Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-15 / 13. szám
1961. Január 15, vasárnap ■ ....... f —-5. oldat A Tőncslcs-br rgód traktorosai HATALMAS sárban is zúgnak a traktorok a dávodi határban. Lehet éjjel vagy nappal, biztosan ülnek a traktorosok gépeiken, s az eke nyomán széles barázdában feke- téllik a felszántott föld. Táncsics traktoros brigád a neve és a Megyei Gépállomások Igazgatóságán azt mondották, hogy megyénk egyik legjobb traktoros brigádja. Éves tervüket 136 %-ra teljesítették. Ez pedig 20 600 normálhold volt. Vígh Andrást, a brigádvezetőt nem találjuk a traktorosszálláson. Még reggel határszemlére indult az egyik tsz elnökével. Mivel másként lehetetlen a sáros dűlőutakon közlekedni, mindketten felnyergeltek egy-egy lovat és így indultak neki a határnak, A traktorosok is kint vannak öt-hat kilométerre, de őket nem zavarja a sár, most is végzik az elmaradt mélyszántást. HÁROM szerelőruhás ember dolgozik a brigádszálláson, amelyet a község egyik házának udvarán rendeztek be. Javítják a hibás gépeket. Tizenöt gépe van összesen a brigádnak, s biFacskó Mátyás a könyvelőből lett traktoros. zony, mindegyükre szükség van ezekben a napokban. Janotka Imre szerelő ezt mondja: — Az őszi vetés nem volt könnyű a rossz időjárás miatt. Legtöbbször nappal is esett, de ha elállt, vagy egy kicsit alábbhagyott, már indultak a traktorok. Nem számított az éjszaka sem. Varga József és Kovács István traktoros az egyik pótkocsi kerekét javítja. Varga József már hat éve traktoros ... Augusztus óta több mint ezer normálhold művelése fűződik nevéhez. Éves tervét 127 százalékra teljesítette. A TRAKTOROSOK legtöbbje dávodi. „Mi brigádunk”-nak is nevezik őket, amikor a traktorosok hosszú sorban elindulnak a község utcáján. Itt született például ebben a községben Facskó Mátyás is. Sokáig ÍH .7.7,,/: 7 7 ' 7 ' > brigádszálláson pótkocsi kékét javítja Varga József és Kovács István. A brigád cicája is elismeréssel nézi Janotka Imre munkáját könyvelő volt a gépállomáson, majd gondolt egy nagyot: traktoros lett. Nem bánta meg. Most feleségét találjuk csak odahaza, az idősebb Matyi, az apa, egész héten távol van családjától. Közel 10 kilométerre szántanak. A feleség is örül, hogy traktoros lett a férje, hiszen jól keres. Volt már olyan hónap is, hogy 3000 forinton felül kapott Igaz, a traktorosok megérdemlik a jó fizetést, mert becsületesen dolgoznak. Egy régebbi beszélgetésünk során a brigádvezető dicsérte traktorosait Ügy nyilatkozott, hogy érdemes velük dolgozni, valamennyien „benne vannak, ha rá kell verni” egy kicsit a munkára. HÁT ILYENEK ezek a dávodi traktorosok! Ha dolgozni kell, dolgoznak, legyen éjszaka, essen az eső, térdig érhet a sár: ha ők egyszer felülnek a traktorra — nem számít más, csak a munka ... Most már értjük, miért mondták a Táncsicsra még Kecskeméten is, hogy megyénk egyik legjobb traktoros brigádja. Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán A teljesítménybérben dolgozók segítik a műszaki normák bevezetését a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat vezi.. ii és dolgozói üzemi tanácsülésen tárgyalták meg a műszaki normák bevezetésének szükségletét és az ezzel kapcsolatos gyakorlati tennivalókat. Köztudott, hogy ennek a munkának jó elvégzése a dolgozók, a műszakiak és az időelemzők együttes tevékenységét igényli. Különösen nagy jelentősége van ennek az összefogásnak a mi üzemünkben, hiszen olyan gyártástechnológiával dolgozunk, amit rajtunk kívül csupán a szegedi testvérvállalatunk alkalmaz, s így főként csak saját tapasztalatainkra támaszkodhatunk. A paprikafeldolgozó Iparágban eddig nem alkalmaztak még jól kidolgozott műszaki normákat, ami sokszor éreztette hatását a munka termelékenységének nem kielégítő növelésében. Most az ezzel kapcsolatos problémákra megoldási ütemtervet, részletes munka- programot dolgoztunk ki. Már a feladat megoldásának elején észleltük, hogy sok nehézséggel kell majd megküzdenünk. Különösen az olyan munkafolyamatok normáinak megállapítása okozott gondot, amit eddig kézierővel végeztek, s a dolgozók teljesítménye nem függött meghatározott ütemű gépi munkától. Örömmel írhatok azonban arról, hogy a sok nehézség ellenére is jó ütemben halad üzemünkben a műszaki normák bevezetése. Ez elsősorban annaí tulajdonítható, hogy a legtöbb segítséget ások a* öntudatos dolgozók adják, akik élénk érdeklődéssel kísérték Kádár János elv- társnak az Országgyűlés legutóbbi ülésén mondott felszólalását, többek között a norma kiigazításokról, a gazdaságos termelésről, a munka termelékenységének tervszerű növeléséről mondott szavait. Teljesítménybérben dolgozóink a munkafolyamatok felmérése közben már eddig is sok hasznos tanácsot adtak, több szervezési hibára hívták fel a figyelmet. Időelemzőink közllk ezeket az észrevételeket, javaslatokat a vállalat vezetőségével, melyek nyomán azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket így aztán vagy a munkaerő átcsoportosításával, vagy az egyes technológiai folyamatok megváltoztatásával módunkban áll a termelékenységet jobban szervezett munkával növelni. Amit írtam, példája annak* hogyan lehet nehezebb feladatokat is sikerrel megoldani, ha a dolgozók megértették, hogy a kitűzött cél elérése, jelen esetben a műszaki normák bevezetése, nem jelenti keresetük csökkenését, hanem a több és olcsóbb termelés feltételeinek biztosítását célozzák. Kovács László üzemi tudósító Intézményesen kell megoldani a tsz-brigádvezetök képzését! A brigádokba beosztott ter- ** mel őszövetkezeti tagok irányítása, munkájának ellenőrzése nagy gond a nagyobb termelőszövetkezetekben. Ehhez a felelősségteljes munkához megfelelő képzettséggel rendelkező brigádvezetőkre lenne szükség. Hiába van a nagy termelőszövetkezetnek jó elnöke, jó fő- agronómusa, ha nincs megfelelő elméleti és gyakorlati ismerettel rendelkező brigádvezető. A brlgádvezető-képzés jelenlegi formája nem oldja meg a problémákat, ezért intézményesen megyeileg illetve járáson- kint kellene megszervezni a brigádvezetők elméleti és gyakorlati oktatását. A dunave- cseiek javaslata az, hogy az elméleti továbbkénzést két-három hónapos bentlakásos tanfolyaTizenegv millió forintot fordítanak e’iben az évben a vasúti borkombinát továbbépítés re Többször megírtuk már, hogy a Vaskúti ÁUami Gazdaságban 1958. óta hatalmas, 29 ezer hektoliter tárolóképességű borkombinát épüL Eddig mintegy hat millió forintot fordítottak építésére, s a valamivel több mint ötezer hektoüter kapacitású hagyományos pincerész már 1959-ben elkészült, azóta üzemel is. Ebben az esztendőben az eddigi költségeknek közel a kétszeresét kitevő 11 millió forintot fordítanak a kombinát korszerű berendezéseinek építésére. A többi között elkészítik a fűtőberendezést, s a beépített hordókkal ellátott földfeletti bortárolót ia. mon, a gyakorlati képzést pedig állami gazdaságokban lehetne megoldani úgy, hogy a szövetkezeti brigádvezetőt egy-egy állami gazdasági brigádvezető vagy egyéb szakember mellé gyakornokként osztanák be. Most új, zömmel nagyobb területű termelőszövetkezetek megalakulásával ez a probléma még jobban előtérbe kerül. Helyes, ha az új vezetőségek a megfelelő elnök és szakember kijelölése mellett gondolnak a brigádvezetők gondos kiválasztására is; a megyei irányító szervek pedig segítenek az intézményes brigádvezető-képzés lesjobb módszerének kialakításában! ORDASON Ordas egész lakossága a község régi termelőszövetkezetébe, az Úttörőbe lépett Immár 213 tagja van a megnagyobbodott közös gazdaságnak és 1300 holdon kezdik meg a nagyüzemi gazdálkodást az ordasiák. — A munka megindult, dolgozik a leltározó és értékelő bizottság, végzik a fogatok az elmaradt szántásit, amelyben segít a gépállomás traktora is. Az új tagokkal beszélgetve kiderül, hogy bizony az Úttörő a felfejlődés előtt nem tartozott a jó szövetkezetek közé. Igaz, 150 holddal birkózott a tizenegy tag. Nem sokra jutottak és möst bíznak abban, hogy immár az egész község lakossága összefogva, egy jól működő, közös gazdaságot hoz létre. Kísérleti húsüzemet létesítenek A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kecskeméti gazdaságában az elmúlt év októberének elején kísérleti húsüzem építéséhez fogtak hozzá. Az; épületet két és fél hónap alatt „tető alá hozták”, s erre az évre a külső és belső szakipari munkák elvégzése maradt. Remélhető, hogy májusra átadják rendeltetésének az épületet. Az üzemben egyébként naponta — egy műszakban — tíz sertést dolgoznak majd fel. A kiegészítő üzemág létesítésével kettős feladatot old meg a gazdaság. Egyrészt megállapítják, hogy a különböző sertésfajták milyen hústermék előállításához a legalkalmasabbak, másrészt a fogyasztóközönség szükségletének intenzívebb kielégítését is szolgálja az üzem. T. L tm Cuki bundád vau, nylont Erről beszélgetői* Győrt MÄ* riával, aki az Uszódi Földmű- vessző vetkezet agronómusa é* segítségére van az ordasiaknala az első lépések megtételében. — A közgyűlés 15 fillér hoz» zájárulást szavazott meg négyé szögölenként a bevitt föld után. Sokan természetben fizetnekf vapvis jószágokat hoznak be m közösbe. Ez előnyös, mert a tere melőszövetkezeti állattenyésztés megalapozását segítik elő. Már felmérték, hogy mennyi lóra, fogatra van szükség, elkészítették a munkaerőmérleget. Megválasztották a növénytermelési és állattenyésztési brigádvezetőket. Két növénytermesztési és egy állattenyésztési brigád van. Úgy oldották meg, hogy egy-egy brigádba az ismerősök, illetve egy utcabeliek kerültek. — Ez azért jó — magyarázza Szűcs László, meg a többi tag —, mert az egy utcabeliek már jól ismerik egymást, összeszokó tak és könnyebb az együttes munka is. Elkészült a vetésterv is, tavasszal 30 holdon napraforgót, 15 holdon cukorrépát, 10 holdon zöldborsót, 22 holdon fűszerpaprikát és egyéb más növényt vetnek, jelentős területen ki vártnak újburgomyát termeszteni. ^Megkezdték a tagokkal a szerződéskötést. Mindenki tehetsége szerint vállal egy bizonyos területet, amelyet köteles jól megművelni. Amennyiben hanyagsága miatt terméskiesc* lesz, a terméskiesés értékét levonják a járandóságából. A a úgynevezett családi műveié» módszerét alkalmazzák tehát. Szorgos tevékenység tapasz, talható az Úttörő Termelőszövetkezetben. Azt minden ordas! dolgozó paraszt tudja, hogy a szövetkezet olyan lesz, amilyenné a tagok teszik. K. S.
