Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-12 / 61. szám
1960. március 12, szombat 3. oldal Elindultak a gépek a határba A Tiszakécskei Gépállomáson kijavították a gépeket, s aszerint, ahogy igényük őket, március elsejétől a 35 traktor folyamatosan vonni ki a gépállomás körzetébe tartozó — kécs- kei, lászlófalvi és lakiteleki — 11 termelőszövetkezet földjeire. A tavaszi munkába induló gépek között G—35-ös traktorok, s zetorok szerepelnek, de van a gépáüomásnak egy, a szőlő és erdő talajának a meg- forgatására alkalmas SZ—80-asa, valamint három UE—28-as traktora is. Az utóbbi magyar géptípust tavaly mutatták be az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, s a szakemberek véleménye szerint kitűnő szerkezetű masina. Négykerék-meghaj- tású. s a homokos talajon sem süllyed eh mint mondják: »Úgy megy, akár a hernyó.« A gépállomás egyébként még a tavasz folyamán (kap két UE— 28-ast, s a Szovjetunióból szállítandó kétezer Belorusz traktor közül tizenkettőt. A gépek minőségének a kifogástalanságán kívül áz sem érdektelen, hogy a traktorosok rendelkeznek-e megfelelő szak- képzettséggel. A vezetők szerint a mostani traktoros állománynyal sikerül a tavaszi munkákat eredményesen elvégezni, közülült tizenöten (négyen termelőszövetkezeti tagok) most jöttek meg Szabadszállásról, a Mezőgazdasági Gépészképző Iskoláról, ahová a második és a harmadik turnusra is elküld a gépállomás tizenkét, illetve tizenöt, dolgozóját. Am nemcsak szakmailag készítették fel a gépek kezelőit, hanem értekezleten ismertették velük a balesetek elhárításának a módját is. »Mozgó gépen nem szabad javítást eszközölni« —• hangsúlyozták, és eme sajnálatos intő példa is figyelmezteti a kécskei traktorosokat. Tavaly egyik társuk ujjának az elvesztésével fizetett azért, mert megsértette a szabályt. Gondoskodtak arról Is, hogy a távolabb, Lászlófal- ván dolgozó traktorosok munkaidő után kényelmet biztosító körülmények közölt pihenhessék ki magukat. Modern hálókocsit bocsátanak rendelkezésükre, amelybe a szakszervezet rádiót is vásárolt. így vágnak neki a Tiszakécskei Gépállomás traktorosai három község határának, s nem kétséges, hogy az alapos feilte szülést sikeres munka követi. T. I, Mi lesz Dancsó Ervinnével? Elkerülhetők az üzemi balesetek! — íjait do latok etpj. ilatíiatikai adathoz — Megyénkben az 1958-as év 2374 balesetéhez viszonyítva az elmúlt évben 2447 üzemi baleset történt. A mezőgazdaságban az 1958-as évinél 198-cal több a baleset, de a halálos balesetek száma lényegesen csökkent. Az állami gazdaságokban az 1958-as év hét halálos balesetéhez viszonyítva egy baleset végződött halállal. „/Mindent a termelés érdekében“ ' A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi csoportja nagy gondot fordított az elmúlt évben a biztonságos és egészséges munkakörülmények kialakítására, a balesetek megelőzésére. Sokat kellett a szak- szervezeteknek harcolni »a mindent a termelés érdekében« maradi nézet leküzdésére, amely a beruházások és felújítások terén egyes helyeken még a múlt évben is megnyilatkozott. Ezen a téren születtek eredmények. Amíg 1955-ben 80 ezer forintot költöttek védőberendezésekre, addig 1959-ben csupán az állami gazdaságok 2 274 000 forintot ruháztak be hasonló célra. A megyei tanács iparügyi osztálya a tanácsi vállalatok számára szintén több mint 1 millió forintot biztosított munkavédelmi célok* ra. Az elmúlt évben szervezték meg először a védőruha elosztását úgy, hogy megkérték a munkavédelmi felügyelők véleményét is. A téglagyárakban egymás után gépesítik a nehéz fizikai munkákat és az erdőgazdaságban az anyagmozgatást. Soli üzemben a zsúfolt telepeket, illetve munkahelyeket bővítették. Ilyen célokra 3 500 000 forintot fordítottak. Miért titkolják el a baleseteket ? A fenti intézkedések ellenére sem nevezhető eredményesnek a javulás minden vállalatnál. A Nádgazdaság Vállalat például (még most is működtet az óvórendszabályoknak meg nem fe- 'telő fűrészüzemet, s példaként említhetnénk itt a Tiszakécskei Permetezőgépgyárat, ahol az új létesítmények nem mindenben felelnek meg a munkavédelmi előírásoknak. Üzemeink nagyobb részére még az is jellemző, hogy nem megfelelően vizsgálják ki az üzemi baleseteket és igen sokszor magát a baleset áldozatát teszik felelőssé azért, Egyes üzemek a prémiumok esetleges megvonása migtt is eltitkolják a baleseteket. Kimutatható azokban az üzemekben, ahol nem tartanak rendszeres ellenőrző szemléket, nem fordítanak seiiö gondot a még meglevő baleseti források megszüntetésére, ott növekedik a balesetek száma. Az üzemi baleseteket elsősorban is az üzemeknek kellene kivizsgálni, de előfordult, hogy még a halálos baleseteknél sem biztosították időben a helyszíni vizsgálatot így történt ez a DáV 1959. augusztus 12-i lajosmizsei halálos baleseténél is. Bár a halálos balesetek száma az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen csökkent megyénkben, az 1959-es statisztikával még sem lehetünk elégedettek. A szakszervezetek munkavédelmi csoportja rendszeres oktató előadásokat szervezett és szervez ebben az évben is a balesetek megelőzéséne. A régebbi állapothoz viszonyítva jóbban dolgoztak az elmúlt évben a munkavédelmi bizottságok is: ankétokat, bemutatókat rendeztek, munkavédelmi filmeket vetítettek. Ezek szervezésében nagy segítséget nyújtott számukra a KÖJÁLÉ, a Vöröskereszt, az ÁMG Igazgatóság, a rendőrség és a MÉSZÖV. Felvilágosítást és megelőzést Nagy javulás tapasztalható az ellenőrzés rendszeresítésében . 1959-ben a munkafelügyelők többszúz vizsgálatot tartottak. Gépeket állították le áramütés veszélye miatt; acetilén-fejlesztőt vontak ki a forgalomból; az Építőipari Vállalat kecskeméti, Trombita utcai építkezésénél pedig felülvizsgálták az életveszélyes daru működését. Az üzemi balesetek megelőzése, a dolgozók testi épségének védelme legfontosabb feladatunk. Éppen ezért az elkövetkező időben a módszeres fel- világosító, megelőző és ellenőrző munkát minden üzemre, minden egyes munkahelyre ki kell terjeszteni, hogy minél le- jebb szorítsuk a munkahelyeken történő balesetek számát. Márkus János /vv\Ac^ywvwvvvvwvw^ Minap egy kedves, helyes fiatalasszony panaszkodott arról, hogy nem tud elhelyezkedni a szakmájában. — Állategészségügyi technikumot végeztem — magyarázta. — Ebből csupán egy van az országban. Nagyon szer-etem 'a jószágokat, ezért is választottam ezt a pályát. Szeretnék megszabadulná az íróasztaltól. Hivatásnak érzem az állatoik gondozását, gyógyítását. Sajnos az itteni állatorvosi rendelőintézetben nincs felvétel. — És másutt — érdeklődtem. — Idegenkedést tapasztaltam. Azt mondták, hogy női munkaerő nem kell, azokkal sok baj van, szülési szabadságot kell nekik adni, ha a gyerek beteg, viszik az orvoshoz, kiesnek a munkából és igy tovább. Úgy látszik, még kísért a múlt, akadnak rövidlátó emberek. Egyesek elfeledkeznek arról, hogy miiyen nagyot változott a világ. A felszabadulás óta tizenöt év telt el és felmérhetetlen utat tettek meg a magyar nők. A parlamentben minden ötödik képviselő nő, van két nő miniszterünk, asszonyaink gyárakat, vállalatokat irányítanak. Vannak akik tenmeiő- szövetkezetben vezetik a boldogabb, gazdagabb élet útján a parasztságot. Ott találjuk az asszonyokat az ügyészségen, a bíróságon, a katedrán, mindenütt. Az élet bizonyítja, hogy megállják a helyüket ezen a posztokon, éppen úgy mint a férfiak. Ezek a gondolatok fordultak meg fejemben néhány másodperc alatt, míg Dancsó Ervinné tovább panaszkodott. — El tudnám én látni bármelyik termelőszövetkezetben az állategészségügyi teendőket úgy, mint bármelyik férf i. Mégis kénytelen vagyok ad- minisztrátorkodai az Állat- forgalmi Vállalat bajai járási Id rendeltségénél. Március hó 31-én itt is lejár a szerződésem és megyek az SZTK-ba adminisztrátornak. Hát néni furcsa, az én szakmámmal az SZTK-ban adminisztrá torkodul? De bizony furcsa. Reméljük, hogy az illetékesek mielőbb segítenek megoldani Dancsó Ervinné gondját annál is inkább, mert gyorsan fejlődő mezőgazdaságunkban nagyon nagy szükség van a szakemberekre. K. S. Percenként kétszáz—kétszázötven szótag A jövő gépírói között •T.y'vr>y«NK' ;i Már jól megy a gépírás, ür. Saskői Ernőné tanárnő elégedett elsőosztályos növendékeivel. Az Írógépek kattogásától alig hailani valamit. Mintha egy hatalmas irodában lennénk, ahol gépírónők másolják a jelentéseket, terveket. Igaz, itt, a gépíró- és gyorsíróiskolában is jelentéseket másolnak a tanulók, de ez még nem hivatalos — csak a gyakorlást szolgálja. 1954 óta több mint ötszáz szakképzett gép- és gyorsíró hagyta el az iskola padjait, s többségük azóta üzemeknél, vállalatoknál dolgozik titkárnői, gépírói beosztásban. — Az iskolán két év alatt a növendékek olyan szakképzettségre tesznek szert, hogy a gép- és gyorsírói beosztásban megállhatják helyüket — mondja az igazgatónő, Söröli Községgazdálkodási vállalat alakul Bácsalmáson Április elsején tovább bővül megyénkben a kommunális szolgáltatósok hálózata. Ekkor kerül sor a Bácsalmási Községgazdálkodási Vállalat megalakulására. Az új vállalat kezeli majd az állami tulajdonban levő épületeket, végzi el felújításukat a járás területén; és tisztán tartja az utakat, tereket Bácsalmáson. Feladatai közé tartozik a temetések lebonyolítása a járás területén. Megbízták még a vállalatot virágárusítással, parkok fenntartásával is. A vállalat a bácsalmási Ru- dicsi rakodó melletti épületekben kap helyet, ahol a raktárak építésén kívül kisebb átalakításokra is szükség van. A vállalat alapítási költsége 400 ezer forint. Működése sok olyan kommunális gondot megold majd, amelyek elvégzésére eddig nem volt mód. Szerkesztői üzenetek: Fazekas János, Városföld: Panaszával egyetértünk, tigyeoen vizsgálatot indít a Kecskeméti Városi Tanács kereskedelmi osztálya. Móczár Lajosáé, Bugac: A baromfi szerződéskötéssel kapcsolatos levelét eljuttattuk a Kecskeméti Járási Földmüvesszövctkezeti Központnak. Válaszukat rövidesen megkapja. Tóth Mihályné, Tiszakécske: Házépítési engedélye ügyében a járási tanács igazgatási osztálya ad választ. Addig is legyen türelemmel. Magyar László, Soltvadkert: örülünk, hogy elintéződött a népszámlálásért járó pénzük kifizete.se. A foloszakkörre vonatkozó közlésére a megyei tanács művelődési osztálya válaszol majd. Margit. — A vizsgán komoly felkészülésről kell számotad- niuk. Gyorsírásból minimum százötven szótag percenként a követelmény, gépírásból pedig el kell érni a hetven szótagot. Űrömmel mondhatom, hogy az iskolán végzettek közül többen kétszáz-kétszázötven szótagot is leírnak gyorsírással percenként, a vizsgán, tehát a gyors beszédet is követni tudják. Addig azonban sokat kell tanulni. Különösen sokat foglalkoznak a nevelők egyes gyengébb gyerekkel, akiknek eléggé hiányos iskolai felkészültségük, s a kötelező tantárgyak mellett a helyesírást is tanítani kell nekik. Van esti tanfolyam is. Ezen huszonnégy felnőtt tanul. A megyei tanácstól például kettő, a honvédségtől szintén kettő, a Gyógyszertár Vállalattól és a megyei kórházból három- három dolgozó jár a tanfolyamra. A nappali tagozat részvevőinek többsége fiatal leány. Vajon mi lesz a sorsuk az iskola elvégzése után? — A gép- és gyorsírás biztos megélhetést jelent. Iskolánkhoz a vizsga időszakában gyakran fordulnak egyes kecskeméti üzemek, vállalatok gépes gyorsíróért. Mi szeretnénk eleget tenni a bizalomnak és az a célunk, hogy egyre több kiváló gép- és gyorsíró hagyja i el iskolánkat. II vásárlási visszatérítésből szaküzlet Vaskúton a napokban tartották meg a földművesszövetkezet mérlegbeszámoló közgyűlését. A közgyűlést megelőzően komoly szervező munkába kezdtek a szövetkezet választott vezetőségi tagjai. Az eredmény nem is maradt el, hiszen a közgyűlésen a földmű vesszsövetkezet lapjai közül 827-en írtak ala i jelenléti íveket, Alszegi Etek igazgatósági elnök beszámolójában elmondj: fca, hogy az 1959-es év tiszta jövedelme 314 800 forint volt. Javaslat volt arra, hogy a tagság a vásárlási és értékesítési visz- szatórítésról — mondjon le es a 24 ezer forintos összeget a szövetkezet továbbfejlesztésére fordítják. A jelenlevők a javaslattal egyetértettek s elhatározták, hogy ebből az összegből a 3-as számú fiókboltot kul- túrcikk-szaküzletté alakítják át, ezenkívül még egy trafikot is nyitnak A fennmaradó összegből a 2-es számú italbolt nagytermét kitataroztatják. A közgyűlést nagyszabású divatbemutató követte, ahol 70 ruhamodellt mutattak be a közönség legnagyobb megelégedésére. A. F. levelező Pólmonostora kifli nélkül A múlt év őszén vette át a Kecskeméti Sütőipari Vállalat Pálmonostora község kenyérellátását. Az átvétel előtt Kiskunfélegyházáról kaptuk a pékárut, a kenyéren kívül azonban rendszeresen szállítottak kiflit és zsemlyét is. Amióta az átadás megtörtént és egy kirendelt péküzem látja el a lakosságot kenyérrel, azóta nincs péksütemény! Aki péksüteményre »éhezik« meg a faluban. annak Kiskunfélegyházáról kell hozatnia, de csak akkor van erre alkalma, ha valaki bemegy a városba. A péksütemény hiánya komoly nehézségeket okoz a vendéglátóipar! egységeknek is, hiszen a kiflin és a zsemlyén kívül igen keresett cikk a szendvics is, ami csak akkor kapható, ha egy jóindulatú utas »kicipeli« a városból a hozzávaló zsúrkenyeret. Azt kérném az illetékesektől, hogy próbálják megoldani: Pál- monostorán is süssenek péksüteményt, hiszen ekkora község fogyasztása megkívánja. Tóth Gábor levelező
