Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-13 / 190. szám
)p Szeged __ Tisza Vén Osko la utcai házaik. Dóm-téri árkádok _i Hány csodáló *zempá rt vonzottatok már magatokra? Ezernyi szál, sok édes emlék fűz hozzád miniké* is. Most, amikor az ország s a világ szeme ismét Szegedre tekint, vendégszerető falai közé egynapos sétára indulunk el... Forró nyári fényben tündököl a város. Nem hiába adományozták neki a meteorológusok a »napfény városa-« nevet, akik többek között azt is kiszámították, hogy itt évente átlagosan 2050 a napsütéses órák száma: De nemcsak a természetnek, a város lakóinak is méltán adózhatunk elismeréssel. Mert amilyen jogosan a fény, legalább olyan jogosan a virágok városának is nevezhetjük Szegedet Száz színű virágparádé fogadja a vendéget a parkokban, utak mentén, házak előtt és az ablakokban. Rövid városnéző sétánk során megcsodáljuk a Somogyi Béla át hétemeletes — éppen átadás előtt álló — központi fűtéses, A Somogyi Béla út hétemeletes, modern bérpalotája. modern bérházát és az Oskola utca öreg házai közé beékelt új, játékos szín- összeállítású lakóépületeket, s ütünk — mint a legtöbb vendégnek — a Klauzál-téri Idegenforgalmi Hivatalba vezet Itt Gács Györgyöt, a hivatal •mdndentfcudó« vezetőjét kérjük meg, beszéljen a Szegedi Szabadtéri Játékok múltjáról, jelenéről. — Harminc év előtt, 1931-ben rendezték meg először Szegeden a Szabadtéri Játékokat — Harmincegytől—harminckilencig negyvennyolcszor adták elő Madách: Az ember tragédiáját. — A húsz év előtti játékok felújítását — folytatja Gács elv- társ — 1957-ben kezdtük meg. Sokan segítettek ebben a munkában a mai lelkes, fiatal generációnak a régi rendező és szervező gárda tagjai közül is. A technikai és művészeti felkészülést követte a városszépítés, amelynek során a szegediek sok-sok tízezer forintos társadalmi munkával járultak ahhoz, hogy a város méltóképpen fogadhassa vendégeit. Bárhol járunk, bárkitől érdeklődünk, mindenütt kézzelfogható bizonyítékokat találunk arra, hogy a sok-sok fáradsággal, önfeláldozással megAz úszó stranddal, éttermekkel, szállodai szobákkal rendelkező vízi kombinak Jelentőségű spartrendezv&iyek egészítik ki. A játékok kísérő programja most som szegényes. Járjunk sorra egynéhányat. A múzeum gazdag kiállítási anyagát ebben az időszakban általában 100— 110 ezer látogató tekinti meg, melynek egyik mostam érdekessége az eszperantó kiállítás. Az idén különösen nagy sikere van a múzeum képcsarnokában a dél-alföldi festők műveiből megrendezett igényes kiállításnak, ahol többek között örömmel találkoztunk a kecskeméti Bozsó János, Goór Imre, Udvaréi Gyula, és a vaskúti Wein- tráger Adolf képeivel, s melyek közül a Képcsarnok is vásárolt Ha több időnk volna, még szívesen meghívnánk olvasóinkat egy hangulatos tiszai sétahajózásra, vagy a nagyhírű fehértói rezervátumba és egy városkörnyéki műemléknéző autóbusz kirándulásra. Ám sietni kell, hisz csak egy napunk van, a delet pedig már rég elkongatták. Még gyorsan hírt szierzünk arról, mit jelent a városnak a nagy idegenforgalom- — megtekintjük az idén felavatott vízikombinátnak beillő, étteremmel, úszóstranddal rendelkező hajószállót, s a textilmű- vefcbe indulunk. Útközben jegyezzük fel, hogy a nyári idegenforgalom évente 17 millió forinttal növeli a kereskedelem bevételeit, tömegesen épültek, korszerűsödtek a szórakozóhelyek. szépültek a parkok, „megforint vdRj. ma Itözdl 500 forinttal több: 1261 forint. A munkásasszonyok második mü- szakbeül gondjaim bölcsőde, napközi, ötletes módom szervezett házi cipészműhely, nagy kényelmet jelentő gyári büfé és élelmiszer üzlet könnyít Nem cső-1 da. ha ezek után sok-sok rajongója van itt a sportnak, az irodalomnak. Most készül a gyár nagy rekonstrukciós tervei melynek megvalósításával — Közép- Európa Jelenleg (t legmodernebb textilüzeme — mintegy felmilliórdos beruházással 1963 végére 1200 automata szövőgéppel, új modern előfonó gépsorokkal, kibővített és korszerűsített előkészítő üzemmel gazdagodik. Mindez a felújítás lehetővé teszi a jelenlegi termelési érték háromé és félszeresére való növelését, s évente mintegy 30 millió méter ár» gyártását. No, de térJBuük vissza a városba, ott is a Dóm térre. Lenyugvóban már a map, a szín« Pillanatkép a szövőgyárból. — — - — — *• ar~i itv i j~.in ^ ff,,ABKCvCSSBIK uaincpt JaUnKRCBT röl évre nagyobb siker koronázza. Szeged ebiben az évben például négy hét alatt 150 ezer vendéget fogad, Az első »fa- időben-« a szállók vendégeinek száma megközelítette a 30 ezret Az ország különböző vidékedről érkező különvonatok naponta ezrével ontják a látogatókat Új jelenség az idei játékokon a tsz-parasztck tömeges részvéteié, akiknek 80—80 százaléka most ismerkedik először a várossal. Az üzemi dolgozok is 600—800-as csoportokban érkeznek, s többen -—• mint például a Ganz-MÁVAG. a Lenin Kohászati Művek, vagy a balin- kai bányászok —- nem is egy, hanem négy-öt napra. Volt olyan nap, amikor harminc tömött autóbusz indult egyszerre városnéző sétára a Klauzál térről, s munkában volt mind az ötven, összesen 14 nyelvet beszélő tolmács. Mielőtt tovább ki dúlnánk, még megkérdezzük Gács elvtársat, kik voltak a szabadtéri játékok külföldi vendégei? — Nagyon változatos és tarka a kép — hangzik a válasz — hiszen a több ezer, baráti országból érkező vendég mellett négyezer nyugati látogató érkezett, ületve kérte előjegyzését Nem ritka a tanulmányútra érkező külföldi színházi szakember sem. A Szovjetunióból, Londonból, Olaszország több városából, az Egyesült Államokból, de még Japánból is fogadott és fogad az idén vendégeket Szeged. Köztük a hailed operaház főintendánsa kijelentette, hogy »Európában nincs még egy Uyem akkuszti- kájú nézőtér és színpad.- — Ezenkívül Frankfurtból és Londonból 20—20 perces előadás anyagát kérték Szegedről és a szabadtéri játékokról. Azt hisezm, többek között ez a nagy érdeklődés is befolyásolja, hogy még nagyobb, merészebb tervek körvonalai bontakoznak ki a jövőre nézve. Szegedet a város vezetői és lakói, a nagy hírnevű fesztivál-városok rangjára szeretnék emelni, hogy prózában, dalban, táncban és zenében egyaránt hirdethesse a népek egymás közötti barátságát, békeszeretetét. Az eljövendő években ezért a Szegedi Nemzeti Színház is megnyitja kapuit egy-egy előadásra a város nyári vendégei előtt. A koncerttermekben felEgy önfeledt látogató a kecskeméti Bozsó János és Goór Imre képe előtt. pad körül színfezeik, statiszták csoportjai készülődnek az esti főpróbára. A színpadon most „ácsolják” a díszleteket, hogy nyolc óraikor megkezdhessék Az ember tragédiájának próbáit. Nehéz szavakba foglalni a darab, az alakítások s a rendezés nagyszerűségét, impozáns voltát Ezt a darabot meg kell nézni!! Éjfél is jóval elmúlik! már, mire a klasszikusan szép, felemelő tragédia végszavai elhangzanak: „Ember küzdj és bízva bízzál!” Pihenni térnek a fáradt színészek, a rendezők, s pihen már a város is, hogy holnap frissen, vidáman fogadja újabb vendégeit. Búcsúzunk mi is ettől a szép naptól és szomszédunktól: Szegedtől. Gratulálunk sikereidhez, osztozunk örömeidben, miközben megérdemelten messze suhanó szárnyakon járja be a távoli világrészeket vendégcsalogató hírneved... Szöveg: Eszik Éva Képek; Pásztor Zoltán csendülnek a nagy magyar A) a haladó nyugati zeneszerzők alkotásai, A gazdag kulturális műsort nemzetközi és országos ffatsffofTtáS" a műemléké?;, s jfe-' lentös összeggel modernizálták a közvilágítást. Újszeged aszfaltos korú tat kapott, minden igényt kielégítő vízi sporttelep épült, s bővült, fejlődött a tiszai strand, a szegediek közkedvelt játszó és pihenőhely*,.. De már meg is érkeztünk a textilművekhez, hogy egy röpke pillantást vethessünk az ünneplő- és ünnepelt város dolgos hétköznapjába is. Kattognak, zúgnak a szövőgépek a tágas termekben. De vajon a múltról, jelenről, vagy a jövőről mesélnek? Talán mindháromról,.. 1949-ben a fonoda helyén még szántóföld volt. Április 30-án volt az alapkő letétel és ugyanezen a napon indult Budapestre egy csoport fiatal lány, hogy a szövő szakmát elsajátítsa. Hajdan munkanélküliék, alkalmazottak, a régi kizsákmányolók cselédei voltak, az ötvenes évek elején pedig ők lettek a gyár első kiváló szakmunkásai. Tíz év alatt tízszer érték el az élüzem címet, s ma is rohamosan emelkedik az egy főre eső termelékenység, így a munkabér is. Míg az első években — például 1952-ben — az egy munkásra eső átlagkereset 783
