Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

1969. április 8*. csütörtök QUtpltSzbtn. .A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Paragrafus és tisztesség Egy leváltás története Súlyosabb erkölcsi megbélyeg­zést, mint valamely választott tisztségről való leváltást, hirte­len el sem tudunk képzelni a bírói ítéleten kívül. A válasz­tott szervből való visszahívás ugyanis azt jelenti, hogy a vá­lasztók, — alábbi történetünk­ben a földművesszövetkezeti ta­gok — bizalma megingott az illetőben, — hacsak nem ma­gasabb beosztásba helyezés volt a visszahívás célja. Szökött fegyencből — üzemágvezető Péli Benőt, — nevezzük őt így, hiszen semmi okunk arra, hogy valódi nevének írásával lehetetlenné tegyük elkövetett tettei következmenyeinek meg­bánását — a földművesszövet­kezeti közgyűlés visszahívta igazgatói tagságából. Mit tett ez az ember, aki éve­ken át dolgozott, — eleinte nem is rosszul — a földművesszövet­kezetnél? Csalt? Lopott? Sik­kasztott? Ha ilyen egyszerű volna a kérdés, börtönben volna a helye. De nem erről van szó. Péli Benő azóta is dolgozik, ha más munkahelyen is. Bűne »csak« az, hogy — visszaélt a földmű­vesszövetkezeti tagság bizalmá­val. Szenzáció! Szenzációt akart hozni a lap számára az újságíró Madaras­ról! Az új művelődési ház folyo­sóján beszélgetett az igazgató­val, nézte a jövő-menő embere­ket, s rámutatott egy cso­portra: — Ezek úgy nézegetik a ter­meket, mintha sose látták volna meg. — Lehet is — válaszolta az igazgató. — Ha jól nézem, Ju­goszláviából jöttek rokonokat lá­togatni Még nem láttam őket.» Más sem kellett az újság­írónak! Nyakába kapta a fény­képezőgépet, s utánacredt a »jugóknak«. — Bocsánat... újságíró va­gyok ... Ügy hallottam, Jugo­szláviából jöttek... Amint lát­ják, ez a művelődési otthon akár Budapestre is beillene. A község lakói építették rövid hó­napok alatt, kétmillió nyolc- százezer forintból, s kétszázezer forint társadalmi munkát ad­tak hozzá... ez itt a társalgó helyiség... S úgy kalauzolta a négy em­bert, mintha házigazda lenne. Mikor szóhoz jutottak az imi­gyen »lehengerelt« vendégek, az újságíró elsápadt: azt gon­dolta, fuccsba ment a nagy ri­portja. A »jugók« ugyanis ezt mondták: — Nem kérem. Mi nem Jugo­szláviából jöttünk. Csak innen a tanyáról. Müller Józsefnek hívnak. Én is dolgoztam itt társadalmi munkában, csak mi­óta felavatták és berendezték az otthont, nem jártam bent Most alaposul megnézzük ma­gunknak. Az újságíró hebegett a meg- lepődöttségtől, s csak ennyit tudott kinyögni: — Na, és hogy tetszik? — Azt mondom, hogy inkább ilyet építsünk mint bunkereket — volt a rövid válasz. Azt gondolják olvasóink, hogy »fuccsba« ment a riport?.» Fiatalon került a községbe, a földművesszövetkezeti tagság ta­níttatta ki; ők emelték ügyve­zetőjükké, s igazgatósági taggá is. Péli Benő itt nősült meg, be­osztottját, az egyik eladónőt vet­te feleségül. , Telt-múlt az idő és hosszú évek jó munkája után az F. J. K. küldöttei egyre gyakrabban szá­moltak be hanyagságáról. Több­ször figyelmeztették: őrködjék jobban a szövetkezet vagyona felett, Egyszer aztán kiderült legfurcsább ügye: Szökött fe- gyencet vett fel kiskereskedel­mi üzemágvezetőnek olyan mun­kakörbe, ahol száz és százezer forintokkal dolgoznak. Nem de­rült ki: szándékos bújtatásról volt-e szó, s ezért Péli Benőt nem is vonta felelősségre az igazságszolgáltatás. Földműves­szövetkezete azonban írásbeli megrovásban részesítette. A makacs igazgatósági lag Péli Benő ezután beadta le­mondását ügyvezetői beosztásá­ról. Azt elfogadták, hiszen nem akarták elbocsátással engedni új munkahelyére, remélve: ott magára talál és becsületes dol­gozója lesz a társadalomnak. Ekkor kezdett bonyolódni az ügy. Péli Benőnek, tulajdonkép­pen le kellett volna mondania igazgatósági tagságáról is, hiszen más városba ment dolgozni, s előző munkahelyén csak fele­sége maradt Ennek ellenére ő erőnek-erejével ragaszkodott po­zíciójához, Mivel pedig az igaz­gatósági tagokat csak közgyű­lés hívhatja vissza — a rendel­kezések értelmében viszont a lehető leggyorsabban meg kel­lett szüntetni az összeférhetet­lenséget — a földművesszövet­kezet vezetőségének — mert a közgyűlés még messze volt, — új megoldást kellett választani. Nem dolgozhat ugyanis abban a szövetkezetben az, aki ott kö­zeli rokonát ellenőrizheti. Ezért kénytelen-kelletlen. Péli Benő feleségének mondtak fel, ember­ségesen új munkahelyet bizto­sítva számára más községben. Az bizonyos, hogy Péli Benő­nek — a paragrafusok és nem a tisztesség szerint — jo­gában volt igazgatósági tagságát fenntartani. Az is igaz, hogy kissé »huszáros« vágás volt el­küldeni feleségének a felmon­dólevelet, — de mit tehetett volna mást a szövetkezet, amelynek mindenféle összefér­I En így szeretném.. j En így szeretném: ha egy nyelven beszélne ; minden ember. Ügy békességben élne ; talán. 3 Hazám lenne a földnek minden tág, messze tája, enyém Is lenne * forró dél datolyája, és Nord. A mord északi, havas, hideg vidékek fénye, s kelet-nyugatnak csábító messzesége. Habár határtalan távol van még e határtalan élet. én így szeretném befonni északot, s délt egybe. KANTOR ZOLTÁN hetetlenséget, sógorságot-koma- ságot fel kell számolni? Bizalom, emberség segítőkészség Péliné nem fogadta el az új állást, hanem a vállalati egyez­tető bizottsághoz fordult, amely vissza is helyezte előző munka­körébe. A Területi Egyeztető Bizottság azonban a földmű­vesszövetkezet javára döntött, s ezzel be is fejeződött az ügy. Péli Benő és felesége már ré­gen más városban dolgozik, s ha hívnák, akkor sem jönne vissza. A szövetkezet közgyű­lése is pontot tett a huza-vo- nára: Péli Benőt a szövetkezeti demokrácia tiszteletbentartásá- val visszahívta igazgatói tag­ságából. Ismételjük: a történet végét­ért. Tanulságait azonban éppen a közgyűlésen vonta le annak idején a tagság: a szoros ellen­őrzést még akkor is gyakorolni kell, — ha a legmegbecsültebb emberünkről van szó. Reméljük: Péli Benő felett sem múlt el nyomtalanul ez a pár, izgalommal telt hónap. Most tanulta talán megbecsülni igazán a bizalmat, melyet még akkor tanúsítottak iránta, ami­kor leleplezték a szökött fe- gyenc ügyét; az emberséget, amelyet akkor mutatott a föld­művesszövetkezet, mikor ma­kacssága és önfejűsége miatt feleségét nem dobták az utcára, hanem más munkahelyre tették; meg az állandó segítőkészséget, amellyel a társadalom az egyez­tető bizottságnál is tanúsított iránta. vWVWW/VWWvwwvwvWW/yywvyvyi Egészségünkről van szó! Hazánkban évszázadokon keresztül pusztított a tüdő- baj. Tervszerű és általános védekezésre a felszabadulás előtti időkben gondolni sem lehetett, mert a városszéli nyo­mortanyák agyonhajszolt lakóiban a rendszer csak igavonó állatot tekintett, és keveset törődött a betegek gyógyításá­val. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy a felszabadulás óta milyen sorsdöntő fordulat állott be a tuberkulózis ellen ví­vott harcban. Megyénkben 365 ezer forintért vásárolt ke­letnémet röntgenautó járja a tanyavilágot, hogy a gyilkos kór utolsó maradványait is felszámolhassuk. Dr. Dómján Lajos tüdőszakorvps, JPalkovits József röntgenvezető tech­nikus és Nótin Imre filmelőhívó egy-egy napon mintegy 500 ember tüdejéről készítenek felvételt. Bizony, nem mindegyik orvos vállalkozna arra, hogy a szétszórt településeken ilyen nagyarányú akciót hajtson végre. Elszomorító azonban, hogy egyes helyeken csaknem hivatlan vendégekként fogadják őket. A Nyárlőrinci Községi Tanács épületébe egybejött vöröskeresztes aktívák például, hallgatagon ültek helyükön, amikor Dómján doktor kérte: segítsék kikézbesíteni kétezer egynéhány lakosnak az űr­lapokat. Csupán egy-kettő akadt, akik párszáz cédula el­juttatására vállalkoztak. Igaz, hogy a nyárlőrinciek egy ké­sőbbi időre mintaszerűen megszervezték, de miért nem vol­tak képesek erre az eredetileg megjelölt időben? A közelmúltban hasonló közömbösség miatt két kisgyer­meket ragadott el egyik községünkben a halál, mert a fer­tőző beteg nagyapát hozzátartozói nem voltak hajlandók megvizsgáltatni. Itt is a bűnös hanyagság játszott közre, s a szülők nemtörődömsége két fiatal életet kioltott. Súlyos felelősség terheli mindazokat, akik akadályt gördítenek a vizsgálatok elé. Amikor államunk komoly összegeket fordít a dolgozók egészségének védelmére, nem szabad engedni, hogy ilyen esetek hátráltassák a munkát. Ha pedig egyesek megtagadják a megjelenést, akkor nyúl­jon a tanács a törvény szigorához is, amely 500 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja a vizsgálaton meg nem jelen­teket! Saját és mások egészségéről van szó! (K. A.) Befejeződött az elsősegélynyújtó tanfolyam Huszonhárom részvevővel ez év márciusában indult meg az elsősegélynyújtó tanfolyam Nyárlörincen dr. Fejes Miklós köz* ségi orvos vezetésével. A tanfolyam hallgatói megismerkedtek az elsősegélynyújtás általános szabályaival, s azokat a gyakor* latban is alkalmazni tudják. A napokban tartott vizsgán tizen* ketten sikeresen szerepeltek, — a többiek, sajnos, lemorzso* lódtak —, de akik levizsgáztak, bebizonyították: odaadóan és lelkiismeretesen felkészültek feladataikra. Harmadszor is elnyerték a vándorzászlót (Községi tudósítónktól.) A bajai járási kulturális se­regszemlén már két évben, 1958- ban és 1959-ben nyerte el a A csehszlovák nagykövet helyettese Jászszentlászlón A Csehszlovák Köztársaság magyarországi nagykövetének helyettese látogatott el feleségé­vel az elmúlt napokban Jász- szentlászló községbe. A neves vendéget a községi tanács, a párt- és állami szervek vezetői, valamint a termelőszövetkeze­tek elnökei fogadták a tanács­házán. A csehszlovák vendégek részt vettek a művelődési ott­honban rendezett Hazafias Nép­front gyűlésén. Rónai Mihály, a községi tanács vb-titkárának megnyitója után a Hazafias Nép­front elnöke. Csendes Mihály számolt be a népfront eddigi munkájáról. Felszólalt a nagy­gyűlésen Csehszlovákia nagykö­vetének helyettese is. s elisme­réssel nyilatkozott a község ren­dezettségéről, majd beszélt a két ország barátságáról, a béketábor népiéinek harcáról. Papp Ádám INDOKOLT n __ visszamegyek a mamához! A te főzlcdet nem lehet elviselni! vándorzászlót a dávodi 895. sz, Táncsics Mihály úttörőcsapat( Az idei kulturális seregszem-> lére nagy gonddal készültek az úttörők. Délutánonként állan* dóan megtelt a dávodi művelő* dési ház nagyterme úttörőklceU A csapat parancsnolui Danko* vies János tanító, Magyar Já* nos tanár, Magyar Jánosné, Tóin lmréné és Bódás Lajos nagy lelkesedéssel segítettek az út* törőknek a felkészülésben. Az eredmény nem is maradt el. A bajai járási úttörők a fel* szabadulási kulturális sereg* szemlén most már harmadszor nyerték el a vándorzászlót, mely ezentúl a dávodi úttörők birto* kában marad. Jünai aindiqtk Sfílt&H A második világháború befe­jezésének 15. évfordulóján, má­jus 8-án, a Hazafias Népfront nagyszabású béke-nagygyűlcst rendez Solton. A nagygyűlésre már lelkesen készülnek a köz­ségben. Erre az alkalomra ven­dégeket is hívtak a Soltiak. — Különösen szeretettel várják a kínai nagykövetség munkatár­sait. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépltés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — TeU: 15-29. 27-19

Next

/
Oldalképek
Tartalom