Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-23 / 18. szám

1963. január 33, szerda S. oldat Ui tizemben új gyártmány 700 kismotor készül a mezőgazdaság rendelésére idén a Bajai Fémipari Vállalatnál Kismotorgyártás. — Ez ma a fő beszédtéma a Bajai Fémipa­ri Vállalatnál. Az elmúlt évben ugyanis rájuk esett a választás, bogy a gépipar fejlesztéséről szóló párthatározat után átve­gyék a Budapesti Kismotor- és Gépgyár egyik üzemegységét, a Csonka-motorcsalád gépeinek sorozatgyártását. A letelepítés, készítésén dolgozunk, de rész­ben már a termelés is meg­indult. — Hallhatnánk erről bőveb­ben? — A Csonka-motorcsaládból elsőként a TM típusú vízhűté­ses, kéthengeres kismotorokat gyártjuk sorozatban. Ezeket a különböző kisebb munkagépek — Motorszerelőkben egyelőre nincs hiány. Esztergályos szak­munkásainkról már nem mond­hatjuk ugyanezt. Többen jelent­keztek, hogy visszajönnek Ba­jára, ha a nagy sorozatú ter­melés megindul. De vállalatunk előre is gondol. Jelenleg 70 esztergályos és géplakatos ta­nulót oktatunk. A Gagarin szocialista brigád hegeszt! és szereli a TM-motorok hangtompító berendezését. mely egyben a főváros ipari tehermentesítését is szolgálja, komoly műszaki és szervezési előkészítést igényel. A gyáregység letelepítéséről »zóló szerződést még az elmúlt fcv őszén megkötötték. Mi tör­tént azóta, sikerül-e a feladatot megoldani? Erről beszélgettünk Balogh Tiborral, a Bajai Fém­ipari Vállalat igazgatójával. — A kismotorok sorozatgyár­tásához, a munkatermelékeny- lég megszervezéséhez a jelen­legi üzem nem elegendő. Ezért központi beruházásból, valamint • megyei tanács és a vállalat iáját erőforrásaiból több mint kétmillió forintot fordítunk új Rzemtelepünk kialakítására. A munka még tavaly november­ben megkezdődött. A kemény tél azonban megálljt parancsolt. — Ezek szerint a terveken is Változtatni kgll. — Sajnos, igen. A kismotor- gyártás áttelepítésére, a nagy lorozatú termelés megindítá­sára csak április elején kerül­het sor. így az eredetileg elő­irányzott 20 millió forint he­lyett csak 15 millió forint érté­ket tudunk előállítani új gyárt­mányunkból. Most ennek elő­meghajtó motorjául elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek rendelik. De a magyar vevők mellett mind több kismotorra tartanak igényt a KGST-orszá- gok is. — Hogyan segíti a gyártás előkészítését a Budapesti Kis­motor- és Gépgyár? — A folyamatos termeléshez szükséges nehéz és finommeg­munkáló forgácsoló gépek nagy részét a gyár indítja útnak Ba­jára. Már megkaptuk a motor- gyártás összes műszaki doku­mentációs anyagát, s a megálla­podás értelmében érkeznek a különféle speciális szerszámok és mérőműszerek is. Ezek mel­lett megyei beruházásból is szerzünk be több új gépet. így sikerül biztosítani, hogy új központi üzemünk építésével egy időben 100 darab TM-mo- tor készüljön a fél év végéig, 600 kismotorhoz pedig előre gyártsuk a szükséges alkatrésze­ket. Ezek szalagrendszerű össze­szerelésére már az új üzemben kerül sor az év második felében. — Ismeretes, hogy a motor- gyártás sok szakmunkást igé­nyel. Mi a helyzet ezzel kap­csolatban? A bajai vasasok tehát bíz­nak erejükben, nem ijednek meg a nehézségektől. Sándor Géza Részletek a nagy egészben A tanácstagi jelölő gyűlések­ről számot adó újságírónak aka­ratlanul 1* egy hasonlat jut eszébe: mintha tükörben lát­nánk, olyan szépen tükröződ­nek az elmúlt négy esztendő során elért eredményeink, örö­meink és nehézségeink is a be­számolókban, vitákban. Minden jelölő körzet más és más. Kint a tanyavilágban vagy a városszéli munkáskerületben nem egyformák a közvetlen tennivalók, s megint mások községek, sőt utcák, hat árrészek vagy települések szerint. Az egyik helyen a bekötőút sorsa izgatja a lakosságot, másutt az új városrész járdanélkülisége, van ahol a közvilágítás megja­vítását kötik a jelölt lelkére, s akadnak nagyobb gondok is — például egy-egy gyengén záró termelőszövetkezet gazdasági előrehaladása, amelyért sokat tehet a most megválasztandó községi tanács ... Emberi sorsok, fejlődésünk távlatai, jó reménységek és bi­zakodások tükröződnek a „nagy beszélgetések” feljegyzéseiben, s az összkép, az egész most for­málódik. alakul ki ezekben a napokban. De a határozott kör­vonalak máris látszanak. Azt hiszem, a választások elő­készítésében résztvevő — sok politikai és népnevelői felada­ton edződött — valamennyi tár­sadalmi munkás, segítőtárs és vezető ember egyértelműen negállapíthatja: soha ilyen nyílt és közvetlen, a dolgozó nép ak­tivitását méreteiben és tartal­mában is kifejező megmozdulás még nem volt nálunk a válasz­tás előkészítő szakasza, mint éppen napjainkban. Hatása ma még szinte felmérhetetlen, de az bizonyos, hogy még több rá­termett ember — szakképzett ipari és mezőgazdasági közép­vezető. vagy a társadalmi mun­ka szervezésében kitűnt férfi é* nő, megbecsült értelmiségi sib. — kerül a különböző szintű ta­nácsokba. Az is tény, hogy a bizalom légköre tovább növek­szik e napokban, s még többen tanulnak meg élni — okosan, az egész nép érdekében — demok­ratikus jogaikkal. Mintha tükörben látnánk — íródott a hasonlat a bevezető­ben, s ide kívánkozik a kíván­ság: olyan legyen ez a tükör, mint a felettünk. feszülő égbolt, tágas és határtalan. Mert a mi apró-cseprő gondjaink számunk­ra valóban a legnagyobbak, s községünk, körzetünk fejlődése is a legfontosabb számunkra — hiszen benne élünk, de szemé­lyes boldogságunk nem választ­ható el a nagy egésztől, az or­szág. a világ dolgaitól. Ha ólt rendben mennek is megtaláljuk a magunk he­lyét és örömeteket. Ágyazzuk be eredményeinket a szocialista társadalom felépítésének nagy­szerű távlataiba, s ne felejt­sük el. hogy mindez összefügg valamennyiünk ügyével a vi­lágbéke megőrzésével. Ne szégyeljük, ne restelljiik, ne véljük oda nem tartozónak: bátran és szenvedélyesen szól­junk erről is a beszélgetések, gyűlések során. Tágasabb lesz így a horizont, szebben, tisztáb­ban, s főleg tettre serken többen látsződnak — a hasonlatként emlegetett tükörben is — sző­kébb hazánk, megyénk, váro­sunk, községünk eredményei. T. P. A példa kővetőkre talált Dudás Antaltól, a bajai járási tanács mezőgazdasági osztályá­nak főagronómusától érdeklőd­tünk a közös baromfitenyésztés felől. — Idestova négy éve — mon­dotta —, hogy több tsz-ünk meg­alapozta a nagyüzemi baromfi­tartást. Elsőként említhetném a bácsbokodi Szalvai Mihály Ter­melőszövetkezetet, ahol a közös gazdálkodás első évében már 50 ezer rántanivaló csir­két értékesítettek kiváló ered­ménnyel. A tenyésztés céljára kibérelték a vaskúti közös gaz­daságok erre alkalmas telepiét, s a gondozóknak — hogy köz­vetlenül érdekeltté tegyék őket a munkában — meghatározott bért fizettek. A legidősebb és a legfiatalabb A me érvéi tanács solt-kali- majori üdülőjében^ most. ja­nuárban sincs „üzemszünet . Negyven termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti brigádvezető, illetve köztük néhány „egysze­rű” szövetkezeti gazda tartóz­kodik az egykori grófi kastély­ban. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya által rende­zett egyhetes szőlő- és gyü- mölcstermesztésd tanfolyam hallgatói. . Azokból a közös gazdaságok­ból, amelyeknek a telepítési terve jelentősebb, többen is el­jöttek. A tiszakécskei Szabad­ság Tsz-t például öten, a nyár­lőrinci Petőfit pedig heten kép­viselik. Délelőtt 8-tól 12-ig tartanak az előadások az általános fel­adatokról, az üzemszervezésről, a növényvédelem problémáiról Stb. Ebédszünet után kettőtől hat­ig részletesen megbeszélik a hallgatók az előadóval a napi tananyagot személyes tapaszta­lataik alapján megvitatják a té­mákat. Itt van közöttük a 64 éves Vörös Gyuri bácsi is, aki nem­csak egyik alapító tagja a kun­fehértói Vörös Hajnal Tsz-nek, hanem „névadója” is. — Én neveztem el — mond­ja a szünetben hamiskásan. — Gondoltam ha én György va­gyok, a szövetkezet meg legyen Hajnal, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás hajnalán 1950-ben kezdtem szervezni harmad ma­gammal. De nem csupán a nevében, érzelmeit tekintve is régi „vö­rös” Gyuri bácsi: tizenkilenc­ben vöröskatona volt. később is részt vett a munkásmozga­lomban, s a felszabadulást kö­vetően nyomban belépett a Ma­gyar Kommunista Pártba. — Tíz éve már, hogy a gaz­daságunkban brigádvezjető va­gyok. Örülök, hogy eljutottam e tanfolyamra. Na svon tetszett az üzemszervezésről és a nö­vényvédelemről elhangzott elő­adás A másik hallgató, akivel megismerkedtünk. Szombathe­lyi Pál, a p>álmonostord Béke Tsz-ből, csaknem negyven év­vel fiatalabb kollégájánál. — Sok olyan hasznos tanáccsal szolgáltak az eddigi előadások, amelyeket a munkámban hasz­nosíthatok. Számos tervvel té­rek haza innét. Beiratkoztam a mezőgazdasági technikum leve­lező tagozatára, így is tökéle­tesedni szeretnék a szakmá­ban ... Talán nem mellékes dolog, hogy a falumban ,a har­mincas körzetben, tanácstagnak jelöltek. Legjobb tudásom sze­rint igyekszem segíteni, szolgál­ni a közöst: szövetkezeti gaz­daságunkat és a község fejlő­dését is. A felharsanó csengőszó véget vet beszélgetésünknek. Az őszbe hajló és a göndör fekete hajú szövetkezeti gazda azonos igyekezettel, hasonló szándék­kal tárja ki szívét a tudás előtt: hasznára lenni azoknak, akik tanulni küldték őket. tóba Tibor A példa követőkre talált. A következő évben az érsékcsa- nádi Búzakalász és a csávolyi Egyesülés Tsz próbálkozott meg a nagy jövedelmet biztosító csi­betenyésztéssel. Főleg az utóbbi érdemel említést: kezdetleges eszközökkel, de nagy lelkesedéssel építették meg a férőhelyeket. Az eredmény nem maradt el: 1961- bem közel 150 ezer csirkét és pecsenyekacsát értékesítették, s kilogrammonként átlag 6 forint volt a tiszta jövedelmük. Ha­sonlóan jól fejezték be aa el­múlt évet is. Ugyancsak tavaly lendült fel ez az üzemág a tataházi Petőfi Tsz-ben is, ahonnan csaknem 190 ezer vágóbaromfi került el­adásra, kilónként 4,50 forintos tiszta haszonnal. A felsorolta­kon kívül kisebb-nagyobb mér­tékben foglalkoznak még barom­fitenyésztéssel a sükösdi Üj Élet, a nemesnádudvari Kossuth, a dávodi Augusztus 20 Tsz, va­lamint a bácsalmási, a madara- si és a katymári közös gazdasá­gok. Ami a férőhelyeket és a gon­dozók szakképzettségét illeti, az adottságok általában mondhatók. A baromfitartó gaz­daságok takarmánykészlettel sem állnak rosszul. A tatahází Pe­tőfi Tsz az idén 200 ezer barom­fit szándékszik értékesítem, da — minthogy ezer hízott sertés™ is szerződött — szükséges, hogy a közp>onti készletből bizonyos mennyiségű takarmányt kapjon. A tsz-t egyébként a Földműve­lésügyi Minisztérium törzsie ny észtő gazdasággá je tölte ki. Jelenleg 4500 darabból áB6 törzsállománnyal rendelkezői. A járási baromfi gondozók há­rom év óta minden télen két- kéthetes bentlakásos tanfolya­mon oktatásban részesültek. A hercegszántói Lenin Tsz-ben helyben tartották meg a tanfo­lyamokat. Ezen a télen sem ma­rad el a szakoktatás; a bajai keltetőállomáson — két turnus­ban — 30 szövetkezeti baromfi- tenyésztő kap kiképzést. A mos­tani szakgárdával is elérhető, hogy a meglevő férőhelyeket maximálisan kihasználják a szö­vetkezetek — fejezte be nyi­latkozatát a főmezőgazdász. H. D. KEMÉNY TÉL, Mii csinálják, az asszony elhordja az összes nadrágomat.^ Szefcu Uui napa

Next

/
Oldalképek
Tartalom