Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-26 / 201. szám

A további sikerek érdekében Növényvédelmi naptár szág ellátásának érdekében a háztáji sertésállománnyal kell pótolni. . Szövetkezeti gazdaságaink eredményeit döntően azok áru­termelése határozza meg. Mi­nél több áru kerül értékesítésre egy területegységről, annál ma­gasabb az üzem termelési szint­je és olcsóbbak a termelési költségei. Közös gazdaságaink 549 millió forint értékű áru ter­melését tervezték, amely szán­tó egységenként több mint 1500 forint. A kiskunfélegyházi Pe­tőfi 46, a Vörös Csillag 57, a tiszaújfalusi Tisza 51 százalékra teljesítette árutermelési tervét, pedig a mezőgazdasági bevéte­lek jelentős része még hátra van. Megvan tehát a lehetőség arra, hogy az árutermelési tervet túlteljesítsék. 200 termelőszövetkezet osztott előleget Az áruértékesítés egyúttal készpénz-bevételt is jelent, amely lehetővé teszi a rend­szeres munkaegység-előleg fi­zetését. Félévi adataink szerint 34,5 millió forint került munka­egység előlegként kifizetésre. 200 termelőszövetkezetünk tud­ta eddig megvalósítani a rend­szeres előlegfizetést, vagyis termelőszövetkezeti tagjaink mintegy 60 százaléka jutott át­lagosan 1000-1500 forint kész­pénzhez. Ez nem kielégítő. To­vább kell fejleszteni a terme­lést, növelni a közös alapokat, hogy jövőre még több szövetke­zet oldja meg a rendszeres elő­legfizetést. Az idei eredmény is jelentős, ha figyelembe vesz- szük, hogy tavaly mindössze 80 közös gazdaság tudta ezt meg­oldani. A termelés fejlesztésének el­engedhetetlen feltétele a közös beruházások növelése. A szövet­kezetek saját anyagi erőfeszí­tését kiegészíti az állami segít­ség. Az idén több mint 4800 szarvasmarha-, 2180 sertésfiaz- tató és 11,200 egyéb sertésférő­hely, 9 ezer juh-, valamint 30 ezer baromfi-férőhely megépíté­sével növekednék a közös ala­pok. Lehetőség nyílik tehát az állattenyésztés további fejlesz­tésére. Fontos teendő a kapás- vala­mint a takarmánynövények,, a zöldség, a szőlő és a gyümölcs betakarításának jó megszerve­zése, a megkezdett beruházá­sok befejezése. Termelőszövet­kezeti tagjaink becsülettel áll­tak helyt a nyári munkában, a szövetkezeti vezetők eredmé­nyesen szervezték meg a nö­vényápolást, az aratást és a csép- lést. Az őszi feladatok végre­hajtása is nagy erőpróbát je­lent majd. Már most alapos gondot kell fordítani a munka- szervezetek erősítésére, a csa­ládtagok munkában való rész­vételére, a fogat- és gépi erők helyes alkalmazására. Molnár András megyei termelőszövetkezetpolitikai csoportvezető. Húszezer forint haszon kacsahizlalásból Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet pecsenyeka­csa nevelésére rendezkedett be. A szükséges feltételeket: elhe­lyezés, gondozás, takarmányo­zás. megteremtette. A takar­mányban a kacsák megkapják a szükséges sót, illetve mész- adagot. B-12 vitamint és anti­biotikumot is adagolnak. Zöld­takarmányként lucernát adnak. A gondozást négyen látják el. Kettő-kettő váltja egymást 24 óránként. A kacsák tehát éjjel- nappal felügyelet alatt vannak. A napos jószágokat a keltető ál­lomás kétezer darabos csopor­tokban szállítja a termelőszövet­összes bevétel Takarmányok ára Naposkacsák ára összes kiadás kezeinek. Az első csoport április 10-én érkezett. Tízhetes koruk­ban szállította el, illetve adta át a termelőszövetkezet két ki­logrammos átlagsúlyban. A gon­dos nevelés, illetve takarmányo­zás következtében az elhullás csupán két százalék volt. A má­sodik csoport május 15-én érke­zett. Elszállításuk 9 hetes kor­ban történt meg kétkilogrammos átlagsúlyban. Ha összevetjük a termelőszö­vetkezetnek az eddig leszállí­tott, pontosan 3858 darab kacsá­val kapcsolatos kiadási és bevé­teli mérlegét, a következő ered­ményt kapjuk: 168 050 Ft 89 515,30 Ft 40 000,— Ft 129 515,30 Ft 129 515,30 Ft 'A szocialista termelési viszo­nyok megyénk mezőgazdaságá­ban túlsúlyra jutottak. Jelentő­sen megnövekedett a termelő- szövetkezetek politikai és gaz­dasági jelentősége. Közös gaz­daságaink most már nemcsak utat mutatnak a még egyénileg dolgozó parasztoknak, hanem jelentős helyet foglalnak el az ország élelmiszerrel és nyers­anyaggal történő ellátásában is. Érdemes tehát áttekinteni közös gazdaságaink eddigi ered­ményeit és ráirányítani a fi­gyelmet a további feladatokra. A nagyüzem fölényét bizonyítja ■ A növénytermesztésben mind a régi, mind az új termelőszö­vetkezetek számottevő ered­ményt értek el. Igyekeztek a jobb termelési módszereket be­vezetni a terméseredmények növelése érdekében. Az állam segítette és segíti őket. Az ak­ció során a kenyérgabona-vető­mag 42, a takarmánygabona-ve­tőmag 30%-át régi szokvány ga­bonáért cserében jó minőségű, magasabb terméseredményeket biztosító fajtákkal cserélhették ki. Szövetkezeteinkben 16 ezer katasztrális holdnyi területen négyzetesen vetették a kukori­cát. Az idei gabona-termésered­mények is bizonyítják a nagy­üzem fölényét. A hartai Béké­ben a táblásított területen 15 mázsát, a behozott egyéni par­cellákon 10-13 mázsát adott az őszi búza. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetke­zetben a törzstábla 180 kataszt­rális holdnyi búzavetésének át­laga 12,77, a kisparaszti búza­terület átlagtermése 7,20 mázsa. A termelőszövetkezet 60 hold rozsán 8,63 mázsa termett, a kisparaszti területeken pedig 3 mázsa. Tovább lehetne sorol­ni a terméseredményeket. Min­denütt jelentős különbségeket találunk a nagyüzemi és a kis­üzemi parcellák között. Az előb­biben jobban lehet alkalmazni a termést fokozó agrotechnikai módszereket Ennek köszönhető például, hogy a hartai Lenin 2000 mázsa kenyérgabonát adott el az államnak, mint felesleget. Hasonló eredmények várha­tók a növénytermesztés más ágazataiban is. Közös gazdasá­gaink többet termesztenek sző­lőből, gyümölcsből, kapásokból, mint az egyéniek. Biztató fejlődés az állattenyésztésben A közös állattenyésztés kiala­kítása érdekében jelentős erő- íeszítéseket tettek szövetkezete­ink. A félévi adatok ismereté­ben megállapíthatjuk, hogy az év végére tervezett* tehénlétszá­mot 82 százalékra, a tenyész- koca-állományt 83 százalékra, az anyajuhok számát 73 szá­zalékra teljesítették. A baromfi- tenyésztésben a tervezett da- rabszámot még nem érték el, de igen biztatóak azok a tö­rekvések, amelyek megnyilvá­nulnak a közös baromfitenyész- lés kialakítása érdekében. Az állattenyésztés erőteljes fejlesztését bizonyítják a követ­kező adatok: a tanácsi terület- nez tartozó szarvasmarha 46 százaléka, a sertés 42 százalé­ka, a juh 60 százaléka, a ba­romfi 38 százaléka van a ter­melőszövetkezeti tagok közös és láztáji gazdaságaiban. Kedve­zően alakult a félévi tejterme­lés. A betervezett évi mennyi­ségnek majdnem 40 százalékát már értékesítették szövetkezete­ink és a második félévi terme­lése több tényező miatt maga­sabb lesz, mint az első félévi. Gyapjú termesztési tervüket máris túlhaladták. A hizlalási előirányzatot nem fogják tel­jesíteni közös gazdaságaink. A kieső hizómennyiséget c.z or­Bevétel Ha ebből az összegből a rá­fordított munkaegységet levon­juk, körülbelül 20 000 forint tisz­tahaszonról beszélhetünk. Ez az összeg első hallásra viszonylag nem sok, de ha tekintetbe vesz- szük, hogy a termelőszövetkezet­nek viszonylag kis beruházással sikerült megoldani a kacsahizla­lást és az asszonyokat jól tudja foglalkoztatni, s megfelelő ta­A dunavecsei tJj Élet Terme­lőszövetkezet az idei gazdasági évre 30 forintot tervezett mun­kaegységenként. Az eddigi gaz­dasági eredmények olyan bizta­tóak, hogy valószínűleg ennél jóval magasabb lesz zárszáma­dáskor egy munkaegység értéke. Az idén az Űj Élet 9, a Virágzó pedig 15 forint előleget tudott rendszeresen fizetni a tagoknak. A termelőszövetkezeti tagok elégedettek, könnyebb munká­val több jövedelemre tesznek szert, mint egyéni gazda koruk­ban. Sőt, még üdülésre, pihenés­re is jut idő. A Virágzó Terme­lőszövetkezet például két napra elvitte a tagokat Siófokra, mint mondják, nagyon jól szórakoz­38 534,70 Ft; pasztalatok még nincsenek a kacsaneveléssel kapcsolatban, akkor megállapíthatjuk, hogy érdemes ezzel foglalkozni. A Búzakalász Termelőszövet­kezet eredetileg hatezer kacsa nevelésére kötött szerződést. — Látva ennek az üzemágnak jö- vedelemezöségét, még kétezerre szerződött, Haász István tak, gyönyörködtek a Balaton szépségeiben, sokan közülük még sohasem jártak arra. (Dér László leveléből.) Serfésfiaztató, góré, tehénistálló épül Építkeznek a termelőszö­vetkezetek. A dávodi Augusztus 20-a Tsz-ben már befejezés előtt áll a 20 férőhelyes sertés- fiaztató építése, a bácsborsódi Űj Életben kétszer 10 vagonos górét építenek, s a hercegszántói Üj Élet Termelőszövetkezetben szintén a közel jövőben fejezik be az ötven férőhelyes tehénis­tálló építését» Erősödnek a dunavecsei termelőszövetkezetek RAJZIK a pajzstetű. A Me­gyei Növényvédő Állomás labo­ratóriumának előrejelzése alap­ján a kaliforniai pajzstetű raj­zik. A kártevő az almán, körtén, szilván stb. pusztít. Az ellene való védekezést nyári hígításé mészkénlével, szappanos niko­tinoldattal vagy Wofatox Spritz- pulver 30-cal (hektoliterenként 50—60 dkg) hajtsuk végre. VÉDEKEZZÜNK az amerikai fehér szövőlepke ellen. Az eper­és juharfákon kívül az összes gyümölcsösöket meglepi, lerágja a lombjukat. A kártevő második nemzedékének hernyói rövidesen jelentkeznek, ezért már most ké­szüljünk fel a védekezésre. Ne tűrjük, hogy a szövőlepkék ex­portszállításunkat akadályozzák. Akkor védekezzünk, amikor még kicsik a hernyók, fészkekben vannak, ilyenkor érzékenyek a vegyszerekkel szemben. A per­metezést Holló 10 0,8—1,5 szá­zalékos oldatával végezzük. Gyü­mölcsérés idején vegyszeres vé­dekezést végezni tilos. MEGYESZERTE jelentkeznek a lucerna-kártevők. A bajai já­rásban nagymérvű lucemaböde- és lárvakártétel van kialakuló­ban. Eddig csak szűkszavú iro­dalmi utalások voltak arra, hogy ennek a kártevőnek augusztus­ban is kialakulhat egy második generációja. Most bebizonyoso­dott, hogy ez a generáció töme­gesen is jelentkezhet. Nemcsak a bajai járásban, hanem Kecs­kemét környékén, Lakiteleken, Kerekegyházán és Ágasegyhá­zán is találtak tömegesen ebből a generációból a Megyei Nö­vényvédő Állomás laboratóriu­mának kutatói. Ugyanezeken a helyeken a lucernapoloska is nagy tömegben jelentkezik. A két kártevő ellen 20—25 kilo­gramm HCH-s porozással véde­kezzünk. A KUKORICA betegségei el­len védekezzünk. A golyvás- üszög a kukorica valamennyi földfeletti részét fertőzheti. En­nek nyomán szétporló, fekete spórákkal telt kisebb-nagyobb üszögös daganatok képződnek. Ezeket távolítsuk el és semmi­sítsük meg. Az ilyen kukoricát megetetni, vagy trágyaként fel­használni nem szabad. A nigro- spórás szárazkorhadás gomba­betegség, amely az érés késői szakában pusztítja a kukorica szárát, a cső nyelét és a csöve­ket. A fertőzött és beteg szemek rosszul csíráznak. A góréba ke­rült fertőzött csövekben a gom­ba tovább fejlődik és károsít Lehetőleg már a töréskor válo­gassuk szét az egészséges csöve­ket a betegektől. A gomba spó­rái az állatok bélcsatomáin át csíraképesen jutnak ki, ezért a fertőzött kukoricát csak meg­őrölve és leforrázva szabad fel­etetni. A fertőzött csövek nye­lét, csutkáját el kell égetni. Sz. J. 1 wwvwwwwvsvww» A jászszentlászlói Alkotmány, valamint a Zöldmező Termelő- szövetkezet tagsága augusztus 13-ra befejezte a cséplést. Máris teljesítették az állam iránti kö­telezettséget és nagyobb meny* nyiséget adtak el feleslegükből az államnak. • A dávodi termelőszövetkeze­tekben jelenleg több mint 1400 sertés van, majdnem 600 dara­bot hizlalnak a közös gazdasá­gok. A kocák malacozása meg­kezdődött és az idén még mintJ egy 2000 malac szaporulatra szá­mítanak. * A tompái Kossuth Termelöszö- vetkezet egy 20 férőhelyes ser- tésfiaztatót épített. A közös gaz- dóság egy anyakocája már le- malacozott, 10 kismalacnak adott életet. A közös gazdaság tagsága elhatározta, hogy év végére 100 katasztrális holdra számítva el- érik az öt anyakocát. * A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és termelőszövet­kezeti csoportok beruházásairól közöl rendeletet a Magyar Köz­löny augusztus 16-i száma; Ter melőszö vet kezetek, háztáji és egyéni termelők! Kössenek hizlalási szerződést az 1961. évi sertéshizlalási akcióban! Szerződés köthető minden meglevő jó csontozatú, hizlalásra alkalmas malacra és süldőre, 1961. évi átadásra. ÁRAK: 110—130 kg súlyú fehér hússertésért 15,50 Ft/kg 16,— Ft/kg 14.80 Ft/kg 8 130 kg feletti fehér hússertésért 110—140 kg-os hús- és búsjellegű sertésért 140 kg feletti súlyú hús- és húsjellegű sertésért 15.30 Ft/kg 126—140 kg-íg hízott zsír- és zsírjellegű sertésért 14,50 Ft/kg 140 kg feletti súlyú zsír- cs zsírjellegű sertésért 14,80 Ft/kg 170 kg és ezen felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, vagy kanlott sertésért 14,— Ft/kg Termelőszövetkezetek rövidlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Egyénieknek, háztáji termelőknek kamatmentes előleget folyósítunk. Termelőszövetkezetek, amennyiben egyszerre 20 db-nál na­gyobb számú egyöntetű (falkásított) sertést adnak át, nagy­üzemi felárban részesülnek, a következők szerint: 20—50 db falkásított egyöntetű * Tszcs‘ok: Mg tsz-ek sertés után 1,— Ft/kg 1,50 Ft/kg 50 db-on felüli falkásított egyöntetű sertés után 1,50 Ft/kg 2,— Ft/kg Részletes felvilágosítást az Allatforgalmi Vállalat községi felvásárlói és járási kirendeltségei adnak. Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi Vállalat Kecskemét, Csongrádi u. 2. sz. Telefon: 29-05. 1569 Immtudi&k c, twini t

Next

/
Oldalképek
Tartalom