Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! KV. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM Ara 60 fillér I960. DEC. 15, CSÜTÖRTÖK A leggazdaságosabb Iparosi tás, a vállalatok termelő­erőinek szervezettebb kihaszná­lása nem ismeretlen fogalom a tanácsi ipar vezetői előtt. A közelmúltban végzett ellenőr­zések és kapacitásmérések en­nek ellenére figyelmeztetnek, hogy üzemeink műszaki gárdá­ja megközelítően sem él úgy emel a lehetőséggel, mint azt gyümölcsöztetni lehetne. Anélkül azonban, hogy egyes kérelmek indokoltságát kétség­bevonnánk, ellenérvként közöl­jük a tanácsi könnyűipar gép­kihasználásának jelenlegi hely­zetét. A rendelkezésre álló gép­parknak alig egyharmadát üze­meltetik csak második műszak­ban. Ha ugyanezt a dolgozók foglalkoztatottságának arányá­ban vizsgáljuk, a kép még ked­vezőtlenebb. Az összmunkás- létszámnak csupán a 14 százalé­ka termel több műszakban. Egyes gépcsoportok, forgácsoló részlegek ugyan már három műszakban is üzemelnek, de ez nem sokat változtat az általá­nos helyzetképen. Kezdeti javulásnak örvende­tes, hogy egyes tanácsi vállala­toknál viszonylag magasabb a gépkihasználás foka. Ide sorol­hatjuk a Finommechanikai Vál­lalatot, A Tiszakécskei Perme­tezőgépgyárat, a Bajai Patyolat Vállalatot, a Vegyesipari Válla­lat üzemeit, a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalatot és a Kiskunsági Cipőüzemet. A ka­pacitás jobb kihasználásának a lehetősége azonban hullámtö­rést szenved egy sor vállalatnál a megnemértés, a mindent fe- lülről-várás és a kényelemsze­retet gátjain. Van, ahol nem értik, hogy költséges építőipari beruházás nélkül, akár ötven százalékkal is többet termelhetnek. Máshol a géppark állapotára hivatkoz­nak. De azzal már nem számol-' nak. hogy a viszonylag elhasz­nálódott gépek jó kifuttatása, a két műszak bevezetése megfele­lő összegeket kamatozik új gé­pek vásárlására, amelyekkel könnyebb, pontosabb, főként pedig termelékenyebb lesz a munka. Sokan csak beszélnek a nők és fiatalok foglalkozta­tottság'nak növeléséről, arról viszont elfelejtkeznek, hogy en­nek legkönnyebben járható útja a többműszakos termelés meg­szervezése. Megint másutt nem is gondolnak vele, hogy a fel­újítási összegek nagysága, a gépelhasználódás pótlásának le­hetősége a műszakok számától függ. Mindez hiba. Az alapvető ne­hézséget azonban több válla­lati vezető kényelemszereteté­ben látjuk. A kétműszakos ter­melés megszervezése ugyanis, komoly munkát, alapos, számí­tásokat, a dolgozók képességei­nek ismeretére épülő munka- szervezést, jóval rendszeresebb anyag, szerszám és műszaki- rajz-ellátást, főként pedig haté­kony ellenőrzést igényel, gyak­ran az esti pihenés vagy szó­rakozás óráiban. De viszont megéri, mert ez a legolcsóbb iparosítás. Szerény számítások szerint is, a kétműszakos terme­lés széleskörű bevezetése leg­alább 40 százalékkal, több mint 100 millió forint áruval növel­hetné a tanácsi könnyűipar ter­melését. S. G. Hz új belépők révén közel 11 ezer holddal növekedett Kiskunfélegyháza tsz-einek területe Kis/kunfélegyliáza egyénileg gazdálkodód közül 1795 család több mint 2000 taggal lépett hétfőig a szövetkezés útjára. Az általuk bevitt földterület nagy­sága alig valamivel kevesebb, mint 11000 katasztrális hold, melynek több mint a három­negyed része szántó. Ezzel a város határálban a me­zőgazdaság szocialista szektorai­nak aránya 54,4 százalékra nőtt. Az új belépők közül ezerötven­egyen, összesen 5140 kh terüle­ten új, közös gazdaságokat hoz­nak létre, a többiek — föld­jeik fekvésétől függően —. a már régebben működő nyolc tér­n megyei párt-vógretiajtóbizoítság elése Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizotsága ked­den délután ülést tartott. Először az új pártoktatási év előké­szítésének és beindulásának tapasztalatait értékelte, majd a Gazdasági Bizottság határozatának végrehajtásáról készített je­lentést vitatta meg. A továbbiakban az ipari termelés időszerű kérdéseiről, majd a megye foglalkoztatottságának helyzetéről előterjesztett jelentés szerepelt a v. b. napirendjén. Végezetül az adófizetésről és a szőlős termelőszövetkezetek újszerű jöve­delemelosztási rendszereiről tárgyalt és határozott a végrehajtó bizottság. A gazdaságosabb termelés érdekében Műszaki tanácsadó bizottság alakult a helyiiparban melős zövetkezet valamelyikébe léptek. Szerdán délelőtt a Vörös Csil­lag Tsz új tagjai, mintegy két­százötvenen, határjáráson meg­tekintették a nagyüzemi közös gazdaság földjeit, majd ünnepi közgyűlésen »beiktatták-« őket a tsz régi tagságának soraiba. Dunántúli tsz-vezetök a kecskeméti Vörös Csillagban Kedden Tolna megyéből, a bölcskei Rákóczi Termelőszö­vetkezet vezetői közül Szelecz- ky József agronómus vezetésé­vel négyen tanulmányi kirán­duláson vettek részt a kecske­méti Vörös Csillag Tsz-ben. A dunántúli vendégek meg­szemléltek a megyeszékhely egyik legnagyobb, három és félezer holdas közös gazdaságát, s az őszi munkákat, valamint az állattenyésztés eredményeit illetően elismerésüket fejezték ki. Ezután behatóan tanulmá­nyozták a zárszámadási előké­születeket, s az eredményességi munkaegység alkalmazásának módját. A JÖVEDELMEZŐBB válla­lati gazdálkodás, a munka ter­melékenységének tervszerű eme­lése érdekében a megyei tanács ipari osztálya mellett műszaki tanácsadó-bizottság alakult Vá­gó Iván főmérnök elnökleté­vel. A bizottság első ülésén ér­tékelte az 1960. évi eredménye­ket és részletesen foglalkozott a jövő évi termelés jó előké- szí tétjével. Váfeó Iván főmérnök beszá­molójában elmondta, hogy az osztály mérnöki kara, a taná­csi vállalatok egyes műszaki problémáinak megoldásától el­tekintve, eddig nagyobbrészt csak a beruházások kivitelezé­sénél nyújtott segítséget. Ugyan­akkor a termeléssel kapcsola­tos műszaki feladatok elsősor­ban a termelékenység emelésé­Magyar kormányküldöttség Moszkvában Moszkvában magyar—szovjet gazdasági tárgyalások folynak. Képünkön: a tárgyalóasztal mellett, jobbról az első Apró Antal, vele szemben Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a szovjet küldöttség vezetője. roooooooocoooocoooo^ cd kecskeméti zjenei had zdiólumgn er miije, HAYD3Í; ÜÉ VS2Z2ATKIÖ JK Méltó módon zárul az igen sikeres, idei kecskeméti zenei évad: a Debreceni MÁV Szim­fonikus Zenekar, a Szolnoki Ta­nács Kórusának és a Magyar Állami Operaház művészeinek közreműködésével, Lehel György vezénylésével Haydn örökszép remekét, az Évszakok című ora­tóriumot mutatja be. A hatalmas vállalkozás alapo­san igénybe veszi az énekkart, a zenekart, a szólistákat. Az ed­digi próbákról érkező hírek azonban kedvezőek, és bizonyos­ra vehetjük, hogy december hó 19-én, este 8 órakor a Katona József Színházban maradékta­lan gyönyörűségben lesz része a nagyszámú hallgatóságnak. Nagyon várjuk Lehel György kecskeméti bemutatkozását. Leg­utóbb a Magyar Rádió Szim­fonikus zenekarát vezényelte Olaszország különböző városai­ban. A szaklapok kritikusai meg­állapították, hogy a leg jobb eu­rópai karmesterek egyike. ben, a termelőfolyamatok jobb szervezésében Csak esetenként követték a felmerült problémá­kat, holott a műszaki fejlesztés feladatai elválaszthatatlanok a termelés gazdaságosságának biztosításától. A MŰSZAKI tanácsadó-bi­zottság ezért átérezve felelős­ségét, programban rögzítette a jövedelmezőbb vállalati gazdál­kodás szervezett segítésének tennivalóit. Közös feladatterv is készült a könnyű- és élelmi- szeripari vállalatoknál a munka termelékenységének emelése ér­dekében teendő intézkedések­ről. Néhány kiragadott bekez­dés is elég jól érzékelteti, mit akar tenni ezzel kapcsolatban a műszaki tanácsadó-bizottság. AZ EGYES TAGOK folyama­tos segítséget nyújtanak a ta­nácsi üzemek építési és gépi beruházásainak programkidol­gozásában. Tanácsaikkal, javas­lataikkal, ha szükséges operatív intézkedésekkel siettetik a gya­korlati megvalósítást. Tervbe­vették a gyártókapacitás ki­használtságának üzemenként! feltárását. Az egyes tanácsi üzemek közötti kooperáció meg­szervezését, s ahol ez szükséges, bizonyos termelőeszközök átcso­portosítását. SEGÍTSÉGET nyújt a bi­zottság minden olyan esetben, amikor egy-egy üzem a fejlet­tebb technológia alkalmazása, érdekében átszervezést haji végre. A jövő esztendőben ipar­áganként több tapasztalatcserét rendeznek a legjobban bevált gyártása eljárások széleskörű terjesztése érdekében. Részlete» sen kívánnak foglalkozni a ta­nácsi ipar újítóinak népszerű­sítésével. Műszaki támogatást nyújtanak a nagyobb jelentősé­gű újítások kidolgozásához vagy esetleges továbbfejleszté­sükhöz. Általában pedig fő­feladatnak tekintik, hogy az öt­letek és újítások bevezetése mi­előbb megtörténjen. TEKINTETTEL a program­ban rögzített sokirányú tenni­valókra, ’úgy határozott a mű­szaki tanácsadó-bizottság, hogy segítő munkatársak, illetve szakértő tagokként; a vasipar, faipar, szervesipar, építőanyag­ipar és az élelmiszeripar leg­jobb szakembereit is beválaszt­ja a bizottságba. 5500 mázsa burgonyát tárolt a MEK Kecskemét ellátására Nem lesz hiány télen zöldségfélékből a környező községekben sem A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Köz­pont (MÉK) kecskeméti kiren­deltsége alaposan felkészült, hogy biztosítsa a kecskeméti lakosság és a közületek zöldség- és gyümölcsszükségletét télire. A készletek a december 13-a utáni időszakban a jövő évi el­ső negyedév szükségletét telje­sen fedezik. Tájékoztatásul kö­zöljük, hogy részben szabadtéri, prizmás tárolásban, részben pin­cékben 5500 mázsa burgonyát, 1000 mázsa vöröshagymát, 300 mázsa petrezselymet és sárga­répát, 600 mázsa fejeskáposztát, 500 mázsa kelkáposztát, 100 má­zsa karalábét, 400 mázsa zel­lert és 150 mázsa céklát tárol­tak. A kirendeltséghez tartozó, já­rásbeli, nagyobb községekben a földművesszövetkezetek hasonló tárolási módszerrel kívánják biztosítani a községek téli zöld­ségszükségletét. — Tiszakécskén 200 mázsa burgonyát, 50 mázsa vöröshagymát, 50 mázsa petre­zselymet és 50 mázsa sárgaré­pát, Lajosmizsón 150 mázsa bur- bonyát, 20 mázsa vöröshagymát, Kerekegyházán pedig 400 mázsa burgonyát, 40 mázsa vöröshagy­mát, 20 mázsa petrezselymet, 15 mázsa sárgarépáit és 30 mázsa fejeskáposztát tárolnak. A tél folyamán tehát a váro­sok és községek lakosainak az alapvető zöldségfélékből nem lesz hiányuk. 'Dakarékos embereit A Bányászait! Berendezések Gyárában 52 dolgozó alapította meg 1959 májusában a Kölcsö­nös Segítő Takarékpénztárt. Az első évben 47 ezer forintot fi­zettek ki év végén a KST tag­jainak. A második évben a ki­fizetett összeg meghaladta a 162 ezer forintot, melyet december első hetében 126 tag vett fel. Az 1960—61-es évben 139 tag havi 19 ezer forinttal kezdi meg a takarékoskodást. Az egy főre eső átlag a kezdeti 119 forintról 137 forintra növekedett. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom