Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-11 / 110. szám
4. oldal 1960. május 11, szerda Miben gyönyörködtünk a Dávodi Rákóczi Term előszövet kezet beír N^wvyvvvvwwvwwvvwys»^vwvwvvvwwvwww>A<wv Százholdanként öt koca és harminc-harmincöt hízó Ezt kell elérni termelőszövetkezeteinkben N agyon fontos, hogy termelőszövetkezeteinkben kialakuljon a nagyüzemi szemlélet, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. E két üzemág szoros kölcsönhatásban van. Az állattenyésztést a takarmánytermesztésnek kell alátámasztani, viszont a növénytermesztés trágyaigényét az állatállomány elégíti ki. Az egyenletes jövedelem-elosztást az állattenyésztés biztosítja, de ehhez a növénytermesztés ad alapot. A termelőszövetkezeteknek is feladata a lakosság élelmiszerrel történő ellátása. Jelen cikkben csak a sertéshús-ellátással, helyesebben az ezzel kapcsolatos teendőkkel szeretnék foglalkozni. Első célkitűzéseink közé tartozik annak elérése, hogy a termelőszövetkezetek 100 katasztrális holdra legalább S0 számosállatot tartsanak (egy izámosállat 500 kilogramm súlyt kitevő élőállat). A sertésállománynál jelenleg arra kell törekedni, hogy 100 holdra legalább 5 koca jusson és évente 30—35 sertés kerüljön hizlalásra. Ez a két szám szoros összefüggésben van, Annak érdekében, ‘ hogy az említett sertés- mennyiséget meghizlalja a gazdaság, ahhoz legalább annyi kocát kell tartani, melynek a felnevelésére és meghizlalására kerülhető ivadéka ezt a számot fedezni képes. A z említett öt koca tehát minimumként szükséges, mert az eddigi tapasztalatok szerint egy koca után átlagosan hét malac felnevelésével le^WWWWWWWIVVWOWVVVWVM hét számolni termelőszövetkezeti gazdaságainkban. Növelni kell a tenyésztési színvonalat, mert nekünk ennél több malac kell, hiszen figyelembe kell venni a tenyészetek fejlesztését szolgáló terveket, számolni kell a 100 holdra jutó hízólétszám emelésével és bizonyos meny- nyiségű árusüldő-értékesítássei is. A sertéstenyésztés fokozása érdekében még sokat kell tenni a szövetkezeteknek. Elsősorban arra kell törekedniük, hogy az elkövetkezendő évek hizialási alapanyaga minden körülmények között biztosítva legyen. Amennyiben a közös koca- állomány a 100 holdanként kívánt ötre emelkedik, a közös gazdaságok a tőlük, várt sertésmennyiséget elő tudják állítani. A követelmények nem túlzottak, a lehetőségek megvannak erre, csak arra kell törekednünk, hogy termeljék meg termelőszövetkezeteink a szükséges takarmányt és gondoskodjanak a hizlalás folytonosságáról. T ermelőszövetkezeteink kocaállományát a tervek szerint mintegy 10 ezer darabbal szükséges emelni a megnövekedett területeknek megfelelően. Ehhez állami akció keretén belül több mint 6 ezer darabot vásárolhatnak meg a közös gazdaságok, a többit ^ háztáji állományból kell a közös tenyésztésébe vinni. Nagyon dicsérendő az a mozgalom, amely elindult a bajai járásban azzal a céllal, hogy minden háztáji gazdaság adjon egy süldőt a közösbe. Számos új termelőszöMár csak a tető hiányzik A képen a Felsőszentiváni Űj Élet Termelőszövetkezet százférőhelyes sertéshizlaldája látható, háttérben a góréval. Saját erőből teremtették elő a szövetkezet tagjai a szükséges anyagot és most már csak a tető hiányzik. A termelőszövetkezet egyébként május-június hónapban 7ö hízót ad át a népgazdaságnak^ A Dávodi Rákóczi Tsz tagjai élelmes emberek. Már tavaly ismert. volt a közös gazdaság arról, hogy igyekszik lehetőleg saját erőből megoldani a jószágoknak szükséges férőhelyek építését. Erről hírt adtunk annakidején egy képesriportban és később is többször írtunk arról, hogy miként igyekeznek önerőből gyorsan előre jutni az értelmes, okos termelőszövetkezeti parasztok. Mindez még az elmúlt év tavaszán történt és most egy év múlva ismét ellátogattunk a közösbe. Gyönyörködtünk a központi major körül elterülő, szépen megművelt vetésekben, de a legnagyobb örömet a kornval törzsállományban leltünk. Krizsán János agronómus lelkesen magyarázta, hogy milyen nagy gondot fordítanak a sertéstenyésztésre. — Húsz kornval anyakocánk van és két darab apaállatunk. A törzstenyésztést tovább bővítjük. Az idei szaporulatból 55 tenyészkocát válogatunk ki, az év végére tehát 75 anyakocánk lesz. Ezzel megoldjuk, hogy 100 katasztrális holdra meg legyen az öt koca, amit a megyei pártbizottság és tanács közös határozata előír. A Rákóczi törzsállománnyal segíti a környék termelőszövetkezeteit. Tavaly például 40 tenyészkocát adtak át a szomszédos közös gazdaságoknak. A tagok elmondják, hogy érdemes foglalkozni törzstenyésztéssel, hiszen sokkal nagyobb jövedelmet biztosít, mert a tenyészállatokért jóval magasabb vetkezetünkben nagy eredménynyel járt ez, Hercegszántón például sok süldőkocát gyűjtöttek össze ily módon. Igaz, hogy sok helyen gondot okoz a kocák, malacok elhelyezése. Ezt azonban egyszerűen meg lehet oldani. Több gazdaságban alkalmazzák a jól bevált szerfás istállóépitést és ennek különféle szabadtartásos változatait. A termelőszövetkezetek közös állományuk részére a termelési tervekbe 130 ilyen fiaztatót ütemeztek be, de a terven felül is készül egy sor ilyen épület. Egyszerűen meg lehet oldani ezek építését. Találkozunk is egész sok variációval. Sok helyen vályoggal, egyszerű drótfonattal, szalmával dolgoznak a szövetkezeti építőbrigádok. Minden esetben bebizonyosodott, hogy a malacok sokkal egészségesebbek a szabad levegő által járt íiaztatókban, mint az elzárt, nyirkos, párás, túl meleg épületekben. A hizlaldákat is gyorsan és egyszerűen meg lehet építeni. Elég egy fészer körülkerítve, etetőtérrel ellátva. Számos ilyen épületek láthatók a bajai és bácsalmási járásban, amelyeket a termelőszövetkezet tagsága néhány nap alatt saját erőből épített. Véleményem szerint érdemes tapasztalatcseréket szervezni, helyes, ha minél több termelőszövetkezet ellátogat olyan közös gazdaságokba, ahol az említett egyszerű, olcsó és gyors módon megoldották a férőhelyek biztosítását. Bartosik Lajos, megyei takarmányozási felügyelő Karcsi és Sanyi, a termelőszövetkezet két kornval apaállata, darabonként megütik a három mázsát. — Igénytelen és szelíd jószágok ezek — mondja róluk Krizsán János agronómus. — (A háttérben álló mosolygó férfi.) árat kínálnak kilónként. Egyébként mint egyéni gazdák is szívesen foglalkoztak ezzel, a nagyüzemben pedig erre még nagyobb a lehetőség. — Jövedelmünk nagyobb részét az állattenyésztés adja — magyarázza az agronómus. —* N agymértekben foglalkozunk sertéshizlalással. Négyszázötven hízót adunk az idén a népgazdaságnak, jövőre valószínűleg már ezret. A következő évben állattenyésztő szövetkezet akarunk lenni. Ezt el is hisszük az agronó- musnak, biztosíték erre a tagok szorgalhia, hozzáértése. Aa \ idén a férőhelyek növelése ér- \ dekében két darab 250 jószág befogadására alkalmas süldő- szállást, ugyancsak két 20—20 férőhelyes sertésfiaztatót, egy < 75-ös kocaszállást építenek. K. S Szépen fejlettek a tenyészsüldők. Kintjártunkkor 123 malac és süldő volt a közös gazdaságban. Százhúszezer sertés hizlalására kötött szerződést a megyei áliatíorgaimí vállalat Már hírt adtunk arról, hogy különféle sertéstenyésztési és -hizialási akciók indultak. Hizlalásra megyénk termelőszövetkezetei és egyéni gazdaságai mintegy 120 ezer sertésre szerződtek az Állatforgalmi Vállalattal 1960-ra. Érdemes foglalkozni sertéshizlalással a közös gazdaságoknak, hiszen körülbelül négy hónap alatt pénzt jelent ez az állattenyésztési üzemág. Megfelelő mennyiségű sertés átadása után nagyüzemi felárat kapnak, amely húsz darabtól ötvenig 1,50 forint, ötven darabon felül pedig 2 forint kilogrammonként. A Borotai Vörös Október Termelőszövetkezet néhány hete adott el az Ái- latforgalmi Vállalatnak 51 darab sertést, kilónként 14,00 forintért, s ehhez jött a 2 forint nagyüzemi felár. A közös gazdaság összesen 102 765 forintot kapott a hízókért. A Bácsbor- sódi Új Élet hasonló áron adott át 60 darab hízót, 115 362 forintért, a Tiszaújfalusi Tisza 52 hízott sertéséért 91 744 forintot kapott. A Kiskunfélegyházi Petőfi 51 hízóért 91 996 forintot vett át. Okosan gondolkoznak azok a szövetkezetek, amelyek igyekeznek minél több hízót lekötni. A Bajai Vörös Fény például 50S darab sertés hizlalására kötött megállapodást. A Garai Vörös Csillag majdnem 330 sertésre szerződött. A süldőnevelési akción belül az egyéni termelőknél és a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságaiban több mint 12 ezer süldőre történt szerződés- kötés. A süldő-kocanevslési akció iránt is nagy az érdeklődés. Már a szerződéskötések megindulásánál több száz megállapodás történt, Nagyon fontos, hogy ez az akció sikerrel járjon, mert a következő évek hízó-alapanyagát csak a kocaállomány növelésével lehet biztosítani. A hizlalást és nevelési akciókban,! sajnos, nem eléggé vesznek részt a háztáji gazdaságok. A felmérések szerint nagy menáyiségű süldő- és malacállomány van a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban és ennek csak jelentéktelen részét kötötték még eddig le, pedig a szerződéskötés előnyös a tagok számára, nemcsak azért, mert előleget kapnak, hanem a biztos értékesítés miatt is.. \ értéke magas: 2300. Termékeiből a legkülönbözőbb hentesárukat készítik. Bőrét ipari célokra dolgozzák fel, szőréből kefék, ecsetek készülnek. Nem megvetendő a trágyatermelése. A megetetett takarmány 50—60 százaléka a termelt trágya, amely különösen kertészetben és szőlőben nagyrabecsült. A különböző súlyokra hizlalt jószágokból sokat szállítunk külföldre, részben élő állapotban, részben kettéhasítva vagy feldolgozva. Az exportált hízókért nagyon fontos nyersanyagokat, gépeket stb. kapunk. EGYRE növekszik a sertéstenyésztés nép- gazdasági jelentősége, a dolgozók igényének növekedése, a kiviteli lehetőségek bővülése következtében. Megyénkben több évtizedes hagyománya van a sertéstenyésztésnek, sőt a törzstenyésztésnek. A bajai és a bácsalmási járásban a berksír és a kornval terjedt el legjobban, a kalocsai járásban az utóbbi években a németöves és a fehér hússertés kezd tért hódítani. A SZAKEMBEREK szerint hat dolog indokolja a sertéstenyésztés általános elterjedését. Mégpedig: a sertés nagy szaporasága, alkalmazkodó készsége, gyors növekedési és fejlődési erélye, jó takarmányértékesítő képessége, a termelt hús és zsír nagy jelentősége a népélelmezés szempontjából, végül pedig a kiviteli lehetőségek.Nagyobb háziállataink között a sertés a legszaporább. Rövid vemhességi ideje (112—116 nap) miatt évente kétszer, sőt kétévenként ötször is malacozhat. Az utódok gyorsan fejlődnek, egy közepes értékű koca után legalább húsz mázsa élősúlyt termelhetünk évenként. A SERTÉS mindenevő állat, nemcsak a legkülönbözőbb takarmányokat fogyasztja, hanem •olyan hulladékokat és melléktermékeket is értékesít, amelyeket a legtöbb gazdasági állattal nem lehetne megetetni, tehát veszendőbe menne. Takarmányértékesítő képessége gazdasági állataink között az első helyen áll. Húsa és zsírja a legtáplálóbb, legízletesebb, kalória-
