Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-14 / 87. szám

Egyre több otthon kincsévé válik.» Portrévázlat egy „mesterről" és félszáz „tanítványról* — Barátságos, vidám, meleg 1 otthont el sem lehet képzelni kézimunka nélkül — jelentette ki egy • alkalommal régi ismerő­söm, dr. Nagy Györgyné. S aki öt ismeri, vagy járt otthonában — az tudja csak igazán, meny­nyi szépség, ötletesség és főiként mennyi sok munka rejlik e gon­dolat mögött, melyet szó szerint értelmez a saját otthonára is. De most nem is a csodálatos népművészeti kézimunkák által szinte múzeumi rangra emelhe­tő otthonáról szeretnék írni, hi­szen ő sem érte be azzal, hogy a torockói, az írásos, a mező­ségi és sok más vidék népmű­vészetének gazdag formakincsé­vel díszíthette lakását, hanem jelentős tanító, nevelő munkát fejtett ki azért, hogy minél szé­lesebb körben felkeltse az ér­deklődést az eredeti, szép nép- művészeti kézimunkák iránt, és mindig újabb barátok segítségé­vel hadat üzenjen a jellegtelen, sovány gyönyörűséget szerző vá­sári kézimunkáknak. Alig több mint egy éve — számos jól sikerült kézimunka­tanfolyam után — a Kecskeméti Városi Nőtanács kezdeményezé­sére — amelynek dr. Nagy Györgyné vezetőségi tagja — megalakult a kézimunka bará­tok köre, s megválasztotta őt vezetőjének. A kör közel félszáz tagja között több háziasszony mellett parasztasszonyokat, gyá­ri munkásnőket, hivatalnokokat : is találunk. S hogy nemhiába töltötték idejüket hétről hétre, azt mi sem bizonyítja jobban, A Katona József Gimnázium III.'e osztályának leánytanulói a kézimunka politechnikai oktatást vezető tanárnőjük dr. Sink» Andrásné társaságában látogatóban dr. Nagy GyörgynénéL Vitám bocsát juk Helyesen cselekedett-e a kiskőrösi cukrászda vezetője? A közelmdítban rendedet je­lent meg, amely szabályozza, il­letve este tíz óra után megtiltja a kiskorúaknak a szórakozó he­lyeken való megjelenését. Egyik kiskőrösi olvasónk ezt a problé­mát érinti levelében. Mivei so­rai közérdeklődésre tarthatnak számot, közöljük és vitára bo­csátjuk azokat. Kérjük olvasó­inkat, hogy észrevételeiket a Petőfi Népe „Mi otthonunk” ro­vata címére küldjék. íme. a levél: „A minap húszéves leányom­mal és jövendő anyósával betér­tem a kiskőrösi cukrászdába éj­jel féltizenegykor, az itt lezajlott hangverseny után egy feketeká­véra. Társaságunkban volt egy tizenhatéves kisleány is, akit a gondjaimra bíztak, hogy éjnek idején ne menjen egyedül haza. A cukrászdában kiváló fekete­kávét kaptunk, de az ízét meg­rontotta nyers túlbuzgóságával a cukrászda vezetője. A kávé feU szolgálásával egyidejűleg ugyani is megkérdezte: hány éves a tár-1 saságunkban levő kislány. Kch zbltem, hogy tizenhat. Erre azt a felvilágosítást kaptam, hogy tizennyolc éven aluliaknak tíz óra után a cukrászdában tartóz­kodni tilos. Ezzel a rendelkezéssel egyet-* értek és nagyon is helyesnek tartom. Közöltem vele, hogy a tánc befejezése után azonnal hazamegyünk. (A kislányt ugyani is elvitték táncolni.) A cukrász■* da vezetője azonban nem elégem dett meg válaszommal, hanem megállt a helyiség közepén, le­állította a zenekart és a kislányt kiutasította a cukrászdából. Kérdezem a Kiskőrösi Föld-1 művesszövetkezet vezetőségét., helyesnek tartja-e ezt az arcpirí-- tó eljárást még akkor is, ha rendelet tiltja a kiskorúaknak szórakozóhelyen való megjelené­sét?” mint legutóbbi kiállításuk, mely a népi hímzések szeretetéről tett élő tanúbizonyságot. A kiállítá­sán alig láttunk néhány hor­golt csipkét, annyira meghódí­totta az asszonyok szívét, ízlé­sét a népi eredetű kézimunka, s mindenki azzal remekelt az ünnepi alkalomra. S hogy minél több család otthonát díszítsék ezek, szinte már valamennyien — a tanítványból mesterré lép­ve elő — csendes estéken, míg távol a család, a szomszédasz- szonyt igyekeznek beavatni e Részletek a kézimunka barátok körének kiállításáról. szép művészet titkaiba. Míg ők újabb barátokat, híveket szerez­nek a szép kézimunkáknak, Nagyné sem tétlenkedik, isme­rősök, diákok keresik fel, nogy újabb tanácsokat kérjenek tőle otthonuk díszítéséhez. Így válik az Alföld egy kis városkájában egyre több otthon kincsévé messzi tájak népművészete. A tavaszi szél és az erősödő napsütés a legtöbb nő arcbőrét próbára teszi. Ezt a hosszú tél egészségtelen életmódja — a kevés levegő, elégtelen mozgás Mikor keli átültetni a szebanövéeyeket? A növény rendszerint akkor szorul átültetésre, ha már tala­ját kihasználta, cserepét kinőtte. Szobanövényeket évente egyszer helyes átültetni, még akkor is, ha a talajkiélés jelenségei nem is mutatkoznak rajtuk. Gyors­növésű növények ev jite több­ször is átültetendők. Nagy ládá­ban nevelt növények, különö­sen ha trágyázva vannak (leán- derek, pálmák stb.) évekig jól megvannak átültetés nélkül.' Szobanövényeink átültetése március, április hónapokban előnyös, sőt a melegebbet ked­velő növényeket jobb májusban, vagy júliusban átültetni. Átül­tetéshez új, vagy más régi cse­repet használunk, amely alig két-három ujjnyival szélesebb a réginél. A használt cserepet átültetés előtt alaposan meg kell tisztíta­E gyszer a nyúl gondolt egy nagyot, és elment az oroszlánhoz, az állatok királyá­hoz. Elpanaszolta neki, hogy az állatok öt kinevetik és a leg- gyávábbnak tartják, pedig ez nem így van- Megkérte az orosz­lánt, tegye őt próbára. — Jól van — mondta az oroszlán — bizonyítsd be. Hozz nekem egy korsót, tele méhek­kel. A nyúl elsietett, szerzett egy korsót, és elment a méhekhez. így szólt hozzájuk: — Az oroszlán azt mondja, hogy ti nem tudtok belerepülni egy ilyen korsóba. Bizonyítsátok be, hogy nincs igaza! A méhek hangosan zümmög­tek, hogy bizony nagyot tévedett az oroszlán. Azzal valamennyi­en beleröpültek a korsóba, a nyúl pedig vitte őket egyenesen az oroszlánhoz. Az oroszlán elcsodálkozott, amikor meglátta a nyalat, és a sok méhet a korsóban, aztán újabb feladatot adott; hozzon neki egy óriáskígyót. A nyúl kissé megszeppent, de elindult, szerzett egy botot, el­ment a kígyóhoz és így szólt hozzá: *- Képzeld, az oroszlán azt hireszteli, hogy rövidebb vagy, mint ez a bot! — A kígyó meg­sértődött, és azt mondta, be akarja bizonyítani, hogy hosz- szabb! — Feküdj hát ide, a bot mel­lé, hogy lemérhesselek — mond­ta a nyúl. A kígyó a bot mellé feküdt, a nyúl azonnyomban oda­kötözte őt a bothoz, és már vitte is az oroszlánhoz. Az oroszlán nem akart hinni a szemének, amikor meglátta a nyulat, amint a kígyót hozta magával. De a harmadik próbát is feladta neki: fogjon egy tig­rist, azt hozza el! Elindult a nyúl, tűt, cérnát szerzett, és elment a tigrishez. Amikor odaért, egyik szemét behunyta, úgy beszélt magában, hangosan: — Milyen gyönyörű dolgokat látok .. ■! Meghallotta ezt a kiváncsi tig­ris, és kérdezte, mit beszél? — Képzeld, amióta bevarrtam egyik szememet, olyan csodála­tosan szép dolgokat látok! — Varrá be az enyémet is, barátom, hadd lássam én is! — mondta neki a tigris. A nyúl­nak több sem kellett, bevarrta a tigris szemét, és most már könnyűszerrel elvezette az orosz­lánhoz. Az oroszlán elragadtatással mondta a nyúlnak: — Te vagy a legbátrabb és legravaszabb állat! — és meg­parancsolta az állatoknak, hogy többé ne gúnyolják és ne mond­ják gyávának a nyulat. PETŐFI NEPB 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Ktskun megyei Bizottsága és a megyei tanaes lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither DánieL Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchényi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 28-16. Belpolitikai rovat: 11-25. Szerkesztő bizottság: 10-88 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bacs-Ktskun megyei Nyomda V. Kecskemét« — Tei.i 15-29, 27-88 ni. A tisztítás nem egyéb, mint alapos mosogatás, súrolás me­leg vízzel, illetve forró vízzel. Üj cserepet nem szabad beáz- tatás nélkül használni. Dézsá­ban langyos vízbe kell helyezni addig, míg vízzel átivódik. A megszikkadt cserép alján levő levezető lyukat cserépdarabbal fedjük be, hogy a föld ki ne szóródjék, Illetve ne iszapolód- jék, de a nyílásnak nem szabad eldugulnia, mert a fölös víznek ezen kell kifolynia. A cserép aljára apró kavicsréteget te­gyünk, mely a víz lefolyását biztosítja és a savanyodást meg­akadályozza. Erre kell helyezni a növénynek megfelelő összeté­telű földből egy vastagabb réte­get. amelyre a megtisztított, elő­készített növényt fogjuk helyez­ni. — Gyenes —* TAVASSZAL — váltja ki. Főleg a száraz arc- bőrűek panaszai indokoltak. Fo­kozottabban használjunk tehát jó minőségű arckrémet, de ne csak éjszakára, hanem nappalra is. A szakszerű arcmasszázs hat­hatósan segíti élő a bőr fel­szívó képességét. Az első tavaszi napsugarak­kal egyidejűleg érkeznek meg a szeplők és májfoltok az erre hajlamosaknál Ez éllen is lehet eredményesen védekezni. Mint a legtöbb védekezésnél, ez esetben is a megelőzés eredményesebb. A kifejlődött szeplők és máj­foltok utólagos eltüntetése már radikálisabb kezelést és minden esetben szakszerű beavatkozást igényel. A megelőzéskor hasz­náljunk fényvédő krémet. A szeplők és májfoltok utólagos eltüntetésére ajánlatos a garan­tált fehérítő krém. Érdemes megemlíteni, hogy igen jó fényvédő hatása van né­hány úgynevezett »meleg- szín­nek, mint például a sárga, a vö­rös és a barna. Ajánlatos tehát a szabadban való munkához, il­letve tartózkodáshoz ilyen színű kendőt, sálat vagy kalapot hasz­nálni. Murai Lászlómé szövetkezeti dolgozó Férfidivat a Sybill legutóbbi számából. Félreértés ne essék: a nyakkendő most is divatos, csakhogy a képen látható ruhák irodákba, munkahelyre valók, ahol már nem elcírá* a nyakkendő viselet. A ravasz nyúl AFRIKAI MESE Oroszból fordította Antalfy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom