Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-12 / 290. szám
A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁS I lapja KISKUN VUág proletárjai, egye süljetek! Ara 60 fillér XVm. ÉVFOLYAM, 290. SZÄM 1963. DEC. 12, CSÜTÖRTÖK Tizenegy tsz-beköíőutat tervezett az idén A helyiipar helyzetéről tanácskozott a megyei országgyűlési képviselőcsoport a Hazafias Népfront műszaki akcióbizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottsága 1959-ben öt-hat útépítésben jártas mérnök közreműködésével műszaki akcióbizottságot alakított, amely nagy segítséget nyújtott a megye termelőszövetkezeteihez épülő bekötő utak terveinek elkészítéséhez. A bizottság tevékenységéhez egyre több szakember csatlakozott, s a megyein kívül Baján. Kiskunhalason Kiskunfélegyházán, Kalocsán —, s annak idején Bácsalmáson is — létesültek akcióbizottságok. Bakonyi Ferenc, a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat főmérnöke a népfront megyei akcióbizottságának elnöke erről így tájékoztatott bennünket: — Különösen a terveit gyors elkészítésében domborodik ki a műszaki akcióbizottságok szerepének fontossága. Sokszor előfordul, hogy megvan a pénz, az anyag, a szükséges munkaerő egy-cgy bekötő út építéséhez, csak éppen a terv hiányzik. Az állami tervező irodák any- nyira túlterheltek, hogy sokáig kellene várni a néhány kilométeres bekötő utak terveire és sok esetben „elveszne a pénz”, ha nem jönne a gyors társadalmi segítség. Fésülik a cirokszakállt Másodvetésként 40 holdon termesztettek cirkot idén a kecskeméti Aranykalász Tsz gazdái. A 220 mázsányi cirok- szakállért mintegy 130 ezer forintot kapnak, a magot pedig az állatok takarmányozására használják. Képünkön a tsz nyugdíjas gazdáinak brigádja fésüli a cirokszakállt. (Pásztor Zoltán felvétele.) 1959-től az elmúlt év őszéig több mint 34 kilométer bekötő utat építettünk a megye 17 termelőszövetkezetében. Csak a legjelentősebbeket említve — a kiskunhalasi Paprika Antal, a la- josmizsei Vörös Csillag, a kecskeméti Alkotmány, a tiszakécs- kei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet központjába — 3—4 kilométeres bekötő utak épültek. Az idén továbbfolytatódott a mezőgazdasági nagyüzemek számára oly fontos útépítés. A társadalmi tervező munkában kiemelkedő eredményt mutatott fel Varga László. Szlenicskó Ferenc, Zentai Ferenc, Kelemen László, a Közúti Üzemi Vállalat, Szántó Béla, a közúti igazgatóság, Cserni Kálmán, a bajai építőipari vállalat, Kigyósi István. a KPM, Bányi Tivadar, a Kecskeméti Városi Tanács, Vu- kovári Attila, a bajai Vízügyi Igazgatóság, Hegedűs Balázs, a kecskeméti MÁV pályafenntartás és Garami Ádám. a duna- vecsei Vízgazdálkodási Társulat szakembere. Tervező munkájukat dicséri Sükösdön öt kilométer, Borotán egy kilométer, Bátmonostorán két kilométer, Tiszakécskén két kilométer, Dávodon 900 méter, Hartán három kilométer elkészült, illetve készülőben levő isz-bekötő út. Most dolgoznak a lászlófalvi Kossuth, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság, a tassi Rákóczi, a kalocsai Iszk- ra, a kecskeméti Aranykalász Tsz majorjába vezető utak tervein. Termelőszövetkezeteink korszerűsítésének elősegítését a jövőben sem hanyagoljuk el, s közre kívánunk működni az 1964-ben épülő bekötő utak tervezésében is — fejezte be tájékoztatóját Bakonyi elvtárs. Szerdán délelőtt megyénk országgyűlési képviselőcsoportja Kiskunfélegyházán tartott ülést, amelyre meghívták dr. Varga Jenőt, a megyei tanács vb elnökét, Túri Józsefet, az MSZMP kiskunfélegyházi járási-városi bizottságának első titkárát és dr. Dobos Ferencet, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács V. B. elnökét. A képviselőcsoport előtt dr. G átay Ferenc, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője számolt be a tanácsiipar helyzetéről. , — Ismeretes, hogy ipari szempontból Bács-Kiskun országosan a legelmaradottabb megyék közé tartozik — kezdte beszámolóját Gátay elvtárs. — A lakosság foglalkoztatása nagy gondot jelent még ma is, és igen sokan járnak el más vidékre dolgozni. Az ipari elmaradottság felszámolásában öt évvel ezelőtt tették meg az első jelentősebb lépéseket a megye párt- és tanácsszervei. Azóta jó néhány tanácsi vállalat létesült és több mint hétezerrel nőtt a helyiiparban foglalkoztatottak száma. A fejlődés különösen szembetűnő Kalocsán, ahol az iparban foglalkoztatottak számaránya jóval meghaladja a megyei átlagot. Az itt létesített fémtömegcikk, műanyag és textilipari üzemek azt is lehetővé tették, hogy a nők foglalkoztatottságát növelhessük. Tanácsaink megtalálták a leggazdaságosabb módját az ipar- fejlesztésnek. Üzemeket telepítettek kihasználatlanul álló épületekben, műhelycsarnokokat hoztak létre községfejlesztési alapból, s nagy segítséget nyújtott ehhez a lakosság is társadalmi munkában. Mindebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy tanácsaink alkalmassá váltak az ipar szervezésére, irányítására és kisebb üzemek vezetésére. Bebizonyították azt is, hogy olyan ipari bázisokat tudnak létrehozni, amelyeket a nagyipar tovább fejleszthet, ugyanis nem egy tanácsi üzemet vett már át a minisztériumi ipar. A tanácsoknak külön érdeme, hogy jó szakmunkás, műszaki és vezetőgárdát is neveltek. A helyiipar gyors fejlesztésével azonban nem tart lépést az üzemi dolgozók szociális ellátottsága, nem tudtunk mindenütt megfelelő étkezdéket, öltözőket, fürdőket építeni a munkások részére. Hibaként kell említenünk, hogy fejlődő mező- gazdaságunk igényeit nem vették eléggé tekintetbe a tanácsiipar fejlesztésénél. Feladataink közé tartozik többek között a talajerő növelése • érdekében a tőzegtermelés nagyobb ütemű fokozása. Cementipari vállalatainknak több betoncölöp>öt kell gyártaniok a szőlőtelepítésekhez, a helyiiparunknak jobban el kell látnia gépekkel a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő gazdaságokat. Gátay elvtárs végül az élelmiszeripar és a mezőgazdaság szorosabb kapcsolatáról, a termékek csomagolása színvonalának emeléséről, s a lakosság részére történő szolgáltatások bővítésének szükségességéről beszélt. A vitában többek között felszólalt Szabó Pál Kossuth-díjas író, megyénk országgyűlési képviselője. Hangsúlyozta, a megye iparosítását tovább kell folytatni, hogy a lakosság egy része ne legyen kénytelen más vidéken munkaalkalmat keresni. Dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, országgyűlési képviselő helyeselte a tanácsok eddig folytatott ipartelepítési tevékenységét. Beszélt annak fontosságáról, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésével az ezeket a termékeket feldolgozó ipari üzemek hálózatát is ki kell építeni. Dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő felszólalásában részletesen foglalkozott megyénk gazdasági helyzetével. Rámutatott, hogy a megyei pártós tanácsszervek rendkívül mentős feladatuknak tekintik megyénk iparának bővítését. Munkaerő van elegendő a megyében, ezért úgy a minisztériumi, mint a tanácsi és szövetkezeti ipart egyaránt fejleszteni kell. A tanácsok az ipartelepítés előkészítésénél — ahol erre a lehetőségek megvannak — már előre ügy tervezzenek, hogy adott esetben a minisztériumi ipar átvehesse és tovább fejleszthesse az üzemet. Felszólalt még a képviselőcsoport ülésén dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke és dr. Dobos Ferenc, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács vb elnöke. A második napirendi pont keretében Panlcovits Józsefné, a megyei nőtanács titkára, országgyűlési képviselő ismertette a megyei képviselőcsoport további feladatait. Ezután a képviselőcsoport tagjai látogatást tettek a Kiskunfélegyházi Alföldi Műanyagipari Vállalatnál, valamint a Kiskunsági Cipőgyárban, s elbeszélgettek az üzemi munkásokkal, a vállalatok vezetőivel. N. O. Megalakult az országos szőlő-, «vümölcs'a- és díszfaiskolai sza»orítóan\ag íeiúgvelősége A földművelésügyi miniszter a tervezett nagyarányú szőlő- és gyümölcsös-telepítésekhez szükséges szaporítóanyag előállításának fejlesztése, a szelektálás központi megszervezése, a forgalomba kerülő gyümölcs- illetve szőlőszaportó anyag minőségének ellenőrzése érdekében országos szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolai szaporítóanyag felügyelőség létesítését rendelte el. Az új intézmény feladata lesz a nagyüzemi telepítésre engedélyezett szőlő- és gyümölcsfajták legértékesebb egyedeinek kiválasztása, szelektálása, illetve a szelektálás megszervezése és ellenőrzése, a kiváló fák, illetve szőlőtőkék törzskönyvezése. Ugyancsak a felügyelőség jelöli ki a törzsszőlők, törzsgyümölcsösök. törzsfaiskolák létesítésére alkalmas állami gazdaságokat. termelőszövetkezeteket, rendszeresen szakmai tanácsokat ad a törzstelepek létesítéséhez és fenntartásához, ellenőrzi a törzstelepek működését, nyilvántartásba veszi a szőlő- és gyümölcsfajta szelekciót végző tudományos intézmények, gazdaságok és egyéni termelők szelekciós munkájának eredményeit, minőségileg ellenőrzi a forgalomba kerülő szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolai szaporítóanyagot. (MTI) Rendelkezések a mezőgazdasági dolgozón általános és szakmai képzésének összekapcsolására A Művelődésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium közös rendelkezést adott ki a mezőgazdasági szakismeretek tanításáról a dolgozók iskoláiban. Eszerint a dolgozók általános iskolái 7. és 8. osztályának tananyagába a mezőgazdasági alapozó szakmai ismeretek tananyagát is beépítik. A hallgatók tehát az általános iskola 7. és 8. osztályának tananyagával egyidőben a mezőgazdasági szakmunkásképzés első évfolyamának anyagát is elsajátíthatják. Ez esetben a dolgozók általános iskoláját elvégzett hallgatók a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamok második évfolyamán folytathatják tanulmányaikat, és — az érvényben levő előírások szerint — a szakmunkásképzés 2. és 3. évfolyamát egy tanév alatt is elvégezhetik. (MTI) i
