Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-17 / 295. szám
Kiterjedt betegellátás, javuló lakáskörülmények, tisztasági mozgalom a termelőszövetkezetekben A falusi egészségügy helyzete a kalocsai járásban A társadalmi, gazdasági változások nyomában, s jórészt azok hatására évről évre jelentősebb fejlődés tapasztalható falvaink egészségügyi helyzetében. Néhány jellemző adat ennek bizonyítására a kalocsai járásból: 1938-ban 14 százalékos volt a csecsemőhalálozás, most az országos 4,3 százalékos átlagnál is jóval alacsonyabb; 2,9 százalék. Az évenként ismétlődő emyőkép-szűrővizsgálatok a járás minden lakójára kiterjednek, s az eredmény: ma már különlegesen ritka esetnek számít a gyermekkori gümőkóros megbetegedés. • Érdekes képet mutat a körzeti orvosi rendelők, valamint a szakrendelők forgalma is. A járás körzeti orvosai az év első felében csaknem 88 ezer beteget fogadtak rendelőikben, 8415 beteget pedig otthon részesítettek orvosi segítségben. Ugyancsak fél év alatt több mint 5700 beteget küldtek szak- rendelésre, kórházi ápolásban pedig 65S-en részesülték. Mindezt viszonyítsuk a járás községeink lélekszámához, mely ösz- szesen alig haladja meg a 35 ezret! Nem hiszem, hogy valaha is volt ekkora „búcsú járás” —sem Kalocsa vidékén, sem máshol a megyében — orvosi rendelők tájékán, mint napjainkban. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy több a beteg, mint régen. Ma már pénztelenség, nincste- lenség nem tartja vissza az embereket attól,' hogy nemcsak nagy bajban, de kisebb panaszok esetén is orvoshoz forduljanak. S ezt hatékonyan elősegíti az is, hogy a falusi és a tanyai emberek — a mezőgazdaság szocialista átszervezésével — részeseivé váltak a társadalombiztosításnak. Bár, ez az egyik legjelentősebb eredménye az utóbbi években a faluegészségügynek — nem ez az egyetlen terület, amelyen változásokat óhajtottunk. Ide tartozik a környezet-egészségügy, a lakóházak, lakások állapota, az ivóvíz minősége, a, táplálkozási viszonyok, a munkahely tisztasága, a balesetvédelem stb. Lakásviszonyok tekintetében a kalocsai járás szinte valamennyi községében örvendetes fejlődés tapasztalható. Az új építkezések, a lakóház korszerűsítések következményeképpen a falusi lakosság legnagyobb része már száraz, jól megvilágított, jól szellőztethető lakásban lakik — állapítja meg egy felmérés. A tanyai településeken viszont annál kedvezőtlenebb a helyzet, mert a külterületi házak állapota általában a legrosszabb belterületi házakéhoz hasonlítható. Kritikával kell illetni azonban — egészségügyi szempontból — a legkorszerűbb falusi háztájak egy részét is. Sok falusi portáról hiányoznak még a beton- vagy cementfalú szemét- tárolók és megfelelő trágyagyűjtők. Ahol meg építettek, azt többnyire a lakóhelyiség közelében helyezték el. Nehezen évülő, rossz szokás az is,- hogy az ólak, az istálló, a trágyadomb — még tágas udvar esetén is — a lakóhelyiségek tőszomszédságában kap helyet, az ivóvizet szolgáltató kúttal együtt, míg a konyhakertet a lakástól legtávolabb eső udvarrészben alakítják ki. Ezek felcserélése már egymagában is rendkívül sokat javítana a környezettisztaságán, kulturáltabbá és egészségügyi szempontból biztonságosabbá válhatna a falusi lakások környéke. Az egészségügyi ellátás fejlettségének fontos fokmérője az ivóvíz minősége is. A járás négy községében — Dunapata- jon, Ordason, Géderlakon és Dusnokon — már törpevízmű szolgáltat egészséges, jó ivóvizet. Több községben mélyfúrású kút pótolja ezt. Így csupán két község — Foktő és Úszód — szorul ilyen szempontból gyors segítségre. A gazdasági változások, az általános műveltség növekedése a táplálkozásban is éreztetik jótékony hatásukat. Szinte teljesen eltűnőben van az egyoldalú, főként szénhidrátokra épíKöznapi gondok Mikor ad vizet a dávodi vízmű ? Mikor szolgáltat végre vizet a dávodi vízmű? — ez a kérdés foglalkoztatja a község lakosságát és vezetőit is. A községi tanács végrehajtó bizottságának véleményét a tör- pevízművünkkel kapcsolatban Gál Józseftől, a tanács vb elnökétől tudakoltuk. — Az építését 1959-ben kezdtük meg. Sok nehézség leküzdése után eljutottunk odáig, hogy 10 kilométeres hálózatunk van. A lakosság ehhez 270 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Felépítettük a központi kapcsolóházat, a vas- talanító tornyot, a hidroglóbust. A szerelők elvégezték a villany- hálózat bekapcsolását. Egyszóval: minden készen áll az üzemeltetésre. — £s miért nem szolgáltat mégsem vizet az új létesítmény? — Ki kellene próbálni a vas- talanító torony működését, a csőhálózatot és természetesen a víztornyot. Eddig egyébként hetven család jelentette be a vízbekötési szándékát. Csupán az a baj, hogy a vízműtársulási tagok lassan el sem hiszik, hogy a törpevízmű működőképes. Egyre azt kérdezgetik, hogy most is a 25—30 fokos hidegre vár a kivitelező vállalat? Ezt nem tételezzük fel. De szeretnénk tudni, miért halogatja a Kiskunhalasi Vízmű Vállalat a förpevízművünk felülvizsgálatát? Mert azt követően már csak egy gombnyomásra lenne szükség, és élvezhetné községünk lakossága az oly nehezen várt tiszta, egészséges ivóvizet. Magyar János tett táplálkozás; növekszik a főzelék- és gyümölcsfélék, az édesáruk fogyasztása, s ha még nem kielégítő mértékben is, de a korábbinál több tejet és tejterméket fogyaszt a falusi lakosság. Sajnos, kevésbé örvendetes jelenséggel, az alkoholfogyasztás növekedésével is találkozunk, ezen belül egyes községekben a töményszeszfor- galom növekedésével — és ez különösen felhívja az alkoholizmus elleni propaganda ébren tartására a figyelmet. Egészségügyi kultúránk szerves része a munkahely tisztasága. Ha az ottani körülmények megfelelnek az egészségvédelmi előírásoknak, azzal óvjuk a dolgozók egészségét, tartósítjuk munkabírását. Ahol pedig keveset törődnek ezzel, nemcsak egy ember, de nagyobb közösségek, a népgazdaság kárát is okozhatják. A megfelelő - környezet kialakítása nagyon sokoldalú feladat, sok mindenre kiterjed, de falun ezért legtöbbet a termelőszövetkezetek tehetnek, ahol az emberek többsége dolgozik. Viszont a tsz-ek többségében — számos javaslat elhangzása után — máig sincs megoldva a minimális tisztálkodási, így kézmosási lehetőség sem. Pedig nem kerülne sokba a közös gazdaságokban például házilag elkészíthető, külső területekre is könnyen kiszállítható zuhanyozó, ami nagy nyári munkák — aratás, cséplés idején, a magtárakban, stb. — különösen jó szolgálatot tenne. Nemcsak a szövetkezeti dolgozók, de a fogyasztók egészségvédelmét Is szolgálja például a tejkamrák rendeltetésszerű használata, tisztasága. S e tekintetben is bőven akad még helyrehozni való. A dusno- ki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz egyik majorjában például az istállóban tárolták a tejesedényeket, a miskei Üj Élet Tsz tejkamrájában pedig lószerszámot és abrakot is tároltak — állapította meg egy tisztasági vizsgálat. A munkahely jó egészségügyi viszonyainak kialakítása a termelőszövetkezetekben nemcsak a vezetőség feladata. Társadalmi, közösségi üggyé, érdekké kell ezt tenni mindenütt. A kalocsai járásban ennek megvalósításához fontos lépést tettek azzal is, hogy rendszeresítették a termelőszövetkezeti tisztasági mozgalom eredményeinek felmérését, értékelését —, s ebbe bevonják a helyi társadalmi szerveket, egészségügyi aktívákat. Ezzel is mindjobban ráirányítják a figyelmet a gazdasági épületek, majorok, tsz-közpon- tok tisztaságának, rendjének fontosságára, s elősegítik a helyes egészségügyi szemlélet gyorsabb kialakulását. Mert, bármilyen magas színvonalon és kielégítően is szervezzük meg a betegellátást, a betegségek megelőzéséből egyénileg és társadalmilag is több hasznunk, örömünk származik. Dr. Hollósy Károly PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Sács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizotiság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér i/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85. Index: 25 065. Előzetes bekapcsolási engedélyeket adnak ki propán-bután gáz használatára A hajdúszoboszlói földgázmező most épülő gazolintelepe egyebek között nagy mennyiségű propán-bután gázt is előállít majd. Ez újabb nagy tömegek bekapcsolását teszi lehetővé a palackos gáz fogyasztásába. A fogyasztói kör bővítésének előkészítését már most megkezdik „előzetes bekapcsolási engedélyek” kiadása formájában. Az előzetes bekapcsolási engedély azt jelenti, hogy hozzákezdenek vizsgálni több tízezer fogyasztójelöltnél, vajon lakásuk és már beszerzett tűzhelyük műszakilag megfelel-e a propán-bután tüzelés követelményeinek. Az így felülvizsgált és előbekapcsolási engedély birtokába jutott fogyasztójelöltek azután azonnal megkapják az első palack gázt, amint Hajdúszoboszlón megkezdődik a propán-bután termelés. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt egyelőre 50 000 engedély kiadását biztosította a tanácsoknak. A karácsonyi játékok készítőinél Mint a jó testvérek, úgy élnek a régi malom emeletén a „Pajtás” játékkészítő brigád tagjai. A fémépítő játék alkatrészeit dobozolják. Gyerekkoromban úgy tudtam, hogy a karácsonyi játékokat a „kisangyalok” készítik, és csak a jó gyerekek kapnak belőle. A mai gyerekek már nem hiszik el ezt a mesét. Az iparosodó Kiskunmajsán járva, két ilyen „angyali” üzemet is meglátogattunk. Az egyik: a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat tele- lei», ahol a „Pajtás” építőjáték készül, a másik a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat papírfeldolgozó telepe, itt az Utazás a világ körül c. kirakó kockajátékot gyártják az ügyes, fürge női kezek. T. M. Ennyiféle játék állítható elő a fémlapocskákból — tájékoztat Pálfi Ferencné, az üzem dolgozója. Molnár Mihály telepvezető az „Utazás a világ körül” kirakó kockajáték színes nyomatát mutatja. S itt már a dobozok készülnek a kockajáték számára. (Lakatos József felvételei.)
