Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-17 / 114. szám

1961. május 17, szerda 7. oldal *Sarkítottu képcsöve» televíxíókésxülék, nyomtatott áramkörös, 12 csatornás helyi vevő, tranzisztoros asztali rádió Három gyár közös rádió- és televízió-kiállítása Az idei ipari vásáron közös pavilonban mutatják be hír­adástechnikai iparunk úgyneve­zett közfogyasztású cikkeit. Töb­bek között egy helyen állítják ki három nagy híradástechni­kai üzemnek, az Orionnak, a Székesfehérvári Vt-nek és a Te­lefongyárnak televízióit és rá­dióit. Az Orion Rádiógyár már is­mert gyártmányain kívül bemu­tatja a később gyártásra kerü­lő, részben saját konstrukciójú, részben a Vt-vel közösen kifej­lesztett új típusú készülékeket. A jövőt képviseli például az At 622-es televízió, amely nem­csak Európában, hanem az egész világon is újdonságnak számít. A nyomtatott áramkörös készülék a deciméteres hullám­sávok vételére is alkalmas, s úgynevezett sarkított, 23 colos képcsővel készül majd. A Székesfehérvári Villamos- sági, Televízió- és Rádiógyár „Daxli” elnevezésű rádiócsa- ládját állítja ki. Az eddigi, jól­ismert televíziót, a Munkácsyt és a Benczúrt is tetszetősebb ki­vitelben mutatja be. A „Tavasz” televízión kívül látható lesz az Orionnai közösen fejlesztett új típusú helyi televízió-vevőkészü­lék, a Csillag, amely a legkor­szerűbb technológiára, a nyom­tatott áramkörre épül, * 12 csa­tornás lesz. A Telefongyár többek között bemutatja a magnetofonnal, le­mezjátszóval kombinált készü­lékeit, s a három sávos tran­zisztoros hordozható táskará­diót. Űjdonsága a tranzisztoros asztali rádió, amely különösen nyári lakokban és olyan helye­ken használható jól, ahol még nincs villany. Bajai gyár termékei a Budapesti Ipari Vásároa A Budapesti ipari V&sdrcm o híradástechnikai újdonságokat kiállító gépek, felszerelések pa­vilonjában találkozhatunk majd a Bajai Villamosipari Gyár ter­mékeinek egy részével. Többek között a külföldön is kedvelt, újtípusú laboratóriumi kemencékből kétféle nagyságút állítanak ki. A látogatók meg­ismerkedhetnek a Baján készí­tett gerjesztő készülékekkel és fémindítókkal is. — Ezenkívül tompa hegesztő gépüket és a „Bácska” nevű, keresett porszí­vójukat is láthatják az érdeklő­dők. Elsősorban a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlődését segítsék A kecskeméti járás tanácsvezetőinek értekezlete Kedden értekezletet tartott a Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a községi tanácselnökök és vb-titkárok részéire, amelyre meghívták a Hazafias Népfront községi bi­zottságainak vezetőit is. Részt vett az értekezleten dr. Fórján Gyula, a Minisztertanács Ta­nácsszervek Osztályának képvi­selője és Cseh László, a megyei tanács v. b. titkára. A Gépipari Tudományos Egyesület vándorgyűlése Kecskeméten Két Ikarusz autóbuszt kapott Kecskemét Készül Kalocsa vízhálózatának terve — Áttérés a mutatószámos gazdálkodásra Mi újság a megyei tanácsházán? ff A Gépipari Tudományos Egyesület Tömegcíkkipari Szak­osztályának Kovácsolási és He­gesztési Szakbizottsága a Kézi­****~i-i~nnnn Kérdezz-felelek" műldrdt délután a merj tjei kórházban Kedden délután öt órakor a megyei kórház szakszervezeti bizottsága és KISZ-szervezete műsorral egybekötött „kérdezz— felelek’-délutánt rendezett. A minden hónapban megrendezés­re kerülő klubdélutánra meg­hívták az SZTK és a véradó ál­lomás dolgozóit is. Dr. Dekov Iván, a kórház pártszervezeté­nek titkára elmondta, hogy a legközelebbi alkalommal a Ka­tona József Színház művészei­nek közreműködésével tartják meg a klubnapot, ■ azt is ter­vezik, bogy az egyik üzem dol­gozóit szintén meghívják a mű­soros délutánra. A mostani ösz- •zejövetelükre a Vas-műszaki Nagykereskedelmi Vállalat KISZ szervezetének szervező titkára is eljött, aki a két KlSZ-szerve- set kapcsolatainak elmélyítésé­ről tárgyalt a vezetőséggel. A vidám hangulatú klubnap az eaU érákban ért véget. szerszámgyár vezetőségével kö­zösen kedden Kecskeméten a Kéziszerszámgyár Reszelő Egy­ségében gyárlátogatással egybe­kötött vándorgyűlést rendezett. A mintegy harminc tagú, szakemberekből álló csoport délelőtt megtekintette a gyárat, majd a délutáni órákban meg­hallgatta a külföldi beszámoló­kat: „Reszelőgyártás a Német Demokratikus Köztársaságban” címmel Honti János mérnök, a JVlunkakörülmények és üzemi élet az NDK-ban” címmel Hor­váth Imre gyáregység-igazgató tartott előadást. Ezt követően a szakosztály tagjai megnézték a Köszörülés és technológiája, a Munkakörül­mények kialakítása és a Munka- védelem című kisfilmekei. Korszerűsített bürokrácia A párizsi igazságügyi minisz­tériumban közölték a tisztvise­lőkkel, bogy ebben a hónapban nyolc nappal később kapják meg fizetésüket. Indokolás: kor­szerűsítik a könyvvitelt. Először a megyei tanácsnak a tanácsok munkájáról szóló 1/1961-es számú határozatát vi­tatták meg, amelynek előadója dr. Havasi László, a járási ta­nács v. b. titkára volt. A határo­zat értelmében a járási tanács augusztus 10-ig, a községi taná­csok október 30-ig tárgyalják meg saját tevékenységüket Az értekezleten megbeszélték, hogy az ideiglenes bizottságok vizsgálatai elsősorban arra ter­jednek ki, hogyan lehet a ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­sának színvonalát emelni, a mezőgazdasági termelést növel­ni. Erre irányuljon a tanácsok és egész apparátusuk tevékeny­ségének nagy része. A népfront- bizottságok vezetőit azért hív­ták meg erre az értekezletre, hogy e széles tömegeket átfo­gó mozgalom segítségét is igénybe vegyék e célok elérése érdekében. AZ ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKE­DÉSI osztályon hallottuk: két Ikarusz autóbuszt kapott Kecskemét, a Rá vágy tér—Átra­kó közötti utasforgalom lebo­nyolítására és a város belterü­letén közlekedő autóbuszok te­hermentesítésére. Az évi hét­milliós utasforgalom lebonyolí­tásának műszaki feltételeit ez­zel biztosították. Az autóbu­szokat most járatják be és na­pokon belül üzembebelyezik azokat. • A több mint egy hónapja egyesült Kiskunfélegyházi Köz­séggazdálkodási Vállalat és Gépkocsiközlekedési Vállalat üzemeltetési, szervezési és el­lenőrző feladatai ez idő alatt lényegesen megjavultak. Befe­jezés előtt áll a vállalat mo­dem, légfűtéses szerelőcsarno­kának építése is. A megyei ta­nács szállítóeszközökkel segí­tette az egyesült vállalatot, hogy minél előbb jobb eredményt tudjon felmutatni. » A beruházási terv szerint 1964- ben kezdtek volna hozzá Kalo­csa vízellátásának megjavításá­hoz. Mint a tervosztály vezetője tájékoztatott bennünket, a ter­vektől eltérően már ez év vé­géig négy bővizű, artézi kútból, vízhálózattal biztosítják a la­kosság egy részének vízellátá­sát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a Kalocsai Városi Tanácstól érkezett jelentés alap­ján utasította a tervosztályt: kezdjen tárgyalásokat aa Or­szágos Tervhivatallal és a Víz­ügyi Főigazgatósággal, hogy Kalocsa 1964-re tervezett ellátási tervének megvalósulá­sához még ez évben hozzá­kezdjenek. • E HÉT VÉGÉN hívja össze az igazgatási osztály a nyári tűz­védelmi bizottság alakuló ülé­sét. A bizottság programot dol­goz majd ki a propaganda- munka megszervezésére, a meg­előző tűzrendészeti szabályok ismertetésére, valamint a fi­gyelőszolgálat megszervezéséi-e. • Nagy munkában találtuk a pénzügyi osztály munkatársait. Most folynak a mutatószámos gazdálkodásra való áttéréshez az adatgyűjtések. A mutatószámos gazdálkodás előnye, hogy össze­hasonlítási alapot ad az üze­mek, vállalatok termelékenysé­gének mérésére. Az adatgyűjtés során megnézik, hogy egy mér­tékegységre eső kiadások hogyan alakulnak a vállalatoknál. Az eredményeket a megyei tanács e hó végén összeülő kollégium tárgyalja meg. m A MŰVELŐDÉSI OSZTÁ­LYON a nyári népművelési tanfolyamokról kaptunk felvilá­gosítást. Kéthetes zárótanfo­lyammal fejezik majd be a füg­getlenített népművelési ügyve­zetők részére ez évben megindí­tott tanfolyamot. Ugyancsak kéthetes tanfolyamot rendeznek színjátszók és rendezők, vala­mint bábjátszók részére. A megyeszerte alakulóban le­vő irodalmi színpadok művésze­ti vezetéséhez nyújt majd segít­séget a nyár folyamán megren­dezendő, ugyancsak kéthetes, tanfolyam. A szakszervezet segítőtársai Műszaki brigád alakult a Bajai Ruhaüzemben A Bajai Ruhaüzemben hosz­szabb idő óta több brigád küzd a kitüntető szocialista cím el­nyeréséért. Ennek következmé­nyeként alaposan megnőtt a gondja a szakszervezeti bi­zottságnak. Munkájában jó se­gítőtársakra talált a műszakiak­nál. Cseh ók szalag vezető és Blé­zer József meovezető egy- egy brigád patronálását vál­lalta el a szakszervezeti bizottság fel­kérésére. Ezzel azonban nem zárult le a műszakiak tevékeny­sége, Tudott dolog, hogy a Ruhaü­zem két műszakban dolgozik. Aki ismeri a kétműszakos üze­mek belső életét, bizonyára ta­pasztalta, hogy elvétve jelent­kezik még az egyes termelési egységek közötti műszak sovi- nianus. E kérdés felismerése, vizsgálata, a megoldáshoz ve­v Intézkedjenek! A S*aks*em*€tek Megyei Taná­csának munkavédelmi csoportja 1961. április 18-án írásban hívta fel a Kecskeméti Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága Ipari-műszaki Osz­tályának figyelmét a város tulajdo­nát képező volt zsidótemplom épü­letének veszélyességére. Ezt koráb­ban már megállapították és akkor ideiglenesen intézkedtek Is. Az el­helyezett korlátok azonban elvesztet­ték jelentőségüket, mert eldőlve, szélhullva hevernek a fal mellett. Az épület állaga állandóan romlik és egyre veszélyesebbé válik. A kö­zelmúltban, az egyik esős nap al­kalmával egy anya csecsemővel a karján haladt a Rákóczi út felőli járdán, amikor körülbelül 12 méter magasból nagy darab vakolat hullott a lába elé. Ezt az esetet egyébként levélben Is közölték a tanács mű­szaki osztályával. Mivel válást nem érkezett, a las­san egy hónapja elküldött közérde­kű levelünkre szeretnénk megkér­dezni az illetékeseket, miért nem intézkednek a járókelők élet- és testi épségének megvédése érdekében?! NOÉ GABOR SZMT munkavédelmi főfelügyelő Volt, vem ts test —* mint tavasszal a sze­relem és a szeplő, vaus hó végén az üres pénz* tárca. Egy időben Holmi „könyöradomány“ ús­sz ülőt véltek nála, * gyorsan kimondták • bölcsek t—t öntudatos dolgozó nem ad és nem fogad el borravalót Akadtak persze túlbuz­gók, akik ezt táblára is festették, s kiakasz­tották itt is, ott is. Rendszerint olyan helyekre, ahol a meg­vető pillantásoktól ho­vatovább a föld alá bújt szégyenében. Nem az öntudatos dolgozó, hanem a tábla. Szerte a honban se­hol sincsenek már ilyen táblák. Az ok­nyomozás tehát elhi­bázott volt, a tanulság­levonás meg pláne. Az élet cáfolt rá. Az öntu­datos dolgozó igenis adott borravalót, a másik öntudatos dol­gozó pedig szívesen zsebrevágta. A dolog azonban nem állt meg itt Vég­Bóiiamtóid tére minden fejlődik, változik. A borravaló is. Most az „önkiszol­gáló* tormánál tart. Miben áll ez? Bemegy az ember a borbélyhoz, a hölgyek a fodrász­hoz. Egy beretválás zu- gehörrel: 3,60 forint. Ad egy tízest. Vissza­kap ötöt. Mert ugye, negyven fillér a kere­kítés, egy forint a bor­ravaló. Fodrászoknál mindez kettőzve. Tű­nődni nem szabad, mert akkor a kedves olvasó is leül és még gorombább cikket ka- nyarít. Más. Szín: vendéglő, eszpresszó, de lehet cukrászda, étszolgálat stb. A számlához itt, százalékosan vágják hozzá a borravalót. Ha hölggyel vagy, kettővel szoroznak. — Ha a hölgy nem a feleséged, a szorzószám négy. Spicceseknél 50 száza­lékos rendkívüli felár. Ha „fóti" • delikvens, nem tud annyi pénzt adni, amiből vissza­kapna. Ügy kell neki! Az egész önkiszolgáló formát alapjában véve nem helytelenítem, csupán a hó második felében rendkívül kí­nosnak tartom. A múlt­kor a fél várost keresz­tülgyalogoltam, mert a hivatalsegéd két kifliért megtartotta utolsó két forintom roncsait. Csak úgy, borravalónak. így fo­rintom sem maradt az autóbuszra. Félreértés ne essék, a borravaló ugyanis nemcsak a vendéglátó- ipar és a szolgáltató ktsz-ek kizárólagos prémiuma. Borravaló jár ma már a taxis­nak, postásnak, pénz- beszedőnek, fuvaros­nak, általában minden­kinek, aki az ember körül valamit is tesz. Csak a trafikot nénié nek, trz újságárúsnak, a vasúti és bolti pénz­tárosoknak, kalauzok­nak nem jár. Azok vissza kell, hogy adja­nak tíz fillérből is. Hogy miért fáj ez a borravaló-ügy? Csupán azért, mert nem mi adhatjuk. Azt ma egy­szerűen elszedik tő­lünk. Pedig örök igaz­ság, hogy adni nagyon jó! Az ember kicsit karácsonyi angyalnak képzeli magát, különö­sen akkor, amikor tud­ja, ha nem sokkal, de ő is valamivel hozzá­járulhat az Oktáviá- hoz, Wartburghoz, vagy a Warszavához. Engedjék meg a ked­ves érdekeltek, hogy újra adhassuk a bor­ravalót. Amúgy, a ma­ga hagyományai sze­rint. Végtére azt adni és kapni szokták. A borravaló nem holmi üvegbetét. Hát ennyi volna a kérésünlc. Egyébként utolsó forintjáig igaz hí­vük: Felvidéki István zetö át késztette Németh Fe­renc teremmestert; arra, hogy a váltóműszak vezetőjével: Szá­las ki Sándorral, illetőleg még két technikussal, valamint hat egymást váltó szalagvezetővel összehangolják egyesítsék elkép­zeléseiket, brigádokat alakítsa­nak. Mindegyik brigádtag vállalta a váltóműszak termelésének zökkenőmentes előkészítését. Ennek megvalósítása érdekében délutánotok negyedórával előbb jönnek munkahelyükre és megtárgyalják a közös ten­nivalókat. Ezenkívül mint ahogy az elmúlt időkben tették meglátogatják műszak köz­ben egymás szalagjait, s át­adják tapasztalataikat. Naplójuk első oldalán válla­lásuk alapgondolatának illuszt­rálására igen ötletesen egy kéz­fogást rajzoltak. Igaz, az újjak még lazán kapcsolódnak egy­másba. Talán van ebben egy kis céltudatosság, mivel eddig elért jó erdeményeik mellett jelentős feladataik vannak a melegváltás finomításában, a gazdaságos termelés megvalósí­tásában. Az a tény, hogy a naplóve­zetést Pécsi Tiborné és Horváth Imréné technikusok vállalták, nemcsak azt teszi lehetővé, hogy híven rögzítsék a brigád munkáját, hanem naplójuk az üzem valóságos termelési krónikájává válik. Bízunk benne, hogy alkotmá­nyunk ünnepére naplójukat újabb rajzzal egészítik ki, mely teljesen összefonódott kezet áb­rázol, ami azt jelenti, hogy a műszaki brigádnál teljes az összhang, s ennek gyümölcse­ként gazdaságos a termelés is. Tan Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom