Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-18 / 15. szám
V 1961. január IS, szerda A MACMZ SZOCIALISTA MUNUÁSPAR.T BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Bacwnfitytyál Táztácto* A tázlári Vörös Csepel Tsz nem tartozik már a legifjabb szövetkezetek közé, jó hírnevet mégsem szerzett idáig. A nem megfelelő vezetés kedvezőtlenül hatott a tagsára is, s ez odáig vezetett, hogy a múlt gazdasági év végén adóssággal zártak. A most készülő zárszámadás eredményei sem valami fényesek ugyan, de az új vezetés érdeme, hogy „tisztába” rakták a gazdaságot. A 2500 darabos baromfi-törzsállomány beállításával, felnevelésével pedig nemcsak a korábban kihasználatlan épületeikbe varázsoltak életet, de sikeresen megalapoztak egy olyan üzemágat, amely minden bizonnyal sokat lendít a tagság munkakedvén, következésképpen jövedelmén is. »231 ezer tojással gazdálkodunk az idén" A szövetkezet vezetői —■ élén Gurály Illés tsz-elnökkel — alapos számolgatás és vita után minden „üzleti összeköttetésüket” latbavetve három keltetőgépet kutattak fel és jutányos áron meg is vásároltak a tsz asszonyainak nagy örömére. A tavalyi befektetés: a sárga-magyar tyúkállomány napi háromnégyszáz darabos tojáshozamából nagyarányú vállalkozáshoz kezdenek. A szövetkezet elnöke és Nemes János főagronómus, — aki egyben a szövetkezet párttitkára is — éppen a baromfi- tenyésztés idei terveit készít- gették nagy körültekintéssel, amikor a tsz irodájába látogattunk és a program részleteiről kíváncsiskodtunk. — Számításaink szerint 231 ezer tojással gazdálkodunk ebben az évben — tájékoztat bennünket elgondolásaikról Gurály Illés. Ogy tervezzük, hogy 140 ezret keltetésre használunk. A kikelt csibékből 91 ezret a kiskunhalasi keltető vesz át, ami hozzávetőleg 164 ezer forint jövedelmet hoz a házhoz. Tízezret magunk szeretnénk felnevelni és pecsenyecsibe-korban értékesíteni. Nem megvetendő vállalkozás ez, különösen, ha jól beválik. A fennmaradó naposcsibékből előzetes szerződésre ötezret máris lekötöttek járásunk termelőszövetkezetei és éppen a napokban tárgyaltunk újabb érdeklődőkkel is. Egyszóval: a csibének mindig van keletje. Következő lépés: a víziszárnyas-tartás A további beszélgetés során megtudtuk még, hogy az asszonyok versengtek a keltetőbe való beosztásért. Az új üzemág annyira a kedvük szerint való. Éppen ezért a tsz-vezetői nagyon lehetségesnek tartják, hogy nemcsak a keltetőgépek körül lesz kedves a munka, hanem a tervezettnél jóval több csibe felnevelésére is akadnak lelkes vállalkozók. Gondolkoznak olyan. lehetőségen is, hogy például a szövetkezet asszonyainak feles nevelésre adnak ki a naposcsibékből. Eddig nem volt baromfitenyésztő szakemberük, most Raffai István személyében hozzáértő irányítóval rendelkeznek ezen a poszton. Ezért a követÖsztöndíjasok A közelmúltban itthon vakációzó kecskeméti társadalmi ösztöndíjasokról közöltünk riportot lapunkban. Fényképeik akkor technikai okokból kimaradtak a lapból, így most mutatjuk be őket olvasóinknak. VIGASZ Ott állt a taksa, egy mállottfalú hit előtt, ahol a kútról tefolyó víz összegyűlt egy kicsi kúttá. A ló előtt megáin a víz, és úgy figyelt a lóra fel, — i a ló reá. Figyelték egymást, percekig, vagy félóráig is talán... A kis sovány ló izgatottan rángatta meg olykor fülét, miközben gazdája a házban Dalink ázott, vagy alkudott. Lehajtott fejjel nézte egyre — talán vigasztalásaképpen a tenyérnyi kis víztükörben saját képét, s a kék eget..« ANTALFY ISTVÁN Parlag Sarolta, a Szegedi Tudományegyetem másodéves, kitűnő rendű hallgatója. Latin-orosz szakos tanárnak készül. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither DánieL Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér L szám. Szerkesztőségi telefonközponti 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-21 Szerkesztő bizottság: 10-19 Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság túr l/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 Ffc Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. ■> TeLl 15-29. 27-4# Kemény László, a budapesti Kulich Gyula Cipő és Ruházati Technikum érettségire készülő diákja, a Kecskeméti Cipőgyár jelenlegi ösztöndíjasa és jövendő tervezője. Képünkön műszaki rajzok készítése közben. kező — és nem is nagyon távoli — lépésként kiterjesztik majd a baromfitenyésztést vízi- szárnyasok tartására is. Területi adottságaik nagyszerűek, például a kacsa és a liba nevelésre. Ami pedig a takarmányozásit illeti. e célból valamilyen módon együttműködnek a kukoricatermelésben gazdag Solt- vadkert vagy más községek tsz- eiveL A tavalyi befektetés félmilliót hoz 1961-ben A tázlári Vörös Csepel Tsz egészséges elgondolásai, reális tervei — amelyek alapját már a múlt évben megteremtették — idén megközelítően félmillió forint jövedeleminél kecsegtetnek. A tervek valóraváltásához most már csak közös akaratra, lelkiismeretes, szorgalmas munkára van szükség, s az eredmény nem marad eL Raktárból úi üzlet Két hónapja nyílt meg Tiszakécskén a földművesszövetkezet új önkiválasztó üveg-, porcelán-szaküzlete. Az új üzletet két vegyianyag-raktárhelyiségből alakították ki, s havi forgalma már meghaladja a 60 ezer forintot. Képünkön: Horváth Rozália, a bolt ügyes eladója számlázza az egyik vásárlónak kiválasztott ajándéktárgyat. Áz otthont nem pótolja az albérlet Jleántjizállátt DCeeikeméten Este 9 óra. A Kedvesben már vágni lehet a füstöt Együtt a „galeri” is. Minden szépet meg- faikító szürkeség kering a helyiségben. Az áporodott, elhasznált levegő, s a Tűzpiros virág dallama fejfájdító. Egy-egy asztal- társaság hangos, bántó kacaja tör magának utat a zsibongó hangfoszlányok között „Nem szórakozás ez J“ A „galeri” három tagja homlokba fésült hajú fiú. Két asztallal távolabb, velük szemben két fiatal lány. Az asztalon üres feketéspohár. Cigarettáznak és közben gyakori pillantást váltanak a három baráttal. A további fejleményeket be sem várva a lányok asztalához lépek. Nehéz megtalálni a hangot, de sikerült. Beszélgetünk. N. A. és P. I. 18 évesek. Barátnők. Távol szüleiktől, itt Kecskeméten, albérletben laknak egy idős néninéL — Nekünk még szerencsénk volt, hogy különbejáratú szobát kaptunk —1 mondja P. I. —, amikor, hogy bizalmassá tegyem a társalgásit, arról beszélek, milyen nehéz megfelelő albérleti szobát kapni. N. A. és P. I. másfél éve él önálló életet. Mint mondják, már megszokták úgy-ahogy, csak kicsit drága a szoba. — Azért marad szórakozásra is! — Marad, marad... — Á!... Nem szórakozás ez! — válaszolják szinte egyszerre. — Nem szórakozás? Akkor máért járnak ide? <— kapok az alkalmon. Pontosan meghatározná maguk sem tudják. Hová menjenek? A KISZ? Ott sincs minden este foglalkozás. Talán azért szoktak ide, mert csak ezt lehetett... Az otthoni nem pótoilja az albérlet Sok vidéki lány dolgozik Kecskeméten N. A. és P. L esetét nem lehet általánosítani, nem is lenne jó, ha kettőjük élete az lenne. De problémáikkal, — fiatal lányoknak távol élni a szülői háztól — foglalkoznunk kell. Hiszen Kecskeméten talán nincs is olyan jelentősebb üzem vagy vállalat, ahol ne dolgoznának fiatal vidéki lányok. Olyanok, akik úgy érzik: itt találták meg élethivatásukat, és a családi háztól való elszakadásukat véglegesnek tekintik. Foglalkoznunk kell ezeknek a lányoknak a sorsával, nemcsak azért, mert a szülői felügyelet hiánya károsan befolyásolhatja fejlődésüket, hanem azért is, mert sok esetben fizetésük jelentős hányadát kényte- leneik egy-egy albérleti szobáért odaadni. Egy albérleti szobáért, amelyből hiányzik a családi közösség melege, hiányzik minden, ami tartalmassá tehetné életüket. A város vezetői ismerik e problémát Igaz, vannak, akik ilyen körülményeik között sem vesztik el önmagukat. Beszéltem a cipőgyára Csáik Zsófiával, ő ezek közé tartozik. Szabad idejében sokat olvas; moziiba, színháziba ritkán jár, ment egyedül nem akar menni. Igyekszik hasznossá tenni szabad idejét: KISZ- munkát végez, párttagjelölt. De ő is — aki a többiekhez hasonlítva ugyan lényegesen jobb sorsot biztosított magának ■ — nagyon örülne, ha közösségeit találna más városból ideszakadt •társaival. A konzervgyáriban Zsámbokí Mária, Koncz Teréz, Deák Júlia, Jéger Ilona és társai panaszéit Tóth Rózsa így fogalmazta meg: — Milyen érzés az, amikor a szék sem az enyém, amire leülök? Ezt csak az tudja, alti albérleti szobában lakik, s akinek állandóan tartani kell a »-házinéni-« néha rosszindulatú szavaitól Erkölcsi és anyagi szempontból vizsgálgatjuk az albérletben élő fiatal lányok helyzetét.. Bár helyszűke miatt kissé felszínesen tettük ezt, meg kell állapítanunk: ez társadalmi probléma. Társadalmi probléma, amelyet társadalmiunknak kell megoldani. Városunk vezetői előtt sem ismeretlen ez a kérdés. A városi pártbizottság épp olyan jól ismeri ezt. minit a városi tanács. S noha nagyobb plenum előtt még egyik helyen sem kerti t megvitatásra, tudják, hogy ' a kérdés megoldása sürgető. Megoldása sürgető — ez többszörösen bebizonyosodott már. S a megoldás? Deányszálló építése — mint némely áldámi gazdaságban is —, ahol otthont) társaságot, közösséget találnának az egyedülálló, fiatal lányok. Nagy Éva. t Kínos szövegesére A Picture World című angol folyó* iratban felcserélték két fénykép sző* vegét. A csodálkozó olvasók a Ion* doni állatkert majomketrecét ábró* zoló kép alatt a következő szövegei találták: „Születésnapi estély Lord L.-nél.** Ugyanakkor egy előkeld urakat ábrázoló csoportkép alatt m következő szöveg díszlett: t»Vidúvm élet a majomketrecben.* — Ne idegeskedj, Malvin! A kottatartó pár nap múlva elkészül...
