Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I XX1L ÉVFOLYAM. 23. SZÄM 60 fillér 1967. JANUAR 27. PÉNTEK- . Az 1967. évi ^ x | költségvetési törvényjavaslat az országgyűlés előtt Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá a Politikai Bizottság tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés, alelnöke nyitotta meg. Előterjesztette a napirendet, majd Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára mondotta el az Elnöki Tanács beszámolóját. Az országgyűlés a Népki^társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeletek- röl szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A napirend szerint ezután az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Az előterjesztést dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter tette meg. Hr. Tímár Mátyás beszéde A pénzügyminiszter előterjesztése bevezető részében az 1966-os év eredményeiről adott rövid összefoglalót. Hangoztatta, hogy a népgazdaság a terv eredményes végrehajtása alapján tovább fejlődött. Ezt tükrözik az összefoglaló pénzügyi mérlegek, köztük az állami költségvetés is. Az ipari termelés emelkedésével kapcsolatban hangoztatta, hogy az összbevételek 80 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte, a létszám az iparban csak kismértékben nőtt. A sok évi átlagnál alacsonyabb százalékban emelkedett a bérből és fizetésből élők száma is. Ez arra mutat, hogy a vállalatok jobban igénybe vették saját belső tartalékaikat és kevesebb munkaerőt vontak el a mezőgazdaságtól. A termelőszövetkezetekről szólva utalt a legutóbbi gazdasági intézkedésekre, melyek _ a termelőszövetkezetek fellendítését segítik elő. Beszéde következő részében iLx lS67-es év feladatait foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági tennivalókat elsősorban pártunk IX. kongresszusának határozatai, a folyamatban levő ötéves terv szabja meg, valamint az' a tény, hogy az idei év a gazdaságirányítási reform bevezetését megelőző időszak, a reform munkálatai a végső fázisba jutottak, s az átállásra minden területen fel kell készülni. Ezután a népgazdasági terv legfontosabb előirányzatait vette sorra. A nemzeti jövedelem tavalyihoz viszonyított növekedése mintegy 3 és fél—4 százalék. Az ipari termelés a számítások szerint 4—6 százalékkal bővül. Növekszik a villamo'senergia-ipar, valamint a könnyűipar egyes ágainak termelése. Az építőipar termelésének növekedése meghaladja a harmadik ötéves tervben előírt ütemet és az 1966. évihez képest 6 és fél százalékkal lesz magasabb. Beszélt a pénzügyminiszter a mezőgazda- sági termelés növekedésének üteméről, majd a beruházásokról szólva megállapította, hogy az előző évit 2 milliárd forinttal haladja meg. A költségvetés kiadásainak és, bevételeinek fő összege kereken 104,7 milliárd forint lesz, tehát a költségvetés egyensúlyt irányoz elő. A költségvetés 1967. évi kiadásai között állami beruházásokra 20,7 milliárd forintot, a szövetkezetek beruházásaira pedig 3,4 milliárd forint hitelt, illetve állami támogatást irányoztunk elő. Több jelentős létesítmény fejeződik be 1967-ben, fgy a Hódmezővásárhelyi Porcelángyár, a Dunaújvárosi Fésűsfonó Gyár. Felépítik az év folyamán a hatvani, a salgótarjáni és a szolnoki MÁV-kórházat. A kormány — hangoztatta a pénzügyminiszter — azt az álláspontot képviseli, hogy elsősorban a folyamatban levő be- (Folytatása a 3. oldalon) Több néző, jobb fiintek A megyei moziüzemi vállalat eredményei Sikeres évet zárt a Bács megyei Moziüzemi Vállalat 1966tal. Vetítöhelyeinak számát, műszaki fejlettségét és látogatottságát tekintve egyaránt. Az elmúlt évben huszonhárom új, illetve teljesen átalakított szélesvásznú mozi létesült a megyében. Ebből hat — a kecskeméti Árpád, a csengődi, a dávodi, a dunapataji, a har- tai és a keceli — 35 milliméteres, tizenhét pedig 16 mm-es filmek vetítésére alkalmas. Száz- hetvenkettőre emelkedett ezzel a megyében működő vetítési helyek száma. A vállalat 5 millió forintot fordított a felújításokra és a berendezés korszerűsítésére, melyhez nagymértékben hozzájárultak Hartán, Dávodon és Kecelen a tanácsok is. A megyei mozihálózat a legsűrűbbek egyike az országban. 16 mm-es szélesvásznú mozikkal pedig mi vagyunk ellátva a legjobban. Ez utóbbi szinte természetes, hiszen a vetítőgép, a Rohrbacher—Baranyi féle találmány Bács-Kiskun megyéből terjedt el országszerte. Egy újabb találmány, az izzólámpás vetítőgép, mely olcsóbb és lényegesen egyszerűbben kezelhető, még nagyobb lehetőségeket kínál a szélesvásznú vetítés alkalmazására: a tervek szerint ebben az évben megyénk valamennyi mozija szélesvásznú lesz. A íilAkltúra terjesztését és a községi művelődési házak jobb kihasználását egyaránt eredményesen segítette, hogy tavaly a Csengődön, Dunapata- jon, Balotaszálláson, Bátyán, Bugacon, Kélesbalmon és Kunbaján létesült filmszínházakkal negyvenre emelkedett megyénkben a kultúrotthonokban játszó mozik száma. Emelkedett az elmúlt évben a mozilátogatók száma is. Ötmillió 250 ezer néző tekintette meg a múlt év 34 ezer előadását. (1965-ben 30 ezer előadáson 4 millió 900 ezer néző volt jelen.) A televízió terjedése nem szab tehát gátat a film iránti érdeklődésnek. A Hétköznapi fasizmus és a Hideg napok sikere legjelentősebb eredménye volt a múlt évi műsorpropagandának. Az előbbit 32 ezren, az utóbbit 35 ezren tekintették meg. Ez a két film azt bizonyítja, hogy a szélesebb közönségnek is igénye van a lényeges mondanivalójú, művészi kidolgozású filmek iránt és ebben jelentős szerepe volt a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat jő szervező munkájának is. Sz. J. Február elején megkezdik a gázbekapcsolást Mint arról korábban hírt adtunk, rövidesen megkezdik Kecskeméten a földgázszolgáltatást. A napokban az országos fővezetékről a bekötővezetéket rákapcsolták az Ipoly utcai fogadóállomásra, s jelenleg az apróbb hibák kijavítása folyik. Pazsitzky István, a Bajai Gázmű Vállalat főmérnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy január 27-től február 1-ig már a léninvárosi lakóházakhoz vezető csőhálózaton végeznek próba- üzemelést. Ekkor a vezetékeket „kilevegőzik” (gázzal kimossák). Február első napjaiban kezdik meg mintegy 350 leninvá- rosi lakás bekapcsolását és gázmérőkkel való felszerelését. Ez rendkívül pontosan ütemezett munka lesz. Egy nap alatt egy épületet kapcsolnak be. A kérdéses napon — erről mindenkit 3—4 nappal előbb értesítenek — minden lakásban egy felnőttnek otthon kell tartózkodni. Ha valamelyik lakásban nincsenek otthon, máris az egész ház bekapcsolását el kell halasztani. Ily módon tehát a lakók és nem különben a Gázmű Vállalat dolgozóinak fegyelmezett együttműködésére van szükség. A főmérnök végül elmondta, hogy a gázszolgáltatásba bekapcsolt lakásokban azután a vállalat szakmunkásai többé nem „zaklatják” a lakókat, s csak akkor mennek ki, ha valami hiba elhárítására hívják őket. N. O. Csehszlovák úttörövezetök látogatnak Bács-Kiskun megyébe A Magyar Úttörők Országos Elnökségének meghívására hazánkban tartózkodó csehszlovák úttörővezető küldöttség három tagja ma délelőtt Bács-Kiskun megyébe érkezik. A vendégek — a Csehszlovák Úttörők Országos Elnökségének titkára, kultúrosa és az egyik megyei úttörőtitkár — Pap István, megyei úttörőtitkár kíséretében pénteken délután Fülöpszállá- son tanulmányozzák a helyi úttörőcsapat szakköreinek munkáját, majd részt vesznek a fülöp- szállási úttörők csapattanács ülésén. Este a Helvécia Fekete-erdői Iskola úttörő zenekarának próbáját hallgatják meg a csehszlovák úttörővezetők, akik szombaton délelőtt Kecskeméten az Ének-Zenei Általános Iskola tánccsoportjának, énekkarának munkájával ismerkednek meg, utána meghallgatnák egy énekórát. A délutáni órákban a Kecskeméti Szalvay Mihály Úttörőház szakköri munkájának tanulmányozása, végül a megye ifjúsági vezetőivel sorra kerülő tapasztalatcsere szerepel a csehszlovák vendégek Bács megyei programjában.
