Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-12 / 61. szám

1960. március 12, szombat 3. oldal Elindultak a gépek a határba A Tiszakécskei Gépállo­máson kijavították a gépeket, s aszerint, ahogy igényük őket, március elsejétől a 35 traktor folyamatosan vonni ki a gépál­lomás körzetébe tartozó — kécs- kei, lászlófalvi és lakiteleki — 11 termelőszövetkezet földjeire. A tavaszi munkába induló gépek között G—35-ös trakto­rok, s zetorok szerepelnek, de van a gépáüomásnak egy, a szőlő és erdő talajának a meg- forgatására alkalmas SZ—80-asa, valamint három UE—28-as trak­tora is. Az utóbbi magyar gép­típust tavaly mutatták be az Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon, s a szakemberek véle­ménye szerint kitűnő szerke­zetű masina. Négykerék-meghaj- tású. s a homokos talajon sem süllyed eh mint mondják: »Úgy megy, akár a hernyó.« A gép­állomás egyébként még a ta­vasz folyamán (kap két UE— 28-ast, s a Szovjetunióból szál­lítandó kétezer Belorusz traktor közül tizenkettőt. A gépek minőségének a kifogástalanságán kívül áz sem érdektelen, hogy a traktorosok rendelkeznek-e megfelelő szak- képzettséggel. A vezetők szerint a mostani traktoros állomány­nyal sikerül a tavaszi munká­kat eredményesen elvégezni, közülült tizenöten (négyen ter­melőszövetkezeti tagok) most jöttek meg Szabadszállásról, a Mezőgazdasági Gépészképző Is­koláról, ahová a második és a harmadik turnusra is elküld a gépállomás tizenkét, illetve ti­zenöt, dolgozóját. Am nemcsak szakmai­lag készítették fel a gépek kezelőit, hanem értekezleten is­mertették velük a balesetek el­hárításának a módját is. »Moz­gó gépen nem szabad javítást eszközölni« —• hangsúlyozták, és eme sajnálatos intő példa is figyelmezteti a kécskei trakto­rosokat. Tavaly egyik társuk ujjának az elvesztésével fize­tett azért, mert megsértette a szabályt. Gondoskodtak arról Is, hogy a távolabb, Lászlófal- ván dolgozó traktorosok mun­kaidő után kényelmet biztosító körülmények közölt pihenhes­sék ki magukat. Modern háló­kocsit bocsátanak rendelkezé­sükre, amelybe a szakszervezet rádiót is vásárolt. így vágnak neki a Tiszakécs­kei Gépállomás traktorosai há­rom község határának, s nem kétséges, hogy az alapos feilte szülést sikeres munka követi. T. I, Mi lesz Dancsó Ervinnével? Elkerülhetők az üzemi balesetek! — íjait do latok etpj. ilatíiatikai adathoz — Megyénkben az 1958-as év 2374 balesetéhez viszonyítva az elmúlt évben 2447 üzemi bal­eset történt. A mezőgazdaságban az 1958-as évinél 198-cal több a baleset, de a halálos balesetek száma lényegesen csökkent. Az állami gazdaságokban az 1958-as év hét halálos baleseté­hez viszonyítva egy baleset vég­ződött halállal. „/Mindent a termelés érdekében“ ' A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi cso­portja nagy gondot fordított az elmúlt évben a biztonságos és egészséges munkakörülmények kialakítására, a balesetek meg­előzésére. Sokat kellett a szak- szervezeteknek harcolni »a min­dent a termelés érdekében« ma­radi nézet leküzdésére, amely a beruházások és felújítások terén egyes helyeken még a múlt év­ben is megnyilatkozott. Ezen a téren születtek eredmények. Amíg 1955-ben 80 ezer forintot költöttek védőberendezésekre, addig 1959-ben csupán az állami gazdaságok 2 274 000 forintot ru­háztak be hasonló célra. A me­gyei tanács iparügyi osztálya a tanácsi vállalatok számára szin­tén több mint 1 millió forintot biztosított munkavédelmi célok* ra. Az elmúlt évben szervezték meg először a védőruha elosz­tását úgy, hogy megkérték a munkavédelmi felügyelők véle­ményét is. A téglagyárakban egymás után gépesítik a nehéz fizikai munkákat és az erdőgaz­daságban az anyagmozgatást. Soli üzemben a zsúfolt telepeket, illetve munkahelyeket bővítet­ték. Ilyen célokra 3 500 000 fo­rintot fordítottak. Miért titkolják el a baleseteket ? A fenti intézkedések ellenére sem nevezhető eredményesnek a javulás minden vállalatnál. A Nádgazdaság Vállalat például (még most is működtet az óvó­rendszabályoknak meg nem fe- 'telő fűrészüzemet, s példaként említhetnénk itt a Tiszakécskei Permetezőgépgyárat, ahol az új létesítmények nem mindenben felelnek meg a munkavédelmi előírásoknak. Üzemeink nagyobb részére még az is jellemző, hogy nem megfelelően vizsgálják ki az üzemi baleseteket és igen sok­szor magát a baleset áldozatát teszik felelőssé azért, Egyes üzemek a prémiumok esetleges megvonása migtt is eltitkolják a baleseteket. Kimutatható azokban az üzemekben, ahol nem tartanak rendszeres ellen­őrző szemléket, nem fordítanak seiiö gondot a még meglevő baleseti források megszünteté­sére, ott növekedik a balesetek száma. Az üzemi baleseteket elsősorban is az üzemeknek kellene kivizsgálni, de előfor­dult, hogy még a halálos bal­eseteknél sem biztosították idő­ben a helyszíni vizsgálatot így történt ez a DáV 1959. augusz­tus 12-i lajosmizsei halálos bal­eseténél is. Bár a halálos balesetek száma az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen csökkent megyénk­ben, az 1959-es statisztikával még sem lehetünk elégedettek. A szakszervezetek munkavédel­mi csoportja rendszeres oktató előadásokat szervezett és szer­vez ebben az évben is a bal­esetek megelőzéséne. A régebbi állapothoz viszonyítva jóbban dolgoztak az elmúlt évben a munkavédelmi bizottságok is: ankétokat, bemutatókat rendez­tek, munkavédelmi filmeket ve­títettek. Ezek szervezésében nagy segítséget nyújtott szá­mukra a KÖJÁLÉ, a Vöröske­reszt, az ÁMG Igazgatóság, a rendőrség és a MÉSZÖV. Felvilágosítást és megelőzést Nagy javulás tapasztalható az ellenőrzés rendszeresítésé­ben . 1959-ben a munkafelügye­lők többszúz vizsgálatot tartot­tak. Gépeket állították le áramütés veszélye miatt; aceti­lén-fejlesztőt vontak ki a for­galomból; az Építőipari Válla­lat kecskeméti, Trombita utcai építkezésénél pedig felülvizs­gálták az életveszélyes daru működését. Az üzemi balesetek megelő­zése, a dolgozók testi épségé­nek védelme legfontosabb fel­adatunk. Éppen ezért az elkö­vetkező időben a módszeres fel- világosító, megelőző és ellen­őrző munkát minden üzemre, minden egyes munkahelyre ki kell terjeszteni, hogy minél le- jebb szorítsuk a munkahelye­ken történő balesetek számát. Márkus János /vv\Ac^ywvwvvvvwvw^ Minap egy kedves, helyes fiatalasszony panaszkodott ar­ról, hogy nem tud elhelyez­kedni a szakmájában. — Ál­lategészségügyi technikumot végeztem — magyarázta. — Ebből csupán egy van az or­szágban. Nagyon szer-etem 'a jószágokat, ezért is választot­tam ezt a pályát. Szeretnék megszabadulná az íróasztaltól. Hivatásnak érzem az állatoik gondozását, gyógyítását. Saj­nos az itteni állatorvosi ren­delőintézetben nincs felvétel. — És másutt — érdeklőd­tem. — Idegenkedést tapasztal­tam. Azt mondták, hogy női munkaerő nem kell, azokkal sok baj van, szülési szabad­ságot kell nekik adni, ha a gyerek beteg, viszik az or­voshoz, kiesnek a munkából és igy tovább. Úgy látszik, még kísért a múlt, akadnak rövidlátó em­berek. Egyesek elfeledkeznek arról, hogy miiyen nagyot változott a világ. A felsza­badulás óta tizenöt év telt el és felmérhetetlen utat tettek meg a magyar nők. A par­lamentben minden ötödik képviselő nő, van két nő mi­niszterünk, asszonyaink gyá­rakat, vállalatokat irányíta­nak. Vannak akik tenmeiő- szövetkezetben vezetik a bol­dogabb, gazdagabb élet út­ján a parasztságot. Ott talál­juk az asszonyokat az ügyész­ségen, a bíróságon, a katedrán, mindenütt. Az élet bizonyítja, hogy megállják a helyüket ezen a posztokon, éppen úgy mint a férfiak. Ezek a gondolatok fordul­tak meg fejemben néhány másodperc alatt, míg Dancsó Ervinné tovább panaszkodott. — El tudnám én látni bár­melyik termelőszövetkezetben az állategészségügyi teendő­ket úgy, mint bármelyik férf i. Mégis kénytelen vagyok ad- minisztrátorkodai az Állat- forgalmi Vállalat bajai járási Id rendeltségénél. Március hó 31-én itt is lejár a szerződé­sem és megyek az SZTK-ba adminisztrátornak. Hát néni furcsa, az én szakmámmal az SZTK-ban adminisztrá torkod­ul? De bizony furcsa. Reméljük, hogy az illetékesek mielőbb segítenek megoldani Dancsó Ervinné gondját annál is in­kább, mert gyorsan fejlődő mezőgazdaságunkban nagyon nagy szükség van a szakem­berekre. K. S. Percenként kétszáz—kétszázötven szótag A jövő gépírói között •T.y'vr>y«NK' ;i Már jól megy a gépírás, ür. Saskői Ernőné tanárnő elégedett elsőosztályos növendékeivel. Az Írógépek kattogásától alig hailani valamit. Mintha egy hatalmas irodában lennénk, ahol gépírónők másolják a jelentéseket, terveket. Igaz, itt, a gépíró- és gyorsíróiskolában is jelentéseket másolnak a tanu­lók, de ez még nem hivatalos — csak a gyakorlást szolgálja. 1954 óta több mint ötszáz szakképzett gép- és gyorsíró hagyta el az iskola padjait, s többségük azóta üzemeknél, vállalatoknál dolgozik titkár­női, gépírói beosztásban. — Az iskolán két év alatt a növendékek olyan szakkép­zettségre tesznek szert, hogy a gép- és gyorsírói beosztás­ban megállhatják helyüket — mondja az igazgatónő, Söröli Községgazdálkodási vállalat alakul Bácsalmáson Április elsején tovább bővül megyénkben a kommunális szol­gáltatósok hálózata. Ekkor kerül sor a Bácsalmási Községgazdál­kodási Vállalat megalakulására. Az új vállalat kezeli majd az állami tulajdonban levő épüle­teket, végzi el felújításukat a járás területén; és tisztán tartja az utakat, tereket Bácsalmáson. Feladatai közé tartozik a teme­tések lebonyolítása a járás terü­letén. Megbízták még a vállala­tot virágárusítással, parkok fenntartásával is. A vállalat a bácsalmási Ru- dicsi rakodó melletti épületek­ben kap helyet, ahol a raktá­rak építésén kívül kisebb átala­kításokra is szükség van. A vál­lalat alapítási költsége 400 ezer forint. Működése sok olyan kom­munális gondot megold majd, amelyek elvégzésére eddig nem volt mód. Szerkesztői üzenetek: Fazekas János, Városföld: Pana­szával egyetértünk, tigyeoen vizs­gálatot indít a Kecskeméti Városi Tanács kereskedelmi osztálya. Móczár Lajosáé, Bugac: A ba­romfi szerződéskötéssel kapcsolatos levelét eljuttattuk a Kecskeméti Járási Földmüvesszövctkezeti Köz­pontnak. Válaszukat rövidesen meg­kapja. Tóth Mihályné, Tiszakécske: Ház­építési engedélye ügyében a járási tanács igazgatási osztálya ad vá­laszt. Addig is legyen türelemmel. Magyar László, Soltvadkert: örü­lünk, hogy elintéződött a népszám­lálásért járó pénzük kifizete.se. A foloszakkörre vonatkozó közlésére a megyei tanács művelődési osztá­lya válaszol majd. Margit. — A vizsgán komoly felkészülésről kell számotad- niuk. Gyorsírásból minimum százötven szótag percenként a követelmény, gépírásból pedig el kell érni a hetven szótagot. Űrömmel mondhatom, hogy az iskolán végzettek közül többen kétszáz-kétszázötven szótagot is leírnak gyorsírással percenként, a vizsgán, tehát a gyors beszé­det is követni tudják. Addig azonban sokat kell tanulni. Különösen sokat fog­lalkoznak a nevelők egyes gyengébb gyerekkel, akiknek eléggé hiányos iskolai felké­szültségük, s a kötelező tan­tárgyak mellett a helyesírást is tanítani kell nekik. Van esti tanfolyam is. Ezen huszonnégy felnőtt tanul. A megyei tanácstól például kettő, a honvédségtől szintén kettő, a Gyógyszertár Vállalattól és a megyei kórházból három- három dolgozó jár a tanfo­lyamra. A nappali tagozat részvevői­nek többsége fiatal leány. Va­jon mi lesz a sorsuk az iskola elvégzése után? — A gép- és gyorsírás biz­tos megélhetést jelent. Isko­lánkhoz a vizsga időszakában gyakran fordulnak egyes kecs­keméti üzemek, vállalatok gép­es gyorsíróért. Mi szeretnénk eleget tenni a bizalomnak és az a célunk, hogy egyre több kiváló gép- és gyorsíró hagyja i el iskolánkat. II vásárlási visszatérítésből szaküzlet Vaskúton a napokban tartot­ták meg a földművesszövetkezet mérlegbeszámoló közgyűlését. A közgyűlést megelőzően komoly szervező munkába kezdtek a szövetkezet választott vezetőségi tagjai. Az eredmény nem is maradt el, hiszen a közgyűlé­sen a földmű vesszsövetkezet lap­jai közül 827-en írtak ala i jelenléti íveket, Alszegi Etek igazgatósági el­nök beszámolójában elmondj: fca, hogy az 1959-es év tiszta jö­vedelme 314 800 forint volt. Ja­vaslat volt arra, hogy a tagság a vásárlási és értékesítési visz- szatórítésról — mondjon le es a 24 ezer forintos összeget a szövetkezet továbbfejlesztésére fordítják. A jelenlevők a ja­vaslattal egyetértettek s elha­tározták, hogy ebből az összeg­ből a 3-as számú fiókboltot kul- túrcikk-szaküzletté alakítják át, ezenkívül még egy trafikot is nyitnak A fennmaradó összeg­ből a 2-es számú italbolt nagy­termét kitataroztatják. A közgyűlést nagyszabású di­vatbemutató követte, ahol 70 ruhamodellt mutattak be a kö­zönség legnagyobb megelégedé­sére. A. F. levelező Pólmonostora kifli nélkül A múlt év őszén vette át a Kecskeméti Sütőipari Vállalat Pálmonostora község kenyérel­látását. Az átvétel előtt Kis­kunfélegyházáról kaptuk a pék­árut, a kenyéren kívül azonban rendszeresen szállítottak kiflit és zsemlyét is. Amióta az átadás megtörtént és egy kirendelt péküzem látja el a lakosságot kenyérrel, azóta nincs péksüte­mény! Aki péksüteményre »éhe­zik« meg a faluban. annak Kiskunfélegyházáról kell hozat­nia, de csak akkor van erre alkalma, ha valaki bemegy a városba. A péksütemény hiánya komoly nehézségeket okoz a vendéglátóipar! egységeknek is, hiszen a kiflin és a zsemlyén kívül igen keresett cikk a szendvics is, ami csak akkor kapható, ha egy jóindulatú utas »kicipeli« a városból a hozzá­való zsúrkenyeret. Azt kérném az illetékesektől, hogy próbálják megoldani: Pál- monostorán is süssenek péksü­teményt, hiszen ekkora község fogyasztása megkívánja. Tóth Gábor levelező

Next

/
Oldalképek
Tartalom