Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-16 / 90. szám
I960, április 16, szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA A költségvetésről, óvodákról, ügyintézésről, s a helyi földművesssövetkezetekről tárgyaltak községi tanácsaink végrehajtóbizottságai Tíz év múlva pokol A Sükösdi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta az 1959. évi költségvetés keretében elvégzett munkát, s megvitatta az 1960. évi költségvetést, A végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy ebben az évben 70 ezer forintos költséggel új tantermet építenek a II-s sz. óvodában. Utak, hidak javítására 90 ezer forintot szavaztak meg és elhatározták, hogy a község kezelésében levő malomban 65 ezer forintos beruházást eszközölnek. Ebből többek között ebédlő- és mosdóhelyiség épül a dolgozók részére. « A Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Dávodon tartotta legutóbbi ülését. Napirendi pontként Dávod Község Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkája, valamint a járás egészségügyi helyzete szerepelt. A járási tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az elmúlt évben a dávodi tanács munkájában lényeges javulás mutatkozott. Azokat a feladatokat, amelyek a helyi szervekre, illetve a végrehajtó bizottságra hárulnak, nagyobb többségben jól oldotta meg a tanács. Ezért a járási tanács végrehajtó bizottsága elismerését fejezte ki a Dávodi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának. • Az ügyintézésről és a felekkel való gondosabb foglalkozásról tárgyalt legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén a Jász- szentlászlói Községi Tanács. A végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy a tanács dolgozói az elkövetkező időben még fokozottabb gonddal intézik el a község lakóinak ügyes-bajos dolgait. Megvitatták az adóbevételi terv állását is és megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a község első negyedévi adótervét március 26-ig 96 százalékra teljesítette. * A Jánoshalmi Községi Tanács vb-ülésén a földművesszövetkezet és a mészhomok-téglagyár munkájáról tárgyalt. A földművesszövetkezet részéről Bogdán Gusztáv, az fmsz igazgatósági elnöke tájékoztatta a végrehajtó bizottságot az elmúlt évi munkáról és a soron következő feladatokról. A vb-ülésen Balogh Lajos elvtárs a község húsellátási problémájával foglalkozott. Ezt a földművesszö- zetkezet úgy akarja megoldani, hogy biztosítja a folyamatos vágást és havonta 30—35 mázsa húst ad a község lakóinak. Emellett intézkedett a földművesszövetkezet, hogy a Gyapjúforgalmi Vállalat ezen felül több száz darab birkát biztosítson a községnek. A földművesszövetkezet másik intézkedésének is minden bizonnyal örülnek Jánoshalmán. A közeljövőben a tejüzletben lehet majd kapni kávét és kakaót is, Ebben az évben két új italbolt nyílik a községben. A mészhomok-téglagyár részéről Gál Lajos elvtárs beszámolt arról, hogy a gyár dolgozói vállalást tettek: fél százalékra csökkentik a selejtet és megjavítják a tégla minőségét. Ebben az évben a szakemberek utánpótlásának biztosítására négy ipari tanulót kap a gyár. Szó volt üreges tégla újításukról is, s ennek jóváhagyása után a gyár kizárólag ilyen téglákat gyárt majd, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy ez sokkal jobb és jobban szigetel. <£#*/ iiépi ilhtök tapasztalatai Az utóbbi napokban egyre többet hallunk a közeljövőben megtartandó bírósági népi ülnökök jelöléséről és megválasztásáról. Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha — mint hosszabb ideje működő népi ülnök — néhány gondolattal segítem ezt a fontos és felelősség- teljes munkát. ||/| int a Községgazdálkodási Vállalat dolgozója, 1954- ben választottak meg népi ülnöknek a kecskeméti járásbírósághoz. Ez a feladat nem volt számomra teljesen idegen, hiszen 1945-ben a népbíróság munkájában is részt vettem, azonkívül van némi tapasztalatom a Horthy-fasiszta bíróság munkájáról is, bár abban az időben a bíróság előtti tevékenységem eléggé másféle volt, hiszen mint politikai bűnös állottam bíróság előtt. Ott az ember nem tudta bizonyítani igazát, különösen pedig nem tudta a politikai ügyeket tárgyaló ötös tanácsok előtt. Engem is egy ilyen ötös tanács ítélt el, — gyorsított eljárással. A horthysta bíróságok, a fasiszta terror és a megfélemlítés eszközei voltak. A dolgozó nép bírósága még a politikai ügyekben is — melyeknek elbírálásában az ellen- forradalom után részt vettem — a nevelést tartja legfőbb feladatának. Emberi hangon beszélnek a vádlottakkal, igyekeznek meggyőzni őket tévedésükről, megkísérlik ránevelni őket a munkára, a becsületes életre. Ebben az ülnököknek is komoly szerepük van, különösen akkor, amikor a tárgyalt ügyekkel kapcsolatban kérdéseket tesznek fel az azokban szereplőkhöz. >J| a a letűnt rendszer és a ma bírósága közötti különbséget tovább vizsgáljuk, akkor mindjárt szembetűnik a dolgozókkal való törődés, amely a félfogadási napokon megnyilvánul. A bírósági félfogadási napokon, — melyeken én is elég sokszor megjelentem, mindenki bármilyen kérdésben tanácsot kaphat, peres követelését jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy bűnvádi feljelentését megteheti. Ezeknek előrebocsátása után miben látom én a népi ülnökök legfontosabb feladatait? Különösen jelentős a bírósági munkában az üzemi, s mezőgazdasági termelésben részt vevő bírósági ülnökök élet- és szakmai tapasztalata. Sokszor kerül bíróság elé olyan ügy, melyekben olyan szakmai ismeretekre van szükség, amilyenekkel a népi ülnökök rendelkeznek. Az életismeret elengedhetetlen azokban az ügyekben, ahol félrecsúszott házasságokról, gondozó nélkül maradt gyermekekről kell dönteni. A népi ülnököknek nagyon fontos feladatuk, hogy tevékenységükről munkahelyeiken beszámoljanak. Nevelhetik így dolgozótársaikat is, önmagukat is. Munkahelyeiken tevékenykedniük kell az ott működő társadalmi bíróságokban; s hasznosítaniuk kell tapasztalataikat a társadalmi tulajdon védelme, a munkafegyelem megszilárdítása terén is. Szili István, a kecskeméti járásbíróság népi ülnöke Szerelmes leixtl Levél akarna lenni e furcsa nemtudommi. Tapasztalt emberektől hallottam attól-ettől: a szerelmes levélke, ha kezdete, se vége, csak úgy jó. Hogy mit írjál, s a végén^ hogy mit írtál, ne tudd azt még magad se. Nem jó a szó keresve. Mondták azt is nehány an, piros tintával írjam, s illatos borítékba — legjobb »Fekete macska« — csomagoljam és porzót használjak. Tán a korzót is bele kéne tenni. Ezt még nem mondta senki, de gondolom, lehetne, ha kezdete, se vége és témája se lenne, — a szerelmes levélbe ez nagyon beleférne. Bár megígértem mindnek azt is, hogy porzót hintek, hogy nem tudom, mit írok, azt is, hogy kölnit szórok és még nem is tudom mit, hogy ne bántsak meg senkit. De golyóstollal írom közönséges papíron, nem is valami szépen. (Bizony, ez nagy-nagy szegyenI) Azért, ha senki, senki, — a kedvesem megérti. Kántor Zoltán TV-anfenna a szőnyeg alatt A philadelphiai Jerrold Electronics vállalat egészen lapos „nyomtatott” antennát szerkesztett, amelyet el lehet rejteni a szőnyeg alatt. Az antenna rugalmas plasztiklemezen ezüstnyomással készült. A New York-i bulvársajtó szinte naponta hoz fényképes riportokat a fiatalkorú bandák garázdálkodásairól, nem egyszer gyilkosságairól. Különösen Manhattan területén, a sokmilliós, város középpontjában dühöngenek ifjú gengszterek. Oscar Handlin, egy amerikai történész azt jósolta, hogy ha így megy tovább, New York egy évtized múlva pokollá válik e bandák miatt. New Yorkban tavaly csúcspontot ért el a bűnözési hullám. Ezzel kapcsolatban a közbiztonsági társaság a kővetkező tanácsokat adta: kerüld a gyéren világított utcákat és az utcasarkokon ólálkodó csoportokat; útonálló tartóztat fel, add oda pénzedet; ez kevesebb mint az életed. Az egyik New York-i lap fény- képriportja: a fiatal gengszterek meggyilkoltak valakit. Másodk képünk utcai razziát mutat: detektívek fegyverek után kutatnak »huligán-egyenruhába« öltözött fiataloknál. Mintafauítás a továbbképző iskolában (Községi tudósítónktól.) Az 1959—60. tanévben kezdte meg működését Miskén a továbbképző iskola. Az iskola mezőgazdasági jellegű, s az eddigi tanulmányi eredményeket vizsgálva már megállapíthatjuk, hogy érdemes volt az iskolát megnyitni községünkben. Az eddigi előadások során az esti tanításokon alig volt hiányzó. A járás igazgatóinak részvételével a járási tanulmányi felügyelőség mintatanitást rendezett a tanítási módszerek tökéletesítése, a tapasztalatok kicserélése céljából. A inintatani- tás jól sikerült és a községek igazgatói sok hasznos tapasztalatot szereztek. Néhány héttel ezelőtt tuniszi munkások bontani kezdték a tuniszi francia nagykövet szállását körülvevő kerítést. Jean-Mark Begner nagykövet azonnal tiltakozott a tuniszi külügyminisztériumban. »Sajnáljuk — válaszolták ott, — de új utcát építünk. Az ön falának egy kis része utunkban áll. Nem kívánja talán, hogy emiatt görbére építsük az utcát?<* A nagykövet dühében azonnal Párizsba repült és jelentést tett a kormányának. Huszonnégy órával később az ifjabb Habib Burgibát, Tunézia párizsi nagykövetét meghívták a Quai d' Orsayra, ahol hivatalosan megismételték előtte Begner tiltakozását, nemhivatalosa n pedig tudomására hozták, hogy a francia nagykövet mindaddig nem tér visz- sza Tuniszba, amíg az ottani városi hatóságok nem szüntetik meg az útépítő munkálatokat a francia diplomáciai képviselet közelében. Másnap reggel csákányokkal és lapátok- kal felszerelt párizsi munkások jelentek meg a tuniszi nagy- követség Barbe de Jui utcai épületének bejárata előtt és Icezd- lék felszedni a kövezetei. Pillanatok alatt eltorlaszolták a bejáratot, a homlokzat előtti járdát pedig elborította az aszfalt- törmelék. A nagykövetség titkára, bár sejthette, hogy miről van szó, megkérdezte a munka felügyeletével megbízott mérnököt, hogy mi történik itt? »Valahol ezen a környéken megrepedt egy vízvezetékcső, de nem tudjuk hot és most keressük« — vála-i szólta a mérnök bizonytalanul. Később az egyik munkás kijelentette, hogy utasítást kaptak a járda felbontására, de fogalmuk sincs, hogy miért. Egyelőre nincs értesülésünk arról, hogy miképp végződött az utóbbi idők legmulal- ságosabb diplomáciai »incidense«,
