Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek A 'SGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA * xxi. evf, 2s*. sz. Ara 80 fillér im*. dec. eredmények 23 millió forint bevétel a bácskai körzetben Már többször hírt adtunk arról, hogy a megye déli része kiváló eredményeket ér el a kendertermesztésben. Az országban az idén 4800 holdon vetettek ebből a fontos rostnö- vényboL, ennek nagyobb részét a bajai járásban. Az idén jégkárok miatt jelentős területet ki kellett szántani. Így is 2850 holdról arattak termést. A járásból 118 ezer mázsa kendert vásároltak fel. Édemes megjegyezni, hogy ennek 77 százaléka elsőosztályú áru volt. Ez jelentősen fölözi az országos átlagot. A számok jól bizonyítják, hogy a bajai járás termelőszövetkezetei kiváló értőivé váltak a kendertermesztésnek. Elkészült az összesítés a bevételekről is. A közös gazdaságok 23 millió forintot kaptak a beszállított áruért. Csak úgynevezett lombozati felárként 1 millió 117 ezer forinthoz jutottak a termelőszövetkezetek. A bácskai kender olyan kiváló minőségű, hogy ennek köszönhetően messze az országos átlag felett alakult ki a mázsánkénti átlagár is. Míg az ország termelőszövetkezeteiben kendertermesztésből 175 forintot, a bajai járás termelőszövetkezetei 207 forintot kaptak átlagosan egy-egy mázsa kenderért. A bácskai termelőszövetkezetek elnökei elmondják, hogy nagyon megszerették ezt anép- gazdaságilag igen fontos rostnövényt, igazi nagyüzemi kultúra — mondják —, termesztése teljesen gépesítve van. TÉLI GYAKORLATON A Kecskemét-Kisfái Mezőgazdasági Szakmunkástanuló Iskola szőlőtermesztő és borkezelő szakos növendékei a szőlő metszését gyakorolják. Képünkön Szabó Mária elsőéves tanuló már egész ügyesen dolgozik. (MTI Foto — Fehérváry Ferenc felvétele;) Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács — az ez évi munka tapasztalatait és várható eredményeit figyelembe véve — megtárgyalta és jóváhagyta az 1967. évi népgazdasági tervet 1966-ban a népgazdaság eredményesen fejlődött érvényre jutottak a gazdálkodásban az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decemberi és 1965. Minden lehetőséget kihasználva Szorgos munka folyik a ti- szakécskei Béke Termelőszövetkezet központi telepén. A közös gazdaság vezetői már a gazdaságirányítás reformjának szempontjait követve kötöttek szerződést a Kecskeméti Konzervgyárral. Ennek értelmében a közös terményeit a gazdák családtagjai — asszonyok, lányok — készítik elő ipari Tel- dolgozásra. Kora nyártól késő tavaszig folyik itt a paprika, paradicsom, barack, szilva és az alma tisztítása, ma még idényjellegűén ugyan, de biztatóan haladnak már a tárgyalások a gyárral, s ezek szerint előreláthatólag rövidesen tágasabb feldolgozó üzem, esetleg raktárak építésére kerülhet majd itt sor. A mintegy hatvan állandó dolgozó napi teljesítménye a most zajló almatisztítás-, felezés idényében: egy vagon. Fejenként 60—70 forint a legjobban dolgozók keresete egy-egy nyújtott műszakban. Ugyanakkor a közösnek is tisztes hasznot jelent a gyár által fizetett telepbér, valamint az idény” hozzávetőleg 100 ezer forintot kitevő bevétele. Képünkön: Döme Lászlóhé' brigádjának néhány tagja az almafelezés- és tisztítás munkája közben. Mondanunk sem kell, hogy az övékéhez hasonló lelkesedéssel dolgozik a tucatszor ennyi tagot számláló gárda minden egyes tagja! (Jé ba—Pásztor) decemberi határozatai. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeként a fejlődés több területein gyorsabb volt a tervezettnél, az idei terv egy« fontos előirányzatait kedvezően túlteljesítik. Az ipari termelés emelkedése 1966-ban valamelyest meghaladta a tervezettet, az előzetes adatok szerint a tavalyinál 6—6,5 százalékkal magasabb. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar, a gépipar és az építő- anyagipar termelése. javult az összhang a termelés és a szükségletek Között: az ipar túlteljesíti mind a bel-, mind a külkereskedelem részére történő áruátadási tervét. Több termékből azonban a nagyobb termelés ellenére sem lehetett teljesen kielégíteni a lakosság igényeit és az export konkrét szükségleteit. *- Az idén tovább javult a gazdálkodási és a munkafegyelem. A 'Jp’tszfim növekedése az iparban -tervezettnél kisebb volt, JpYmelés növekedésének körrulbelül 80 százaléka a termelékenység emelkedésből származik. A munkások és az alkalmazottak egy munkanapjára jutó termelés a tavalyihoz képest 5 százalékkal emelkedik. Az iparban az egy dolgozóra jutó átlagkereset 3,3 százalékkal nő. Az előző évieknél valamelyest nagyobb mértékben csökkent a költségszint. Kedvezőek a mezőgazdaság eredményei: a termelés 5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A tervezettnél magasabb volt a kenyérgabona, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica átlagtermése ás ez részben pótolja a tavaszi ár- és belvizek sújtotta vetések kiesett termését. Az idén is sikerült saját termésből fedezni az ország kenyérgabona-szükségletét. A tavalyinál lényegesen több és jobb gyümölcs és zöldség termett. Ennek eredményeként javult a lakosság ellátása, s az idénycikkek ára mintegy 10 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság az idén 6500 traktort, 8500 pótkocsit, 1680 gabonakombájnt és 1 millió 700 ezer tonna műtrágyát kapott. 21 ezer 400 holddal nőtt az öntözött terület. Az építőipar termelése körülbelül 5—6 százalékkal haladja meg a tervezettet, s teljesítménye a múlt évihez képest 8—9 százalékkal nőtt. Az építőiparban a munka termelékenysége a számítottnál nagyobb mértékben, átlagosain 8 százalékkal emelkedik. A közlekedés 1966-ban kielégítette a népgazdaság megnövekedett szállítási igényeit. A fejlesztés és a javuló szervezés eredményeként nem volt fennakadás az áruszállításban. A beruházásokra ez évben körülbelül 47 milliárd forintot fordítottak, ez 6—7 százalékkal több a tavalyinál. Nagyobbrészt a terv előírásainak megfelelően megtörtént a legfontosabb létesítmények üzembe helyezése. Elkészült — többek között — a pécsi hőerőmű 50 mW teljesítményű IV. sz. gépegysége, az évi 1 millió köbméter kapacitású hajdúszoboszlói földgázüzem, a szombathelyi forgácslapüzem. a pápai kenyérgyár, a siófoki Európa Szálló, a csepeli és a tatabányai áruház. Több, ez évi üzem behelyezésre tervezett beruházás befejezése azonban áthúzódik a következő esztendőre. További a beruházások kivitelezésének meg1- gyorsítására és a gazdasági hatékonyság javítására. A tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett a reálbér és a lakosság reáljövedelme. A reálbér az előirányzott 1,4 százalék helyett 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig a tervbe vett 3,7 százalék helyett mintegy 5 százalékkal nőtt 1966-ba.n. A februári ár- és bérintézkedések következtében egyes kategóriák — nagyrészt az alacsonyabb fizetésűek — jövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedett. másoké stagnál, egyes rétegeké csökkent. Családi pótlékra 1 milliárd, nyugdíjakra ugyancsak 1 milliárd forinttal többet fizettek ki, mint az előző évben. A számítottnál nagyobb a kiskereskedelmi forgalom, különösen megnőtt a kereslet az olyan áruk iránt, amelyeknek az árát leszállították. Jelentősen bővült a külkereskedelem forgalma, s eközben a tervnek megfelelően az export nagyobb mértékben nőtt, mint az import. A termékek export- képessége egészében növekedett, de nem mindenütt kielégítő a javulás. 1966-ban 51 ezer lakás készült el, közülük 34 ezer mar- gánerőből. (Folytatás a 3. oldalon.) gáláiról, gyermekról (4. oldal) Tárgyalóteremből (4. oldal) Tál faji „fészekrakók ’ (5. oldal) Czifra Mártony históriája (6. oldal) Klubdélután
