útja. A hazai igények, a lakáskultúra fej­lődése is ezt követelik: szép, ízléses — s a kispén­zű emberek által is meg­vásárolható — majolikák, dísztárgyak, vázák előállí­tása úgy, hogy a gyár dol­gozói se járjanak rosszul... Búcsúzóul a Bács megyei megrendelők felől érdek­lődtünk. Ez a megye eddig még nem nagy piaca volt a vásárhelyi mázas edé­nyeknek, kerámiáknak. A közvetlen kapcsolat most alakul. Amint mondják: kettőn áll a vásár... Az első lépést azonban az el­adónak kell megtennie. Fo­gadjanak el egy ötletet, rendezzenek kiállítást a gyár termékeiből. A ked­vező fogadtatás biztosan nem marad el. F. Tóth Pál Megjegyzés ízléses, szép A raktár polcain sorakozik az áru. (Tóth Sándor felvételei Igen szép és ízléses az a műsorfüzet, amely Kecske­mét 600 éves jubileumi esztendejének kulturális prog­ramját közli. Egy rövid — a kiadványt bemutató — bevezetés után a megyeszékhely történetének nevezetes évszámait sorolja fel, summásan utalva egy-egy dátum jelentőségére. Az ünnepi év valamennyi rendezvényét felsorolja: számba veszi a kiállításokat és a művészeti eseményeket, hangversenyeket, tudományos tanácsko­zásokat. Ezután a mai Kecskemétről kapunk jellemző számokat. Az új szoborsétányról szóló felsorolás után a Kecskemétről írt irodalmi alkotások felsorolását kapja az olvasó. A kiadványt — a szűk terjedelemhez képes* gon­dossággal válogatott — képanyag gazdagítja. A műsorfüzet 11 ezer példányban jelent meg és nem egészen egy hét alatt fele gazdára lelt. De már a többiért is nyúlnak az érdeklődő kezek. Ez bizony si­ker. Ám biztatásnak is vehetjük: kérjük máskor is. B. i Ha még öt percet késnek a mentők, meglesz a teljes napidíjunk! A KIS7.áT * tiRÖME

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom