Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
1WÍ. augusztus 10, csütörtök 5. oldal Kiöregedtek a Tagore-sétány iái A szakemberek már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a Balaton-part egyik közismert nevezetessége, a balatonfüredi Tagore-sétány hatszáz nyárfája kiöregedett, s megmentésükre nincs lehetőség. Nem volt egyedülálló az olyan vihar, amikor egyszerre hat hatalmas fa dőlt ki. Az augusztus 5-i vihar is két újabb vén fával gyé- rítette a fasort Az illetékesek felhívják a füredi nyaralók és kirándulók figyelmét hogy vihar esetén ne tartózkodjanak a Tagore-sétány fái alatt A községi tanács megkezdte az előkészületeket a kiöregedett fák pótlására. (MTI) Gazdag kulturális programmal ünnepli Baja a Nagy Október 50. évfordulóját A megyei tanáé* művelődésügyi osztálya — támaszkodva a párt- és tömegszervezetekre, a vállalatokra és a tanácsi szervekre — nemrégiben átfogó programtervezetet készített a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére. A részletesen kidolgozott programtervezet méltó módon kíván felkészülni annak a forradalomnak fél évszázados jubileumára, amelynek hatásaként átváltozott a világ arculata. A megyei tanács programterPécsi Sebestyén orgonaestje Magas színvonalon összeállított műsor élvezője volt a városi tanács művelődési osztálya rendezte augusztus 7-i, hétfői hangverseny közönsége. Már az orgonaest kezdete előtti percekben — az első két padsor kivételével — megtelt a Nagytemplom hajója, megcáfolva e ténnyel azokat, akik nem bíztak a nyár derekán tartott hangverseny sikerében. A várakozás feszült légkörében ült fel az orgona padjára az est szólistája, Pécsi Sebestyén. Liszt-díjas organaművész, a Zeneművészeti Főiskola orgonatanszékének tanára, hazánk egyik legtöbbet szereplő virtuóz művésze, aki úgyszólván Európa minden országában szerepelt Franciaországtól a Szovjetunióig. Ez a nagy tudású művész amellett, hogy a legnemesebb or-gomaművószeti hagyományok őrzője és továbbadója, egyben sok neves — Kecskeméten is hangversenyezett — orgonaművész-orgonista generáció nevelője és formálója. Az orgona igen régi hangszer, már az időszámításunk előtti időkben feltűnnek az úgynevezett „vízi-hydraulikus” orgonák. Magyar szempontból érdekes, hogy a fennmaradt három példány egyike a Budapest melletti Aquincumban került elő. A hangszer jelentősége napjainkban is egyre nő, amit a Kecskeméten megtartott orgona- hangversenyek nagy számú látogatottsága is bizonyít. A műsor első száma 3-. S. Bach weimari évéinek nagy alkotó korszakából való, d-moll toccata és fuga volt, amelynek brilliáns előadásában Pécsi Sebestyén nagyszerűen megvalósított kontrasztként állította szembe az észak-német játékmódtól már erősen elkülönülő súlyosabb Bach-i mondanivalót és annak sajátos technikáját. A c-moll korálpartita. mivel Bach nem írt hozzá pedál- szólamot, kompozíciós technika szempontjából nem jellegzetes orgonamű, de azzá vált Pécsi Sebestyén applikációjában és előadásában. A két orgomaszámn* követően — J. S. Bach: „Seufzen, Tränen”. majd J. Haydn: „Teremtés” című oratóriumából — következett egy-egy ária Werner Mária oratórium! énekesnő átélt, művészi előadásában. A művésznő, Liszt: „Weinen und Klagen” című orgonaműve után. L. Perosá: „Fohász a béliéhez” című kompozícióját énekelte hallaülan erejű dramatikus fe- szültséggeL Kodály Zoltán: Introttusa az orgonaédiáből szomorú reflexiókat keltett bennünk, amikor a művészi előadás szinte megjelenítette a nemrég elhunyt mester, nekünk kecskemétieknek oly különösen kedves alakját. A hangszertechnikai problémákkal zsúfolt Hindemith szonáta után Hidas Frigyes bravúros „Finálé”-jával zárult a nagysikerű orgonaest. Az orgonaest tel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy bár Pécsi Sebestyén a nagy orgo- nológiai tudásából fakadó „regisztráló” technikájával el tudta födni ugyan az orgona strukturális és kopási hibáit, de az ©gyes játékok közötti hangolási hibákat nem lehetett teljesen kiszűrni. Tehát a népszerű orgonakoncertek nívós folytatása érdekében törődni kell az orgona kisebb-nagyobb hibáinak felszámolásával és az igényes temperálás megvalósításával Nemesszeghy Lajos vezete irányelvként szolgál az ünnepségek rendjének összeállításához. Mindenütt a helyi adottságoknak megfelelően kell a széles körű tennivalókat kidolgozni. Bánáti Tibort, a Bajai Művelődési Ház igazgatóját kérdeztük meg: hogyan készül Baja az 50. évforduló megünneplésére? — Az egész program tervezésében és lebonyolításában arra törekedtünk, hogy az évforduló alkalmával a hazafias és internacionalista nevelés elvei valósuljanak meg. Nem elégedhetünk meg a nagyszerű történelmi tettek néhány demonstratív alkalomra korlátozott, mennyiségileg megnövelt méltatásával, hanem biztosítjuk az olyan tartalmi és formai megnyilatkozásokat, amelyek mindennapi ösz- szefüggéseikben méltatják a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat Programunkat a városi kulturális bizottság jóváhagyta. Elkészítésébe bevontuk a városi tanácsot, a KISZ-t, az úttörőelnökséget, a Hazajfias Népfrontot, a nőtenácsot, a TIT-et és a szakmaközi bizottságot Mindegyik szerv teljes erejével azon van, hogy a közösen elkészített program sorra- rendre meg is valósuljon. Nehéz volna a vaskos füzetet kitevő programtervezetet teljes egészében ismertetni, ehelyett csupán a legjellemzőbb szempontokat emeli ki a művelődési ház igazgatója. — Arra törekszünk, hogy a megemlékezés ne csupán néhány ünnepi rendezvény legyen. Az emberek az őket legjobban érdeklő szovjet vonatkozású tájékoztatást kapják meg. Az ifjúságnak — életkori sajátosságuknak megfelelően — külön programot készítettünk. Felhasználjuk a szocialista brigádmozgalom által kínált lehetőségeket, segítjük a brigádokat, hogy vállalásaikba építsék be a nekik megfelelő, munkájukat előbbre vivő szovjet tapasztalatokat. A jubileumot felhasználjuk az orosz nyelv tanulásának propagálására is. Az év hátralevő részére naptári pontossággal kidolgozták az ismeretterjesztő, könyvtári, művészeti rendezvényeket és pontosan megtervezték a kiállításokat is. Jelentős szerepet kapott a program végrehajtásában a filmművészet. Segítségével talán legkönnyebb azt a világformáló erőt érzékeltetni, amellyel az elmúlt fél évszázad alatt a Szovjetunió hatott az emberiségre. Nem kis jelentőségű, hogy a tömegérdeklődés fokozására számos pályázatot írnak ki, továbbá a klubok napirendjén sok szovjet témájú vetélkedőt rendeznek. Bar az eg esz program a művelődési ház körül csoporto sül, annak végrehajtásában úgyszólván a város egész lakossága részt vállal. A kulturális bizottság javaslatára minden szerv a maga kulturális tervébe beépíti mindazt, amit az évforduló megünneplésére vállal. így szövi át a város egész életét a nagy jubileumra való előkészület. Külön kiemelt feladatot kap az évforduló megünneplésében a könyvtár. A szovjet szak- és szépirodalom népszerűsítése, a Szovjetunió politikájának, a szovjet emberek életének, tudományos és termelési, valamint irodalmi és művészeti eredményeinek megismertetése érdekében a könyvtár együttműködik a népművelés valamennyi szervével. Valóságos „nagyüzem” lesz erre az időre a Bajai Türr István Múzeum is. Nemcsak a Szovjetunió történetét mutatja be reprezentatív kiállításon, hanem a város felszabadulását és az azóta eltelt időt is, a fejlődést, amelyet az ötven évvel ezelőtt lezajlott forradalomnak köszönhet a város lakossága. 4Irt pos, átgondolt ez a terv, tükröződik rajta a város lakosságának lelkesedése, szeretete a szovjet emberek és a nagy szovjetország iránt. Érdemes volna arra, hogy szerte a megyében megismerjék és ahol még esetleg küzdenek a tervezés gondjaival, a bajai programból tanuljanak: hogyan kell csinálni. Balogh József Ajggoszlév műsora TV CSÜTÖRTÖK 17.05: Hírek. — 17.10: Tik-tak. Gyermekműsor, tm 17.ZS: A világ képekben. — 17.55: Műsorismertetés. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Dokumentummal. — 18.35: Hangverseny a stúdióban. — 19.00: Csavargók. — 19.40: Hirdetések. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — *0.00: Tv- hlradó. — 20.30: Hirdetések. — 20.38: Tv-játék. — 21.30: Tv-hiradó. Kádár János a Székesfehérvári VTRGY-ben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délután a Székes- fehérvári Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárába látogatott. Társaságában volt Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osztályvezetője és Darvast István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A vendégeket elkísérte Herczeg Károly, a Fejér megyei párt- bizottság első titkára és dr. Ta- polczai Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, a Központi Bizottság tagjai. Az igazgatósági tanácsteremben Popp István vezérigazgató adott tájékoztatást a tizenegy- ezer munkást foglalkoztató gyár eredményeiről, valamint a fejlesztés terveiről. A képernyő előtt Dráma a család széthullásáról Azt hiszem mindenki egyetért vele, aki megnézte az Ez az én otthonom című tv-játékot: Meg kell jegyeznünk Clive Exton nevét. Fiatal angol drámaíró. Első darabját állítólag fogadásból írta. Színész volt egy londoni társulatnál, és egyszer dühösen kifakadt próba közben: Miért sorvasztják a közönség ízlését és a színészi lelkesedést hamis, érzelgős játékokkal? — írjon maga darabot, ha nem tetszik — intette le fölényesen a rendező. És Exton írt. Sallangmenteset, kegyetlenül igazat. Azóta túl van már a tizedik művén, változatlanul ezt az utat járja, a legmelegebb együttérzésétől kísérve azoknak, akik az intézményesített társadalmi hazugságok bátor cáfolatát várják a színpad és a képernyő irodalmától. A televízióban látott darabja — kedves témája ez a „dühös fiataloknak” — a „modern” család idilli formájának és anyagi meggondolásoktól függő, rideg tartalmának ellentmondását veszi célba. Micsoda biztos kézzel! Egy óráig sem tart a játék, egyetlen mozzanata van a cselekménynek, öt szereplője, mégis ez a kevés elem elegendő Extonnak, hogy mint az orvos, aki a bőr színéből képes diagnózist mondani, szűkszavúan, de határozottan ítélkezzen az elgépiesedett emberi kapcsolatok fölött. A Páger Antal remek alakításában megjelenő apa, csupaszív, egész életét szorgalmas munkában végigküzdő öregúr. Szerzett egy kis tőkét (leginkább a fia látta hasznát), és most nyugodtan szeretne maradni a sírig, elbíbelődni hajó- modelljeivel, emlékezni a „régi szép időkre”, tréfálkozni, zsörtölődni immár felnőtt, családos gyerekeivel. Csakhogy ebben a pénzsóvár, törtető világban megvalósíthatatlan ábránd az effajta békés öregség. Mérhetetlen önzés rángatja a szereplőket. Ha egyszerűen csak hálátlanság lenne, hogy a két testvér igyekszik egymás nyakába varrni az apa eltartásának gondját, érzelmes erkölcsi példabeszédnek tarthatnánk a tv-játékot. De nem, vérükbe ivódott törvény, már- már biológiai tulajdonság a kegyetlenség, az irigység, a kényelemhaj hászás. Mindezek ellenére mégis szánandóak, maguk is áldozatok, idegroncsok, ők is ábrándpkban ringatják magukat. Lelkűk mélyén él még a szeretetben együttélő családról szövögetett vágyálom, de ennek semmi köze életük lényegéhez, hiába próbálják rokonlátogatásokkal, ünnepi ebédekkel, tv- nézéssel, vállveregető kedélyességgel fönntartani a látszatot. Kezdetben elejtett félszavaikból, majd mind nyíltabb, végül pedig gyalázkodássá fajuló célzásaikból (szédületes az író tempófokozása), önmaguk számára is meglepetésszerűen bukkan elő az igazság: Nincs többé emberi kapocs, ami ezt a típusú családot összetartaná. Jellegezetesen kapitalista körülmények között játszódik a dráma, de — gondoljunk csak az eltartási szerződések miatt indított számtalan perre, egy- egy idős ember megrázó sorsára, amelyről rendszerint már későn, a rendőrségi hírekből szerzünk tudomást —, nem egészen tanulság nélküli számunkra sem Exton darabja. Sz. J. Tár! kapuk elült A mozi kijárata ontja a tömeget. Este van már, de a forróság kibírhatatlan most is. Tele volt a terem, jó film lehet a Kánkán. Sok a fiatal a nézők közt. Kettő — egy fiú, meg egy lány — itl megy előttem. A fiút ismerem csak, hallottam róla, hogy a Felsőfokú Gépipari Technikumba jelentkezett. — Sikerült a felvételid, Attila? Széles mosollyal felel, árad róla a jókedv: — Sikerült bizony! Pedig na- gyón féltem a vizsgától. De mi- kor az első kérdésekre jól vá- laszoltam, megnyugodtam. Aztán simán ment a felvételi. Répánszky Attila a Katona József Gimnáziumban érettség gizett az idén, mint elmondja3 4,2-es átlaggal. — Fizikából mindig 5-8* voU tam, a matematika is jól ment Világéletemben az elektromos- ság érdekelt a legjobban. Már kiskoromban kezdtem a szomszédok rádióit megjavítani, igaz, hogy sokat el ia rontottam, de- hát gyakorlatnak jó volt. Mindig fúrtam-faragtam. Ezért is jelentkeztem a gépipariba. Az automatika szakot választottami és ha végzek, szeretnék tovább tanulni a műszaki egyetemen. Attila már az egész országot bebarangolta, szenvedélyes turista, évek óta részt vesz a szervezett természetjárásban. Most már könnyebb neki a kirándulás: az érettségin elért jó eredménye jutalmául a nagypapa Simpson motorkerékpárt ajándékozott neki. — Hogy indulsz neki az új életnek? — Jól kipihenem magam, az^ tán... Tudom, sokat kell majd tanulni. Erre már pár éve rájöttem, csak így vihetem valamire. Nehéz lesz? Vállalom! if* s a kislány? Rövid hajúi Ij mindig mosolygó teremtés, — Szondy Judit vagyok, ugyancsak a Katona Gimnáziumban érettségiztem, kitűnő eredménnyel. — Ami különösen dicséretes dolog, mert Katonatelepről naponta vonattal járt be az iskolába. — Milyen szakra vették fel? — A Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karára, a földmérő szakra. Kartográfiai mérnöknek készülök. — Hogy szánta rá magát erre a szakra? — Édesapám is mérnök, így nem idegen tőlem a műszaki tudomány. Apám Pesten dolgozik, én a nagymamánál ne-, velkedtem. — Valamit a felvételiről mon* dana? — Ja), az félelmetes voltí De inkább csak az előkészület. Kétezer matematikai példát oldottunk meg Csorba Annával és Mihálka Jánossal együtt. A Bányai Júlia Gimnáziumban volt az írásbeli, június 28-án. A 8 matematikai példából 6-ot jól megoldottam, a 6 fizikaiból pedig mind sikerült. Aztán három nap múlva már szóbeli! Olyan gyorsan ment, hogy nem is volt időm drukkolni. Tizenkilenc pontot értem el, július 20-án jött meg az értesítés: felvettek! 30-án beiratkozom, elsején már kezdődik az egyetemi év. — És addig mivel telik az idő? — Sokat olvasok. Nagyon szeretem a mai írókat. Mennek tovább, frissen, fiatalon. S ok ezren — hasonló fiatalok — állnak most a nyitott kapuk előtt. Űj életszakaszt nyitnak meg ezek a kapuk, az egyetemi, főiskolai élet sok-sok munkával terhes éveit. Ahány fiatal élet, annyiféle sors. De egyben megegyezik valamennyi: vállalják az élet nehezét, a tanulást és utána majd a felnőttekhez méltó alkotómunkát. B. J,