Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

1960. szeptember 30, péntek 3. oldal Érdekes növényélettani kísérletek alumínium-lemezzel szabályozzák a he- és vízgazdálkodást a homokteriileteken Alig egy éve, hagy megkezdte munkáját Kecskeméten az or­szág második vidéki agrometeo­rológiai obszervatóriuma. A Duna—Tisza közi talaj- és ég­hajlati adottságok tanulmányo­zására hivatott intézmény ku­tatói megkezdték e cél érdeké­ben végzett kísérletek eredmé­nyeinek feldolgozását, hogy azt mielőbb e táj mezőgazdasági kultúrájának szolgálatába állít­hassák. A többi között érdekes fel­jegyzéseket készítettek a külön­böző színű homok hő- és víz- gazdálkodásáról. Jól sikerült a paradicsom-termesztésnél alkal­mazott alumínium-lemezek fel­használása. A sorközöket borító lemez ugyanis visszaveri a nap­sugarat, s ezzel több fényt kap a növény, ugyanakkor védi a homokot a gyors kiszáradástól is. Így a hő- és vízgazdálkodás szabályozásával a kísérleti par­cellán több. vitaminban dúsabb termést hozott a paradicsom, mint az egyéb területeken. Érdekes kísérleteket kezdtek a szőlészeti kutató intézetek te­lepein is, ahol a gyümölcsfák árnyék-hatását tanulmányozzák. A légnedvesség, valamint a nö­vény hőmérsékletének adataival tudományosan is igazolják a kétszintes művelés előnytelensé- gét. A kutatók a téli hónapok alatt is végeztek kísérleteket. Ilyen­kor a hó alatti hőmérsékletet tanulmányozzák, amelyet az át­telelő növények termesztésénél hasznosítanak majd. Az eddigi feljegyzésekből kitűnt, hogy amíg a 15 centiméteres hó felett minusz 29 Celsius fokot mérnek, addig a hó alatti növények mi­nusz három fok hőmérsékletet élveztek. A nyári“ influenza A LEGUTÓBBI néhány hét •alatt gyakran találkoztunk a ren­delőkben hurutos, náthás, torok fájós gyermek- és felnőtt-bete­gekkel. Az orvosok főként a „grippe”, a betegek a „nyári' influenza kifejezést használják a kellemetlen betegség megjelö­lésére. ­A betegség néhány napos lap- oangási idő után, általában súl­yosabb tünetek nélkül, esetleg cisfokú levertséggel, étvágyta- ansággal, változó közérzettel, •nyhe hurutos tünetekkel, a to- okban kaparó érzéssel-, de néha -„fejezett torok-tünetekkel, •endszerint hőemelkedéssel je- entkezik. Legtöbb esetben né- ány nap alatt le is zajlik, s sak ritkán húzódik el a gyó- yulás valamely szövődmény ellépése miatt. EZ AZ ÜGYNEVEZETT nyári nfluenza, nem súlyos, de vál- :izatos tüneteivel. — melyek özött nem ritkán gyomor- és éltünetek, (hányás, hasmenés, örcs) is szerepelnek, bizony em egyszer ejti gondolkozóba z orvost és teszi szükségessé a eteg további megfigyelését és laposabb kivizsgálását. Hiszen 3 egyszerű náthán, könnyű eghűlésen. valódi influenzán vül elég gyakran más; főként rusos betegségek is okozhat­lak hasonló megbetegedést. Így gyermekbénulás vírusa, vala- int éppen az ennek a veszedel- es betegségnek kutatása köz- ■n felfedezett úgynevezett ixackie-vírusok által okozott egbetegedés gyakran az influ- zához hasonló tünetekkel kez­dik. De az is előfordul — és m is nagyon ritkán —, hogy „nyári influenzás” beteg szék­éből vérhas-bacilus tenyészik Így hát az u. n. nyári influen- távolról sem tartozik a típu- s, könnyen tisztázható beteg­jek közé. TEKINTETTEL arra, hogy az fluenzaszerű megbetegedések mcsak cseppfertőzés útján ■jednek, hanem sok esetbén tőzö bélbetegségeket álcáz- k, ezért terjedésük megakadá- izására a zsebkendő használa- mellett a legnagyobbfokú mélyi- és környezet-tisztaság- a váladékok és ürülékek fer- lenítésére van szükség. MIND EMBERTÁRSAINK, mind a magunk egészsége érde­kében akkor járunk el helyesen, ha az ilyen, nem súlyosnak lát­szó nyári influenzáknál is mind­járt a betegség kezdetén orvos­hoz fordulunk és előírásait pon­tosan betartjuk. dr. Harsányi István a KÖJÁLL vezetőorvosa Mágneses kikötő Dr. Grosche hamburgi mérnök automatikus, elektromágneses kikötőt tervezett és épített kis űrtartalm’ú gőzhajók számára. Hatalmas elektromágnesek vonzzák a kikötőbe a hajókat, és ott is tartják őket. Az elektro­mágneses kikötő különösen fo­lyók és tavak partján igen cél­szerű megoldás. Tervteljesítés — szépséghibával A statisztikusok szerint a Kis­kunfélegyházi Gépgyár dolgozói júliusban és augusztusban nem teljesítették termelési és ter­melékenységi tervüket. Ezzel szemben az üzem műszaki ve­zetői közül többen azt mondják: — Mi teljesítettük a tervünket. Kovács Sándor üzemvezető így érvel: — Július havi ter­Arra a kérdésre, hogy a terv­teljesítés a készárura, vagy a teljes termelésre vonatkozik-e, így válaszolnak: — Ezt a ter­melési osztály vezetője tudja megmondani. Nem sokkal később Csikós Mátyás elvtársnál, a termelési osztály vezetőjénél időzök, ö így kezdi: mi teljes termelést nem A Kiskunfélegyházi Gépgyár termelvényeinek jelentős része ex­portra készül. Gömbvákuumból 70 darabot szállítanak az idén külföldi megrendelésre. Képünkön exportra csomagolják a kon­zervgyári berendezést. (Pásztor Zoltán felvétele.) vünket 131,1, az augusztusit 115,9 százalékra teljesítettük. Munkatársaimmal is ezeket az adatokat közöltem a legutóbbi termelési tanácskozáson. Meg­említem még, hogy a csoportok átlagteljesítménye 110—126 szá­zalék között váltakozik. Már maga ez a tény is eleve lázárja azt, hogy adósak legyünk ... Hasonlóan vélekedik Vízhá­nyó József és Kiss István fő­művezető is. Horváth József cso­portvezető szerint valaki té­ved ... — Én és a csoportom is úgy tudjuk — jelentette ki —, hogy nemcsak teljesítettük, ha­nem túl is-teljesítettük a tervet. mérünk, csak a befejezett — készáru —• termelésről tudunk pontos adatokat adni. — Felso­rolja azokat a számokat, ame­lyeket Kovács Sándor üzemve­zető is mondott, majd így egé­szíti ki: — Júliusban 169,9, augusztusban pedig 115,9 száza­lékra teljesítettük exportter­vünket. Ezek után arról vitázunk, hogy mi tartozik a teljes termelés fogalmába. »-Igazságtevésre-« Gazda József főkönyvelőt kér­tük meg. Véleménye szerint, ha a számokat nézzük, a statiszti­kának van igaza. A gyár ugyan­is nem a készáruhoz, hanem a teljes termeléshez viszonyítja a termelés és termelékenységi mu­tatók alakulását. Mivel az előző hónapban a tervhez képest csökkent a befejezetlen készlett aránya, ezért mutattak a szá-j mák lemaradást. Tehát a szá-y mok szerint ugyan nem, a va— lóságban azonban jól dolgozott a vállalat. Ezt bizonyítja az is** hogy az előbb említett két hó-s napi lemaradás ellenére a har-t madik negyedéves tervünket* túlteljesítjük... — Igaza van Gazda elvtárs­nak — erősíti meg az előbbie­ket Kovács Sándor üzemvezető* majd bizonyságul a következő­ket közli: — Szeptember havi tervünket azonos létszámmal 1,5 millióval túlteljesítjük. — Vagyis a harmadik negyed­évben a félévben elért négy napi bérnek megfelelő nyereség­részesedési összeget előrelátha­tólag 6—8 nappal megtoldjuk—- egészíti ki az előbbieket a fő­könyvelő. Végére maradt annak eldön­tése, hogy kinek van igaza. Vé­leményünk szerint a statisztiká­nak. Ugyanis rámutattak a mű­szakiak mulasztására: nemcsak a készárutervet kell teljesíteni, hanem az egyenletes termelés biztosítása érdekében a befeje­zetlen készletállományt is aa előírt szinten kell tartani. (V. K.) Jól haladnak az őszi munkákkal a Kunbáhony Tsz-ben Javítsák ki a földrendezésnél elkövetett hibát A Kunszentmiklós határában ez év elején létrejött Kunbá- bony Tsz-ben szorgalmasan vég­zik az őszi munkákat. Az 1700 katasztrális hold szántóval rendelkező közös gaz­daságban szeptember 22-ig a tervezett 250 hold harmadré­szén saját lófogatokkal elvetet­ték a rozsot, amely jókora terü­leten már zöldell. A búza veté­sére is megtették az előkészüle­teket, s október elején 260 hol­don földbe juttatják ezt a ke­nyérgabonát is. A muhart és a napraforgót is betakarították Ugyanakkor befejezték a 200 holdon termesztett muhar- csép- lését. E takarmánynövényből holdanként 15 mázsa szénát. 10 holdról pedig összesen 75 mázsa vetőmagot nyertek. Napi 50—60 mázsa teljesítménnyel csépelik a napraforgót is, amelyet 100 holdon termesztettek. Az olajos növény holdankénti átlagtermé­se 5 mázsa, de volt olyan terület is. amelynek egy-egy holdjáról 7—8 mázsát takarítottak be. Javult a betegellátás A Kiskunfélegyházi Kórház sebészeti osztályára nemrégiben 7 súlyos beteget szállított be a mentőautó. Vízhányó Rozália úónő, dr. Édes István adjunktus és dr. Szántó Károly orvos íajnali időpont ellenére gyors beavatkozással megmentették >eteget. Orvosi, gyógyító munkájukon felül igen kedvesen, «ismeretesen foglalkoztak a beteggel. Dicséret illeti őket. g kell jegyezni, hogy a Kiskunfélegyházi Kórházban sokat ült a betegellátás, Udvardi Illés levelező Nagy volt azonban a madárkár — mondja Tőzsór József, az el­nök — nagyrészt amiatt csök­kent az átlag. Cukorrépát 20 holdon ter­mesztett a tsz, s látogatásunk időpontjában annak is már csak mintegy huszadrésze volt a földben. A termés nagyrészét a helyszínen át is adták a cukor­gyár megbízottjának. Az említett munkákon kívül felkészültek a szeptember utol­só hetében kezdődő szüretre is. A több mint száz hold szőlő ter­mését a tagok által összeadott présekkel közös helyen dolgoz­zák fel, s a mustot — minthogy 700 hektoliterre szerződést kö­töttek — eladják az Alföldi Állami Pincegazdaságnak. A termésátlagot nagymértékben le­rontja a tavaszi földrendezés során a Kiskunság Tsz-től elha­nyagolt állapotban kapott 30 hold szőlő, mely nem volt be­fedve, megkapálva (a Kunbá- bony tagságának metszés előtt kellett a gazt kinyűnie). s ezért ezen a területen 2—3 mázsa lesz mindössze a holdankénti átlag. A többi parcella egy-egy hold­járól a becslések szerint 25—30 mázsa szőlőt szüretelhetnek le. Még nem intézkedtek A földrendezéssel egyébként nincsenek a szövetkezetben meg­elégedve. Mi is írtunk már erről, de a felsőbb szervek még min­dig nem intézkedtek, noha meg­ígérték a terület korrigálását. Az oedig a kunhébonyiakat kö­zelebb eső legelőhöz juttatná, aminek a hiánya miatt — bár biztosították a téli takarmányt — félnek átvenni az állatte­nyésztésük alapját képező, ko­rábban megrendelt 150 juhot A vitás ügyben mielőbbi in­tézkedés szükséges, mert a hu­zavona nem azt a politikánkat szolgálja, amely az új termelő- szövetkezetek támogatását Írja elő. Erre a kérdésre egyébként mindaddig visszatérünk, amíg megfelelően nem oldják meg. Arin 25, hanem 40 forint less a munkaegység! E kis, de nem lényegtelen ki­Hegyes orrú cipő NEB-aiziQ áLa t tanuháqai Minden ember szeret csinosan* öltözködni, de nem mindenki m legújabb divat szerint. Legtöb-» ben a szolid, ízléses fazonú ru« házati cikkeket keresik, csak-» hogy nem mindig vásárolhatják; azt az üzletben, amit szeretné-», nek. Ami ugyanis túlságosan di-» vatos, az nem mindig célszerű.; így vagyunk például a hegyes, orrú, vékony talpú cipőkkel^ Sok ember nem tartja elég ké­nyelmesnek, ízlésének sem felelj meg, nem beszélve arról, hogy a#, falusi útviszonyok között szinted használhatalan, — mégis el-4 árasztották vele még a falusa boltokat is. • Felfigyelt a cipőügyre a me» gyei Népi Ellenőrzési Bizottsági is. Megállapította, hogy hibás ai kiskereskedelem, mert nem je­lenti igényeit időben a nagyke-j reskedelemnek, s a kapott áruv akkor is átveszi, ha nem felel* meg a helyi viszonyoknak. Hi« bás a nagykereskedelem is, mert nem ügyel eléggé az áruterítés­re — hová mi felel meg —, nem rendez árubemutatókat és nem kíséri figyelemmel a közvéle­ményt: ráhagyja a gyártó üze­mekre az áruk fazonjának kivá­lasztását. Hibásak a cipőgyártó térőtői eltekintve: a Kunbábony Tsz-ben kiosztották a gabona­előleget, s a muhar, napraforgó, cukorrépa, majd a must ellen­értékének birtokában nemso­kára készpénzt is osztanak a ta­goknak. A számítások szerint — a ter­vezett .25 helyett — 40 forintot ér egy-egy munkaegység, ami a tagság zömének a helytállása mellett szintén az új tsz életké­pességét bizonyítja. T. I. TT Cir .Sk 35 <Gr "JT <CÍ> Még gyermek volt, s nem volt, ki védje. ö védte, akit lehetett. Kutyát, és úri gyereket és moslékot hordattak véle. A téglagyári raktár padja kemény ágy volt, s nehéz a zsák, mit úgy hordott a hídon át (sóval teli), — száját harapta. y^arta-rügta élet és ember. Nem volt pardon, s nem szánalom. S ha lett volna, szólt volna: »Nem kell!« Szánalom nem! De ott a nyom lelkében. Megtanulta hát érteni más gondját-baját . .. ANTALFY ISTVÁN , | vállalatok, mert tervezőik ké- nyére-kedvére bízzák gyártmá- ' nyalk fazonját, figyelmen kívül hagyják, hogy az ország külön­böző részein különbözőek az íz­lések. Ehhez csak annyi a hozzáfűz­ni valónk, hogy nagy kár! Mert ebből azután károk is szár­mazhatnak. Hároméves tervün­ket ugyanis a statisztikai ada­tok szerint teljesíteni tudjuk, sőt túlteljesítjük. Ezt teszi a ci- nőiparunk is. Csak kár, hogy jócskán hegyes orrú cipőkből teszi, amelyekben benne van a drága nyersanyag. Ezekből pe­dig más fazonú cipőket már ba­josan lehet készíteni. Éppen ezért csak helyeselni tudnánk^ ha még idejében csökkentenék a hegyes orrú cipők gyártását és a negyedik negyedéves tervüket már más fazonú lábbelikből tel­jesítenék túl cipőgyáraink. Kis- és nagykereskedelmünk­nek pedig javasoljuk mindeze­ken túl is: okuljanak a Népi. Ellenőrzési Bizottság vizsgála­tának megállapításaiból, mert nemcsak hegyes orrú cipők van­nak a világon. yS-IU*-- •

Next

/
Oldalképek
Tartalom