Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-23 / 173. szám
Qtf. a. <J)ntikt I960, július 23, szombat jCtfyoltsább teszáfrutunk a Dunai Milliós hasznot nyernénk a teherhajóforgalom növelésével! —Vjj tánc a Pestike, kezdjük el, hát jöjj ide...!-“ — énekük a budapesti Egressy Klubban, ahol megszületett a könnyű, vidám pesti tánc. Zenéjét a népszerű Jázminvirág, Seherezádé komponistája, az örökifjú Garai Imre szerezte, alkotói pedig a Benkő házaspár. Reméljük, hogy a nyaktörő mutatványokra kényszerítő nyugati »modem« táncok helyett megyénkben is járják majd a kicsit charles- ton-ra, kicsit foxtrott-ra, s kicsit swing-re emlékeztető táncot, a kedves fővárosunk táncát. I. A Bajai Járási Népi Ellenőrzési Bizottság júniusban vizsgálta a víziúton történő szállítások lehetőségeit, s azok jelenlegi ki- | használását. Minthogy a vizsgá- J latról készült jelentés olyan ér- ; dekes, néha szembeszökő ténye- j két ír le, amelyek egyaránt ér- i dekelhetik a közlekedési szak- i embereket, a termelőszövetkeze. ! tek tagjait, s a különféle válla- i latok gazdasági vezetőit is mél- ! lányosnak' tartjuk nagyobb hegyet szentelni a vizsgálat ismertetésének, s az ahhoz fűződő elképzelések közlésének. Vasúton 95,5, hajón 2,7 százalék Tíz vállalatnál tartottak vizsgálatot a népi ellenőrök, olyan vállalatoknál, amelyek hitelt érdemlően bizonyítják az ott feltárt állapotok általános voltát. A TÜZÉP két telepe, a Bajai Gyapjúszövetgyár, a Termény- értékesítő és Raktározási Vállalat, a MEK, a ruhaüzem, a Micsurin TSZ, Bajai Állami Gazdaság, a Dávodi Kendergyár és a Közúti Üzemi Vállalat száltícskemdí NÉVADÓ, itt utcáJ{ /ADÓi J Szamuellv Tibor (1890-1919) A Nyírségben született, s középiskolái elvégzése után az Est lapok kiadóhívatali főtisztviselője és a lap munkatársa lett. Az első világháborúban a 65. nyíregyházi gyalogezredbe vonult be László öccsével együtt. Mint kar paszományos tizedesek orosz hadifogságba estek s Transzba jkálKeriiljiik el a széna öngyulladását Óriási károkat okozhat a mezőgazdaságban a helytelenül tál-ólt szálastakarmányok öngyulladása. Emiatt ez ideig a legnagyobb -kár Kiskunfélegyházán volt, ahol 1958-ban — egyik alkalommal — 45 ezer forint értékű széna ment tönkre. Különös gonddal kell tehát végezni a szálastakarmányok tárolását, ügyelve arra, hogy a nedves takarmányt ne halmozzuk fel, mert hamar bemelegszik, s ez öngyulladáshoz vezethet. Éppen ezért a megyei tűzoltóparancsnokság felhívja a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy ennek elkerülése végett tegyenek meg minde-n szükséges intézkedést és — amennyiben kazalba rakták a szálastakarmányt — a bemelegedést kísérjék figyelemmel! PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: R Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér X. szám. *■ Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-36 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar . Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. . Kecskemét = Tel.: 12-23, 27-19 ( ba, a Gobi sivatag északi nyúlványán fekvő Daurija-i fogolytáborba kerültek. (Csita és Sztretyenszk között.) Itt 1915 telén hadifogoly újságot szerkesztett. Mikor 1917-ben kitört az orosz forradalom, egyik uráli nagy fogolytáborba ment, s lapjában izzó hangú cikkekben szólította fel hadifogoly társait, hogy csatlakozzanak a forradalmárokhoz, de ne a burzsoá Ke- renszkijhez, hanem Lenin bolsevik pártjához. A hadifoglyok tízezrével jelentkeztek felhívására. Lenin 1919-ben felfigyelt rá, s a Nagy Októberi Forradalom Győzelme után közvetlen környezetébe hívta meg. Az ellenforradalmárok elleni harcokban Lenin szárnysegédje lett, s a legnehezebb feladatokat is minden veszedelmen át sikerrel oldotta meg. Mind ezekről, mind kecskeméti látogatásairól számos eredeti fényképfelvételt őriz a pártmúzeum. Lenin 1919-ben külön megbízatásával hazaküldte Magyarországra, őt jelölte ki a Magyar- országi Kommunista Párt első köponti bizottsági tagjává. Igen tevékeny része volt a Tanácsköztársaság kikiáltásában, amikor is hadügyi népbiztos helyettes lett és az ellenforradalmi megmozdulások elfojtása volt a feladata, amelyeket kemény kézzel végre is hajtott. Mikor az imperialisták Zsoltijában álló román- és cseh csapatok megtámadták a Tanács- köztársaságot, Moszkvába repült, ahonnan Lenin külön üzenetét hozta magával a magyarországi forradalmi munkásoknak. Mindvégig kitartott, csak akkor próbált Bécsbe menekülni, — a harc tovább folytatására — amikor már semmi remény sem volt. Üldözői körülzárták, s a határszéli savanyúkútnál bekerítették és az egyenlőtlen tűzharcban fejlövést kapott — azonnal meghalt. A Tanácsköztársaság rettenthetetlen harcosának nevét Kecskeméten a IIL kerületbeli volt Teleki László utca őrzi.- Dr. Bodócs Gyula lítási tevékenysége képezte a vizsgálat tárgyát, s természetesen az érintett közlekedési vállalatok: a MÁV, a TEFU, a MAHART, s a MAHAJOSZ munkája. öss Mérleget von elsősorban is a vizsgálat a Bajára érkezett, s az onnan elszállított áruk között. E szerint a tavalyi helyzet ilyen képet mutat, ;sen Hajón Vasúton Közúton 23 1 5701 20 OPS t 3571 85 1 20 084 t 19121t 180 t Szállított árumennyiség 21 o: Érkezett árumennyiség 39 3 Már ebből a kimutatásból is szembetűnő, hogy a Bajáról elszállítandó árumennyiségnek csak 2,7 százalékát vitték hajón, vasúton viszont 95,5 százalékát! Amit hajón hozhattak volna... Számítást végzett a népi ellenőrzés, mely szerint tavaly vízi- úton hozhattak volna Bajára 5237 tonnával több szenet, meszel, építőanyagot, sőt e meny- nyiségen kívül eternitcsöveket is, amelyeknek szállítási díja így, „tengelyen” sokkal drágábba került. Megjegyzendő, hogy a városba érkezett hajórakománynak közel felét a Közúti Üzemi Vállalat kavicsrakománya teszi ki, az értékesebb árukat a kényelem, s más okok miatt szívesebben teszik vasútra. ^tiztenipék Tavasz karácsonyfáin fehér gyertyák gyúltaJ• — gesztenyék az éjjel virágbab orultak. Aranyos napsugár a levelek között csillagszórót lobban — glóriás fényözönl A csodás hajnalon ahogy hazamegyek, megremeg a szívem. Tavasz karácsonyán, boldogan, s szegényen, fütyörésző kamasz ment —■ így akkor is egyedül — egyszer, nagyon régen. Felvidéki István ... « amiért nem hozták Felsorolva a különböző, — a víziúton történő szállítást akadályozó tényezőket — megállapítja a NEB, hogy a Gyapjúszövetgyár termékeit az átvevő szervek a szennyeződés veszélye miatt nem küldik hajóval, sőt az export-termékeket még a MÁV-ra sem szeretik bízni, — az ennél is drágább teherautószállításra hagyják. Kellő szervezéssel, a hajók tisztántartásával pedig e veszélyt el lehetne kerülni A dorogi és tatai szén- meg m ész-szállítmány okát valószínűleg a többszöri ki- és berakodás kénvelmetlensége miatt nem küldik víziúton, pedig — mint- az alábbiakban látni fogjuk— víziút még így is olcsóbb minden egyéb szállítási eszköznél. A hajókon nem fogadnak be gyúlékony, vagy maró tulajdonságú árut; egy-egy darab súlya nem lehet több 200 kilónál, göngyöleg nélküli árút nem vesznek fel, — mig ez okok a MÁV-nál nem képeznek akadályt. A zöldáruk, gyümölcsfélék szállításánál szintén a kevesebb kézbevételt jelentő gépkocsihoz ragaszkodnak a feladók, bár gyorsjáratú teherhajó — járatok szervezésével bizonyára itt is jelentős fejlődést lehetne elérni a termelőszövetkezetek, s az állami gazdaságok javára. A jelenleg forgalomban levő személy- hajójáratok azonban a zöldség tömeges szállítására nem von- hfatók be. (Folytatása holnapi számunkban.) Miért őrizték éjszaka a dávodi hagymát? A Dávodi Üj Élet Termelő* szövetkezet hagymát akart szállítani a MÉK-nek, s ezért megállapodást kötöttek Hor- nyák János felvásárlóval, hogy az a hagyma kilóját egy forint 60 fillérért veszi át. Ennek alapján hozzá is láttak a szedéshez, de amikor Hor- nyák János kiment a helyszínre és megtekintette a nagy mennyiségű elsőrendű hagymát, kijelentette, hogy csak egy forint 40 fillérért tudja átvenni azt. Mit tehetett a termelőszövetkezet? — Elhatározták, hogy átadják annyiért is. Ki is szállították a hagymát a» állomásra, mert úgy egyeztek meg, hogy a MÉK onnan viszi majd el gépkocsival. Hiába várták azonban a gépkocsit! Az bizony nem jött. A MÉK pedig nem vette át a hagymát, hivatkozván arra, hogy azt még nem tudja elszállítani. Mit jelentett ez a termelő- szövetkezetnek? — Azt, hogy a sok hagymát napokon át őriztetni kellett, külön őrt állítva az állomás elé. Ez természetesen még több munkaegység kiadását jelentette, végső soron pedig a hagyma önköltségi árának drágulását, — a termelőszövetkezet kárát. Nem is beszélve arról, hogy mindig készenlétben kellett állani a hagyma esetleges átadására. Vagonnal ugyan el lehetett volna szállítani, — de a MÉK lemondatta azt* bizonyítva ezzel, hogy a jobb kéz nem tudja, mit cselekszik a bal. Két nap és három éjjel várakozott hát a termelőszövetkezet, míg végre kínkeservesen «-megszabadult« hagymájától. Az ügy szállóigévé is válhatna; «őrzik, mint a dá- vodiak a hagymát«. Mi viszont azt szeretnénk, ha ehelyett egy másik szállóige terjedne el, valahogy ilyenformán: «Megjárta, mint Hornyák a dávodi hagymával«... Molnár János — A rendőrség felhívása. A' kecskeméti rendőrkapitányságon, vagy az izsáki rendőrőrsön átvehető a T. 59420 vázszámú női Csepel gyártmányú kerékpár, amelyet vagy a múlt év végén, vagy 1960 elején loptak) el Izsákon a Sárfehér vendéglő, elől. ÁTADÁS ELŐTT Első szocialista városunk, Sztálinváros fennállásának tizedik évfordulóján adták át rendelteié» sének a Dunai Vasmű új üzemét, hazánk legkorszerűbb és legnagyobb meleg hengerművét. Az új üzem méreteiben is lenyűgöző. A több mint 600 méter hosszú csarnokban hatalmas gépsorok működnek. Az épületek és a gépek alapozásához 56 ezer köbméter betont használtak fel és 250 ezer köbméter földet mozgattak meg. A hengersort szovjet konstruktőrök tervezték és a gépeket is a Szovjetunió szállította. Képünkön a meleghengermű látható átadás / " előtt. -
