Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-20 / 68. szám

4. oldal I960, március 20, vasárnap A wák sMMfrcűma&abbak mini a férfiak A Katona József Gimnázium levelező oktatásának félévi mérlege KEZEDBEN AZ ÉLET Magyarul beszélő szovjet film Hétfő délutánonként — ami­kor a nappali tagozatos diákok már elhagyták az iskolát — új­ból megelevenednek a Katona József Gimnázium tantermed. A városban, s a környéken la­kó munkások, parasztok, értel­miségi munkakörben dolgozók ülnek be az iskolapadokba, hogy elsajátítsák a középiskola tanulmányi anyagát. A Katona József Gimnáziumban több mint 10 év óta rendszeresen minden évben megszervezik a felnőttek levelező oktatását. Az 1959—60-as iskolai év levelező oktatására 260-an iratkoztak be. A múlt évben harmincán vé­gezték el az általános gimná­zium negyedik osztályát, az idei tanév végén pedig mint­egy 28 felnőtt diák tesz érett­ségi vizsgát. A tanulók — akik naponta elvégzik az élet különböző te­rületén munkájukat — dere­kasan kiveszik a részüket a ta­nulásból is. Elenyésző a hiány­zók száma s az előző évekhez viszonyítva nem nagy a lemor­zsolódás. A beiratkozott 260 ta­nuló közül az első osztályokból 25-en, a második osztályokból pedig 10-en hagyták abba a tanulást. Ennek okát kutatva nem nehéz megállapítani, hogy sokan a levelező gimnázium tanulmányi anyagát túlságosan könnyűnek gondolták s amikor az első beszámoló ideje elérke­zett, rádöbbentek: nem adják tanulás nélkül az osztályzatot. A harmadik és negyedik osztályok létszáma ál­landósult, ugyanis az itt ta­nulók már elsajátították a kö­zépiskolai tanulmányok alap­jait s rendszeresen tanulnak. Sokan azt tartják — minden meggyőződés nélkül, — hogy a gimnázium levelező tagozatába járók nem szerezhetnek annyi tudást, mint a nappali tagoza­ton tanulók. Ezt a téves, sajnos elterjedt nézetet mindenképpen el kell vetni, mert a levelező oktatás átlagos tanulmányi eredménye rácáfol e híreszte­lésekre. A gimnázium három első osztályában, két második osztályában a tanulmányi át­lag jó és közepes között mo­zog, míg a harmadik és negye­dik osztályban a tanulmányi eredmény átlaga eléri a jó osz­tályzatot. örömmel kell meg­állapítanunk, hogy a tanulás­ban egyre inkább részt kémek a férfiak mellett a nők is. A gimnáziumban 78 nő tanul — s annak ellenére hogy dol­goznak, ellátják otthon a csa­ládot — általános tanulmányi eredményük jónak mondható. A tanárok egyhangú vélemé­nye szerint a nők szorgalma­sabbak a tanulásban, mint a férfiak. Egy iskola tanulóinak tanul­mányi eredményét, tudását — nemcsak a tanulók szorgalma, hanem a tanári kar tudása, lelkiismeretes munkája is meg­szabja. A Katona József Gim­názium levelező tagozatán olyan tanárok tanítanak, akik már nagy tapasztalattal rendelkez­nek a felnőtt-oktatásban. Elsők közt kell megemlíteni Elekes Mihály igazgatót és Kiss István tamfolyamvezetőt, akik az ad­minisztratív és irányító munka mellett még tanítják is a hall­gatókat A szakfelügyelők, dr. Bognár Imre, Csongor Edéné, dr. Hamza Győzőné és Kristóf András tetemes részt vállaltak a tanulók ismeretének növelé­séből. A fiatal, de tapasztala­tokban gazdag tanárokat, Hor­dós Károlyt, Mester Barnabást, Szabó Adorjánt, Szemerey An­dort. Tóth Józsefet és a többie­ket is az a cél vezeti, hogy jő felkészültségű, tudásban gazda­gabb embereket bocsássanák ki az iskola falai közül. Gémes Gábor Sikerrel zárult a Szovjet Film Ünnepe Március 3-tól 9-ig terjedő időszakban rendezték meg Bács- Kiskun megyében a hagyomá­nyossá vált Szovjet Film Ün­nepét. Ez idő alatt 210 ezer lá­togatója volt a megye filmszín- házainaik, mely minden eddigi Szovjet Film Ünnepe eredmé­nyeit messzemenően túlszár­nyalta. A mozikedvelők nagy figye­lemmel kísérték a bemutatásra kerülő új filmeket. A Béke első napját 15 838, a Két fiú, egy kislányt 15 752, a Csodálatos malom című filmet 11 369-en tekintették meg. Valamennyi filmszínházban ünnepi előadás keretében nyi­^WWVWVWWV1 A történetei 1958 ŐSZÉN indult el az út­törők forradalmi nyomolvasó mozgalma. Először a Tanács- köztársaság 40, évfordulójára gyűjtöttek helyi vonatkozású, 1919-es emlékeket. Felkeresték a veteránokat, beszélgettek ve­lük és élményeiket kisebb ter­jedelmű írásokban örökítették meg. A szorgalmas gyűjtőmun­ka eredményeképpen értékes fényképek és egyéb írásos do­kumentumok kerültek a Hősök Könyvébe. A NAGYSZERŰ tapasztala­tok alapján a forradalmi nyom- olvasó mozgalom az 1959—00. tanévben is tovább folytatódik. Most a felszabadulás 15. év­fordulójának közeledése alkal­mával a pajtások megismer­kednek falujuk, városuk éle­tével a Horthy-fasizmus évei­ben és összegezik a felszaba­dulás óta eltelt 15 év ered­ményeit. A FORRADALMI Nyomol­vasók Országos Parancsnoksá­ga parancsának ismertetése után a csapatvezetőségek őr­sökre osztották szét a feladato­kat. Vannak, akik volt cselé­dekkel, zsellérekkel beszélget­nek, vagy a felszabadulás előtti birtokviszonyokat vizs­gálják. Mások a földosztás le­folyását dolgozzák fel. A paj­tások érdekes összehasonlításo­tották meg a Szovjet Film Ün­nepi Hetét. A díszelőadások alkalmával igen sok helyen változatos kultúrműsort is adtak és a legtöbb moziban a Szovjet Film Ünnepe a község kiemelkedő kulturális esemé­nyének számított. Több helyen rendeztek ankétokat, nézőkon­ferenciákat, dupla vagy semmi játék estet, kérdezz-feleiek dél­utánt, .filmbálakat, stb. A Moziüzemi Vállalat dol­gozói gondoskodtak arról is, hogy kiemelkedő szemléltető propagandával hívják fel a mo­zilátogatók figyelmét a bemu­tatásra kerülő filmekre. Awvwwys/ww i nyomában kát is tesznek: hány házban volt villany, rádió, motorke­rékpár stb. a felszabadulás előtt és mi a helyzet ma? MINDEN úttörőcsapat elké­szítette a felszabadulási tér­képet, melyen piros zászlócs­kákkal jelezték a szovjet had­sereg előnyomulásának irányát, s külön megjelölték községük és városuk felszabadulásának napját. A FORRADALMI nyomolva­só munkában a legjobb ered­ményt eddig a kunszentmikló- si, a gátéri, a dávodi, a kecs­keméti, a félegyházi, a lajos- mizsei és a bajai pajtások ér- d AZ ÚTTÖRŐK által össze­gyűjtött értékes anyag április 4-én kerül kiállításra. A történet néhány év előtti igaz eseményt elevenít fel mély drámaisággal és hitelességgel. Kurszk városában sok étivel a háború befejezése után földalatti lőszerraktárra bukkantak. Az egyik bomba felrobbant és két halálos áldozatot követelt. Ebből a szomorú valóságból született a film, amely rendkívüli erővel idézi fel a válságos órák légkörét. A robbanás után a város katonai parancsnoka úgy intéz* kedik, hogy a helyszínen semmisítsék meg a lövedékeket. Ez a terv egy egész városrész megsemmisülését eredményezné. Egy bátor tűzszerész kapitány, Dugyin azonban vállalkozik arra, hogy a veszélyes bombákat a városon kívülre szállítja. A tör* ténetnek ez a főmotívuma, mellette még számos szép részlete van a filmnek. Nasztyát, aki férjét és gyermekét veszítette el a robbanás* kor, Klara Lucsko formálja meg remekül. Lucsko hősnője nem beszél, mérhetetlen fájdalmát magába zárja és csak bánatos arca, révedező tekintete árulja el lelkének összetöröttségét. Mély benyomást kelt a higgadt, nyugodt Dugyin lcapitány Oleg Szíri* zsenov alakításában. A hatásvadászat távol áll az alkotóktól. Az izgalmas jelenetek előterében mindig az ember áll, aki a legnagyobb veszély pillanatában mutatja meg, mire képes. A film nagy drámai perceiben úgy érezzük, hogy szinte morajlik a csend s csak a katonák kemény tekintete árulja el belső fe­szültségüket, férfias elszántságukat. Klara Lucsko és Oleg Sztri* zsenov remek színészi alakítása mellett jelentős szerepé van a tehetséges Marina Sztrizsenovának is, 'akit az idei Szovjet Film ünnepén hazánkban köszönthetünk. Johanne» Bechert ]BL <Ö JE S JS S13 JE Pf Csodás, békés, dús hóesés, ujjongása a fénynek! Indulnak a végtelenből és plhézve földre érnek. Beragyogja az éjszakát a föld, a hóbelepte, s e pelyhek száz mérföldön át fényt hoznak a szívekbe. Fordította: Antalfy István ugyebár az üzlet az üzlet még a szalvé- tabörzén Is. Ráadásul a na­pokban közel három­órás, eredménytelen sorbaállás után egy szalvétagyűjtő apa- táns-barátommai ta­lálkoztam. — Nézd, öregem! — kezdte alig tit­kolt büszkeséggel.— Ezeket a remek mintájú darabokat ma szereztem. Piri­két, a hivatal gép­íróját küldtem ki a városba. Fél óx-a alatt lebonyolította a vásárt. Az egészen meg tizenháromöt- venet kerestem. — Ezek meg itt — s mutatja a szalvétá­kat — ingyen van­nak! Közben jót neve­tett savanyú ábrá- zatomon. Úgy látszik, van­nak még olyaxxok, akiknek éppenség­gel jól jön ki a szal­vétaláz okozta piaci konjunktúra. Kinek így — kinek úgy! J__ Tölgyes Sándor Hát igen! Amióta Évikét, kislányomat is elkapta az áldo­zatait még mindig szedő szalvéta-gyűj­tő láz — azóta nincs nyugtom. Régi, meg­szokott, kiegyensú­lyozott életrendem viharos gyorsaság­gal tűnt semmivé. Az történt ugyanis, hogy... Azóta: — dupla boxTava- lót kell adnom a saxki borbélynak, kezitcsókolommal köszöntőm a ház­mester tizenötéves kislányát és párnák­ba fúrt fejjel tom­pítom lakótársam rádiójának késő éj­szakai bömbölését csak azért, mert a minap egy-egy ér­dekes szalvétával kedveskedtek kislá­nyomnak; — szótlanul, szo­morú szívvel kell néznem, hogy a ház kiskorú és nőnemű lakói vasárnap dél­utánonként pillana­tok alatt csatatérré változtatják — szal­véta-csere ürügyén — a sajátkezűleg, oly keservesen — a hétvégi pihenő ke­retében •— megte­remtett szobaren­det; — hetenként há­romszor sorba kell állnom a papírüzle­tek előtt, nehogy kimaradjak a leg­újabb szállítmány szétosztásából s közben alig győzöm már főnököm előtt magyarázni egyre gyarapodó és idő­tartamban elhúzódó — »fontos, városi« ügyeimet; — feleségem által szűkreszabott, de tényleges mértékét előtte féltve őrzött, szerény zsebpénzem egyre tekintélyesebb részét vagyok kény­telen feláldozni a szalvéta-börzén — apai és gyűjtői ma­radék tekintélyem fenntartása érdeké­ben — egy-egy szal­véta különlegesség beszéraésére, mert. Bozsó János: Tiszaltanyat Fényes Adolf emléke Mennyi mindenrőt kellene beszélni Fényes Adolf háláld* nak 15. éves fordulója alkal­mából. Túlélte a nyilas rém* uralmat, elkerülte golyó, grá* nát, de az öreg szervezet nem heverte ki a gettóban, s a búj* Icálás közben szerzett idegi és fizikai fáradságot. Eltávozott, akkor, amikor a *szegény ém* berekre« szebb kor köszöntött. Fényes Adolf nevét méltán emlegetik legnagyobb festőink között. Az elmúlt év őszén so* kát írtunk művészetéről, meg* nyerő és példás életéről• Amit az Ebéd c, képről vallott, élet* re szóló, döbbenetes élmény, Fáradt, szürke feketeségből két elesett ember nézi s kérdezi a látogatókat: miért kell nekünk 15—16 órát dolgozni, miért ilyen bütykösek ujjaink, miért ilyen szomorú az életünk? Ezt kutatta hosszú éveken keresztül a kecskeméti származású festő, A tavaly felavatott emlék*’ táblán kívül rövidesen utca és szobor idézi városunkban Fényes Adolf nevét. A festő alakját Petri Lajos szobrász* művész mintázza meg. Az idős művész — most zárult nagysi* kerű kiállítása a Nemzeti Sza* Ionban — még a háborús évek* ben is gyakorta találkozott « kecskeméti származású festő* vei. Reméljük, hogy egy-két éven belül megnyílik a Megyei Képtár, s akkor Fényes Adolf néhány festményében is gyö* nyörködhetnek a látogatók. OOGOOOOOOOOOOOOOOOOOQ Iratkozzon be olvasónak, régi olvasójegyét újítsa meg a megyei, a járási és a községi KÖNYVTARAKNAK. Könyvtáraink állandóan gyarapodó állománya minden igényt kielégít. 40 3QQQQQQQQQQQQQQQQOQQQ Szálaitól qi^a jt a kidányjam,™

Next

/
Oldalképek
Tartalom