Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

1962. augusztus 23, csütörtök 3. oldal Órák helyett — percek Az elv, a pneumatikus anyag- szállítás, régen ismert. Ilyen légszívásos rakodógépet azon­ban most készítettek először a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Szövetkezetben. Rendelője, a Helvéciái Állami G azdaság, a munka jelentős könnyítését várja ettől a géptől. Ezért kér­ték a szövetkezet dolgozói, hogy kongresszusi felajánlásként, so­ron kívül elégítsék ki igényü­ket. Válaszként a géplakato­sok brigádja vállalta: Augusz­tus 20-án sor kerülhet a pró­baüzemelésre. — Sok nehézséget kellett le- küzdenünk. Kétezer munkaóra fekszik ebben a masinában — mondja Tóth József brigádve­zető —, de ígéretünknek ele­get tettünk. Ez a légszívásos rakodó úgy van szerkesztve, hogy pótkocsira szerelve lehes­sen szállítani, s mindenhol üzembe helyezhető, ahol áram van. Vagonból vagy máshon­nan történő gyors rakodásra egyaránt alkalmas. Ventillátorát és szállító csövét úgy méretez­tük, hogy 40 centiméterről a legnagyobb kukoricacsövet is felszippantsa. így órák helyett — percek alatt végezhető a ra­kodás. Képünkön: Szállítás előtt az utolsó simításokat végzi a gépen Tóth József brigádvezető, Bodor Ferenc és Tóth László ifjúmunkás. As összefogás gyümölcse Balotaszállás lakossága el­mondhatja, hogy öszefogásának megtermett a gyümölcse. Két olyan létesítménnyel is gazdago­dott ezekben a napokban a falu, amelyben a társadalmi segítség­nek is része van. Három tante­remmel és egy nevelői lakással bővült az iskola, melyhez a ta­nulók szülei, a Petőfi és a Kos­suth Tsz, az erdőgazdasági gép­javító dolgozói és a pedagógu­sok közel hatvanezer forint ér­tékű munkával járultak hozzá. Hasonlóan most került átadásra az alsóbalotai fmsz-bolt, amely az itt lakók régi vágyát elégíti ki. Ennek létrehozásában mint­egy tízezer forint értékű munká­val vett részt a lakosság. S hogy a boltra mennyire szüksé­gük volt, mutatja: a megnyitás után néhány óra alatt tizenkét­ezer forint értékű áru kelt el. Készül a szőlőmonográfia Augusztus végére befejezik megyénkben a Központi Sta­tisztikai Hivatal által szerve­zett szőlőmonográfiai felméré­seket. Százezer hold összterü­letből 80 ezret már feltérké­peztek, jelenleg Kecskemét és Lajosinizse környékén folynak a munkálatok, mintegy hét és fél ezer holdon. A hátralevő 9 és fél ezer holdat körülbelül egy hét leforgása alatt felmé­rik. Hasznos vetélkedő Meg&e?d»é!( a sandicsoüi feldolgozását A Kecskeméti Konzervgyár II-s telepén a múlt hét dere­kán kezdték meg az idei para­dicsomtermés feldolgozását. A beérkező árutól — amelynek mennyisége napról napra nő — pürét készítenek és a zsírtalan lecsó előállításához használják fel. Az I-es telepen csütörtökön eresztették le az első főzet sű­rített paradicsomot. Előrelátha­tólag egy hét múlva a gyár naponta 70 vagon nyersparadi­csomból készít konzervárut. Miként közöltük, alkotmá­nyunk ünnepén lebonyolították a megyei szántóversenyt. Ezt az üzemi vetélkedők legjobbjai­nak járásonként megrendezett versenyei előzték meg, amelye­ken összesen 176 traktoros vett részt. A részvevők számának foko­zatos növekedése nemcsak trak­torosaink érdeklődését bizonyít­ja, hanem — néhány kivétellel — a járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályainak a jobb szervező munkáját is dicséri. E tekintetben különösen elis­merést érdemelnek a kalocsai járás illetékesei, akik legtöbb, összesen 42 erőgépkezelőt moz­gósítottak a járási vetélkedőre. A kiskunfélegyházi járásban vi­szont a legkevesebb, mindössze 14 traktoros mérte össze ké­pességeit. A járások közötti különbség elárulja, hogy egy­két helyütt kevésbé törődnek még a talajművelők szakmai tudásának növelésével. Pedig bebizonvosodott, hogy ezt a célt a versenyek kitűnően szolgál­ták. Úgyszintén el kell marasz- tanlunk a Gépállomások Megyei Igazgatóságát is, amely aíig-alig segített a szervezésben, s csu­pán a kiskőrösi és a kiskunha­lasi járási versenyen képvisel­tette magát, de már a megyei döntőre nem küldte el egyetlen szakemberét sem. Ami viszont örvendetes: a ter­melőszövetkezetek vezetői, s a versenyben részt nem vevő traktorosai is tapasztalatszerző szemlélői voltak a versenyek­nek, a megyei vetélkedőn is mintegy százan jelentek tneg. Nem kétséges, hogy az ő buzdí­tásuknak is köszönhető, hogy a megyei verseny négy leg.iobbia a szövetkezeti traktorosok kö­réhő! került ki. Az elmondott hiányosságok meeszívlelésén, s a jövőben való megszüntetésén kívül az il'etékesek legfontosabb fel­adata most az, hogy a verse­nyek tapasztalatai alapján minden traktorossal ismertes­sék meg a helyes, szakszerű szántás módját. A nagyüzemi gazdaságok vezetői pedig ügy ellenőrizzék a szántás minősé­gét, ahogy a versenyeken a szakemberekből álló bizottságok végezték. T. I. Az 1961/62-es oktar tási évben a dávodi TIT-szervezet rendezé­sében két állatgondo­zói tanfolyamét tartot­tunk. Ezeknek gyakor­lati eredményei máris szépen mutatkoznak a helyi Augusztus 20-a Termelőszövetkezet­ben. Tizenkilenc éve dol­gozik a községben Pa­pa ioannou Miklós ál­latorvos. Aktív TIT- előadó. ö vezette az állatgondozó tanfolya­mokat is. Tegyünk ezúttal egy rövidke látogatást az Augusztus 20-a Tsz- ben. Kocsink először a három épületből álló baromfitelep elé ka­A; ismereflerjssilés és a gyaMat nyarodik. ahol Szeke­res Kálmánné, özvegy Kordé Józsefné ésDám Józsefné szorgoskodik a 9000 csibe körül. A három gondozónő di­cséretére legyen mond­va mindenütt példás a rend. a tisztaság. A fa­lakon pontos kimuta­tások muattják a ta­karmányozási adago­kat. a baromfiállomány számát, elhullási szá­zalékát; özvegy Kordé Jó­zsefné elmondja, hogy egy hete ezerötszáz 10 hetes csirkét értékesí­tettek 1,17 kilés átlag­súllyal. A beszélgetés­be kapcsolódik az ál­latorvos. — Az asszonyok gon­dos munkája nyomán az elhullás nem emel­kedik a 2 százalék fö­lé. A szép súlygyara­podást pedig 3 kiló 90 deka táptakarmány- felhasználásával érték el... Kilencvenegy fajtisz­ta anyakocával törő­dik Zeller József és Orosz Ferenc. Munká­jukról elismeréssel nyi­latkozik az elnök és az állatorvos. Az ólak. a kifutók tiszták, az ál­latokon meglátszik a gondozol tság. Az anya­kocák átlagsólya 950 kiló körül mozog. Ezután a legelőre ko­csiztunk. öröm volt hallgatni, ahogyan az elnök és az állatorvos magyarázott Jó legelői hozzáértő gondozás, be­csületes gulyások, pász­torok, állatgondozóik —« ez jellemzi ma az Au­gusztus 20-a Termelő­szövetkezet állatte­nyésztését. — Iám. nrit tesz • felkészültség — ma­gyarázza az á’latorvoe.' — A szövetkezet állat. tenyésztői mindany- nyian részt vettek TIT múlt évi oktatá­sán. ,i Bl J. i Hogy kevesebb legyen a baleset A vezetik és dsiguzók jobb együtműkidésére van szükség a Kiskunfélegyházi Gépgyárban A Kiskunfélegyházi Gépgyár termelése országos viszonylat­ban is jelentős helyet foglal el. Nagymennyiségű vegyiipari és konzervipari gépet gyárt ex­portra. Több termék azonosterűleten Mivel termelésünk máról hol­napra ugrásszerűen megnőtt, so­kasodtak gondjaink is Ezek kö­zé tartozik a területhiány. Emiatt egyes üzemrészekben nö­vekedett a baleseti veszélyfor­Több takarmány — nagyobb állatállomány Közös gazdaságunk, a hartai Lenin Termelőszövetkezet gaz­dálkodásának profilját jelenleg a növénytermesztés határozna meg, mivel az árutermelésben 62 százalékkal szerepel az állatte­nyésztés 38 százalékos „részvé­telével” szemben. Ez az arány egyáltalán nem mondható jónak, ezért szövetkezetünk vezetősé­gének és gazdáinak az a terve, hogy az állattenyésztés fokoza­tos fejlesztésével kedvezőbb arányt alakítsunk ki. Ez egyrészt azért szükséges, mert az állattenyésztés sokkal biztonságosabb körülmények kö­zött termel, mint a növényter­mesztés, mivel nincs kitéve az időjárás viszontagságainak. — Másrészt gazdálkodásunk szín­vonalának általános fejlesztése, földjeink talajai termőképessé­gének a fenntartása és fokozá­sa érdekében mind több és több istállótrágyára lesz szükségünk. Mivel az állattenyésztés fej­lesztése a gazdálkodás komplex egészébe tartozik, ezért e kér­dést nem szabad egyoldalúan szemlélnünk. A nagyobb állat- állomány eltartására ugyanis több takarmányról kell gondos­kodnunk, amit vagy a takar­mányt termő területünk növelé­sével, vagy takarmánynövénye­ink termésátlagának az emelésé­vel biztosíthatunk. Bár valószí­nű, hogy az előzőre is sor ke­rül, mégis az utóbbi megoldás a helyesebb. A termésátlagok növelése vi­szont jelenlegi körülményeink között csak a takarmánynövé­nyek öntözéses termesztésével képzelhető el. Ezt indokolja az is, hogy ezek a növények hálál­ják meg legjobban az öntözést, a száraz termesztés átlagaihoz képest ugyanis másfélszeres, sőt kétszeres termésátlag is elér­hető náluk. Különösen fontos a lucerna és a kukorica öntözéses termesz­tése, mivel ezek a takarmány- növények adják a legnagyobb tömeget és a béltartalom szem­pontjából is nagyon értékesek. Az állattenyésztés fejlesztése tehát — komplex egész részét képezve — a következő módon jut érvényre. A nagyobb állat- állomány több istállótrágyát ter­mel, ami által megoldjuk a ta­lajok termőképességének foko­zását. s ez viszont elősegíti nö­vényeink — ezen belül takar­mánynövényeink — termésátla­gainak az emelését, a nagyobb takarmánybázis létrehozását, amellyel több állat tartható el. Röviden: több állat — több trá­gya, több trágya — több termés, több termés — több takarmány, több takarmány — több állat. Czibere Vilmos szakmérnök rások, lehetőségek száma. A helyhiány abból fakad, hogy az új építkezések követ­keztében csökkent a termékek előállítására és raktározására biztosított hely, ugyanakkor a nemrég megszűnt kecskeméti telepről sok félkész. Illetve kész­áru került vissza a gyárba. Ez azt jelenti, hogy az eddiginél körültekintőbb munkaszervezés­re van szükség, hogy a baleseti veszélyek csökkenjenek; Ennék érdekében a vállalat vezetősége több új gépet állított munkába. A munkavédelmi ok­tatásokon üzemrészenként is­merkedtek meg a munkások a munkavédelmi előírásokkal. Ennek a megelőző munkának megszületett az első eredménye. Júliusban, júniushoz viszonyít­va a balesetek száma hárommal, a munka nélkül töltött napok száma pedig tízzel csökkent. Mégis azt kell mondanunk, hogy ez az eredmény nem kielégítő. Nálunk mind a mai napig igen gyakori a kézsérülés, ami a fi­gyelmetlen munkavégzésből fa­kad. Tehát több munkásnál a baráti figyelmeztető szó nem talált kellő meghallgatásra, egyesek könnyelműen játszanak egészségükkel, testi épségükkel. Ilyen esetekben hiába van min­den óvintézkedés, a baj meg­történik. Pedig a gyár vezető­sége sokat tesz azért, hogy min­den munkás biztonságos körül­mények között dolgozhasson. Intézkedések Ma már nem kézzel viszik hanem kocsi hordja az oxigén gázpalackot Beton került a nagycsarnok bejáratához, meg­javították a csatornák betonfe­deleit az új és régebbi gépekre védőfelszerelések kerültek de sokan vettek részt a munkavé­delmi tanfolyamokon is. Ennek ellenére akadt olyan munkás, akit a munkavédelmi felügyelő pénzbírságra ítélt,- mert többszöri figyelmeztetésre sem tartotta be a munkavédel­mi előírásokat Egyéb gondok Szólni kell még az étkeztetés­ről. Ebédlőnk elmaradt a köve­télményektől. a dolgozók jo­gos igényétől. Ezt még valahogy elviselik munkásaink. A ven­déglátó vállalat által készített ebédet azonban, nem szívesen fogyasztják, mert sem mennyi­ségileg. sem minőségileg nem éri el a követelményeket. Megoldatlan még a dolgozók tisztálkodásának biztosítósa. Öl­tözőink zsúfoltak, nincs elég vi­zünk. Emiatt egyes munkások olajos ruhában mennek haza. Mi, már több ízben jeleztük ilyenfajta gondjainkat, de az il­letékesek eddig még nem segí­tettek. Véleményünk szerint ezt a régi hiányosságot, mely állan­dó beszédtéma — sürgősen meg kell szüntetni. Összegezve az elmondottakat: ha a gyár minden dolgozója vi­gyáz saját és mások testi épsé­gére. betartja és betartatja az óvór endszabálvokat. fegyelme­zetten dolgozik, akkor nemcsak) exportgyártmányairikkal. hanem balesetmentes munkánkkal is dicsőséget szerzünk saját mari eunknak. Horváth Ferencnó

Next

/
Oldalképek
Tartalom