Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

Nagyjaink megbecsülése A KATONA JÓZSEF parkban sétálgató járókelők elismerő tisztelettel nézegetik a tavaly decemberben felállított portrékat, Horváth Ambrus, Szilády Károly, Buday Dezső és a többi kecs­keméti jeles férfiú arcvonásait. Idegenek és helybeliek meg- megállnak egy pillanatra a Bartók Béla, Buday Dezső, Hornyik János, Lványi-Grünwald Béla, Kacsóh Pongrácz, Kelemen László, Noszlq/py Gáspár, Révész Imre, Táncsics Mihály kecskeméti kap­csolatait rögzítő emléktáblák előtt. Egyre nagyobb becsben tartjuk a múlt értékeit. Sok mulasztást pótoltunk már, de még mindig bőven akad tennivaló. A legsürgetőbb feladatokra szeretném itt felhívni a 'figyelmet. Bízhatunk abban, hogy a városi tanács, a Hazafias Népfront és a Katona. József Társaság ez irányú fáradozásai a múlt igazi értékeit megbecsülő társadalom osztatlan helyeslésé­vel találkoznak. Az MKP alapitó tagja volt A Nagy Októberi Forradalom ötvenedik évfordulójára készü­lődve nem feledkezhetünk meg a munkásmozgalom kecskeméti származású nagyjairól. Békeváry Sándor tanár hívta föl a figyelmemet arra, hogy az IBUSZ irodájával szemben állt Vágó Bélának, a Tanácsköztár­saság belügyi népbiztosának a szülőháza. Diákkorában a helyi szociáldemokrata szervezet ala­pításában vett részt, majd a Kommunisták Magyarországi Pártjának első Központi Bizott­ságában végzett felelős munkát Az elmúlt években utcát ne­veztek el Kecskeméten jeles emberekről, de Vágó Béláról megfeledkeztünk... „A subát magasztalta..." Hasonló sorsra jutott Asztalos János, a XIX. század második felének legkövetkezetesebb for­radalmára. Aki mindig „a subát magasztalta a bunda rovására”. Száműzetésben halt meg. Halá­lának helyét és idejét sokáig homály fedte. Mostanában si­került megállapítanom, hogy 1898 október végén vagy no­vember elején Belgrádban ön­gyilkossággal vetett véget életé­nek. A nyolcvanas években, ami­kor kérte a kormányt: adjon számára útlevelet, mert más­ként nem kapja meg a Kons­tantinápolyban ígért állást, ezt írta a kérvényben: „demokrata elveim nem változtak, de az ál­lam ellen izgatni nem fogok”. Elveit tehát még nyomorúságá­ban sem adta fel. Kecskeméten a „Budai-nagy” utcában la­kott. Kevesen tudják. Most száz esztendeje kezdett az olvasó­körök szervezéséhez, forradalmi tanainak terjesztéséhez. Aki Sallai Imrét védte A Nagykőrösi utcában lakott Molnár Erik és testvére, René. Mindketten a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő har­cosai voltak. Molnár Erik ma még eléggé nem értékelhető ér­demeit halála alkalmából a Pe­tőfi Népe hosszan méltatta. Tra­gikus sorsú testvérének mun­kásságát indokolatlan és bántó homály fedi. 1932-ben az ille­gális kommunista párt megbí­zásából ő vállalkozott a statá- riális vérbíróság elé állított Sal­lai Imre védelmére. Védőbeszé­dében élesen támadta a nép­elnyomó rendszert Felsőbb pártutasításra fontos megbeszé­léseket folytatott a siralomház­ban Sallai Imrével. Leleménye­sen, merészen „kicsempészte” a ten született. 1947-ben az Egye­sült Államokban halt meg. Művészek, tudósok Feltétlenül emléket kell állí­tani Szerelemhegyi Liebenber- ger Andrásnak, az Első Magyar Játékszíni Társaság zenei min­denesének, a zenés játékok ha- J zai meghonosítójának. Életrajz­írója szerint „egyedüli jószívű­ségéből és minden jutalom nél­kül” oly sokat tett a magyarsá­gért. Becsben, úgy tudjuk, utcát neveztek el róla. Gondolnunk kell végre Moór Emánuelre is. Pablo Casals a XX. század kiemelkedő muzsi­kusai között emlegette és a leg­nagyobbak, a halhatatlanok kö­zé sorolta. A zenei lexikonok hosszú hasábokon méltatják pá­lyafutását Operáit, szimfo­nikus és kamara alkotásait, el­méleti munkásságát a szakerrw berek ma is nagyra értékelik. Ahol Petőfi ebédelt A Batthyány utca 15. számú házban lakott Horváth Döme, Kecskemét Kazinczija. Szívesen látott vendég volt nála Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Jó­kai Mór, Eötvös József, Horváth Mihály történettudós és a XIX. Bálványos Huba Tanulmány a Segítsétek Vietnamot cinm kompozícióhoz. további munkára vonatkozó század több más nagyja. Egy­szerűen érthetetlen, hogy a sza­badságharc dicsőségére oly so­kat hivatkozó régi kurzus miért nem jelölte meg márványtáblá­val ezt az emlékekben oly kivé­telesen gazdag házat. A szóla­ma« felszín alaitt bújkáló és ható erők borítottak fátylat a tiszteletünkre érdemes lakra? Szerelemhegyi Liebenberger András, Moór Emánuel regényes életéről, a hatablakos Batthyány utcai házról még részletesen szólunk. Heltai Nándor közléseket és ezzel felbecsülhe­tetlen segítséget nyújtott a ne­héz körülmények között dolgozó illegális mozgalomnak. Emiaitt letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Sikerült a Szovjetunióba szöknie. Ott felelős beosztások­ban dolgozott. A személyi kul­tusz időszakában hamis vádak alapján elitélték és 1942-ben száműzetésben halt meg. Mol­nár René nemes célokért küz­dött, emlékét meg kell őriz­nünk. Orvostudós, „az élet mivese" Szeretnénk, ha valamelyik kecskeméti egészségügyi intéz­mény felvenné Hollós József nevét. Barátja, Juhász Gyula a prostitúció, a tüdőbaj, az al­koholizmus elleni harc világ­hírű harcosát méltán nevezte „az élet mívesének”. A szegedi Péter László pompás tanulmá­nya jól érzékelteti azt az utat, amíg a polgárság haladó esz­méin nevelkedett orvostudós a marxi—lenini eszmék fáradha­tatlan, nemzetközileg elismert harcosává vált. Több könyve jelent meg az Egyesült Álla­mokban és a Szovjetunióban. 1876 augusztusában Kecskemé­Vlagyimir Oszinyin: NEM EQYEDOL... Nem egyedül élek a világon, s nemcsak mák vannak és tegnapok Nem egyedül vagyok, aki látom a magasban úszó szputnyikot. Szívem és szemem segít naponta felismerni a helyes nyomot: szív a szívhez vonzódik, mióla e földgolyó embertől lakott. Ügy könnyű is jókedvvel dalolni, ha barátok várnak mindenütt. Szív és szem segít tanulni: hol, mi s ki állja ki a próbát velünk. Fordította: Antalfy Jstvan Disznótor 184o-uvn A piactér félkaréjában la­kott Kiss János. Jómó­dú gazda, házai, jó földje, tar­kái, tehene, lova, szép számmái. Szép szál ember Kiss János, jó családapa. Ha vasárnap át­ment a templomba, zsi nóros kabátjának pakfont gombjain szikrázott a napsugár. Zsoltárt szorongatott a markában és mély basszusával ő vezette hely­re a szanaszét kószáló vénasz- szonyhangokat. János gazdőéknal a disznótor kellős közepén vagyunk. Leg­jobb komáját, Petrovics Ist­vánt kérte meg, segítene a kö­vér disznóit feltrancsírozni. A négy sonkát már bevitték az udvarról. Attól hát nem kel­lett félni, hogy elszalad az ál­dozat. Az öreg Petrovics nagy szakértelemmel látott munká­hoz. Észre sem vették, hogy te­lik az idő, míg a hurka, kol­Petőfinek tetszett a hurkával hadonászó kis Abelka. El is vette anyja kezéből, párszor meghintáztatta mielőtt vissza­adta. Addigra már hozták neki is a frissen sült hurkát, kolbászt, bár váltig szabadkozott. De Já­bász készült és sült a tepertő nos gazda azt mondta Petői'i­az üstben. Mire a téli nap rö­vidre ívelt félkörét befutotta, már vacsorához terítettek. A nagy kocsmában üvegpo­harakat rakosgatott Hruz Má­ria. Bizonyára Sándor fiára gondolt, aki már olyan jó sor­ban van, hogy őket is fel akar­ja költöztetni Pestre, elég erőt nek, hogy édesapját csak úgy válthatja ki, ha velük költi el a vacsorát. Petőfi nagyot neve­tett: — Ügy látszik, itt a közmon­dás fordítottja érvényes: Erő­szak a disznótor. A hosszú úton megéhezett vándornak most már nem kesL­érez magában, hogy gondoskod- lett megismételni a kínálást. Az jón róluk. Verseiért csengő ara­nyakat kap. Szülei bizony gyen­ge lábon állnak, elmorzsolták őket az évek. Amint így ábrándozik, arra rezzen fel, hogy lassan nyílik az ajtó és kit lát? Költő fia lép be. Dehogy is lép, repül a leg­jobb édesanya karjaiba. — Jaj! drága fiacskám! — szólt könnyei közül Hruz Má­ria. —- Átszaladok édesapádért, itt átellenben, Kiss Jánoséknál vágott disznót. Már bizonyosan bevégezte. — Dehogyis fárasztom édes­anyámat — tiltakozott Sándor — majd átlépek én. Azzal máris átvágott a havas úton. Amint Kiss Jánosék ajtaján belépett, édesapja éppen akkor adta a komaasszonya karján le­vő Ábelkának a sült hurkát. A pár éves csemete kezecskéivel megmarkolta — és mohón töm- hordót és egy konyhaszekrényt J. _ __________________'_______ U_.-I._J._1_._1 A hol í nycsiklandozó húsok illata győzött. Vacsora közben beszélgettek, sűrűn koccintottak a jó csabo- nyi karcosbói, hogy leöblítsék a zsíros falatokat. H ruz Mária pedig hiába készítette aznap este Sándor kedvenc ételét. Költő fia jókedvűen, megiöltekezve hazai zamatokkal és szóval ér­kezett meg a jó öreg kocsmá- ros oldalán. Lakos László * * * Petőfi így farsang idején látoga­tott haza 1845 telén. Akkor esett ez a.. disznótor, amelybe a már neves költő véletlenül beleeseppent. Kiss János és felesége, Czurzor Mária, valamint fiúk, Abel, a mos­tani kuitürház helyén laktak szalk- szentmártonban. Házuk egy kis ere­deti része még ma is megvan. Amikor elköltöztek Petrovicsék Síalkszentmártonból, az előtte való napon a felesleges holmijukat elár­verezték. Kiss János is megvett két Wein träger Adolf; Tél a falu vegén. te magába az ízes falatokat. P etrovics főböllér meg is jegyezte: — Ha ennyire ízlik ennek a kis lurkónak, akkor talán a többit sem kell kidobni a ku­tyáknak. — De nem ám! — kiáltott vi­dáman az ajtóból a költő — mert én itt röptében elkapnék minden szálat! Abel bátyám élete végéig őrizte, nagy becsben tartotta a szekrényt, bár nem mutatós bútordarab. De mint kedves emlékhez,' nagyon ra­gaszkodott hozzá. Halála után anyó­som örökölte, anyósom halála után meg feleségem, akivel azután bevit tűk az itteni Petöfi-házba, a költő egykori szobájába. Ezt az esetet még maga Abel bá­csi mesélte el. Arra mindig naevo»' Miszke volt, hogy Petőfi őt. édes­apja komájának gyermekét kezébe vette, h. la.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom