Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

1961. Június 7, szerda A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA Forma és tartalom a tanácsülések előkészítésében dől lány. Mában üléseken rövid tájékoztatókat kérjenek a tanácstagok az elő­készületek állásáról. Mindez együttesen a jó, testületi veze­tés tartozékait képezi. A tanácsülések programjáról Itt meg kell említeni, hogy vannak feladatok, amelyek megoldásában minden állandó bizottság megtalálja tennivalóit. A termelőszövetkezetek megszi­lárdítását például nemcsak a mezőgazdasági állandó bizott­ságnak kell a szívén viselni, mert a tsz-ek egészségügye, kulturális helyzete stb. az ille­tékes állandó bizottságoknak is feladata: Sohasem szabad a tanácsülé­sek programját az előttünk álló feladatoktól elszakítani. A me­gyei tanács legutóbbi ülésén nagyjelentőségű határozatot ho­zott a tanácsok munkájáról és további feladatéiról. Ebben uta­sította a 'járási, városi és köz­ségi tanácsokat, s végrehajtó bizottságaikat, milyen feladato­kat lássanak el a termelőszö­vetkezetek megszilárdításával, a termelési szerződéskötésekkel, a felvásárlással, az öntözéses gaz­dálkodás kiterjesztésével, a be­ruházásokkal, közsegfejlesztéssel stb-vel kapcsolatban. Jó, ha a tanácstagok ezt a határozatot megismerik és gondosan ta­nulmányozzák. Mindent összevetve hát, a ta­nácsülések előkészítésénél nem­csak a forma, a meghívó kikül­dés, hanem a tartalom, a napi­rendi pontok megfelelő kidol­gozása, a kollektív vezetés is igen fontos. Meggyőződésünk: a jól megszervezett tanácsülé­sekre minden tanácstag elmegy és alig várja, hogy ott ismer­tethesse tapasztalatait és kifejt­hesse véleményét. Nagy Ottó ÍE TK S TE ^ 'ST JE J ÜTET A ÍZ O *£ A Városföldi Állami Gazdaság 300 darab régi fajta racka juh­nál rendelkezik, amely már majdnem kihalt, csak a Horto­bágy egyes részein lehet még felfedezni. Ezek az állatok gaz­dasági szempontból nem sok hasznot hoznak, s éppen ezért a Városföldi Állami Gazdaságban sokat törték a fejüket azon, ho­gyan tudnák mégis hasznosítani állományukat. Harminckét éve a tetőkön Formailag már csaknem min­den községben és városban a tanácstörvény szabályai szerint készítik elő a tanácsüléseket. Idejében kiküldik a tanácsta­goknak a meghívókat, melléke­lik a napirendi pontokkal kap­csolatos határozati javaslatok teljes szövegét; Értesítik a la­kosságot is a tanácsülés idejé­ről és napirendjéről, s meghí­vót küldenek azoknak a szak­embereknek, akik javaslataik­kal elősegíthetik egyes kérdé­sekben a helyes álláspont ki­alakítását. Valóban nem rajtuk múlt? Mindez igen fontos, hiszen a havonta összeülő tanács — a város, a község parlamentje — a helyi politikai, gazdasági és kulturális életre, annak fejlő­désére hoz döntéseket; éppen ezért* nagyban függ a tanács­ülés előkészítésétől, hogy ezek a döntések mennyiben megfon­toltak, s mennyiben segítik a problémák megoldását. Mint említettük, formailag többé-kevésbé már rendben vol­nánk, de a szív, az ötletesség, a munka tartalmasabbá tétele; e téren a lehetőségek teljes ki­használása még hátra van. Helytelen az a felfogás: „Most már mindent úgy csinálunk, ahogy elő van írva, nem raj­tunk múlt, hegy a tanácsülésen a tanácstagságnak csak 55—60 Napközben Elemi csapás A mezőgazdaságban köny- nyen megesik, hogy az em­ber gondosan eltervezett, fá­radságos munkájának gyü­mölcsét néhány perc alatt megsemmisíti az időjárás, így történt a garai Rákóczi Tsz-ben is. Négyszáz holdon ringatta a szél a kövér bú­zavetést. míg egy napon 134 hold felett a komor szürke felhőtarisznya ki nem ürítet­te diónyi nagyságú jegekből álló zuhatagát. A becslések szerinti kár 1300 mázsa búza — ponto­san a szövetkezet földadója, mert az óriási táblán ki kel­lett szántani a vetést. Őszi árpából 49 hold jutott ha­sonló sorsra, lucernából pe­dig 91 hold. Egyéni gazda nehezen he­verne ki ekkora csapást. Ré­gebben — a nem is olyan ré­gi egyéni parcellácskák ko­rában — 274 holdat ért jég­verés — ha jó középparaszti birtokot: 20 holdat veszünk is alapul — 13—14 gazdát sújtott volna igen-igen ke? ményen. Oda lett volna ve­rejtéke® munkájával, vető­magjával együtt az egész évi kenyere. A közösségben könnyebb. A csapás ugyan ott is csa­pás. de senkit nem „terít” a földre, senki nem görnyed meg a terhe alatt. 134 hold búza oda van, de megma­radt 266 holdon. S összefo­gással az újrakezdés, a kár elsimítása is könnyebb.. De sok tsz-gazdának eszébe ju­tott ez az elmúlt hetekben, s adott még nagyobb lendüle­tet a munkához! A garai Rákóczi Tsz-ben — az Állami Biztosító kár­térítésén túl a jégverte búza helyett 110 holdon kukori­cával fizet majd a hálás föld, 40 holdon siló. 23-on muhar, 10-en pedig köles pótolja az elemi csapás okozta termés- kiesést. százaléka jelent meg, vagy hogy csak ketten-hármsn szólal­tak fel.” Mert vannak ilyen ta­nácsülések. A legutóbbi alka­lommal például Izsákon 52, Hetényegyházán 53, Lászlófal- ván 56 százaléka jelent meg a tanácsülésen a tanácstagságnak. A testületi vesetés tartozékai Joggal feltehetik a kérdést tanácsainknál: „Mit tegyünk hát a sikeresebb tanácsülések érdekében?” Mindenre ráhúz­ható sémát természetesen senki sem adhat — nem is lenne cél­ravezető —, hiszen helyenként változik a megoldás módja. Né­hány általános teendőre azon­ban felhívjuk a figyelmet. Több helyen tapasztaltuk már, hogy éppen a fontos állami, vagy szövetkezeti beosztásban levő tanácstagok maradnak tá­vol a tanácsüléstől, hivatkozva különböző elfoglaltságukra. Nagy baj ez, mert nemcsak az ülések hatékonyságát csökkenti, hanem annak jelentőségét is rombolja a többi tanácstag sze­mében. Nem mindenütt teszi meg a végrehajtó bizottság azt sem, hogy a két tanácsülés kö­zött végzett tevékenységéről be­számoljon a tanácstagoknak; a vb-ülés egyes soronkívül, sür­gősen hozott határozatát meg- erősíttesse a tanácstestülettel; s jóváhagyassa icjpközben végzett munkáját. Jobban kellene támaszkodni az állandó bizottságokra és ide­iglenes bizottságokra is a ta­nácsülés előkészítésében. E bi­zottságokkal biztosítható ugyan­is, hogy szinte az egész tanács­tagság részt vegyen a tanács­ülés előtt, egy-egy beszámoló kidolgozásában. Igen fontos, hogy a tanács­ülés beszámolói ne sebtében, az utolsó pillanatban készülje­nek, hanem azok gondosan, mélyrehatóan elemezzék a va­lóságos állapotokat; s ha kell tudományosan tárják fel a fej­lődés lehetőségeit. Ehhez pedig az szükséges, hogy legalább fél évre előre tudják: mit, mikor tárgyal a tanácsülés. Ily módon a megbízott szakelőadók, állan­dó bizottságok, ideig1 ones bizott­ságok már hónapokkal előbb hozzákezdhetnek a napirend ki­dolgozásához Arra is lehetőség nyílik, hogy a közbeeső tanács­n. Hamarosan az egész tenger­partot fény árasztotta el, s a reflektorok figyelmeztető jelet adtak: „Veszély! Veszély!” A motorok felbúgtak, a kalózhajó 180 fokkal irányt változtatott és a nyílt tenger felé menekült. Késő! A torpedóromboló elzárta a menekülés útját. Jelt adott a kalózhajónak: „Gépeket azonnal leállítani! Közölni, kié a hajó!” Messeder már csak ágyúira számíthatott A kalózhajó fedélzetén ref­lektorfénnyel megvilágított fran­cia lobogó jelenik meg. A csem­pészek azonban zavarukban el­tévesztették a zászlót, gyorsan leeresztették és helyére angol lobogót húztak fel. Sebességüket azonban nem csökkentették. Igyekeztek megszökni a hadi­hajó elől. Valószínűleg hajójuk gyorsaságára számítottak. Növe­kedni kezdett közöttük a távol­ság. Messeder, a torpedórom­boló parancsnoka már csak ágyúira számíthatott. Az első lö­vedék mintegy 200 méternyire a csempészhajó fedélzetétől csa­pódott vízbe, a második 50 mé­terre és a felcsapó víz elöntötte a csempészhajót. A figyelmez­tetés komoly volt. A kalózok le­állították a hajó gépeit. Ekkor már pirkadni kezdett. A zsákmányt meg lehetett te­kinteni. Az Aletes feliratú, nagy, szürke hajó ott ringott a tenger vizén. Fedélzetén gépkocsik ál­lottak. Látcsővel észrevették, hogy a négy autó 1961-es Chev- rolet-modell. A csempésshnjó „gyomra” Közben megérkezett a brazil tengerészet másik négy hadiha­jója és tengeralattjárója is. A csapda most már teljesen bezá­rult. A csempészhajó fedélzetén és raktáraiban a következőket találták: 12 legújabb gyártmá­nyú amerikai gépkocsit, 1500 lá­da whiskyt, ötezer televízióké­szüléket, tranzisztort és magne­tofont. töméntelen női nylon fe­A Kecskeméti Ezermester Ktsz a város sok szép épüle­tének tetőzetén hozta már rend­be a tornyok bádogburkolatát. Jelenleg a törvényszék épületé­nek tornyait restaurálják, ame­lyeknek bádoglemezeit az el­múlt félévszázad már alaposan kikezdte. Jellemző a munka nagyságára, hogy több mint 70 mázsa bádoglemezt használnak hérneműt és harisnyát. A csempészhajó legénységét ■lartraszállították. A hajó veze­tője Lincoln Brown, észak-ame­rikai állampolgár volt, az első tiszt mexikói, a legénység a leg­különbözőbb nemzetek fia. Az eset után Rio de Janeiró- ban kitört a botrány. A hajón ugyanis olyan dokumentumokat találtak, amelyek sok közismert személyt kompromittáltak. Be igazolódott, hogy a csempész­banda székhelye: New York. A csempészbandának 200 óceánjá­ró hajója és jacht-flotillája, re­pülőgépei, rádióállomásai voltak. Még nem tudják, ki volt a banda főnöke. Költségvetése azonban busásabb volt nem egy latin-amerikai államénál, s poli­tikusok, gyáriparosok, nagyke­reskedők, magasrangú vám- és rendőrtisztek működtek vele együtt. Brazíliában belekevere­dett az ügybe a volt igazságügy­miniszter, egy államtitkár és a képviselőház volt elnöke is. Miért ítélték el a kalóskapitányt Azt hihetnénk, hogy ezek után a csempészbanda megszűnt, s a felújításra. A munkások légtor* nászokat megszégyenítő ügyes­séggel és biztonsággal mozog­nak veszélyes munkahelyükön. Mint mondják, megszokták már a szédítő magasságokat. A ké­pünkön látható három szak­munkás együttesen harminchét éve dolgozik a tetőkön: Hegedűs Mihály 21 éve, Kovács Jenő 11 éve, Kurucz László két éve. bályozta határozatilag a tűzren­dészed előírások betartását. BáP a végrehajtást a tűzoltók rend­szeresen ellenőrzik, erőfeszíté­sük nem járhat teljes sikerrel} ha nem párosul a vállalatok} intézmények vezetőinek, vala­mint a dolgozók aktív és kö­zös törekvésével a tűzesetek megelőzése érdekében. Az értekezlet különösen bí­rálta a ktsz-ek, ÁFOR-telepek} a propán-butángázt forgalomba hozó kereskedelmi vállalatok tűzrendészed helyzetét, s felhí­vással fordul a vállalatok veze­tőihez és dolgozóihoz, hogy a termelési tervek teljesítésével egyidejűleg kísérjék figyelem­mel és követeljék meg a tűz­rendészed szabályok betartását. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőn Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1: szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-39 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta« Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — TeL: 15-29. 27-49 bűnösök elnyerték méltó bünte­tésüket. De a bonyodalmak ép­pen ott kezdődtek, ahol senki sem várta volna: a vámhivatal­ban. Osvaldo Belő Amorim, a brazil vámhivatal főfelügyelője megtagadta, hogy vádat emeljen a csempészek ellen a bíróság előtt. Senki sem kényszerítheti őt erre. Az árut ugyanis nem rakták ki Bazília területén, — a törvény szerint tehát nem kö­vettek el bűncselekményt. A bű­nözőket nem kapták rajta, — nem lehet hát őket megbüntet­ni. Jorge Estrada, a magánki­kötő tulajdonosa nem várta meg, hogy engedélyt kapjon az ország elhagyására — gyorsan és ango­losan távozott. Nem lehet hát letartóztatni a volt minisztereket és magasran­gú férfiakat sem, — hiszen tu­lajdonképpen nem lehet bebizo­nyítani, hogy a csempészés bűn­tettét követték el. Egyedül a hajó kapitánya került börtönbe, Ö sem azért, mert csempész­hajót vezetett. Csupán azért, mert — nem állította meg ha­jóját az első figyelmeztető jel­re... (Sztandar Mlodych) 48 tűzeset — 84 ezer forint kár A megyei tűzrendészed szer­vek vezetőinek kezdeményezé­sére a közelmúltban értékelték a megye ipari, kereskedelmi vállalatainak, ktsz-einek tűzren­dészed helyzetét. A megbeszé­lésen 76 vállalat és kisipari ter­melőszövetkezet képviselői je­lentek meg. Sajnálatos, hogy a meghívottaknak több mint egy­negyede távolmaradt a megbe­szélésről, pedig az számukra is sok hasznos tapasztalatot, ta­nulságot nyújtott volna a tár­sadalmi tulajdont veszélyeztető tűzesetek megelőzéséhez. Bár a múlt évben nagyobb ipari tűzkár nem fordult elő, a kisebb tűzesetek száma 48 volt. Ezek kárértéke meghalad­ja a 84 ezer forintot, pedig eb­ben az összegben még nem is szerepel az árukiesés, munka­bér, felújítási érték stb. amely a leírt összegen túl jelentkezik. Az állami tűzoltóság megye- szerte 4321 intézménynél sza­Végül olyan terv született, hogy subakészítésre használják az állatok bundáját és ezeket a legjobb juhászoknak adják vi­selésre. A juhászok között — amikor megtudták a hírt — versengés indult a suba megszerzéséért, hiszen az esőtől, hidegtől egy­aránt megvédi viselőjét. Eddig 13 juhász kapott subát jó mun­kájáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom