Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

* Együtt a haladó világgal T egnap szolidaritási világnap volt. Ma­gyarországon éppúgy, mmt a Föld többi népei, .egy ugyanazon a napon fejez­ték ki szolidaritásukat a hős Vietnammal. Amikor — hétfőn reg eel — „Szabadsagot es függetlenséget a hősviet- aarni népnek!” szövegű plakáttal az oldalán mun­kába indult a ceglédi AKÖV dömpere, amikor a nőtanács megyei titkár ságán, Kecskeméten, — Le Thi Rieng asszony, a Felszabaditási Nosz?^" Ség alelnökének kl^egz|" Ufói beszélgettek felhá­borodottan, Stockholmban is megkezdte aznapi ta nácskozását a Vietnam szolidaritási értekezlet, New Yorktól — Tokirnga mindennapivá vált tűnte tésre készültek a J°^?SU emberek, verest, börtönt vállalva ...De azt is tad va hogy ezen a napon a földgolyó minden reg­ből az egyutterzok,_ tilta kozók akcióinak tüzéré] sugárzik Vietnam felé... A hol tegnap is, ma is _ régóta — all a h arc, folyik az élethalal küzdelem értünk is. S a szolidaritás nap]an több szó esett arról is, hogy Vietnam: ügye mindenki­nek, aki ma meg él, es holnap is élni akar... A szenvedést átérzo szeretet vitte gondolatainkat teg nap a vietnami őserdőkbe, a partizánok keskeny, lomb takarta ösvényeire a rizsföldekre, az óvóhelyek­kel lyuggatott városokba, az ostromlók futoarkai- ba... Ahol... ... Ahol azokon a tran­zisztoros rádiókon hall­gatták a hősök a Vietnami Demokratikus Köztársa­ságból adott híreket, a DNFF sugározta közlemé­nyeket, amelyeket a Bács megyei KISZ-isták sze­rény ajándékaiként is kaptak. Biztosan jutottak már el ezekből az okos kis szerkezetekből hozzájuk, hiszen mind az üzemi, mind a mezogazdasagi alapszervezetek fiataljai lelkesen adtak hozzájárulásukat önkéntes műszakok, felajánlások teljesítésével. Sikere, van a 172.525—K—95 szamla- számon futó tranzisztoros akciónak. Ó riási erőt, biztatást öntenek a harco­sokba a kis rádiókon su­gárzott üzenetek. A tran­zisztorok gyenge kis hang­ját nem harsogja túl a bombák robbanása sem, mint ahogy nagy Pálya­udvarok dörgő zsiva]an is áthat a vékony gyerek­hang. A tranzisztorokon a nap minden órajában ott van közvetlen velük az egész világ... De a bi­ciklikkel is, melyeket akár a vaskúti asszonyok-lá- nyok közel kilencezer fo­rintjából, a 600 dávodi tsz-asszony egy órai mun- kabéréből, a Félegyházi Háziipari Szövetkezet o száz nődolgozójának Pel?z ajándékából, a nagyba­racskai tsz-asszonyok egy- egv munkaegysegnyi to- rintjaiból, a bajai, tisza­kécskei, ágasegyházi, la- dánybenei, bácsbokodi vagy felsőszentivám no. száz és ezer forintjaib vásároltak. A szolidaritási világ­nap csak azt az e határozást erősítette meg, a tettekre válton folytató­—th — n Vilőq Drofeiórioi en«esülieieVI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ß Á C S - K I S K U N M E G Y E I BI Z OTTS Á G Á N A K NAPILAPJA XXIIL évi. 7*. 1068. március 26. KEDD Arat 90 fiUér Hazaérkezett Hanoiból a Népfront és Béketanács küldöttsége Hétfőn hazaérkezett Ha­noiból a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács küldöttsége: Sebestyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács titkára, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának osztályvezetője, Kende István, az Országos Béketanács tagja, és Izsá­ki Mihály, a Hazafias Nép­front Komárom megyei Bi­zottságának titkára. Sebestyén Nándorné a repülőtéren nyilatkozott az MTI munkatársának: — Élményekben gazdag na­pokat töltöttünk a szabad­ságukat, függetlenségüket védelmező hősök körében. Megbízatásunkhoz híven tolmácsoltak népünk jókí­vánságait. szolidaritási üzenetét és átadtak azokat az ajándékokat, amelyeket a magyar városok és fal­vak lakóinak adományai­ból vásároltunk és küld­tünk el az imperialista ag- resszorok pusztításainak enyhítésére. Felvázoltuk új szolidaritási akciónk kör­vonalait. Eredményesen teljesítettük küldetésünket. — Optimizmust tanul­tunk a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban, ebben az oly sokat szen­vedett országban. Számos légitámadást éltünk át, de a vietnami emberek bátor­sága, fegyelmezett maga­tartása tőlünk is távol tar­totta a félelmet. Azzal a meggyőződéssel jöttünk haza, hogy élni, dolgozni csak egy olyan nép tad, amely rendíthetetlenül hisz igazságában és végső győ­zelmében. Fock Jenő és kísérete Párizsban Tárgyalás a Matignon-palotában Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke a fran­cia kormány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Franciaországba utazott. A miniszterelnök kísére­tének tagjai: Péter János külügyminiszter, dr. Szekér Gyula, a nehézipari minisz­ter első helyettese, Darvas' Tanács helyettes elnökei, Apró Antal, Fehér Lajos, dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sei, dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter, llku Pál művelődésügyi mi­niszter, Vályi Péter pénz­ügyminiszter, Veres József munkaügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter zászlaja alatt meghallgatta a magyar és a francia him­nuszt, majd a két minisz­terelnök Cames tábornok­nak, Párizs katonai kor­mányzójának kíséretében elvonult a felsorakozott ka­tonai díszegység előtt Ezt követően a kormányváró­terem díszszalonjában Pom­pidou miniszterelnök bemu­Egy tranzisztoros Szombat délután, a Kecs­keméti Konzervgyár szárító üzeme. A hosszú asztalok mellett 19 lány dúdolva válogatja az aranysárgára érlelt hagymaszeletkéket. Az előénekes Máté Péter, hangját a zöldségkupac mellé helyezett táskarádió közvetíti. Dúdolnak a lányok, s az asztal alatt, a melegítőbe, pantallóba bújtatott lábak apró táncmozdulatokkal kö­vetik a zene ütemét. Ma úgyis elmarad a szokásos hétvégi program: szórako­zás, pihenés. Ezt a szombat délutánt és estét arra ál­dozza a Kecskeméti Óvónő­képző Intézet 19 tanulója, hogy megkeresse egy tran­zisztoros rádió árát. Valahol Vietnamban szó­lal meg majd a kis tran­zisztoros. Talán halk, tom­pított hangon egy őserdei partizántáborban a harc szünetében. Talán a rizs­földek szélén üli majd kö­rül néhány fáradt ember és sovány, sárös oldalú biva­lyok fülelnek a szokatlan hangokra. Simon Zsuzsa azt szeret­né, ha egy törékeny kis ta­nítónő kapná a zenélő do­bozt. Az, akit múltkor a tv-híradóban látott. Soha­sem felejti el, .mint takar­gatta testével a hátul sza­ladó gyerekeket, amíg elér­ték a bombáktól védő bun­kert. — De jó helyre kerülne akkor is, ha mondjuk egy olyan fiatalasszony kapná, akinek a férje valahol messze van, harcol — mondja társnője, s látom, hogy a többiek jóindula­túan összemosolyognak a háta mögött — Katonaidejét tölti a vőlegénye — súgják ma­gyarázatképpen. Az első évfolyam két ta­nulócsoportja fogott össze és Varga Mária csoportve­zető jogos büszkeséggel mondja: — Csak a betegek hiányoznak közülünk. Körülbelül két órája kezdték a lányok a mun­kát, most már lehet kalku­lálni: egy tranzisztoros rá­dió ára biztosan összejön estig. — Ha „ráhajtunk” még talán több is — buzdulnak fel a számvetés eredmé­nyén. S mintha csak az el­határozást akarnák támo­gatni, sodró lendületű dal­ia gyújtanák a rádióban a gitárok. Gyorsabban moc­cannak a lábak az asztal alatt, gyűlik a papírzsákok­ba a hagyma. B. D. 1 Fock Jenőt búcsúztatják a repülőtéren. László külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Sebestyén János,-az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság el­nökhelyettese, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének ügy­vezető elnöke, dr. Házi Ven­cel, a Külügyminisztérium főosztályának vezetője, dr. Gergely Miklós, a Külügy­minisztérium protokoll osz­tályának vezetője, dr. Ran­de Jenő, a Külügyminisz­térium sajtóosztályának vezetője, Kovács Sándor, a miniszterelnök személyi tit­kára, Hidasi János külügy- minisztériumi másodtitkár, Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság franciaor­szági nagykövete Párizsban csatlakozik a kísérethez. A búcsúztatásra a Feri­hegyi repülőtéren megje­lentek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tizenkilencen, a zene ütemére. (Pásztor Zoltán felvétele.) első helyettese, Baczoni Je­nő, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese, dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezető­je, jelen volt a búcsúztatás­nál Michel Combal, a Fran­cia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője és a nagykö­vetség több tagja. Fock Jenő elutazásakor adott nyilatkozatában el­mondotta; — Nagy örömmel teszünk eleget a francia kormány meghívásának. Bízunk ab­ban — ismerve a tartalmas programot —, hogy ered ményes, jó munkát fogunk végezni, s idehaza be tu­dunk majd számolni, hogy jelentős lépést tettünk az európai biztonság és a két ország kapcsolatainak erő­sítése érdekében. Mindez — úgy gondolom, — a ma­gyar nép hasznára, javára fog válni. A Fock Jenő miniszterel­nököt és kíséretét szállító IL—18-as repülőgép napos, szép időben hagyta el az ország területét. A gép fe­délzetéről a magyar kor­mányfő üdvözlő táviratot küldött Klaus osztrák kan­cellárnak. Tizenegy órakor állt meg az Orly-repülőtér kormány- v'árócsarnok épülete előtt a Fock Jenőt, a Miniszterta­nács elnökét, Péter János külügyminisztert és a kísé­retükben levő személyisé­geket szállító különrepülő- p. A gépből kilépő Fock nőt Pompidou miniszter­nők és Couve de Murville ügyminiszter üdvözölte, magyar kormány elnöke a francia miniszterelnök társaságában a két ország tatta Fock Jenőnek a foga^ dúsára megjelent személyi­ségeket, majd az emelvény­re lépve elmondta üdvözlő beszédét. Georges Pompidou a töb­bi között ezeket mondta: — Az 1965-ben Párizsban és 1966-ban Budapesten Couve de Murville és Péter János között lefolyt megbe­szélések lehetővé tették an­nak megállapítását, hogy a mai Franciaország és Ma­gyarország között nemcsak vitás kérdések nincsenek, hanem számos nemzetközi kérdésben közel állnak egy­máshoz nézeteink, különö­sen abban a tekintetben, ami szívünkhöz a legköze­lebb áll, az európai konti­nens jövője tekintetében. Fock Jenő lépett ezután a mikrofon elé és válaszolt az üdvözlésre. Az üdvözlő beszédek el­hangzása után Fock Jenő, Georges Pompidou minisz­terelnök kíséretében a Cril- lon-szállóban levő szállá­sára hajtatott Délben a Matignon-palo­tában Georges Pompidau miniszterelnök fogadta Fock Jenőt, a Minisztertanács el­nökét és ezzel megkezdőd­tek a francia—magyar hi­vatalos tárgyalások. Egy­idejűleg a külügyminiszté­rium épületében megbeszé­lés kezdődött Péter János magyar és Maurice Couve de Murville francia kül­ügyminiszter között Valamennyi hétfői fran­cia napilap foglalkozik Fock Jenő Hivatalos látoga­tásával. A lapok kommen­tárjaikban elsősorban a kelet—nyugati enyhülés és a két ország kereskedelmi kapcsolatai szempontjából kommentálják a látogatást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom