Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

I960, július 19, kedd 3. oldal Jobb módszerek alkalmazásával pótolhatók az időjárás okozta károk Augusztus 20-án, Alkotmá­nyunk napján ünnepli a Helvé­ciái Állami Gazdaság működé­sének a tizedik évfordulóját. ^A közelgő jubileumra való tekintettel meginterjúvoltuk jHuszta János elvtársat, a gaz­daság főkertészét, aki a követ­kezőket mondotta a hatalmas szocialista szektor eddigi ered­ményeinek elérésében szerepet tjátszó tényezőkről, s az ez évi munkáról, a megoldandó fel­adatokról : — A statisztikai és mérleg­adatok egyaránt azt igazolják, hogy gazdaságunk végérvénye­sen rátért a termelékenyebb, szocialista nagyüzemi gazdál­kodás útjára. A gazdaság meg­alakulása" óta eltelt közel tíz esztendő tapasztalatai, a mind kedvezőbb anyagi feltételek, va­lamint pártunk és kormányunk helyes politikája nyomán ki­alakult légkör megteremtették az alkotó munka kibontakozá­sának lehetőségeit. Megerősö­dött és összekovácsolódott a dolgozók és vezetők kollektí­vája. — Több új, korszerű terme­lési eljárás, üzemi- és munka- szervezési módszer bevezetését kezdeményeztük. Űttörő volt gazdaságunk a szőlő- és gyü­mölcstermelés kor*plex gépe­sítésének, valamint az ezt le­hetővé tevő telepítési rendsze­rek kialakításában. A kedvezőtlen időjárás sem csökkenti a jövedelmet r _ Ezt az évet bizonyos hát­rá nnyal kezdtük, mert az elő- eő évi kora-őszi fagyok, s a kedvezőtlen téli időjárás meg­tizedelték a rosszul beérlelt Szőlővessző állományát, de ká­rosító hatása volt az időjárás­nak az almára és a kajszira is. Ezek a termelésünk végső eredményét kedvezőtlenül be­folyásoló tényezők parancso- lóan megkövetelik gazdaságunk minden vezetőjétől és dolgozó­jától a még körültekintőbb munkát, a jobb és olcsóbb mód­szerek alkalmazását ahhoz, hogy az idei esztendő is nye­reséges legyen. Mennyibe kerül egy hold szőlő nyitása — Ha ez évi munkánkat a számadatok alapján elemezzük, megállapíthatjuk, hogy egyes üzemegységekben a dolgozók és vezetők egyaránt megfelelő összhangban dolgoztak, hogy valóra váltsák közös jelszavu­kat: több, jobb és olcsóbb ter­ményt és terméket adjunk a népgazdaságnak. Ilyen, viszonylag szerve­zettebb munkát fejtettek ki a helvéciai és az ágasegyházi üzemegységben. Ezekben az üzemegységekben megfontolt vezetéssel dolgoznak, időben és jó minőséggel végzik a munkát, ugyanakkor a dolgozók kere­sete is viszonylag a legtöbb. A helvéciai központi üzemegy­ségben például egy katasztrá- lis hold termőszőlő nyitása 440,—, az ágasegyházi üzemegy­ségben 457,—, a kerekegyházi­ban pedig 525,—, a Kláber- telepen viszont már 720,— fo­rintba került. — Az almafák téli permete­zésénél a központi üzemegység­ben egy termőfaegységre 12,30, az ágasegyházi üzemegységben 8,07, a szikraiban 9,63, a külső­telepi üzemegységben 13,12, a köncsögiben 15,63, míg Kerek­egyházán 22,37 forintot költöt­tek. Bárodon is érdemes baromfit nevelni [ (Községi tudósítónktól.) ' Dávödön a tavasszal alakult (termelőszövetkezetek egy része különböző indokok miatt nem gondolt a baromfitenyésztésre. (Volt a községben olyan termelő­szövetkezet is, ahol ugyan elha­tározták, hogy foglalkoznak a baromfitenyésztéssel, de ezt a későbbiek folyamán aztán elha­nyagolták. lenleg meglevő 380 anyapulyka mellett 2900 kispulykával, 4700 csirkével és 3000 kacsával ren­delkeznek. Elhatározták, hogy ebben az évben 5000 vágóba­romfit szállítanak a városi pia­cokra. * Követhetnék az Augusztus 20 Termelőszövetkezet példáját, hi­szen előnyükre válna — a többi dávodi termelőszövetkezetek is. Molnár János A jó gazdaságban is akad javítani való — E néhány adat érzékelteti, hogy nem mindenütt megfelelő a munka, s van mit javítani még ott is, ahol a számok most kedvezőbbek. Sok még a tenni­való szinte valamennyi üzem­egységben a munka minőségé­nek javítása, a gépek, trakto­rok, fogatok jobb. termeléke­nyebb kihasználása körül, az anyagfelhasználás, az anyag tá­rolása (műtrágya, növényvédő­szer) tekintetében, a szerves- trágya-kezelés, a gépek tárolása és több helyen a majorrend vo­natkozásában, —* Az előző évek jobb ered­ményein nem szabad meg­pihennünk. Annál is inkább, mert a kedvezőtlen időjárás következtében hátránnyal in­dultunk. Ki kell érdemelnünk az idén is azt az elismerést, amelyben eddigi munkánk alapján részesültünk. Ha — a dolgozók és vezetők — a közös cél érdekében még nagyobb összefogással munkálkodunk, az eredmény nem marad el az idén sem — fejezte be tájékoz­tatását a Helvéciai Állami Gazdaság főkertésze. T. L Egy rendelet margójára Megmagyarázzuk a bizonyítványunkat Kevés vállalatnak volt fenn­állása óta annyi országos irá­nyító hatósága, mint Kecske­méten az Ingatlankezelő Válla­latnak. Immár a hetediket tart­ják számon, remélhetőleg hosz- szabb ideig. így alakult ki egy olyan visszás helyzet, amit egyik vál­lalatnál sem tapasztalunk. A Kecskeméti IKV vezetőinek minden mérlegkészítés alkal­mával »meg kell magyarázniok bizonyítványukat«, vagyis azt, hogy az egy főre eső termelési* érték állandó csökkenése csak látszat dolog, mivel az ő mér­legrendszerük nem mutatja a vállalat tényleges működése alapján előállott termelési ér­téket. A mérlegvalódiság elvének ez a különös értelmezése 1957. március 27-én kiadott furcsa rendelettel kapcsolatos. Akkori­ban a Város- és Községgazdál­kodási Minisztérium megszün­tetésével, az irányító hatóság egy része a Minisztertanács Titkársága Tanácsszervek Osz­tályába olvadt be, mint kom­munális csoport. 5156-1/1957/1. szám alatt ez a csoport adta ki a következő rendeletet: »A saját vállalkozásban végzett épületjavítási munkák (épület­Több mint hat anyakoca százboldanként A kecskeméti Egyetértés Ter­melőszövetkezetben nagy gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére. Ez annál is inkább érthető, mert a termelőszövet­kezet elnöke dr. Kellermann Sándor kiváló állattenyésztési szakember. 170 anyakocánk van eddig — magyarázza a termelőszövetke­zet elnöke. — Ez azt jelenti, hogy több mint hat anyakoca jut 100 katasztrális szántóra Egyszóval mi a megyei, vala­mint a járási pártbizottság ha­tározatát máris túlteljesítettük. Az a tervünk, hogy jelentősen növeljük a sertéslétszámot. A kocáknál figyeljük az egyedi teljesítményeket. Szinte tudomá­nyos alapon elemezzük egy-egy jószág előnyös tulajdonságait. A kiváló egyedeket szaporítjuk el­sősorban. Háromszor 20 férőhelyes fiaz- tatóhoz már megérkezett az anyag. Az a tervük a tenr.elő­DCeeikeméti pillanatkép. Ember meg a kerékpár A baromfitenyésztés pedig ko- Inoly jövedelmet jelent a. ■terme- íőszövet kezeteknek és a gcxn do­bóknak is. Példa erre a dávodi Augusztus 20 Termelőszövetke- eet, amely az elmúlt gazdasági •évben foglalkozott baromfite­nyésztéssel. A tsz-ben a barom­fi gondozók havonta átlag 2500 'forintot kerestek. Itt nem ha­nyagolják el a baromfjtenyész- ‘fést ebben az évben sem. A je­szövetkezet tagjainak, hogy sa­ját erőből még építenek három­szor húsz férőhelyes sertésfiaz- tatót. A közös gazdaságnak jelenleg 420 süldője, 151 hízója van. Fo­lyamatosan hizlalnak, ezáltal ál­landó bevételre tesznek szert. Szorgalmazzák a szarvasmarha­állomány növelését és a minőség javítását. 105 tehenük, 10 hízó­marhájuk, 33 növendékbikájuk, 83 növendék üszőjük van. A növendékjószágokat szabadtar- tásos istállóban 'nevelik. K. S. felújítási és karbantartási mun-> kák) értéke, teljesítményi (ter­melési) értékként nem szere­pelhet a mérlegben. Utána nem sokkal történt egy újabb átszervezés. Azóta a vállalat országos felügyeletét az Építésügyi Minisztérium gya­korolja, de ez a visszás ren­delkezés azóta is érvényben maradt, bosszúságára nemcsak a vállalatnak, hanem a városi és megyei felügyeleti szervek­nek is. 4 Gyakorlatban így fest a hely­zet: Az IKV mérlegében sze­repeltetheti a lakbérbevételt és az ingatlanközvetítői díjbevé­telt. Az a tény viszont, hogy a vállalat 1959-ben közel 2 mil­lió forint értékű sajátrezsis épületkarbantartást' végzett a mérlegben nem szerepelhet. Az élet viszont azt követeli, hogy a vállalat éppen azt a részleget fejlessze, (épület- karbantartók) melynek terme­lési értéke az IKV munkájá­nak tényleges eredményeit nem tükrözi. Ez a részleg 1958-ban még csak 38 fő volt. Jelenleg ennek éppen a duplája. A most készülő félévi mérleg így az egy főre eső termelés to­vábbi csökkenését fogja mu­tatni. \ Ennek a tarthatatlan hely­zetnek megváltoztatása érdeké­ben a megyei tanács v. b. épí­tési osztálya már a miniszté­riumban is felszólalt. Ez ideig eredménytelenül. Ennek elle­nére a megyei tanács végre­hajtó bizottságának meggyőző­dése, hogy az állami kezelés­ben levő házak jobb karban­tartását csak a házi építőipari részleg fejlesztésével lehet biz­tosítani. Idén ennek a részleg­nek termelési értéke előrelátha­tólag megközelíti majd a 3 mil­lió forintot. Mi pedig reméljük, hogy az Építésügyi Minisztérium rövi­desen hatálytalanítja az emlí­tett visszás rendeletet. Sándor Géza EZÉRT ADTUK EL IRAKNAK , Kisvendéglő nyílik a Hűkertben f Ä kecskemétiek régi óhaját »valósítja meg a közeljövőben a ttöldművesszövetkezet, mely vál­lalkozott arra, hogy korszerű, ezépen berendezett kisvendéglőt #iyit a Műkertben. A tanács igazgatási osztálya igénybe vette fes kiutalta a kisvendéglő szá- fnára alkalmas helyiségeket a fö !d m ű vessző vetkezetnek. A ki­utalással egyidőben kötelezte Csonka Edét, az italmérés eddigi használóját és lakóját, hogy megfelelő kártalanítás ellenében két helyiséget azonnal bocsásson te földművesszövetkezet rendel­kezésére, a többit pedig augusz­tus 15-ig ürítse ki; Így, ha a nyár elejére nem ts oldódhatott meg a város la­kói áltál régóta sürgetett prob­léma, a nyár végén, s a követ­kező években már kellemes szó­rakozóhely várja a város egyet­len közeli kiránduló helyének toga tóit. na sor, amikor a2 összegyülekezett asszonyok csoport­ja ráripakodott a tagbaszakadtra: „Szemtelen alak”... „Nemcsak szemte­len, részeg is”... „Szégyellje magát!” — szedték le róla a keresztvizet. A kerékpárdobő bajnok megszep­pent. Hátrálva igye­kezett elérni a Két- templomköz sarkát, amikor megjelent a kerékpár gazdája. Mindjárt megtudta miről van szó. Rá­nézett a 10—15 mé­terrel odébb heverő kerékpárjára, s ked­vesen a marcona külsejű ember után kiáltott. — Köszönöm em­ber! Sosem fogom elfelejeni! Remélem még találkozunk, hogy fizethessek egy korsóval! Hogy meg tudjam keres­ni, felírom a gépko­csi rendszámát. Fel is írta. Vuss Imre levelező. Olvasóink közül többen meg­kérdezték: miért adtuk el Irak­nak a Kecskeméti Gyufagyár berendezését? A kérdésre most egy képpel válaszolunk. A képen a Budafoki Gyufa­gyár egyik mártó gépe látható, amely naponta 25 millió gyufa­szálat készít egymaga. A buda­foki és a szegedi gyárban két műszakban dolgoznak és évente több mint 400 millió doboz gyu­fát készítenek. Ez a mennyiség bőven fedezi a hazai szükségle­teket és kielégíti a jelentős ex­portigényeket is. Hát ezért adtuk el Iraknak a volt Kecskeméti Gyufagyár be­rendezéseit. szán nézték döb­benten . végig, de csak egy magas sző­ke szemüveges fér­fiben volt annyi bá­torság, hogy erélye­sen rászóljon a tag­baszakadtra. — Bajnokságot is nyerhetett volna ez­zel a dobással! Mi lett volna jó ember, mit nyert volna ha nem dobja, hanem szépen elteszi az út­ból a kerékpárt? A jó ember a kér­désre, kérdéssel fe­lelt. —- De, mi lett vol­na ha az autó rá­megy?! Egy alacsony, de vállas férfi, — aki a boltajtóból látta a klasszikus dobást — a kerékpárdobó elé állt, s keményen a szemébe nézett. — Mi lett volna akkor, ha kerékpár a magáé és én do­bom el, úgy ahogy maga? Már-már tettle- gességre került vol­Egy kerékpár ! hevert az 1101-es | csemegebolt előtti | keskeny úton. A ; kerékpár gazdája a ; boltban vásárolt, s ! nem tudott arról, ; hogy a kerékpár el- | dőlt, éppen rá a \ keskeny útra. Egy szénnel megrakott teherautó fordult be a bolt elé, s a ke­rékpár természete­sen útban volt. A gépkocsi fékezett, s zajos csapódással kinyílt a vezetőfül­ke ajtaja, ami mö­gül tagbaszakadt külsejű ember lé­pett elő. Káromkod­va a kerékpárhoz ment, felkapta az útról, s nagy ívben a Kossuth-szobor irányába dobta. A kerékpár csöröm­pölve ért a földre, ahol két cigányke­reket és másfél bukfencet vetett, majd öt-hat métert csúszott a keramit téglákon. Ezt a pompás do­bást legalább hu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom