Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-19 / 298. szám

1961. december 19, kedd 8 oldd Ä tavalyihoz képe$t hatszoros ezüstvasárnapi forgalom az üzletekben Á közelgő ünnepekre való te­kintettel, régi szokáshoz híven, december 17-én, vasárnap is árusítottak nagyobb üzleteink Kecskeméten. Bőséges áruvá­laszték állt a vevők rendelke­zésére az Állami Áruházban, a ruházati és iparcikk-kiskeres­kedelmi boltokban. A bevétel alapján megállapít­ható, hogy a boltok á múlt év­hez képest esen • napon hat­szoros értékű forgalmat bonyo­lítottak le. Ez az összeg főleg ajándékozási tárgyak és ruhá­zati cikkek értékéből tevődött össze. négynapos tanfolyam Négynapos tanfolyamod rende­zett a KISZ Bajét! járási Bi­zottsága a termelőszövetkezeti KISZ-titkárok számára. A fia­talok megvitatták az ifjúsági szervezet feladatait a közös gaz­daságok megszilárdításában, ezenkívül más fontos politikai, gazdaság és kulturális kérdé­sekről tanácskoztak. Jlíai krónika 6 Parlament folyosóján A* újságíró, aki az ország- gyűlés decemberi ülésszakának idején nemcsak az üléseket, ha­nem a szüneteket is a magyar Parlament gyönyörű, s messzi földön is méltán híres épületé­ben töltötte, a folyosón nagy vitáknak lehetett tanúja. Ter­mészetesen nem arról van szó, bogy a képviselők veszekedtek volna. Az ilyesmi csak a régi világban volt szokásos — most viszont egyre inkább '-divatba jön-, hogy a képviselők egy­mással hevesen vitatkozva, egy­más gondolataival egyetértve, szenvedélycsen igyekeznek meg­találni a legmesszebbre vezető utat. A vitákban a képviselők — maguk is munkás-, paraszt- emberek, értelmiségiek — sűrűn hivatkoznak választóikra. Az egyik csoportban a Bács megyei képviselők állnak. Egy­másnak újságolják, milyen sok Problémával keresték fel őket választóik. Tapasztalataikat a választók Ügyének intézésében Vörös Janos képviselő fogal­mazza meg: — A dolgozók egyre bátrab­ban fordulnak képviselőikhez Uözügyekben, személyi problé­mákban egyaránt. És a hivata­lok, a központi szervek egyre szívesebben fogadják és segítik a képviselők munkáját, ha vá­lasztóik ügyéiben fordulnak hozzájuk. örvendetes dolog ez, hiszen azt jelenti: emelkedik a kép­viselők és választók, az ország lakóinak tekintélye, súlya, A képviselők — minél demokrati­kusabb a légkör, annál inkább így van ez — valóban választóik érdekeit képviselik. Az állam és a választók érdeke ugyanaz, • valóbán a nép kap hangot a parlament üléstermében és fo­lyosóin. Ezt jelenthetjük az or­szággyűlés decemberi ülésszaká­ról, Budapestről, ahol két na­pon át ülésezett, munkálkodott a dolgozó néip okos gyülekezetei P, I. Szerkesztői ízesetek »cl! Gáboraí, Orgovánn Pana­szával forduljon a kiskunfélegyházi y t'UkbiróSágboí.. Egészségügyi dolgozón« Jeligére: A városi tanács utasította az In- patlarilcézelS Vállalatot a ház jár­dáinak tisztán tartására. Varga József, Kecskemét: Szem­üvegét azért készítették el késve, mert az áramszünet akadályozta a munkát. A stéihüvégtök ára SZTK- vényre három forint, azonban jobb minőségű tokot ajánlották fel az tin részéré. Horváth Gergely. Kiskunfélegy­háza: Az árok kitisztításáról intéz­kedett a váró« tanács. A Járdák betyreéUítását valószínűleg jövő év­ben elvégzik. Varga Jánosné, Nagybaraeska: Adóügyében forduljon közvetlenül a Megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal bajai kirendeltségéhez. rutz Éva, Kecskemét: Panaszával a BEK is egyetért, ugyanis a szó- banforgó gesztenye legnagyobb ré­sze belül rothadt volt. A Jelenleg forgalomba hozott gesztenyéért fe­lelősséget vállalnak. H. Kovács László, Kecskemét: A lakásügy! bizottság határozott lgé- retet Dem tud tenni lakáskiutalás ü-vében. Ahhoz sincs joga, hogy három szobás magánrendelkezésü házba lakókat költöztesen. Sánta József, Dusnofe: Az említett levélpapír tévedésből lett kikílldve. Ugyanis a régi emblémákat le! kel­lett rolna ragasztani. Ez nem történt a hiba elkövetőjét felelős­arc 'onták, Egy helyen vásárolható a traktor és a pótkocsi Január 1-től új rendet vezetnek be a mezőgazdasági gépek, eszközök, műtrágya és növényvédőszer árusításéban Január 1-vel új rendet vezet­nek be a mezőgazdasági gépek, eszközök és cikkek árusításá­ban, s megkezdi tevékenységét a három értékesítő szérv össze­vonásából alakult Agrotroszt A három most összevont vál­lalat közül a MEZÖSZÖV a mezőgazdasági kisgép-eladással foglalkozott, s hozzá tartozott többek között a kis villanymo­tor, az öntözőberendezés, a mor­zsoló, az ai-atógép-zsineg. az ásó, kapa és egyéb kéziszerszá­mok, továbbá a szivattyús-kutak eladása. A vállalatnak J7 me­gyed kirendeltsége volt. A má­sik vállalatnak, a MŰNŰSZER- nek, amely a műtrágya és nö­vényvédőszer értékesítéssel fog­lalkozott, ugyancsak minden megyeszékhelyen volt kirendelt­sége. A harmadik vállalat, a FÖMÁV, a nagygépek és azok alkatrészeinek eladását intézte. A három vállalat között meg­lehetősen ötletszerűén oszlottak meg a feladatok. így példáid á vöhtátót á FÖMÁV-nál, á hozzá való pótkocsit a MEZÖ- SZÖV-nél kellett megrendelni. A termelőszövetkezeti vezetők, a vásárlással megbízott tagok számára nehézséget okozott, hogy igényeiket az illetékes helyre eljuttassák. A sok ki- rendeltség fenntartása pedig nö­velte az értékesítés költségéit. A három szer egyesítése szá­mos előnnyel jár. A 17 megyed vállalattól a termelőszövetkeze­tek egy helyen szerezhetik be a szükséges gépeket és eszközö­két Az összevonás lehetővé teszi, hogy az értékesítés kul­turáltabb formáit Is alkalmaz­zák. Minden megyében meg­szervezik a vevőszolgálatot, és azoknak, akik ezt kívánják, üze­melés közben is bemutatják a különböző géptípusokat A me­gyei értékesítési szakemberek rendszeresen látogatják a szö­vetkezeteket tájékoztatják a közös gazdaságok vezetőit mi­lyen gépekben és eszközökben válogathatnak. Agitációs és propagandavezetők tanácskozása a megyei pártbizottságon December 18-án. hétfőn Kecs­keméten, a megyei pártbizottsá­gon a járási és városi pártbi­zottságok agit-prop. osztályve­zetőinek részvételével értekezle­tet tartottak. A részvevőket Szabó Lajos, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője tájékoz­tatta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIL. kongresszusán el­hangzott beszámolók feldolgo­zásával kapcsolatos tennivalók­ról. Elmondotta, hogy a közeljö­vőben a városokban, a megyei és a járási székhelyeken elméleti* konferenciákat rendeznek, azonv kívül a pártofctatás Különböző tanfolyamain is tanulmányozzák a kongresszus anyagát Szabó Lajos elvtárs felhívta a figyelmet a téli tanfolyamok jó előkészítésére is, majd be­számolt az 1961—62. évi téli művelődési program végrehaj­tása során szerzett eddigi ta­pasztalatokról és ismertette » megye ötéves kulturális terve előkészítésének tennivalóit. : A tassi Rákóczi Tsz lett az első az országos szilvatermesztési versenyben A Kertészeti Kutató Intézet 1958 óta minden évben meg­rendezi a besztercei szilva ter­mesztési versenyét Az idén a tassi Rákóczi Termelőszövetke­zetnek ítélték oda az első díjat terméséért. A beküldött gyümölcs azért kapta a legmagasabb — 25,4 — pontszamot mert a megfelelő nagyságán kívül 19 százalék szárazanyagot tartalmazott, az összes cukor- és savtartalma pedig 12,7, illetve 0,53 százalék volt A második díjat, egy győri gyümölcstermesztőnek, a har­madikat pedig a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum Tán- gazdaságának ítélték 24,4. illet­ve 21,8 ponttal. A tassi termelőszövetkezet, nagyszerű eredménye elsősor­ban Tóth Ferencnek, a közös gazdaság magytudású szőlőker­tészének köszönhető, aki rend­kívüli szorgalommal, gondos­sággal és szakértelemmel fog­lalkozik a besztercei szilva tér-' mesztéséveL Sz, J, Borkő IS Péter ker­tész, a Duna—Tisza kö­zi Mezőgazdaság Kí­sérlett Intézet gazdasá­ga kalocsai üzemegysé­gének paprika felelőse a minap egy tágas he­lyiségbe vezetett A fal mentén ala­csony székeken asszo­nyok ültek, s késsel szelték, vágták a piros paprikát Hamarosan megtud­tam, hogy az üzemegy­ségben „elit” paprika- vetőmagot is termesz­tettek, amelyet majd a Kalocsa Vidéki Fű szer­paprikái pari Vállalat továbbít a gazdaságok­nak. Ebben az évben 58 hold volt a paprika Hasítják a paprikát területe, 8 átlag 35 má­zsás termést takarítot­tak be egy-egy holdról. Ahol viszont öntözték a „piros aranyat”, ott 49 már-- volt az átlag­termés. A vetőmag nyerésé­ről a kővetkezőket mondotta Borkúti Pé­ter: — Háromemeletes speciális paprikaszárí- tóban fűztük fél szep­tembertől az érett hü­velyeket Általában hat hétig száradt Itt a pap­rika Ezután az asszo­nyok osztályozták a termést, mert csak a fajtajeüegnek megfele­lő, elsőrendű hüvelyből lehet vetőmagot nyer­ni. Ezek kerültek kés &11. H uszannyölc-harrndnc asszony vagdosta fel a paprikát villámgyors mozdulatokkal és kü­lön-külön rekeszbe ke­rült a „bőri’-rész és a mag. Az utóbbit kiros­tálták, 38 fokon töké­letesen megszárították, majd csíráztatták, s a mintavétel után fémzá­roltak. — Tudja mennyit fi­zetnek ebből egy má­jasáért? — kérdezte a reszortfeüelős, s ő ma­Úrhölgy anyaga iHncs. Csak a nyomait hagyja maga útin — most néz­tem a tükörben, mennyi ezüstöt pazarolt maradék hajamra, meny­nyi szarkalíbat szemem alá, no jó, magánügy ez, nem tartozik senkire. De eltértem tárgyamtól, arról akartam Írni: a sok kö­zött hogyan találtam ebben a füzetben is az illő, elillanó idő­re. Na, a sok példa között egy. Azt írja a szerző: „Úrhölgy újabb keletű dm, ehelyett: hölgy. Az „úr” jelző itt egészen fölösleges, mert hiszen parasztnőt csak nem dmezünk hölgynek.’' VAGYIS vannak hölgyek, olyan asszonyok, akiknek a szerző idejében új keletű címzés jár, ez: úrhölgy és vannak pa­rasztnők, akiket semmi esetre sem mondunk hölgyeknek. Ho­gyan nevezzük a parasztnőket, akik nem hölgyek, arról a szerző nem ír, ebben az időben úgy lát­szik ez egyáltalán nem volt fon­tos. Ugyancsak nem közli hogyan nevezzük a munkásnőket, vagy a varrónőket, vagy a mosónőket. Ellenben arról U van passzus: „Nagysád” használható „ön” he­lyett, de soha a megelőző név után: például Matild nagysád. Ilyenkor „nagysága” használan­dó, Vagyis Matild nagysága, Ilonka nagysága, Gizi nagysága, vagy pedig Matild úrhölgy Ilonka úrhölgy, Gizi úrhölgy, bár az úr szó fölösleget, hisz parasztnőt csak nem címezünk hölgynek. Szó sincs arról, hogy én most egy régi nyelvvédő füzet szerző­jének társadalompolitikai szemre­hányást akarnék tenni, vagy ezen a síkon a szerzőt akarnám támad­ni. Csak, mint említettem, az el- iramló idő nyomait keresgéltem. Mert bár ma sem mondjuk a tsz-ek nőtagjainak, hogy hölgye­im, még kevésbé ezt: úrhölgyeim — nevetnének t* rajtunk. De úr­hölgyek nincsenek, s hölgyeket sem mondunk, avitt kifejezés ez is. Most legtőbször azt mondjuk: kartársam, nemre, korra és fog­lalkozásra tekintet nélkül. Ölök a napokban a férfi fodrászatban, amely arról nevezetes, hogy nem­csak a kasszában, hanem a fehér- köpenyes kopaszitó és szőrtele- nitő személyzet között Is van egy- egy feltűnően csinos nő. Az én nyakamba egy mézszinhajú, égő fekete szemű, dnóberszájú állami borbélynő gyűrte be az állami törülközők — Hajvágási — Hajvágás. — Borotvával? — Ahogy tetszik. — Utána hajmosás? — Utána hajmosás. Azt mondják a tudósok, hogy Shakespeare müveiben százezer szót használt, az ir parasztok nyelvszókíncse pedig mintegy öt­száz szóból áll. Az állami fodrá­szatban úgy látszik elég egy fél­tucat szó is. Mert a téltucatba az Is belefér, hogy még ezt kérdezte a szép borbélynö: — Kiborotváljam? DE NEM ÍGY kérdezte. Ha­nem váratlanul, nyilván elgon­dolkozva szokásból, megszokott- ságból, vagy talán mert nem al­kottunk más szót, így mondotta: — Kiborotváljam kartársam? Most in mit feleljek? Ha csak annyit: — Ki! — Ez magyartalan. Azt kellene felelni magyarosan: — Borotválja ki. — Ez viszont keményen hangzik, olyan mint egy parancs és nem mint egy felelet. Azt kellene felelni tehát: — Valóban, tessék .kiborotválni. Vagy: igen, szeretném, ha kibo­rotválná az arcom ,,, Egyúttal azonban tiszteletied megkérdezném, mi az, hogy kar- társam? Mármint, hogy én az t kartársa vagyok? En legjobb tu­dásom szerint tró vagyok (hogy milyen az más kérdés), 6 pedig szőrvesztő, kopaszitó, borbély, fodrász. Kartdrsam? Vagy én va­gyok tudtomon és beleegyezésem nélkül, előttem is titokban: fod­rász, vagy 6 is Író, esetleg szin­tén tudtán kívül. Csak ilyen mó­don lehetünk kartársak, egyszak- mabeliek, ugyanazt a foglalkozást űzők, hiszen erre utal a kartárs szó. Szép dolog tehát, hogy egy trő- társam borotvál és vág hajat, egy kartárs, még szerencse, hogy nem Veres Péter, annak már bizonyára reszket a keze. Miután ezen elgondolkoztam, nem feleltem rögtön. Ismét kér­dezte tehát: — Kiborotváljam, kartársam? Most már szólnom illett. Azt mondtam: — Nem szeretném, ha kiborot­válna, hölgyem. Ugyanis érzé­keny a bőröm, hölgyem. Hamar kipattan, hölgyem. Rámnézett, a tükörben, szája mosolyra húzódott. Honnan a fenéből, milyen régi időből jött ez a vendég, mármint én, hogy hölgyezt őt? Aztán meg ti kér­dezte: — Azt tetszett mondani: hSlgyt Nekem? En is mosolyogtam, bár a kése a nyakamon volt. — Igen, igen... már úgy érez­tem: a szivem hölgye ... Sőt azt. is mondhatnám szívem úrhölgyr. Mert ilyen esetben még ezt az elmúlt szót is lehet használni.- JAJ DE FURCSA — m o ndta. Es mert, erre Ugye l U klborotvá’t. Ki is pattant az ar­com. Bodó Béla VALAMIKOR, a múlt század nyolcvanas éveiben, tehát apáink idejében jelent meg az a kis fü­zet, amelyet most vettem meg egy antikváriumban. Irta egy ré­gen elfelejtett gyakorlóiskolai tanító és képzőtanár. A füzet el­me ez: Magyartalanságok betű­rendben. — Alatta: Gyakorlati nyelvkalauz a helyes magyarság elsajátításában. Hozzá kell Itt tenni: Ferenc József, az Osztrák —Magyar Monarchia ideje volt ez, Ausztrián át sompolygott be nyelvünkbe a sok germanizmus. Van azután sok mulatságos dolog is a drága magyar nyelvünket védő füzetben, például a tanító úr kifogásolja ezt a szót: dalár­da, jobb szerinte a dalló, vagy pedig a dalló kör. Hamvveder helyett azt ajánlja, írjuk s mond­juk ezt: hamuvevő, gyógyszertár helyett órvosságtár, uszoda he­lyett úszó Iskola vagy úszó (mint „úsztató”) uszály helyett: hűre, aszályos ruha helyeit: harcos ruha. No fő. De nem azért írom én ezt a tárcát, hogy egy rég meg­halt nyelvész füzetecskéjét is­mertessem, hanem azért böngész­tem it az elsárgult lapú lei* fü­zetet, mert mindenen, tehát ezen is rajta eaa az idő nyoma, akár a mohos köveken, vagy a geoló­giai rétegeken, vagy hogy szemé­lyes példát mondjak: a szive­men, amely másképpen dobogott harminc évvel ezelőtt, hol túl hevesen is — de ne beszéljünk most deres fővel szerelemről. Az idő nyomait keresgélni pe­dig érdekes mert az idő látha­tatlan, kézzel meg nem fogható, elektronmikroszkóppal sem te­hető láthatóvá, színe, szaga, testi ga meg Is mondta a választ —Huszonnégy - ezer forintot Igaz, na­gyon sok munka van, vele, de kifizetődik a, vetőmag termesztése. Az erre a célra „kibe­lezett” paprikának —» csak az első szedést; használjuk fel — hu­szonöt százaléka a.mag» Harmincöt mázsa pap­rikából1 mintegv négy- négy és fél mázsa a mag, s így egy-egy hold termése irtán va­lamivel több mint 100 ezer forintot kaprunk. Ezenkívül ötszörös ára* fizetnek a kifejtett pap- rikabőrért, mert a súlyt nyer* állapotúra szá­molják át... Máriát» J&nm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom