Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-23 / 197. szám
„Mindéi) alkotó minka eredménye a dolgozó nép javát szolgálja” Kádár János Békéscsabán Augusztus 20-án a Viharsarok székhelyén, Békéscsabán az alkotmány ünnepe tiszteletére nagygyűlést rendezett az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága. A központi ünnepségen a megye csaknem minden helysége képviseltette magát. A nagygyűlésre mintegy húszezren gyűltek össze a város zászlókkal díszített főterén, hogy meghallgassák az ünnepség szónokát. Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. Az ünneplők sorában ott voltak a város szépen fejlődő ipari üzemeinek — köztük az újonnan létesített és még mindig tovább épülő békéscsabai konzervgyárnak — dolgozói és a környékbeli termelőszövetkezetek mintegy három és fél ezer főnyi tagságának képviselői, akikkel a nagygyűlés után a Május 1. Tsz-ben rendezett munkás-paraszt találkozón együtt ebédelt és szívélyes beszélgetést folytatott a Központi Bizottság első titkára. A nagygyűlést a himnusz hangjai után Such János, a békéscsabai városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Kádár János emelkedett szólásra. — Tisztelettel emlékezünk a magyar államot megalapító István királyra és még nagyobb lelkesedéssel, teljes szívünkből köszöntjük az úi munkásállamot megalapító magyar népet és alkotmányát — mondotta beszédében, majd hálával emlékezett meg a hazánkat felszabadító szovjet népről, és azokról a hősökről, akik. ezen a földön meghaltak a népek, a magyar nép szabadságáért. Kádár János szólt a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő eredményeiről és hangsúlyozta, hogy a magyar ipar hatszor any- nyit termel, mint 1938-ban és a magyar mezőgazdaság is mintegy harmadával termel többet, mint a háború előtt. Ma van munka és a munkáért tisztességes kereset jár. Van ingyenes betegbiztosítás, öregségi biztosítás, fizetett szabadság, és számos más vívmány. Hozzá tartozik a képhez az is, hogy népünk újságot olvas, rádiója van, és rohamosan terjed a televízió. Mindezt egybevetve merem mondani, hogy dolgozni ugyan kell, de a, munkáért tisztességes kereset jár, és meg lehet élni. Nálunk jelenleg a húsfogyasztás országosan évenként és fejenként 50,3 kilogramm. Ha a fejenkénti húsfogyasztást nézzük, a 126 számontartott önálló állam között nagyon előkelő helyen vagyunk, még előkelőbb helyen, mint a tokiói olimpián voltunk. Ez az igazság. Népünk vívmányai között túl az élet anyagi feltételein és a művelődési lehetőségeken nagyon fontos és nagyon értékes az, hogy nálunk tisztelik a dolgozók emberi méltóságát és népünknek is megvan a maga becsülete a világbati. Jó kexekben a lobogó Szólni szeretnék a jelenlegi ] helyzetről és politikánkról is. Politikánk lényeges vonása, hogy változatlanul tovább akarjuk erősíteni a párt és a nép egységét, államunk legfőbb politikai alapját a munkás-paraszt szövetséget. Mi azt valljuk, hogy egyik kezünkben a vörös, a másikban a nemzetiszínű zászlóval kell előre mennünk. Azt mondjuk: nemzeti összefogást a szocialista társadalom felépítésére. És ha valaha jó kezekben volt a piros-fehér-zöld zászló, akkor most van jó kezekben, mert most nem a burzsoázia tartja, hanem maga a dolgozó nép. Legyünk büszkék arra is, hogy szocializmust építünk, hogy a kommunista világnézetet hirdetjük, és arra is, hogy magyarok vagyunk és a piros-fehér- zöld zászlót is mi visszük előre.- Vannak persze kritikusaink itthon is, de még inkább a nagyvilágban, ez magától értetődik. Vannak baloldali kritikusaink is, akik azt mondják, hogy nem vagyunk elég reálisak, mintha inkább puhák, meg liberálisak lennénk. Mi azt tartjuk, hogy úgy jó, ahogyan most van; a nép nagy többsége — nemcsak a régi, meggyőződéses kommunisták — elfogadja a szocialista célt, beleilleszkedik a társa- dilmi rendbe, rendes és normális kapcsolatban van és együtt dolgozik a kommunistákkal. Mit érnénk azzal, ha az országban volna néhány százezer nagyon radikális kommunista, a nép többi része viszont szembefordulna a kommunizmus eszméivel? Mit ér az ilyen radikalizmus? Az a véleményünk tehát, hogy folytatjuk bevált politikánkat, mert jó eredményei vannak, s megvédjük — mind a jobboldaliakkal, mind a kalandorkodásra hajlamos álbaloldaliakkal szemben. (Folytatás a 2. oldalon.) XX. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Ara 60 fillér T965. AUGUSZTUS 23, HÉTFŐ Gazdag és színpompás ünnepségeken köszöntötték megyeszerte alkotmányunk évfordulóját nevében a lakosság jelképes ajándékait. Az ünnepség Szabó Imre elvtárs zárszavával ért véget. A nagygyűlést követően délelőtt fél 12-kor nyitották meg a József Attila Művelődési Házban az árvízvédelmi fotókiállítást. Papp György, a városi pártbizottság első titkára vázolta a nehéz napok történetét, amelyről ennek a kiállításnak több mint 150 képe hűségesen Dr. Orbán László, a bajai nagygyűlés szónoka. beszámol. Végül kihirdette a zsűri döntését a díjazott és jutalmazott képekről. A kiállítást megtekintette dr. Orbán László és dr. Varga Jenő elvtárs is. Mindketten elismerésüket fejezték ki a rendezőknek és a fotóművészeknek. Az alkotmánynapi ünnepi program kiemelkedő eseménye volt még a bajai járásban a szeremlei új mozi átadása. Ez az országban az első keskeny- filmes mozi, amely szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas. A megnyitón a megyei tanács vb nevében Tövis Ferenc művelődési osztályvezetőhelyettes, a megyei moziüzemi vállalat nevében pedig Vécs-y György igazgató köszöntötte a szeremlei lakosságot és kivárd sok sikert a község kulturális életében oly fontos esemény alkalmából. KECSKEMÉTEN is színes, változatos műsorral ünnepelték alkotmányunk születésének évfordulóját. Reggel a munkásőrség zenekara zenés ébresztővel köszöntötte a város dolgozóit, majd a Szabadság téren felállított színpadon bábműsorban gyönyörködhettek a gyerekek, de sok felnőtt is végignézte az előadást. Kedves vendége volt a megyeszékhelynek Pablo Neruda Nemzetközi Lenin Béke-díjas költő, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, aki felesége és Miguel Angel Asturias, a dél-amerikai pró'záirodalom legnagyobb alak(Folytatás a 3. oldalon.) Augusztus 20-án, mint az országban mindenütt, me- ! I gyénk városaiban, falvaiban is gazdag, szinpompás ünnep- 1 ségekkel köszöntötte a lakosság alkotmányunk születésnapját. Munkás-paraszt találkozók, ünnepi nagygyűlések, kulturális és sportrendezvények tették színessé, változatos- , só a hagyományos megemlékezéseket. BAJÁN ' érdekes események zajlottak le már az előző napon is a Duna-parti városban, 20-án pedig egész napos műsor várta a közönséget. A program legnagyobb eseménye a délelőtt 10 órakor a Béke téren megrendezett ünnepi nagygyűlés volt, amelyen dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályúnak vezetője tartott beszédet. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, a bajai városi és járási pártbizottság, továbbá a városi ■ és járási tanács vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek, termelőszövetkezetek képviselői, kiváló dolgozók, közéleti vezeiők. Az ünnepi nagygyűlést Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára nyitotta meg. Üdvözölte az árvízvédelemben helytállt honvédségi alakulatoknak a téren felsorakozott díszegységét, majd átadta a szót dr. Orbán László elvtársnak. Orbán elvtárs méltatta al- kományunk jelentőségét, majd az ipar és a mezőgazdaság fejlődését ismertette. Itt említette meg, hogy Bács-Kiskun megye az elsők között fejezte be az aratást a sok elemi csapás ellenére igen szép eredménnyel. — Az alkománv biztosította lehetőségek eredményeként emelkedett népünk életszínvonala — mondotta a továbbiakban. — Nagyot változott az elmúlt két évtized alatt Magyarországon az élet. Ennek tulajdonítható, hogy az átlagéletkor magasabb mint valaha. Gyermekeink ma úgy öltözködnek, ahogy régen a grófok és bárók gyermekei. Némelyek felteszik a kérdést, mi az oka annak, hogy a gyermekek ma már szinte „a fejünkre nőttek”, olyan magasak. Hiszen ugyanaz a föld a talpuk alatt, ugyanaz az ég a fejük felett mint annak idején nekünk. Az ok az, hogy jól táplálkoznak, nem töri meg őket zsenge korban a munka, s felemelt fővel, egyenes gerinccel élhetnek. Ezután a néphatalom erősödésével foglalkozott Orbán elvtárs. — Száz- és százezrek élnek ma alkotmány adta jogaikkal a közügyek intézésében — mondotta — s a kör egyre szélesedik. A demokrácia fejlesztette társadalmunk lényegéből fakadó kötelességünk. Sok feladat vár még megoldásra itt is. az eredményekkel korántsem vagyunk elégedettek, s ezt az is okozza, hogy ma már magasabb mércével mérhetünk. A továbbiakban arról beszélt, hogy sokan vannak, akik bírálják rendszerünket. Többek között olyanok is, mint az Amerikai Egyesült Államok, amely szereti magát a szabadság és a jogok védelmezőjének feltüntetni. Ugyanakkor náluk például a négerek legelemibb szabadságjogait is lábbal tiporják. A közelmúltban zajlottak le a Los Angeles-i vérengzések, amelyek szörnyű tanúbizonyságai ennek. — Itt Baján ma nemcsak alkotmányunkat ünnepeljük — folytatta a szónok —, hanem az árvíz elleni küzdelem hőseit is. Száznyolcvan napon keresztül a gátakra irányult az ország figyelme. Honvédeink és a dolgozó nép érdeme, hogy a jól szervezett irányítás mellett ez a „második mohácsi csata” nem vált „mohácsi vésszé”. Nagy tanulságot is jelentett ez a helytállás. Megmutatta mire vagyunk képesek, ha az emberek összefognak és közös erővel munkálkodnak. Ezt az ösz- szefogást és áldozatkészséget az építő munka napjaira is át kell vinni. Orbán elvtárs ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, különös tekintettel a dél-vietnami helyzetre. Befejezésül megállapította: — Számvetésünk az alkotmány napján nemcsak visszatekintés a múltra, hanem biztatás a jövőre is. A felszabadult nép munkája kiapadhatatlan erőforrás. Nagy eredményeket értünk el, s képesek leszünk a párt kijelölte úton továbbhaladva megvalósítani a boldog szocialista Magyarországot . Orbán elvtárs beszéde után a magasabb egység parancsnoka köszöntötte az árvíz elleni küzdelemben helytállt honvédeket, majd átvette as alakulatok
