Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-15 / 216. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! / XVIII. EVF. 316. SZÁM Ara 60 fillér 1963. SZEPT. 15, VAS. KI MINT VET... .. úgy arat — tartja a régi közmondás, amelynek a népi bölcsesség nagyon mély értelmet adott, hiszen a szántóvető emberek nemzedékről nemzedékre örökölték a felfogást: a következő évi aratás még az őszön elkezdődik. A betakarítás és a jövő évet megalapozó szántás-vetés évenként ismétlődik. Minden esztendő újabb tanulságokkal szolgál, s égy ben alkalom is arra, hogy a tapasztalatokat hasznosítsuk. Ebben az évben jó munkában nem volt hiány. A megkésett tavasszal és az utána következő nyárral jól birkózott a paraszti szorgalom, s minden bizonnyal az ősz az eddigi munka méltó folytatása lesz. Ez annál is inkább így van, mert a termelőszövetkezetek gazdálkodása, munkaszervezése egyre nagyobb múltra, egyre több őszre tekint vissza. Köztudomású, hogy ebben az esztendőben gyenge volt a kenyérgabona-termés. S hogy mennyi kenyémekvaló termett, abban nemcsak az elkésett eső, hanem az elmúlt évi vetésterv csak részbeni teljesítése, a vetési határidők nagy késedelme és helyenként a nem megfelelő agrotechnika alkalmazása is közre játszott. Mivel évek óta vajúdó gond az ország kenyérgabona-ellátásának maradéktalan biztosítása, ebben az évben nagyon határozottan olyan álláspontra kell helyezkedni, hogy a megoldás nem várathat magára. Éppen ezért, bár az őszi munkálatok egésze nagy fel- adattömeget jelent, ezen belül a fő kérdés a kenyérgabonatervek biztosítása, illetve túlteljesítése. E tekintetben semmiféle engedékenységnek nincs helye, és kigyomlálandó az olyan gyakorlat, amely ugyan „elvileg” egyetért a kenyér- gabona elvetésével, de a tervet mégsem teljesíti. A feladatot azok értik helyesen, akik azt mondják, hogy az aratásra kerülő terület egyezzen meg a tervfeladattal, éppen ezért az időközbeni károkra tekintettel azt a már kialakult 5 százalékos arányban túlteljesítik. Ez a kulcsa annak, hogy következő esztendőben egy gonddal kevesebb legyen, hogy energiánkat más, soron következő feladat megvalósítására tudjuk összpontosítani. Ha szemügyre vesszük az elmúlt évtized kenyérgabonaterület statisztikáját, akkor nagyon szembeszökő az évenkénti csökkenés, ami a megyénkben sok tízezer holdat tesz ki. A kenyérgabona-vetésterület helyes arányait illetően már nagyon sok vita volt. De látni kell, hogy a vetésterület csökkentéséről csak abban az esetben lehet szó, ha növekednek a termésátlagok és így az ország kenyere kisebb területről lesz biztosítható. Amíg ez el nem következik, a vita elsősorban arról folyjék: miként lehet emelni a termésátlagokat? Kétségtelen, hogy e tekintetben a gazdaságok adottságain kívül sok múlik a műtrágya és a gépek mennyiségén, vagy egyéb feltételeken. De vajon a gazdaságok megtettek-e már minden tőlük telhetőt? A termelőszövetkezeteket ezer szál köti a szocialista tervgazdálkodáshoz. Az építkezések, a hitelek, az állami kedvezmények mind-mind a népgazdaság áldásai a termelőszövetkezeteknek. Ez azonban a dolognak csak az egyik, az állami oldala. A másik az, hogy a termelőszövetkezetek is egyre inkább erősítsék kapcsolatukat a népgazdasági tervekkel és igényekkel. S ebből a szempontból jó al kálóm — éppen a gabonaprobléma végleges megoldása érdekében — a vetéstervek túlteljesítése. Sőt, a termelőszövetkezetek számára a kenyérgabona-vetésterület biztosítása ez ősztől kezdve törvényszerű kötelezettséget jelent, amelyből egy jottányit sem szabad engedni. Ügye ez a megyének, hiszen a lakosság 70 százaléka a mezőgazdasági termelésből boldogul, de országos közügyről is szó van, hiszen a mező- gazdasági termelés legjelentősebb közigazgatási egysége vagyunk. A párt- és állami szervek már szerte a. megyében egészséges álláspontra jutottak az őszi munkálatok, de különösen a kenyérgabona elvetését illetően. Intézkedési tervek .rögzítik az időbeni vetés biztosítását, az elővetemények betakarítását, az emberi és gépi erő üzemen belüli szervezettségét és a nagyarányú szállítási feladatok elvégzését, a szőlő- és gyümölcsszüret akadálytalan lebonyolítását. A tervek végrehajtása nagy figyelmet, szervezettséget és temérdek operatív tevékenységet igényel. Az a vezetés áll jól a talpán, amelyik a tervek elkészülte után nem dobja oda a gyeplőt, hogy aztán minden menjen magától, hanem a nap minden órájában foglalkozik a gondjaira bízott kisebb vagy nagyobb ügyekkel. Hiszen számos előre nem látható akadály merülhet fel, amelyet csak gyors intézkedésekkel, az illetékes párt- és állami szervekkel való szoros együttműködéssel, a környező állami gazdaságok és termelőszövetkezetekkel való hasznos kapcsolattal lehet megoldani. Az őszi munkálatok eddigi menete és az az elígérkezés, amely megyeszerte tapasztalható volt a kenyérgabona-vetésterv teljesítéséért, jó kezdetnek mondható. Ha a továbbfolytatás is ehhez hasonló lesz, akkor nemsokára arról adhatunk számot, hogy jól kiálltuk ennek a bonyolult feladatokat magában rejtő időszaknak próbatételét. fi vártnál korábban kezdődött a szüret A% alacsonyabb cukorfokú sxSiőt is átveszik Megyénkben az elmúlt napok esős időjárása következtében — bár egyelőre csak szórványosan — a vártnál korábban kezdődött a szüret. Főként a kadarka bogyóinak állapota teszi indokolttá a korai szedést. Tekintettel a rendkívüli helyzetre, az Alföldi Állami Pince- gazdaság lehetővé teszi a termelőknek, az eddigi rendelkezésektől eltérően, alacsonyabb cukorfokú szőlők átadását is. Ennek megfelelően 13,5 foknál a szerződött árura még mind a szerződéses, mind a felárat meglcapják, a szabadon értékesített tételeknél pedig 15 fok az alsó határ. Ugyanígy a borok 8, illetve 9 Malligand-foknál, amennyiben kényszerszüret esete áll fenn, még átvételre kerülnek. Az Alföldi Állami Pincegazdaság tíz feldolgozó üzeme felkészült a megváltozott körülményekre, s apostagi, csengődi kiskunhalasi, kiskunmajsai és kecskeméti telepei az elmúlt héten már egyenként mintegy 200 mázsa körüli mennyiséget vettek át az oportó, kadarka és ezerjó fajták terméséből. Kiemelkedő a tiszakécskei feldolgozó üzem teljesítménye, ahol négyezer mázsa szőlő került a napokban présbe. A feldolgozás technikájának megkönnyítésére több telep kapott ez évben új, korszerű hori- zontál-préseket. E félautomata gépek lényeges munkaerő-megtakarítást eredményeznek, mivel a préselés és az ürítés folyamata teljesen automatikusan történik, és kizárólag a töltésnél van szükség fizikai munkára, így a jelenlegi munkáslétszámmal, s a szállítások jobb megszervezésével előreláthatólag zavartalanul oldják meg a telepek a rájuk váró feladatokat. A mustok cukortartalma egyébként az említett heti száraz, napos időjárásnak köszönhetően mintegy két fokkal emelkedett, s a hét végére elérte a 15—16 fokot. Állami gazdaságainkban a tervezett 200 ezer mázsa körül, hozamnál — a már említett kedvezőtlen időjárás miatt — mérsékeltebb termésre számítanak. Valamennyi állami gazdaságban folyik elsősorban a kadarka és az ezerjó szedése. A feldolgozásban mutatkozó nehézségeken úgy igyekeznek enyhíteni, hogy minden használható prést üzemeltetnek. Nagy segítséget jelent az is, hogy 650 honvéd három héten át, az egyéb termények betakarításán kívül, a szüret teendőinek egy részét is magára vállalta. Teljes lendülettel halad megyénk állami mezőgazdasági üzemeiben a jonatán alma exportra történő szedése is. Az almafajtákra kedvező volt a bőven hulló csapadék, olyannyira, hogy a tervezett 50 ezer mázsával szemben ebből a gyümölcsből az egyötödével nagyobb hozam ígérkezik. Fenti képünk a hajósi pincesoron készült. Kelemen Árpád, a Haladás Termelőszövetkezet gazdája, a hordókat készíti elő a szüretre. Húszmillió forintos terv Fejlődik a tanácsi szolgáltatóipar A szolgáltatások jelenlegi helyzetével kapcsolatban Kiss Istvánhoz, a megyei tanács ipari osztályának vállalati főelőadójához fordultunk felvilágosításért. Alapos tájékoztatását a következőkben foglalhatjuk ösz- sze. Az 1961-ben napvilágot látott kormányhatározatok alapján 1962 áprilisában hozták létre a megye 5 városában és 3 járásában a közvetlen lakossági igényeket kielégítő vegyesipari vállalatokat. Addig igen szűk körű szolgáltató tevékenységet csak már megvolt és készárutermelésre berendezett üzemek végeztek. Az új vállalatok megfelelő működéséhez csak menetközben lehetett — és végeredményben ez a folyamat tart ma is — megteremteni az első feltételeket. Forgóalapot kaptak, de sem hely, sem gépesítettség dolgában nem feleltek meg a követelményeknek. Még ma is régi üzletekben, műhelyekben folyik jórészt a termelés, s a gépekkel legjobban ellátott vasipar is csak 40—50n/o-os gépállományú. Minden előzetes tapasztalat híján kellett e vállalatok éves terveit is összeállítani, jóformán csak feltételezésekre építve, tehát az élettől eléggé elszakadva. Az 1963-ra megállapított 28 milliós megyei terv a sokoldalú számítások szerint reálisnak látszott, de az időközben szerzett tapasztalatok, vállalati észrevételek alapján az idei tervet 20 millióra mérsékelte a megyei tanács vb. A kezdeti nehézségek ellenére alapításuk óta megháromszorozták szolgáltató tevékenységüket a tanácsi vállalatok. Igen komoly beruházásokat fordítanak korszerűsítésükre, s lassan a helyi, városi, járási tanácsok is kezdik „saját” vállalatuknak tekinteni a szolgáltató üzemeket. Mert bár, ezek feladata volna az üzemek sokoldalú segítsége —, helyiség, foglalkoztatás, népszerűsítés és egyebek terén — Kalocsa tanácsa kivételével majdnem mindenütt „idegen”-ként kezelik őket. Kiskunfélegyházán a városi tanács ktsz-szel végeztette a tanácsháza festését, holott megvan a tanácsi vállalat. Nagy lépést jelent előre a megyei tanács ipari osztályának intézkedése. Ennek értelmében az eddigi centrumokban 5 hold- nyi területet adnak a tanácsok új központi vegyesipari telepek kialakítására, s ez megszünteti eddigi nagymérvű szétszórtságukat. Ebben az évben már megkezdődtek az építkezések a kijelölt helyeken. A majd felszabaduló helyiségekben kellemes, modern felvevő részlegeket állítanak fel; érezze a lakosság, hogy magas színvonalú kiszolgálásban részesül már ezekben is. Komoly gépi beruházásokkal emelik az üzemek termelését, s ezzel a szolgáltatások minőségi fokát is. Olcsóbbá is így válik a javító szolgálat. Már a múlt évben elkezdődött a nagyipari üzemekben elavult gépek könyv- jóváírásos beszerzése. Kiskőrösön szinte kis vasipari Vállalat alakult ki ilyen berendezésekkel— ugyanígy Baján is. A ruhajavító tevékenységet nemigen igényli a lakosság. Baján egy főt sem tudott lekötni ez a szolgáltatás. A méretes szabóság üzemei korábban működő egységekből fejlődtek ki, van tehát hagyomány, tapasztalat, megrendelőkor. Kiskunfélegyházán különösen jó hírnévnek örvend a méretes részleg, még Kecskemétről is többen dolgoztatnak náluk.
