Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

1960. szeptember 28. szerda 3. oldal nagyszabású építkezések a bajai járás tsz-eiben Néhány vállalat fékezi a munka ütemét A bajai járás term elősző vet- ffcezetei ez évi 25 millió forint ■ összes beruházásuknak közel a íelét — mintegy 12 miliő forin­tot — saját erejükből fedezték. Ez utóbbi összegnek körülbelül ■az öthatod része esik az építke­zésekre, a többi pedig gépvá­sárlásra. A termelőszövetkezeti járás­ban bármerre utazik a szemlélő, Czinte mindegyik közös gazda­ságban serény építkezésnek le­het a tanúja. Egyik helyen az oszlopoknak ássák a gödröt, má­sutt már az új épületek nádazá eát végzik, néhol a szalagfűré­szek sikongva szabják a deszka- anyagot, sokhelyütt pedig ké­szen állnak már — a nagyrészt saját erőből — emelt gazdasági épületek is. A sükösdi Aranykalász Tsz Sajót brigádjával eddig két 200 férőhelyes hizlaldát, egy 20 fé­rőhelyes sertésfiaztatót, egy 10 fragonos górét, a csávolyi Egyesülés 20 fé­rőhelyes kocapihentetős ser­tésfiaztatót, 300 férőhelyes hizlaldát, és négy, egyenként 9000 baromfi nevelésére al­kalmas ólat épített. Az év első felében 238 ezer torint megtakarítással épített táját brigádjával és saját anya- igából egy 300 férőhelyes juh- phodályt, 4000 férőhelyes kacsa- revelőt, 400 sertés számára hiz­laldát, 40-nek fiaztatót, valamint E0 ló és ugyanannyi növendék­marha befogadására alkalmas Kiyári szállást az érsekcsanádi púzakalász. A hercegszántól Eenin Tsz állandó építőbrigádja 240 fé­rőhelyes hizlaldát, 40 koca számára fiaztatót, 50 növen­dékmarhának istállót, nyári szállást épített. A bácsborsódi Üj Élet Tsz is kaját építőbrigádjának a mun­kája révén jutott egy 1000 férő- frielyes baromfiéi, 200 férőhelyes isüldőszállás és 24 koca fiaztatá- fcára alkalmas ól birtokába. Jól haladnak a szerfás építke- feések a dávodi Augusztus 20-a, n szintén ebben a községben «működő Rákóczi és a bátmonos- Sori Kossuth Tsz-ben; — a bács- líokodi Szalvai Mihály Tsz-ben ír,lesó megoldással egy 50 férő- Bielyes istállót még egyszer ak­ikorára toldottak meg. Dicsérendő, hogy a járás ál­E ami gazdaságai több termelő- zövetkezetnek szakmai segítsé­get nyújtanak a szerfás létesít- Jmények megépítéséhez. Ugyanakkor több szövetke­zeti gazdaság állami beru­házású építkezéseit az építő vállalatok, ktsz-ek nem vég­zik kellő felelősséggel. Túllépik a határidőket, s egyi- fkük-másikuk munkájának a-mi- fr, őségé sem kifogástalan. Ha­nyagul dolgozott, rosszminőségű Vnunkát végzett például a ne- onesnádudvari ktsz az érsekcsa- Fiádi Búzakalász Tsz-ben, __— a Baranya megyei Mélyépítő, s a ÜSM. Bács-Kiskun megyei Építő­ipari Vállalat munkájában pe­dig lemaradás mutatkozik több (hercegszántói, dávodi, csávolyi, felsőszemtiváni) tsz-ben megkez­dett: építkezéseiknél. A hercegszántói Lenin Tsz képtelen folytatni szerfás létesít­ményeinek a felállítását, mert a megyei MEZÖSZÖV nem szál­lította még le két 120 férőhe­lyes sertéshizlalda és egy 300 fé­rőhelyes juhhodály vasanyagát. Az említett vállalatoknak ha­ladéktalanul javítaniok kell In­munkájukon. Annyival is kább meg kell gyorsítani az épít­kezéseket — s ez vonatko­zik a tsz-ck saját brigádjai által végzettekre is, —mert közeleg a hideg, a tél, amikor nehezebben foly­tatható a munka, s legfőkép­pen: addigra megfelelő elhelye­zést kell biztosítani az állatok számára. T. I. Eqy mesterséges megtermékenyítő állomás eredménye: Szép a virág — de húsra is szükségünk van! JflegifQjzéiek a kteeJi lantiéi izulxálijrendeíetéluz Évente 600 ezer forint megtakarítás Két esztendeje működik Ba­ján a mesterséges termékenyítő állomás, s e viszonylag rövid állattenyésztésében. Itt a vem- hesség ez év augusztusáig már elérte a 90 százalékot. Mesterséges termékenyítésből származó növendékállatok a Bajai Állami Gazdaságban. idő alatt számottevő eredményt tud felmutatni. Baján kívül 16 község, valamint a garai, hild- pusztai, bajaihosszúhegyi és a Mohács-szigeti állami gazdasága körzete: Az állomáson 1958-ban 2000 szarvasmarhát termékenyí­tettek meg, akkor 70 százalékos volt a vemhesség. Tavaly 2500 szarvasmarhánál már elérték a 78,5 százalékot és az idei ered­mények már az előző évet is túlszárnyalják. A mesterséges termékenyítés a természetessel szemben mint­egy 50 százalékos megtakarítást jelent. A Bajai Állami Gazda­ságban a mesterséges terméke­nyítés bevezetése óta évente 600 ezer forint megtakarítás jelent­kezik és a vemhesség aránya 20 százalékkal magassabb, mint a természetes fedeztetés idején. Hasonló eredmények mutatkoz­nak a nagybaracskai József At­tila, a bácsbokodi Szalvai és a hercegszántói Felszabadulás Tsz Rabindranath Tagore születésének 100. évfordulójára Moszkvában a nagy indiai iró születésének 100. évfordulójá­ra jelentős anyagot felölelő ta­nulmánykötetet adnak ki. A tanulmányokat szovjet, Indiai és csehszlovák tudósok Írják. A könyv a jövő év elején jelenik meg orosz és angol nyelven. Korszerűsítik, bővítik a tízéves Kalocsai Vegyesipari Ktsz-t NÉHÁNY HÓNAP HÍJÁN tíz «sztendeje működik Kalocsán a .Vegyesipari Ktsz, mint a mező- gazdasági felszerelést gyártó ktsz jogutódja. Kovács, bognár, szíjgyártó, bádogos és szerelő, valamint kályhás részlegei a la­kosság rendelkezésére állnak. Negyven ember dolgozik a kor­szerűnek egyáltalán nem mond­ható telepen, akik a nehéz mun­kakörülmények ellenére nyere­ségessé tették szövetkezetüket. A KTSZ a lakosság részére történő szolgáltatások mellett kisebb mérvű tömegcikk-gyártó tevékenységgel is foglalkozik. A faáru-részleg negyedévenként 15—IC ezer szerszámnyelet, azonkívül 12 ezer paprikabe­gyűjtő ládát készít, a kovács- Tészleg eső-csatornalartó vasa­kat gyárt, negyedévenként mint­egy 50 ezer darabot. A bádogos részleg dolgozói a megyeszerte keresett fehér bádog-tepsiket gyártják és fénycsővilágítási felszereléseket készítenek a hely­beli Elektromosipari Ktsz szá­mára. EBBEN AZ ÉVBEN új mű­hely épült a ktsz telephelyén, ahová év végéig felszerelik a porelszívót. Étkezőhelyiséget is rendeznek be, mert eddig ez sem volt. A lakatosrészleg te­lephelyén szintén korszerűsíté­seket, épületbővítéseket tervez a ktsz-vezetősége, hogy a szö­vetkezet valamennyi tagja egész­séges munkakörülmények kö­zött dolgozhasson. —s —1 A bajai mesterséges terméke­nyítő állomás fontos intézmény, amely működésével nagymérték­ben hozzájárul állattenyészté­sünk fellendítéséhez. Molnár B. Virágosak, tiszták a ke­celi utcák. Látszik, hogy a köz­ségi tanács komolyan vette a tisztasági mozgalmat. A biz­tonság kedvéért még rendele­tet is hozott, amely szerint a baromfiakat tilos az utcára ki­engedni, — nehogy lelegeljék a virágokat. így hát szépek ugyan az utcák, — de... Levél érkezett nemrégen Kecelről szerkesztőségünkbe, amelynek írója helyesli a tisz­tasági mozgalmat, annál ke­vésbé azonban a tanács rende­letét. Mivel megyénk több köz­ségében adtak ki hasonló ren­deletet a tanácsok, foglalkoz­nunk kell e levél tartalmával. írója többek között azt kifo­gásolja, hogy a mellékutcákra és a község peremrészeire is vonatkozik a rendelet. Egyik nap például 300 libát hajtottak be a mezőőrök az utcáról a ta­nácsházához, s gazdáik csak 5 forintos váltságdíj ellenében kapták azokat vissza. „Ezekután csak annyi baromfit tartunk — fogadkozik elkeseredetten a le­vélíró —, amennyi saját szük­ségletünkre elegendő. Már pe­dig ha Kecelen minden gazda csak 10 csirkével nevel keve­sebbet, 350 mázsa baromfihús­tól fosztja meg a népgazdasá­got ez a rendelet.” Ufjv látszik, rossz világ jár a baromfiakra, mert egyes termelőszövetkezetekben is sok ellenzőjük akad. Többek között a gátéri Vorosilov Termelő- szövetkezet elnöke azért tiltja a baromfitartást, mert: „a ház­táji baromfi kárt tesz a közös gazdaság vetéseiben, az asszo­nyokat elvonja a közös munká­tól stb...” A Vorosilov Tsz el­nöke különben ellenzi a közös baromfiállomány tartását is. Szerintünk helyes, ha a tanács megtiltja, hogy a köz­ség központjában, főutcáján ba­romfiak legeljenek. A lakosság­nak felüdülést jelentő, nagy fáradsággal létrehozott parkot meg kell óvni tőlük. Az már viszont helytelen, hogy a mel­lékutcákban és a község pe­remrészein is tiltják a barom­fiaknak az utcán való lege- lését Egyébként megemlítjük azt is, hogy szabálytalan, ha egy községben váltságdíjat szednek, mert a bírságolás a járási szabálysértési előadó ha­táskörébe tartozik. Ugyancsak nem értünk egyet a gátéri Vorosilov Tsz elnöké­nek véleményével sem: lehet vigyázni a háztáji szárnyasokra is, hogy ne okozzon kárt a ve­tésekben; s hogy az egyéni pa­rasztasszonyokat a baromfitar­tás ne vonja el a mezei mun­kától. Mint olvasónk írja, je­lentős mennyiségű baromfihús­tól fosztanánk meg népgazda­ságunkat, ha egész községekre kiterjedően hajtanánk végre a községi tanácsok fenti szabály- rendeletét. Mert az igaz ugyan, hogy a virág gyönyörködtet, de a hús — táplál, s hogy erre is szükségünk van, azt valószínű­leg sem a keceli, sem más köz­ségi tanács nem vonja kétségbe. A falusi csoportok sxélesítik a népi ellenőrzés tömegkapcsolatait A fiafal, községi népi ellenőri csoportok munkájáról A mezőgazdaság átszervezé­sével községeinkben uj élet bontakozik ki, amely igényli, hogy az emberek társadalmi tevékenységét és gondolkodását — társadalmi erővel formáljuk. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés különben is sok bonyolult termelési, gazdasági jellegű problémát vet fel, s mindehhez a népi ellenőrzési bizottságok nagy segítséget tud­nak nyújtani, ha megfelelő kap­csolatban tudnak lenni az élet­tel. Eddig 87 községi csoport alakult Éppen erre való a népi el­lenőrzési hálózatnál a községi népi ellenőrzési csoport (NECS), amelynek tagjai a falu tiszte­letre méltó és szakmai hozzá­értéssel rendelkező, e feladatra önként, társadalmi munkában vállalkozó lakosaiból verbuvá­lódnak. Megyénkben tavaly 87 községben alakult NECS, de a megalakulás még nem jelenti egyben azt is, hogy valameny- nyien dolgoznak. Azt is mutat­ják azonban a tapasztalatok, hogy ahol a községi pártszer­vezeteknek a községi tanáccsal együtt sikerült jól kiválasztani a csoport vezetőjét, ott azok munkája eredménnyel jár. A jánoshalmi NECS például 23 főből áll, s a járási NEB-bel szoros kapcsolatot tart fent. Ez a csoport a járási NEB hét vizsgálatában vett részt, s há­rom vizsgálatot ezenkívül saját észrevételük alapján folytattak Íj tagjai. Megérdemlik a segítséget Több járásban a járási párt- bizottság tárgyalta a népi el­lenőrzési csoportok ügyét, azt ajánlva a községi tanácsoknak, hogy foglalkozzanak behatóan munkájukkal. Ennek meg is lett az eredménye. Több köz­ségi tanács végrehajtó bizott­sága meghívja a NECS-ek ve­zetőit üléseire, hogy az ott ho­zott határozatokat azok figye­lemmel kísérhessék; másrész­ről pedig, hogy a népi ellen­őrzés munkájáról a tanácsülés­nek is beszámolhassanak. A kiskőrösi és a kalocsai járásban például a járási pártbizottság is részt vesz a járási NEB azon ülésein, ahol a NECS-ek mun­káját értékelik. E megbeszélé­sen — amikor tisztázzák a népi ellenőrzés községi felada­tait — ugyanakkor segítenek is számára végrehajtani e munká­kat. Az első eredmények Eredménnyel járnak ezek a megbeszélések, mert gyakorlati sikerek fémjelzik nyomában a népi ellenőri munkát. A dus- noki községi NECS például fel­figyelt a termelők körében ész­lelt hangokra: a terményfor­galmi vállalat helyi telepe nem fizette ki számukra a beszállí­tott kenyérgabona fajsúly- térítését. Jelzést tettek a járási NEB-nek, s a közösen elvégzett vizsgálat 230 rendbeli okirat­hamisítást és sikkasztást derí­tett ki a terményforgalmi vál­lalatnál. Ugyancsak a népi ellenőri csoportok kezdeményeztek vizs­gálatot Császártöltésen, Imre- hegyen, Kecelen, Szabadszállá­son és Lajosmizsén. E vizsgála­tok is jelentős gazdasági ered­ménnyel zárultak. Láthatjuk tehát, hogy a NECS-ek — szorosan beépülve a társadalom szervezetébe — a népi ellenőrzési hálózat fontos, talán legfontosabb posztját ké­pezik, hiszen segítségükkel ha­talmas mértékben kiszélesedett a népi ellenőrzés tömegkapcso­lata. Ezt a tömegkapcsolatot mélyíteni, szélesíteni továbbra is feladata a fiatal népi ellen­őrzési hálózat legfiatalabb szer-*' vének. ng —.) Miért nincs Baján zenés cukrászda? Régi problémája a bajai fia* talságnak, hogy szombat, vasár-' nap délutánokon nem tud hol1 szórakozni. Olyan helyiség az' álma. ahol kedvére táncolhatna, jó zenét hallgathatna, szórakoz-' hatna szabad idejében, délután. Nem valami lokál, vagy éjsza­kai mulató iránti igények ezek, hanem egy szolid, egyszerű ze­nés cukrászdát, vagy hasonló létesítményt szeretnének. Igen sok városban, nagyobb faluban van már ilyen vendég­látóipari egység. Jó lenne, ha Baján is nyílna egy zenés cuk­rászda. Meglátásunk szerint akadna megfelelő helyiség is. amit nem nagy átalakítással erre a célra fel tudnának hasz­nálni. Az illetékesekhez fordulunk kérdésünkkel: miért nincs Ba­ján zenés cukrászda? Kíváncsian várjuk a Vendég­látóipari Vállalat válaszát. Táncolni vágyó bajai fiatalok Nyolc hónapi bőr lön feketevágásért Orcsik György sükösdi lakos Nemeínádudvaron vásárolt egy bikaborjút 600 forintért és azt engedély nélkül levágta, majd a húsát Baján akarta kimérni. Erre azonban már nem került sor, mert a rendőrség tettenérte és a húst bűnjelként lefoglalta. A bajai járásbíróság dr. Lan­tos büntetőtanácsa feketevágás és árdrágító üzérkedés bűntette miatt Orcsik Györgyöt 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet* nem jogerős. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom