Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

Gozbement százezrek Ahol többe került a leves, min# a hús Tőserdei látogatás Télen még sohasem láttam a Tőserdőt. Most is kinevettek azok. akiknek elmondtam a téli erdei kirándulás terveit, két ba­rátom kivételével, akik velem tartottak. Nem is volt több leszálló, amikor megállt a vonat Tóser- dő megállónál. Csizmaszáron felül éró hóba huppantunk be­le, és nem hányta el a havat előttünk senki az erdészlakhoz vezető úton. Szederkényi Zol­tán főerdész is elcsodálkozott, amikor a három mozgó „hóem­bert” meglátta. A tőserdei erdészkerület 416 hektáron terül el. Tizenhárom hektáros csemetekertjében ne­mesnyár, tölgy, kőris, éger. fűz, erdei és fekete fenyő, valamint akáocsemetéket nevelnek. Nyá­ron a Tisza bolt ágából szívaty- tyúval öntözik a facsemetéket. Mit csinálnak az erdészek té­len? Most éppen a fakiterme­lést irányítja Szederkényi Zol­tán. de elsorol néhány fontos feladatot a szolgálati szabály­zatból, mely szerint őrködik a tűzrendészeti és vadászati sza­bályok betartására, s egyúttal a vadőri teendőket is ellátja. A mi erdészünk személy sze­rint ismeri a Tőserdő mintegy 300 őzikéjét, tudja, melyik az a harminc, amelyik selejtezésre van kijelölve. Köztudott, hogy az őzek az embertől, kutyától mennyire félnek, de ha Sze­derkényi Zoltán végigmegy az erdőn vizslájával, az őzek oda­mennek hozzá. Tudják, hogy megbízhatnak benne. A cinkék ellepik az erdészház környékét, s amikor megjelenik az erdész, rajokban követik. Irta: Tóth Miklós. Foto: Lakatos József. Kecskemét egyik legfiatalabb ipari üzeme az ÉM Épületasz­talosipari és Faipari Vállalat gyáregysége, amelynek eddigi fejlődése, termelési eredményei­nek felfutása példaszerű volt. Ennek igazolására elég meg­említeni, hogy 1962-ben már 37 millió forintos tervüket 39 mil­lióra teljesítették. A gyár ter­melésének további emelése azon­ban szükségszerűen megkíván­ta, hogy a parketta-alapanya­gok szárításához szükséges gőz­energiát jelentős mértékben nö­veljék. S ez az egyszerűnek látszó kívánalom egy olyan kálváriához • vezetett, amely meg ma sem ért véget, százez­rekbe került, s a termelés nö­vekedését ez idáig még nem szolgálta. A gyár felettes szerve, amely­nek egy kazán beszerzésére, fel­szerelésére 500 ezer forint állt rendelkezésére — ebben az összegben nem szerepelt a ka­zánház felépítése — az igény­nek megfelelően 1963-ban 250 Amikor az erdész kiváló vadász és oéllővő bajnok is, ez nemcsak biztos kezének, sasszemének köszönhető, hanem gondosan ápolt fegyverének is. ezer forintért vásárolt a Buda­pesti Műszaki Egyetemtől egy BW típusú gőzkazánt. Ez órán­ként 2,7 tonna góz leadására volt alkalmas. Az elképzelés az volt, hogy ez a berendezés az óránkénti teljesítményével biz­tosítani tudja a szükséges ener­giát. A vétellel egy időben, még a kazán leszerelése előtt, meg­kezdődött a kazánház tervezése. Az IPARTERV egyik mérnöke megtervezte a kazánházat, amelynek kivitelezését 1963-ban az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat megkezdte. Alig indult meg az építkezés, rögtön kiderültek a tervezés hiányosságai. Az IPARTERV által készített tervdokumentációból telje­sen hiányzott a kazánalap tervezése, s a kezelőszintet a szükséges ezer kilogramm per négyzetméter helyett 500 kilogramm/m: nyomásra tervezték. Eközben megkezdődött a Bu­dapesti M űszaki Egyetemen a kazán leszerelése, amelyet az ÉM 23. számú Állami Építő­ipari Vállalat „szakemberei” végeztek el. Miért írtuk idéző­jelbe a szakembereket? Nos, ehhez egy kis magyarázat tar­zik. Az építőipari vállalat munkásai ugyanis hegesztőpisz­tollyal vágták darabokra a ka­zánt! Ennek ellenére Kecske­métre szállították, de a kazán­biztosi szakfelülvizsgálat meg­állapította: üzemeltetésre nem alkalmas, ki kell selejtezni. (Tönkrement egy kazán, s ki­dobtak 250 ezer forintot, a sze­relési, szállítási költségeket nem is számolva.) Menjünk tovább. A kazánház gyorsan épült a hiányos tervek szerint, amelyet menetközben szükségszerűen módosítottak, hiszen meg kellett erősíteni a kezelőszintet, a födémtartó pil­léreket, s elkészíteni a kazán­alapot. Igen, de a jó pénzért megvásárolt kazán tönkrement, s az épület már-már elkészült, s közben új kazánra lett szük­ség. A felettes szerv ismét vásá­rolt egy berendezést a Fővá­rosi Tanácstól 900 ezer forin­tért, amely már 4,6 tonna gőzt volt képes leadni egy óra alatt. Közbevetőleg meg kell jegyez­ni, hogy a nagyobb kapacitású kazánra a termelési terv elő­írásai miatt is szükség volt. Nagyobb kazán, nagyobb épü­letet kíván. A már jó részben felépített kazánház tervei, is­mét módosításra szorultak. Tel­jesen új kazánalapra volt szük­ség, a födémszerkezetet meg kellett emelni, de ezzel egyidő- ben a tartópillérek megerősíté­sére is szükség volt. Mindezek a módosítások nemcsak 230 ezer forintot, de tetemes időt is igénybe vettek. Elérkezett 1965. nyara. Egy év­vel eltolódott tehát a kazánház átadása, s ebben az évben a tervnek, megfelelően a gyár termelési érteke közel a duplá­jára, 65 millióra növekedett. (Zárójelben jegyezzük meg az előírás túlteljesítése a dolgo­zók derekas helytállásának kö­szönhető.) A történet természetesen ez­zel még nem ért véget A múlt évben a szükséges változtatá­sokat elvégezték a kazánházon, sőt még egy szociális létesít­ményt is építettek, amelyet ké­sőbb terveztek be a költségve­tésbe. S ha már itt tartunk, tegyünk említést arról is, hogy nemcsak a tervezésben, kazán­leszerelésben, határidőben, de a beruházás kialakításában is történtek alapvető hibák. A gyárnak a kazánház megépíté­sére, a kazán beszerzésére ösz- szesen 2 millió 200 ezer forint állt rendelkezésére, s ha az el­ső kazánt üzembe helyezik, még akkor sem tellett volna ebből az összegből vízlágyító beren­dezésre, táptartályra. A jelen­legi kazánházhoz a hiányzó lé­tesítményeket már megtervez­ték, de kivitelezésére nem áll rendelkezésre a szükséges anya­gi erőforrás. Lényegében tehát az történt, hogy a kecskeméti gyáregység­nek magasabb tervet szab­tak meg, de nem adták meg a szükséges beruházá­si összeget. Jelenleg, 1966. januárjában mi a Helyzet az 1963. óta épü­lő, de már 1964-ben a terme­lési tervben „munkába állított” kazán ügyében? Az építők el­készültek, s most a kazánsze­relők dolgoznak. A gyáregység igazgatója szerint, ha minden sikerül, 1966. harmadik negyed­évében — még mindig csak — ideiglenesen üzembe helyezik a kazánházat, mert csakis így tudják biztosítani a házgyárak által elkészített lakásokhoz szükséges parkettpanelek elő­állítását, a felemelt termelési terv teljesítését. A gyár veze­tőinek, dolgozóinak optimizmu­sát, hitét, szorgalmát magasra értékeljük, de e tengeri kígyó hosszúságára nyúló kazánépít­kezést, amely sok százezer fo­rintot lopott ki az állam zse­béből, nem hagyhatjuk szó nél­kül. Megkérdezzük: vajon felelős­ségre vonták-e a tervezőt, a kazánszerelő vállalat illetéke­seit, hogy több százezer forin­tos kárt okoztak szakszerűtlen, hozzánemértő tevékenységük­kel? A választ reméljük az il­letékesek rövidesen nyilvános­ságra hozzák! S a dolognak ez csak a kisebbik része. A ka­zánház építésének elhúzódása — a fentebb vázolt hibák mi­att — számokban alig kifejezhető termeléskiesést okozott, amely szintén az állam­kasszából, a mi zsebünkből emelte ki a pénzt. Arról talán nem is kell beszél­ni, hogy az évekig elhúzódó épitkezés milyen jelentős épí­tőipari kapacitást kötött le. Azt mondtuk, nem lehet fel­mérni az okozott kárt, de a károkozás felelősei nem isme­retlenek. Az erre hivatottak­nak végre rendet kellene te­rmien iök, mert hovatovább az egymilliós beruházások a terv előirányzatai ellenére három­milliót fognak felemészteni. Gémes Gábor Tizennyolc külföldi túra az Expressz szervezésében Az elmúlt évben az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda szervezésében nyolc csoport utazott a megyéből külföldi or­szágokba. Ifjúmunkások, pa- rasztfiaíalok, diákok, fiatal ér­telmiségiek szereztek életre szó­ló élményt ereken a túrákon. A KISZ megyei bizottságán elmondották, hogy 1966-han ösz- szesen 18 ifjúsági turistacso­portot szerveznek a megyében. A kiskunfélegyházi járásból Potsdam—Lipcse körútra, a csehszlovákiai Magas-Tátrába, a lengyel fővárosba, Varsóba és Gdyniába utazhatnak a fiatalok. Kecskemétről májusban két cso­port indul Potsdemba és Lip­csébe, továbbá Drezdába és Fraunsteinbe, Freyburgba és Lipcsébe, valamint a Bad— Schandau—drezdai körútra. A megyeszékhelyről júliusban egy magas-tátrai és pozsonyi, egy prágai, és augusztusban egy Prága—zivohosti körút szerepel a programban. Ugyancsak au­gusztusban indulnak útnak Kecskemétről ' a Varsó—Swi- noujscie-i lengyelországi köruta­zás részvevőn Csendes m erdénháa és környéke... Kedves Pajtások! Február 15-ig megrendezik a megye általános iskoláiban is az MSZBT, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Művelődésügyi Minisztérium által meghirdetett szóbeli orosz nyelvi versenye­ket. Felhívjuk figyelmeteket ar­ra, hogy az örsi orosz nyelvi versenyek legjobbjai szintén be­nevezhetnek az iskolai vetélke­dőkbe. Valamennyi iskola leg­jobb hetedik, nyolcadik osztá­lyos oroszosa a járási, az itte­ni első helyezettek pedig a me­gyei versenyen, míg a megyei győztesek az országos döntőben indulhatnak. Az országos baj­nokok szovjetunióbeli turista úton vesznek részt, a járási és a megyei győztesek értékes tárgyjutalmakat kapnak. * — TÉLEN IS mozgalmas az élet a mélykúti 3583. sz. Zrínyi Ilona Úttörőcsapatban. Vetélke­dők, a KISZ-esekkel közös tea­délután szerepelt az eddigi programban. s a pajtások már készülnek a februári jelmezes karneválra. Sok szó esik a kö­vetkező nyári táborozásokról; a pajtások a nyári hónapokban Lillafüred környékén szeretnék felállítani sátraikat. Vlasies Mária őrsvezető • — A kiskunhalasi 860. sz. Ady Endre Úttörőcsapat kisdo­bosai mesejátékot mutatnak be február végén. Az úttörők tár­sadalmi munkábán két jégpá­lyát létesítettek, ahol nemcsak korcsolyáznak, Iranern jégkoron- goznak is. Baranyi Sándor és Sárközi Éva *-f JÓL SIKERÜLT teadélutánt ten- dezett vasárnap a dávodi általános iskola úttörőcsapatá. Néhány neve­lőt is meghívtunk a találkozóra. It a dó Erzsébet őrsvezető 6 X A TÉLT SZÜNET utolsó nap­ján 170 pajtás részvételével rendez­te meg a tompái úttörőcsapat a hagyományos téli portyáját. Az út­törők ellátogattak Tél király biro­dalmába, megküzdÖtek a Kardfogú tigressel, és sok más érdekes ka­landban volt részük. Sztrinkó István csapatriporter * ÉRDEKES TUDÓSÍTÁST kül­dött Bajáról Gyulánszki István. Megalakult — írja — a váro­si úttörő nagytanács, s az első ülésen többek között elhatároz­ták a nagytanács tagjai, hogy a város parkosítására, az utcák, iskolák tisztán tartására, kiállí­tások, vetélkedők rendezésére mozgósítják a bajai úttörőcsa­patokat. C — NEMRÉGIBEN megbetege­dett a soltvadkerti 928. sz. Pe­tőfi Sándor Ü ttör őcsapat Rózsa Örsének vezetője. Az őr$ tagjai meglátogatták beteg pajtásukat, majd segédkeztek a hóeltakarí­tásban is. A téli szünidő alatt a tavaly és tavaly előtt végzetl nyolcadikosokkal találkoztunk, akik a pályaválasztással kapcso­latban adtak számunkra érté­kes. hasznos tanácsokat. Haász Jolán riporter-őrsvezető PETŐFI NEPE 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgat/ Szerkeszt őség: Kecskemét, városi Tanácshá2 Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 28-1«. Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér I/a. Telelőn: 17-09 Teneszti a Magyar Posta. £ ló fizetési díj i nőnapra u tortat, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és ____________kézbesítőknél_____________ Ba cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefont ll-ag, Indo»! *5 9«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom