Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

\ m *tdai Mentsük a teleli teszms radáfloniánTt As országot erdészeti fáigmzgméótág felhívása Hitler elmebajos volt Naponta 28 féle gyógyszert szedett A december eí<yi nagy ha­vazással beköszöntött és azóta szinte enyhülés nélkül tartó hi­deg tél észrevehetően megviselte hazánk értékes vadállományát. Az erdők-mezők természetes táplálékot már alig nyújtanak, a hosszas koplalás és a hideg miatt lefogytak és elgyengültek a szarvasok, őzek, muflonok. Különösen az apróvad-állomány- ra veszélyes a hosszú és hideg tél, mivel a vastag jégkéreggel borított hó alól nem tudják elő­kaparni az életfenntartó elesé- get sem. Az országos erdészeti főigaz­gatóság vadászati osztálya ezért felhívja a vadgazdaságok, a va­dásztársaságok és az állami gaz­daságok vezetőit, illetve vadá­szait: a tél hátralevő, nehéz *za­keMKábaa fordítsanak még több gondot a vadállomány áttelelte- tésére. Gondoskodjanak megfe­lelő számú etetőről, az etetőket rendszeresen töltsék fel szálas, gyökgumós, illetve szemestakar­mányokkal, s ügyeljenek arra, hogy a legyöngült és ilyenkor kevésbé óvatos vadban kárt ne tegyenek a vadorzók, illetve a kóborkutyák. Folyamatos — le­hetőleg naponkénti — területel­lenőrzéssel, a ragadozók rend­szeres irtásával védjék a to­vábbfejlődés alapjául szolgáló törzsállományt. Külön gondos­kodásra érdemes a fogoly és a fácán: ez a két vadmadárfaj ugyanis a mezőgazdasági nö­vényvédelem leghasznosabb „munkása’'. Rejtjelrejtvény * Újfajta rejtvényt közlünk rejtvénykedvelőink számára. Az alábbi meghatározások szerinti szavakat elsősorban is írjuk be az itt közölt ábra megfelelő betűvel jelzett soraiba. Majd innen a másik, rejtjelmegfejtő rácsra írjuk rá az ott feltünte­tett számok és betűjelzés által meghatározott betűket. A. India miniszterelnökének keresztneve. B. Négy nyugat­római császár. G. Második ma­gyar köztársaság elnöke. D. Transzjordánia 1951-ben meg­gyilkolt királya. E. Nézd, ott van! F. Utánozza. G. Hortobágy híres állami gazdasága. H. Bor­zalmas. I. Francia filozófus (1585—1638). J. Kóros vizenyők. K. Kártyabemondás. JL. Novem­berben fújdogál. M. Német pék­sütemény. N. Spanyol szabad­ságharc legendás hírű magyar tábornoka. O. Istenverte. P. Két női név. R. Közép-keleti ország. S. Déligyümölcs. Sz. Minden­áron többnek látszásra törek­vés. T. Női név. U. Angol mun­kásvezér. V. Sírkövek felirata. X. Régi magyar zenész. Y. A XIX. század híres magyar épí­tésze (1814—1891). Z. Alaposan elverve. A felső, betűs táöiáaaV éfflbi' betűsora, lefelé olvasva egy vi­lághírű magyar író nevét és egyik műve címét adja A nejt- jelrácsba beírt betűkből pedig ennek az 1872-ben írt műnek nagyszerű és ma is aktuális idé­zetét olvashatjuk ki. Beküldendő: az író neve^mö- vének címe és az abból vett idézet. A megfejtés beküldésének határideje a következő szán­hat, A borítékra írjük ló Rejt­PETŐFI NÉPE 1964. ^ rejtvcnTSMh'Mtf------ ;;as£ vé hy, és «ötójük el azerivesz- tőségünk címére (Kecskemét, Szabadság tér 1.), az alábbi rejtvényszelvény mellékelésével. A helyes megfejtők között ér­tékes könyveket sorsolunk ki. 3. számú rejtvényünk meg­fejtése: Borzalmas történetek — Edgar Allan Poe — Morgue ut­cai gyilkosság — „Szólt a holló: soha már”. Sorsolás révén az alábbi megfejtőink részesültek egy-egy könyvjutalomban: — Kállai. Magdolna, Kecskemét, Sétatér utca 11., Szabó Gyuláné, Kunsaentmiklós, Rákóczi u. 16. és Homoki Judit, Kecskemét, Jókai utca 15. szám. A könyve­det metán kőtóiMk el. * 0r. Johann Bekteawaitf né­met ideggyógyász temérdek anyagot gyűjtött össze Adolf Hitler közeli munkatársaitól a Führer egészségi állapotáról. Elemezte és tanulmányozta a terjedelmes anyagot, munkájá­nak eredménye pedig alkalmat ad a történészeknek, hogy meg­magyarázzák az újabbkori törté­nelem leghirhedtebb emberének cselekedeteit, Hitler betegségének legszem­betűnőbb tünete a merev tekin­tet, végtagjainak remegése, és az álmatlanság voltak. A Par- kinson-betegségben szenvedők vég nélkül hazudoznak, s a hazu- dozás nagy örömet szerez nekik. Jellemző rájuk az is, hogy él­veznek a bűncselekményekben. Egyúttal nagy meggyőző erő rejlik bennük, s rendszerint rö­vid idő alatt felülkerekednek környezetükön. Dr. Rektenwald Hitler gyer­mekkorától kezdve tanulmá­nyozta a Parkinson-betegség sok-sok tünetét. 1900 őszén visz- szaesett Hitler tanulmányi elő­menetele az iskolában. Az ele­miben még jeles tanuló volt, a reálgimnázium első osztályában már évre bukott. Korábban kö­zömbös, szófogadó gyerek volt. a gimnáziumban heveskedő és ingerlékeny suhanc, aki nem en­gedelmeskedett tanárainak, és terrorizálta osztálytársait. Odahaza is súlyos nézetelté­résekre került sor. Az erélyes apa és a beteges gyerek között gyakran veszekedések törtek ki, amelyekben nemegyszer gyűlö­let nyilvánult meg. Ügyszólván napról • napra rosszabbodott a fiú egészségi állapota. Nagyon sovány volt, az arca szembetű­nően sápadt. Minthogy állapo­ta 1914 kezdetéig sem javult, az osztrák sorozó bizottság ál­talános testi gyöngeség miatt nem találta alkalmasnak kato­nai szolgálatra. Hitler már fiatal korában Is álmatlanságban szenvedett. Há- ziaszonyának feltűnt, hogy éj­jeleken át sétált föl és alá a szobájában, ö maga is megem­lítette egyszer barátjának írt le­velében, hogy rendszerint éjjeli két és három óra köpött dolgo­zik, és emiatt reggel nem ké­pes egyedül fölébredni. Dr. Rektenwald, bármennyire kitartóan is dolgozott, nem tud­ta kideríteni azt az időpontot, amikor beállt a betegség he­veny állapota. Megállapította azonban, hogy Hitler dühro- hamai és rossz tanulmányi elő­menetelének kezdete egybeesik hatéves öccsének, Edmundnak a halálával. Edmund minden va­lószínűség szerint ragályos agy- velőgyulladás áldozata lett, amely akkoriban éppen abban a városnegyedben aratott, amelyben a Hitler család lakott. Dr. Rektenwald föltételezi, hogy Adolf is akkor kapott fertőzést. Miután kitört a második vi­lágháború, de főképp azután, hogy a német hadsereg elszen­vedte első vereségeit, Hitlernek egyre gyakrabban remegtek a végtagjai. „Nemcsak a bal kar­ja remegett, hanem a fél teste” — mesélte Buderian tábornok, a páncélos egységek parancsno­ka. — „Húzta a lábát, előregör­nyedt, mozdulatai feltűnően las­súak voltak. Amikor le akart ülni, alá kellett csúsztatni a széket.” Buderian szárnysegéde az alábbiakat mondta: „Hitler­nek szüntelenül rángott a feje. Bal karja élettelenül csüngött alá, a kézfeje feltűnően reme­gett . . . Minden egyes mozdulata szenilis emberre vallott.” Az álmatlanság is, amely Hit­lert úgyszólván egész életén át kínozta, a Parkinson-betegség tünete. A gyógyszerek nem se­gítettek, Hitler nappalt csinált az éjszakából. Vendégeinek és legközelebbi munkatársainak végig kellett hallgatniuk hajnal­ba nyúló végtelen monológjait. Titkárnői mesélték, hogy már 1933-ban bevett szokás volt ná­la órákon át diktálni éjnek ide­ién. Dr. Otto Dietrich, Hitler sajtófőnöke, aki hosszú éveken át élt a Führer közvetlen köze­lében, elmondta, hogy utazások alkalmával is reggelig tartó ülé­seket hívtak össze, mégpedig azért, hogy Hitler ne maradjon magára, amíg el nem álmoso­déit. Rektenwald nem állítja hatá­rozottan, hogy Hitler a szőnye­geket harapdálta, amiről egyéb­ként sokat beszéltek a háború alatt. Minthogy azonban düh­rohamai hétről hétre gyakorib­bakká váltak, Rektenwald en­nek a lehetőségét sem zárja ki. Azonkívül, hogy merev volt a tekintete, keze-lába remegett, álmatlanság kínozta és dühro­hamai voltak, agybetegségének volt még néhány tünete: — Rövidlátás, amely rá- kényszerítette, hogy szemüveget viseljen, bár nem szeretett így megjelenni a nagyközönség előtt. Hogy mégis felolvassa be­szédeit, a szöveget különleges írógéppel írtók, amelynek betűi 12 millimétir magasak voltak; — Szeme kidülledt, mint a Basedow-kórban szenvedő be­tegeké — ezt sok fényképén meg lehet figyelni; — Ügy szólván teljesen meg­szűnt nyálmirígyeinek munká­ja. Étkezés közben kénytelen volt több üveg ásványvizet fo­gyasztani. — Gyakran nyugtalan volt, ami abban nyilvánult meg, hogy időről időre végnélküli beszé­deket tartott, vagy lázas siet­séggel olvasott. Minthogy gyakran voltak gyomor- és hátbántalmai, ha ke­nyeret és vajat fogyasztott, szi­gorú diétát írt elő magának. Dietrich sajtófőnök szerint életé­nek utolsó éveiben kimondott vegetáriánus lett, csak gyümöl­csöt, némi főzeléket és kevés édességet fogyasztott. Ebédje hosszú időn át csak kétszersült- ből, mézből, paradicsomléből, gombából, sajtból és joghurtból állt. Hitler elrendelte, hogy álla­pítsák meg: milyen hőmérsék­letűnek kell lennie tápláléká­nak, s hogy minden egyes alka­lommal elemezzék a vizet, amellyel ebédjét készítették. Vé­gül már saját utasításai szerint kellett keverni a földet, amely­be a neki szánt kerti veteményt ültették. Hitlernek 1936-től kezdve volt külön orvosa. Hoffmann fényké­pész tanácsára dr. Merellt vá­lasztotta ki, aki annak idején Berlinben a nemi betegségek szakorvosa volt. Bár Hitler ben­ne sem bíztott meg teljesen, napjában 28 féle gyógyszert sze­dett, amelyeket Merell írt elő. Ez az orvos tudta egyedül Hit­ler környezetében, hogy mennyi baja van a Führemek. A beteg­ségeket azonban eltitkolta, mint­ha államtitkok lettek volna. (Der Spiegel) SZUGGESZTIÓVAL SZOKTATJÁK LE A DOHÁNYZÁSRÓL A DÁNOKAT Dániában mintegy kétszázezer ember hallgatta meg a koppen­hágai rádió előadását, amely szuggesztióval próbálja leszok­tatni az embereket a dohány­zásról. A 45 perces műsor elején fi­gyelmeztették a közönséget, hogy a műsor szándékosan unalmas, monoton lesz, sőt, eset­leg egyenesen bosszantani fog­ja mindazokat, akiknek nem áll szándékukban abbahagyni a do­hányzást. Paul Kofold hipnotizőr és jógatanár utsítósai alapján a dohányzásról leszokni vágyók­nak elsötétített szobában, ké­nyelmesen elnyújtózva kellett végighallgatniok a műsort, amely azt próbálta bebizonyíta­ni, hogy nem is akarnak töb­bé dohányozni, sokkal jobban érzik magukat nélküle, egyene­sen undorodnának, ha még egy­szer rá kellene gyújtaniuk. 1964. jftnttár M, vsSinuá ———————— Eredményesen hirdethet lapunkban! HIRDETÉSEINK BtTte Apróhirdetések hétköznap szavanként 1 forint, vasárnap szavanként 2 forint Keretes hirdetések milliméterenként és hasábonként hétköznap 2,56 forint, vasárnap 3,— forint. Kövező szakmunkásokat állandó munkára alkalmaz a Kecskeméti Közúti Üze­mi Vállalat. Jelentkezni lehet: szemé­lyesen vagy írásban a vál­lalat munkaügyi csoportjá­nál Kecskemét, Bocskai u. 5. szám II. em. 3. 251 Felvételre keresünk azon­nali belépésre műszaki vezetőt, mérnöki vagy faipari tech­nikusi képesítéssel és leg­alább 5 éves gyakorlattal, továbbá utókalkulátort és képesített könyvelőt. Házi­ipari Szövetkezet, Lajosmi- zse. Andrássy út 80. __________257 Gy akorlott gyors- és gépiréoét keres felvételre a Bács- Kiskun megyei Állatforgal­mi Vállalat, Kecskemét, Csongrádi út 2. ________________________255 Ge odéziai csoportvezetőt keresünk • (elvételre általános mérnöki képesí­téssel és legalább 10—15 éves gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint. Szük­ség esetén kétszobás lakást biztosítunk. Bács-Kiskun megyei Tanácsi Tervező Iroda, Tanácsháza II. eme­let. Jelentkezés személye­sen, vagy írásban. 58 Háromhónapos szabás-varrás tanfolyamot indít kezdő és haladó fo­kon a városi művelődési ház. Jelentkezés január 31- ig, naponta délelőtt 9—11- ig, és délután 2—5-ig. Kecs­kemét, Szilády Károly ut­ca 6. sz. alatt. • 187 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom