Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-26 / 72. szám

A hűtlenség hmagßed Hatékonyabb, gyorsabb Intézkedést a gyermektartási ügyekben Érdemes elgondolkozni azon, minden rendben van-e a gyer- meklartásdíjak fizetése körül, társadalmi kihatásait tekintve minden részletében jó-e az a jogszabály, amelynek alapján fizetésre kötelezik a családjáról nem gondoskodó szülőt. Különö­sen nagy súlyt ad ennek a prob­lémának, hogy országos viszony­latban sok ezer, de megyénkben is igen jelentős azoknak a szá­ma, akiket — ez a gyakoribb — a férj otthagyott, jobb esetben egy, de sokszor több gyerekkel is. Ilyenkor az asszonyra, az édesanyára teljes súlyával sza­kad a gyerekek eltartásának gondja. Mert sajnos, az öntudat fejlődésében még nem minden­ki tart ott, hogy bár jó kere­settel rendelkezik, természetes­nek tartsa a gyermekének ne­veléséhez, ruházásához való ön­kéntes, havonkénti hozzájáru­lást. Erre törvényben kell kö­telezni sokakat. De a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a jogsza­bálynak nincs élég ereje a bírói ítéletben foglaltak érvényre jut­tatásához. A törvény »gyenge pontja“ Közismert, hogy ha a gyere­kekkel magára hagyott feleség a bírósághoz fordul, panaszát meghallgatják és majd értesítik a tárgyalás napjáról. Hónapok telnek el mire a férjet törvé­Esik az eső — Kérem, már foglalt, éppen most hívtak valahova telefonon! — mondja a két csinos kislány­nak sajnálkozva a gépkocsive­zető, s hiába a könyörgés... Még szerencse, hogy van egy aprócska ernyő, s szomszédban az autóbusz-váróterem is, míg eláll a tavaszi eső. nyileg kötelezik a gyermektar­tási díj fizetésére. Ez azonban egymagában még nem biztosí­ték. A hűtlenségnek eme kétsze­res lovagjai, akik nemcsak fele­ségükről, de gyermekeikről ^ is teljesen megfeledkeztek, úgy próbálnak szabadulni a fizetési kötelezettség alól — s ez legtöbb esetben sikerül is, hiszen éppen itt van a törvény leggyengébb pontja — hogy nem állami vál­lalatnál helyezkednek el, hanem alkalmi munkából élnek, nap­számba járnak. így aztán a két­ségek között vergődő, a bizony­talanságba taszított asszony — mivel a férj nem fizet — újra a bírósághoz fordul, ahol a mu­lasztó apát néhány hónap fel­függesztett szabadságvesztésre, vagy javító-nevelő munkára íté­lik. S ha ismét bíróság elé ke­rül, rövid szabadságvesztés bün­tetést kap. De a gond, a gyere­kek eltartása, táplálkozásuk nincs kielégítően megoldva. 240 per Vizsgáljuk meg, hogy me­gyénkben az utóbbi két évben hogyan alakult a felbontott há­zasságok száma. A számokból kiderül, hogy valóban igaza van annak a megállapításnak, hogy a szülő válását legtöbb esetben a gyerekek sínylik meg. A me­gye bíróságai például 1963-ban 1006 olyan házasságot bontot­tak fel, amelyekből összesen 645 gyermek származott. Érdekes ugyanakkor, hogy mindössze 130 volt azoknak a házassági bontó­pereknek a száma amelyekben a bíróság a gyermektartás kér­désében is döntött, és meghatá­rozta a havonként fizetendő ösz- szeget. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy ugyancsak 1963-ban a me­gyében összesen 92 pert indítot­tak tartási kötelezettség elmu­lasztása miatt, kiderül, hogy a 645 gyermek közül 222-nek kel­lett bírósági úton biztosi tani a szülői hozzájárulást. Most nem boncolgatjuk azt, hogy ezek a perek mennyiben jártak ered­ménnyel, s azt sem kutatjuk, hogy a fennmaradó 423 eset sze­replői miért nem fordultak bí­rósághoz. Minden bizonnyal nem azért, mert a szülő minden további nélkül önként .fizetett, inkább az a valószínű, hogy ki­látástalannak tartották, esetleg szégyellik is a bírói eljárást. Az elmúlt évben a fenti szá­mokhoz viszonyítva emelkedés mutatkozik. Megyénk bíróságai 1111 olyan házasságot bontottak fel, amelyekből összesen 747 gyermek született. Ezek közül már a bontóper során 151-nél állapított meg a bíróság tartás­díjfizetési kötelezettséget és az év folyamán újabb 89 ilyen el­járást fejeztek be megyénkben. Tavaly tehát 240 esetben került sor arra, hogy a törvény erejé­vel kelljen biztosítani a kiskorú részére a szülői támogatást. Nem vitás, hogy a gyerekekkel magá­ra hagyott szülő már csak a végső esetben fordul a törvény segítségéhez, kéri támogatását. Sok esetben szinte megoldha­tatlan problémát jelent, ha va­lakit három gyerekkel magára hagy házastársa, és egy fillérrel sem támogatja őket. Több ezer forintos tartozások A válások bizonyosfokú köny- nyítése, ésszerűsítése feltétlenül indokolná, hogy ugyanakkor szi­gorúbb elbírálás alá essen az, aki a fent említett kötelességét önhibájából elmulasztja, szándé­kosan nem teljesíti. A Büntető Törvénykönyv, amely az 1958. évi 21. sz. törvényerejű rende­letben foglaltakat vette át, 275. paragrafusának 2. bekezdésében úgy rendelkezik, hogy „nem büntethető a tartási kötelezett­ség elmulasztása miatt, aki kö­telezettségének az elsőfokú íté­let meghozataláig eleget tett.” A hűtlenség lovagjai ez alól is találnak kibúvót. A teljes össze­get nem fizetik ki, hiszen nem egy esetben több ezer forinttal vannak elmaradva, de „meg­kezdik” a fizetést, és egy-két ezer forinttal betömik a törvény és a perelő anya száját, s ezzel egy időre ismét megszabadulnak a zaklatástól. Ez azonban ter­mészetesen csak időlegesen, se­gít a gyerekeken, akiknek az érdekében hamarosan ismét a törvényhez kell fordulnia az anyának. Sokat beszélünk a gyerekekről való gondoskodásról és az ál­lam sokat is tesz a fiatalkorúak egészséges testi és lelki fejlődé­se érdekében. Ügy érezzük azon­ban, hogy a fenti kérdésben bi­zonyos fokú lazaság, indokolat­lan liberalizmus lappang. Igaz, hogy a szocialista bíráskodás legfőbb elve a humanitás, célja a nevelés. De a szóban forgó problémát — számtalan példa bizonyítja — ez egymagában nem oldja meg, s a nemes elvek érvényesítése a tárgyalótermek­ben a gyerekek vonatkozásában éppen az ellenkező hatással jár, azok sínylik meg a törvény fen­tebb említett hiányosságait. Ugyancsak gyakorlati példák bizonyítják, hogy nem elég a felelősségre hivatkozni a szán­dékosan nem fizető apáknál. Gyorsabb ügyintézésre, hatéko­nyabb intézkedésre van szük­ség éppen a gyerekek, a szülői nemtörődömség által veszélyez­tetett kiskorúak érdekében. Gál Sándor PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Meze) István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház, Szerkesztőségi telefonközpont! 26-19. 2S-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 11-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! • helyt postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dft l hónapra 13 forint. TÜD^ÓriTtfi Sík1 gjlJZ&As&bisU, Öt év eredményei egy szakszövetkezetben Sacs- Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét — Telefon: n-85. Index: 25 065. A KÖZELMÚLTBAN, Splt­vadkerten járva ellátogattam a Rákóczi Szakszövetkezetbe. — Munkájuknak, eredményeiknek hallottam már hírét, s amint erről elkezdtük a beszélgetést, pár perc alatt közvetlenné, ba­rátivá vált a légkör. — Tudja, nem is olyan sze­rencsétlen szám az a 13-as — mondta tréfálkozva Fecske elv­társ, a szakszövetkezet elnöke. __7 — Mi ugyanis 1960. decem­ber 13-án alakítottuk meg szak­szövetkezetünket. Hatszáztíz ta­gunk akkor összesen 2855 hold- nyi területen gazdálkodott. Je­lenleg már 1070 tagunk van, akik 4600 holdon gazdálkodnak. Hogy milyen eredménnyel? Ar­ról majd a főkönyvelőnk mond­ja el a részleteket! A következő sokatmondó adatokat tudtam meg. ALAKULÁSA óta 226 holdon telepített új szőlőst, gyümöl­csöst a Rákóczi Szakszövetkezet tagsága. Ez évben még újabb 50 hold gyümölcsös telepítése szerepel a tervükben, ugyanak­kor az első telepítések a múlt évben már termőre fordultak. S ez is hozzájárult ahhoz, hogy az 1964. évi zárszámadáskor a szakszövetkezet közös vagyona már elérte a 10 millió 198 ezer forintot. Gazdasági eredményeiket elő­nyösen befolyásolta a gépesítés is, különösen a munkaigénye­sebb területeken. A múlt év nyarán már két saját cséplőgé­pük dolgozott, és csaknem tel­jesen saját gépparkjukkal vé­gezték el az új telepítések nö­vényvédelmét. Erőgépeik száma — a saját erőből idén megvá­sárolandó három új géppel együtt — nyolcra emelkedik. Januárban vették át az 1 millió forintos költséggel épült, 300 fé­rőhelyes sertéshizlaldájukat —, amely mellett már ott találjuk a korszerű felszerelt takar­mány-élőkészítőt is. A hizlalda környékén kialakításra kerülő majorközpontban összkomfortos sertésgondozói szolgálati lakást és százezer forint értékű kuko- ricagórét is felépíttettek. — Tagjaink nagyon szorgal­mas, munkaszerető emberek. Ennek eredménye, hogy az 1964-es év bevételeiből, tiszta nyereségként több, mint ne­gyedmillió forintot könyvelhet­tem el a közös javára — mond­ta a beszélgetés végén a fő­könyvelő. AZT MÁR másoktól tudtam meg, hogy a soltvadkerti szak­szövetkezetek közül egyedül a Rákócziban alakult meg eddig a nőbizottság, amely nagysze­rűen működik is. S a szakszö­vetkezet irodájában nemcsak a szemet gyönyörködteti a tekin­télyes kis házi könyvtár, de szor­galmasan és sok tanulsággal forgatják is köteteit. Czakó Ferenc tudósító Dávodi híradás (Tudósítónktól.) A dávodi Űj Élet Termelőszö­vetkezetben 400 hold gabona­vetést fej trágyáztak. Mivel az őszi szántást időben elvégezték, tavaszi pótlásra nincs szükség. Felkészültek a kukorica vetésé­re is. Rendelkezésükre áll a ve­tőmag, s 215 holdon fészkes trágyázást lkalmaznak. A növényvédelemmel kapcso­latban részletes intézkedési ter­vet készítc ek. A munkálatokat külön növényvédő brigád végzi. A Rapidtox—2. permetezőgépük viszont alkatrészhiány miatt hasz­nálhatatlan, egyetlen csavart sem kapnak hozzá. Ugyanez a helyzet az MTZ erőgépükkel is, amely két hónapja áll, mert gumikat nem tudnak szerezni hozzá. Minden időszerű munkát el­végeztek 150 holdas gyümölcsö­sükben az Augusztus 20. Tsz gazdád és 1350 kát. hold őszi vetésű gabona feitrágyázá- sán is túl vannak már. Kukoricával 714 holdat vet be a közös gazdaság, fész­kes trágyázást alkalmazva. Az Aranykalász Tsz-ben aka­dályozza a növényvédő munkát, hogy a Tassi Növényvédő Állo­más nem javította meg a Ra­pidtox permetezőgépüket. Egyéb­ként a 98 holdas gyümölcsösük­ben végzik a tavaszi munkála­tokat. A szövetkezet gazdái 445 hold kalászost fej trágyáztak. Néhány nap múlva befejeződik az őszi esőzések miatt elma­radt, mély fekvésű területek fel- szántása. Emellett jut erő a dűlőutak javításá­ra, tárcsázására is. S még egy dávodi hír: a kö­zelmúlt napokban kezdte meg működését a törpe vízmű. S a benyújtott igények alapján meg­kezdődött a vízvezeték szere­lése. Magyar János Száz holdon vetik már a borsát A szalkszentmártoni Békéért Tsz közelmúltban megtartott zárszámadási közgyűlés elnöki beszámolójából kitűnt, hogy a szövetkezeti gazdák 1964. évi egy főre jutó jövedelme elérte a 15 ezer forintot. A közös tiszta vagyona az 1963. évi közel négy és fél millióról 5 millió 700 ezer forintra, állatállományuk értéke „Baki“ a határban Messziről jött vendég járja me­gyénket, ismerke­dik a nagyüzemek­kel. Egyik nap ha­társzemlén vesz részt, valamelyik közös gazdaságban. A karaván gépko­csikon barangol a tágas határban, s egy-egy táblánál meg-megáll, érté­kelni a látottakat. — Most pedig át­megyünk a Szek- tzárdi-szőlobe — közli az elnök az újabb „program­pontot”. — Ó, nem is tud­tam, hogy Szekszárd itt van a szomszéd­ban! Tapintatosan köz­ük vele, hogy az említett szőlőterü­let nem Tolna me­gye fővárosától, ha­nem egy családtól kapta a nevét. Csakhamar foly­tatják az utat. pedig a két év előtti 193 ezer forintról 416 ezerre emelkedett. A szövetkezet beruházási hitel­kerete 1964. elején 3 millió 307 ezer forint volt, ez az összeg azonban az év végére 300 ezer forinttal csökkent, ami eléggé bizonyítja azt is, hogy a gaz­dálkodást egyre inkább saját anyagi eszközeik felhasználásá­val végzik. A termelőszövetkezet gazdái megkezdték a tavaszi munká­kat. A borsót és az olajlent 100—100 holdon, a burgonyát összesen 70 holdon már vetik. A kukorica vetésére 100, a cu­korrépáéra pedig 50 holdon fo­lyik a talaj előkészítése. Idei tervükben 450 hízott sertés fo­lyamatos átadása szerepel. Har­minc darabot a napokban adtak át belőlük az Állatforgalmi Vál­lalatnak 150 kilogrammos átlag­súlyban. A 300 férőhelyes korszerű ser­téshizlalda villamosítását rövi­desen megkezdik. Kiss Sándor a- jóba 2* 4 levelező — Merre men­jünk, elnök elvtárs? — kérdi az élen ha­ladó gépkocsi veze­tője. — A Velencei dű­lőn keresztül — vá­laszol a kérdezett, majd a naiv láto­gatóhoz fordul: — De jóelöre figyel­meztetem, hogy se lagúnákra, se gon­dolákra ne számít­son.

Next

/
Oldalképek
Tartalom