Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

MM. ottfffter t. TsAnis» I A MAGYAR. SZOCIALISTA. MUNHÁSPAHT BACS - KISKUN MEGYEI Í.APJA Segítökészség jellemzi a Jókai Mór általános iskola szülői munkaközösségét A munkában összeforrott szü­lői munkaközösségek (SZMK) tagjai hasznos segítőtársai a ne­velőknek, tevékenységük szoro­san kapcsolódik az iskoláéhoz. Jó példája ennek a Kecskeméti Jókai Mór Általános Iskola szü­lői kollektívájának eddigi mun­kája és azok a tervek, amelye­ket az új oktatási évben kíván­nak valóra váltani. Felkérik a vállalatokat Magyar Eleik, az SZMK elnö­ke gyümölcsözőnek ítéli az isko­la és a szülők kapcsolatát.^ El­mondja, hogy a két éves múltra tekintő politechnikai oktatás kezdetekor az iskola szülői mun­kaközössége ezer forinttal járult hozzá a kéziszerszámok beszer­zéséhez. Segítőkészségük ezután sem lankadt, s a szülők csakha­mar elhatározták: kötő is kellene e gyerekeknek, amiben zavarta­IRATKOZZON BE OLVASÓNAK a megyei, járási és a községi könyvtárakba. 2393 lanul dolgozhatnak. Csattogtak az ollók, fürge ujjak szegték az anyagot — és 20 fiúnak máris volt kötője... Most egy másik tanulócsoportnak készítenek kö­tőket a szülők. — Hamarosan szülői értekez­letet tartunk, — ezúttal édes­apák részére — beszéli Magyar elvtárs. 1—• Célul tűztük ki ugyanis, hogy bemutatjuk előt­tük fiaik kezemunkáját, hadd lássák, miket barkácsoltak két esztendő alatt. Egyúttal javasla­taikat, segítségüket szeretnénk kérni: amennyiben módjukban áll, — a vállalataik vezetőségei­vel egyetértve — patronálják az iskolát; s rendkívül elősegítené munkánkat, ha az űzetnek, vál­lalatok egyes elavult, a terme­lésben már nem használható gé­peiket rendelkezésünkre bocsá- tanák. V. ti. négyesre javít A szülői kollektíva gondosko­dása igen szerteágazó; egyéb problémákban Is kiállnak a gye­rekek mellett. V. K. most végzett VIII. osztályos tanuló esete él legjobban Magyar elvtárs emlé­kezetében, akit a szülői munka­Üjvonalú kalapok : ZBCZUEMECOaggrEgr j „Csapán” a tanácsot nem respektálják Nemesnádudvar község tanácsa a közelmúltban tartotta ülését, de a tanácstagoknak csupán 52 százaléka jelent meg azon. Gondolhatná az olvasó, hogy érdektelenség, a tanács­tagoknak a köz ügye iránti közönye az oka elmaradásuknak, — de ez a vád nem érheti a tanácstagokat. Másról van szó. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság dolgozói közül ugyanis heten tagjai a Nemesnádudvari Községi Tanácsnak, akiket — annak ellenére, hogy az 1954. évi X-es törvény 26. parag­rafusa határozottan kimondja, hogy a tanácstagoknak a ta­nácsokban végzett munkáját az állami és társadalmi szer­veknek eiö kell segíteniük, — az állami gazdaság rendszere­sen nem enged el munkájukból a tanácsülésre. Bírálat nem egyszer érte már az állami gazdaság veze­tőit ezért, de ők azzal védekeztek, hogy méltányolják a ta­nácstagok kötelességét és hozzá is járulnak a tanácsüléseken való részvételükhöz, — csupán az állami gazdaság alsóbb vezetői (!!!) gátolják meg a tanácstagokat abban, hogy ta­nácstagi kötelességeikkel élhessenek. Vajon milyen lehet a munkafegyelem ott, ahol az alsó vezetők a gazdaságvezetés rendelkezéseit -csupán- ennyire respektálják és ellenintézkedéseket adnak ki? S egyáltalán: milyen lehet a politikai felvilágosító munka abban az állami gazdaságban, amelyben egyes gazdasági vezetők -csupán- ennyire becsülik a tanács, mint államhatalmi szerv tevé­kenységét? Ügy gondoljuk, hogy ezen elsősorban az állami gazdaság vezetőjének érdemes elgondolkozni... Kárpáti Antal a Bajai Járási Tanács vb-titkáia Egy bajai lakásügy valódi története közösség mentett meg * reá vá­ró sorstól. A fiú édesanyja meg­halt, apja rossz hatással volt rá, — mindamellett mostohán bánt vele: ütötte-verte. V. K. egész télen fűtetlen szobában lakott, s napokig nem látott meleg ételt. Egyik napon aztán valamelyik szomszéd jelentette az iskola ve­zetőségének: milyen körülmé­nyek között él egyik tanítvá­nyuk ... Az iskola szülői munkaközös­sége nem volt rest és vállalták, hogy gondoskodnak a gyerekről. Így is történt. Az SZMK pénztá­rából fizették a fiú ebéd pénzét, akinek — a gondoskodás és a jobb életkörülmény révén — fél­évi hármas bizonyítványát évvé­gére sikerült négyesre javítania. Jelenleg a Fóti Gyermekváros lakója és az asztalos szakmával ismerkedik. Segítőkészség. Ez a sző Jellem­zi legjobban a Kecskeméti Jó­kai Mór Általános Iskola szülői munkaközösségének tevékenysé­gét Még alig köszöntött be az ősz, de a tanulmányi kirándulás programját már kidolgozták. Eszerint a kiskőrösi Petőfi Mú­zeum, Nagykőrös, Visegrád és Esztergom nevezetességeit tekin­tik majd meg az iskolások; azon­kívül látogatást tesznek a Szol­noki Kénsavgvárban is — hogy csak néhány kirándulást említ­sünk a sok komi. Ezenkívül csa­ládlátogatást terveznek a peda­gógusokkal karöltve, hogy ez­által is tovább mélyüljön az is­kola és a szülők kapcsolata. Várják ax apákat is . Magyar elvtárs szerint máris nagy érdeklődés előzi meg a Szülők iskolája előadássoroza­tot, amelynek során a gyermek­nevelés és a VIII. osztályt vég­zők továbbtanulása is szóba ke­rül. Ami pedig külön haszna az előadássorozatnak: még jobban felkelti a szülök figyelmét az is­kolai munka iránt. — Iskolánk és a diákok hasz­nára válna — hangoztatja Ma­gyar elvtárs —, ha a jövőben a szülői értekezleteken nagyobb számmal jelennének meg a fér­fiak, mint eddig. Ezáltal yelük is megbeszélhetnénk a nevelési gondokat, amelyek esetleg oda­haza jelentkeznek. Bizonyosra veszem, hogy az édesapák kö­zötti jó kapcsolat megteremtése nagy segítséget nyújtana a pe­dagógusok munkájához. Reméljük, egy más alkalom­mal már erről is számot adha­tunk. , inrr: Kohl Antal Lapunk szeptember 18-1 szá­mában irtunk arról, hogy Ba­ján, a Mészáros Lázár utca 2. szám alatti lakás főbérlője, dr. Csere Ilma Baranya megyébe, Siklós községbe távozott, s meg­üresedett, háromszobás lakásá­ba testvére, Csere László köl­tözött be egy éjszaka önkénye­sen, — jóllehet a Bokányi De­zső utca 55. sz. alatt megfelelő szoba-konyhás lakásban élt ad­dig családjával. A Bajai Városi Tanács V. B. illetékes szervé­nek ez ügyből tanúsított hatá­rozatlan magatartása — anél­kül, hogy korábbi határozatát visszavonta volna — két évre mentesítette a hatósági igény- bevétel alól dr. Csere Ilona ba­jai lakását. Végső soron tehát Csere László, — aki a Bokányi Dezső utcában megfelelő lakás­sal rendelkezett —, a Mészáros Lázár utcában albérleti jogok­kal jutott lakáshoz, ahonnan 1960. november 14-ig — a men­tesítés ideje alatt — nem köl- tűzhetik ki. A tényleges és 9ok fórumot megjárt ügynek ez a valódi tör­ténete. Szeptember 18-i cik­künkben téves információ alap­ján került a lapba Miszkuly megyei tanácsi főeladó neve, —• mivel ő ez ügyben nem intéz­kedett. A megyei tanács v. b, igazgatási osztályának szerepe pedig csupán arra szorítkozott« hogy elvi döntésben határozza meg: Csere László milyen minó'- ségben lakott a Bokányi Dezső u. 55. szám alatt. A megyei tanács v. b. igazgatási osztálya e hatá­rozatban elutasította ugyan a városi tanács v. b. határozatát« amely főbérleti jogviszonyt ál­lapított meg — ez azonban nem adott jogi alapot arra, hogy Csere László beköltözhessen a Mészáros Lázár utcai lakásba. Ismételjük: erre jogi alapot csupán a városi tanács ama határozatlansága nyújtott, amellyel hosszas húzavona után bár, de végül Is mentesí­tették dr. Csere Ilona bajai la­kását az igénybevétel alól... —s —1 A több ezer holdas orgoványi nagyrét egyike az ország azon ritka helyének, ahol igen nagy számban ól a mocsári teknős. Ez a csúszómászó igen kedveli ezt a területet, mert a homokos terület kiválóan alkalmas tojá­sai lerakásához. A teknős jú­nius végén és július elején el­hagyja a mocsarat, hogy tojá­sainak megfelelő helyet keres­sen a homokos területeken, ahol az általa -ásott- gödrökben gon­dosan elrejti hat-tiz porcelán­fehér tojását. A kis teknősök most bújnak ki a tojásokból. A húsz filléres nagyságú aprósá­gok önállóan keresik fel a több száz méterre levő mocsarakat, ahol további életüket élik. A na­plókban az Országos Természet- tudományi Múzeum munkatár­3000000000000ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo© A csend nagy, — a rendelő fehér. Tá­vozáskor a betegek magukra öltötték a kabátjukat> meg a gyógyulás reményét és elmentek... — Most már ráér? — kérdem a magára maradt nővért, Kiss Kálmánnét, a bácsbo- kodi körzeti orvosi rendelőben. — A rendelést be­fejeztük, de el kell mennem — válaszol­ja és injekciós tűket készít elő. — A nap egyik részében dolgo­zom csak a rendelő­ben. Ilyenkor asszisz­tálok és orvosímoki teendőket látok el. Munkaidőm második felében viszont bete­gekhez járok, mert házi betegápolónő a beosztásom. De ha rú­A Nővérke mindig eljön.. ér, tartson velem.;. Útközben beszélge­tünk: — Két éve léptette életbe ezt az intéz­ményt a bajai járás­ban — mondja —. a járási tanács egész­ségügyi osztálya. Fel­adatunk az, hogy a falu szocialista át­szervezése folytán megnövekedett számú biztosítottakat segít­sük orvosi ellátásban részesíteni. Mostaná­ban ugyanis van olyan nap, amikor 120 betegünk van. A já­rás területén, amint hallom, előfordult már napi 197 beteg egy körzetben. A mi fel­adatunk, hogy átve­gyük az orvostól a betegellátásnak azt a részét, mely nem kí­ván feltétlenül or­vost: a lázmérést, in­jekcióadást, s ehhez hasonló munkákat, így is, komoly elő­képzettséggel lehet va­laki házi betegápoló­nő. Csak okleveles ápolónő, védőnő, vagy szülésznő jelentkezhet erre a pályára, leg­alább hároméves olyan gyakorlattal, amit fek­vőbeteg kezelésével töltött el. —> Megbíznak ön­ben a betegek? » kérdem. — Eleinte bizalmat­lanok voltak, aztán látták, hogy előbb az orvos vizsgálja meg őket, csak azután, és csak az orvos utasí­tása szerint kezelhe­tem őket. így meg­nyugodtak, megszok­tak és most már sze­retnek. Van olyan női beteg, aki szívesebben veszi tőlem az injek­ciót, mint az orvos­tól. Lassan m beteg há­zához érünk. Az ágy­ban idős, sovány öreg­asszony fekszik már vagy három hónapja. Arcára sárgán ül a betegség és a ma­gány. Ahogy hozzánk szól, remegő karját az injekciós tű alá tartja: — Olyan jó, hogy a Nővérke mindig el­jön! Földessy Dénes sas a helyszínen tanulmányoz­itáflc a tefcnősök életét. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadd Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépltés és ifiari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-36 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Fosta. Előfizethető ■ helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét —. Tel.: 15-29, 27-4» Kikeltek a teknősök az orgorányi nagyréten ŐSZI LEVÉL Megdtderegnek már a lombtalan fik) összébb húzták magukat a hegyek. *> a körtek alján sürgős nyugtalanság : 51 — Látod, barátom, nem feledtelek ,. j Most forr a matti ás szomjaznak z földek: mert újra érzik anyaságukat, s hol már tíírtsugárú fények ömölnek, telt hordókkal Indulnak az utak. Kamrák felnek: és pincék mélye tárul. Az ember ámodik újabb esodákróU az égen újabb holdak futnak áU ne búsulj hát fünf nyár felett, barátoml Lásdt minden újuk ifjúi a világon, zengd te Is a szüretelik dalát! ANTALFY ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom