Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-11 / 187. szám

1959. augue-rftts 11, kedd 3. oldal Homoki borok tix élen Híradás az országos borverseny eredményeiről Július végén volt az orszá­gos borverseny Egerben, amely­re megyénkből 26 féle bor ér­kezett. A homoki borok felso­rakoztak a hegyvidékiek mellé. A 26 féle borból 18 ért cl helyezést az országos ver­senyen. !Az értékelést most kapta meg a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya. E szerint az ál­lami gazdaságok új fehér bo­rai közül első lett az Alföldi Állami Pincegazdaság 1958-as vellelinije. Második lett ugyan­ennek a gazdaságnak az 1958-as szürkebarátja. A harmadik helyezést a Helvéciái Állami Gazdaság 1958-as évjáratú tra­minija kapta. Az egyéni termelők új fehér borai is kiválóan szerepeltek. Első díjat Almás» József kele- biai gazda 1958-as olasz-riz- lingje kapta, második lett Stamler Sándor tabdi 'termelő tavalyi olasz-rizlingje, a har­madikat Almási Sándor kele- biai termelő tavalyi zöldszil- vánija kapta. A fehér óborok szintén si­kert arattak. Az állami gazda­ságok közül a Szőlészeti Ku­tatóintézet miklósteiepi 1957. évjáratú szürkebarátja kapta az első díjat, a második he­lyezést ugyanennek a telep­nek az 1957-es furmintja, a harmadik helyezést szintén en­nek a gazdaságnak az 1957-es Muskát Lünelje nyerte. Csibra János soltszentimrei gazda az egyéni termelők első díját hozta el az 1957-es ezerjójá­val. Az alföldi vörös újborok kö­zül az Alföldi Állami Pince- gazdaság hajósi gazdaságának 1958-as évjáratú kadarkája lett az első, egyben a második díjat is ez vitte el. A harma­dik díjat az Alföldi Állami Pincegazdaság szintén 1958-as évjáratú kadarkája nyerte. Az egyéni termelők közül Krix József bácsszőlősi gazda 1958-as évjáratú kadarkája lett az első díj birtokosa. A másodiké Mózer Gáspár soltvadkerti la­kos, ugyancsak 1958-as kadar­kája, a harmadikat Almási József kelebiai termelő 1958-as évjáratú kékfrankosa lett. Óboraival az Alföldi Állami Pincegazdaság két pincegazda­sága nyert helyezést. Első dí­jat a hajósi nyerte 1957-es ka­darkájával. Ugyancsak 1957-es kadarkájával lett második a soltvadkerti pincegazdaság Szorgalmas tanácstag Dávod Községi Tanács 29-es körzetének megbecsült tanács­tagja Szűcs Ferenc. Nem egy­szer fordultak választói hozzá különböző panaszokkal. A köz­ség lakói arra kérték, hogy in­tézze el, hogy az Árpád utca és az Epreskert utca találkozásánál a falu legsötétebb és szinte jár­hatatlan szakaszán, helyezzenek el egy villanyégőt. Szűcs Fe­renc a szomszédos körzet ta­nácstagjával, Tárnái Jánossal felkereste a községi tanácsot és elmondották választóik pana­szait. Néhány nap múlva fel­szerelték a villanyégőt az emlí­tett helyre, sőt a meglevő háló­zatot három égővel kibővítet­ték. Szekeres József egyénileg dol­gozó paraszt legutóbb azzal a kéréssel fordult Szűcs Ferenc­hez, hogy az Epreskert utca egyik részét, ahol a legtöbb ko­csi jár, javíttassa meg. Szűcs Ferenc továbbította a községi tanácshoz a kérést s az említett utcán kívül még a József At­tila, a Kossuth utcát, a Kerék­aljai dűlőt — mintegy 20 kilo­méteres útszakaszt — földgya­lúval elegyengették. Szűcs Fe­renc nevéhez fűződik még az is, hogy intézkedése során 400 méteres szakaszon tisztították ki a vízlevezető árkot. M. J. levelező A termelés pártellenőrzésének néhány kérdéséről ABBÓL AZ ÍRATLAN tör­hiányzik az alulról jövő kri­tika, amely a termelési prob­lémákat részletesen és aprólé­kosan tárná fel. A pártvezetőség azon fára­dozik, hogy a termelés ellenőr­zése ne csupán taggyűléseken vagy vezetőségi üléseken tör­ténjék meg, hanem a párttagok mindennapi munkája során váljon valóra. Ebben látjuk ugyanis a termelés pártellen­őrzésének igazi értelmét és lé­nyegét. Sajnos, ma még nem tartunk itt, többek között azért sem, mert a termelésben részt vevő elvtársak pártellen­őrző tevékenységét gyakran fé­kezi a pillanatnyilag önös ér­dekből felvetődő bér- vagy más probléma. A pártellenőrzés ha­tékony módját, ,a társadalmi ellenőrzést csak akkor mond­hatjuk kielégítőnek, ha párt­tagságunk politikai felkészült­sége jelentősen növekedik. Ed­dig is vannak már eredmé­nyek. A termelésben egyébként is az első sorokban küzdő párttagjaink kezdeményezői a takarékossági mozgalomnak, vényből kiindulva, hogy a gaz­dasági és a politikai munka egymástól elválaszthatatlan és egymásra kölcsönhatással van, abból adódik a pártszerveze­teknek az a sajátos feladata, hogy a termelést ellenőrizzék, irányítsák és annak gazdasá­gosságát elősegítsék, Vállala­tunk pártszervezete, a Barne- vál kommunistái szem előtt tartják ezt a feladatot és a szervezeti szabályzat ide vo­natkozó részének eleget téve, minden erővel azon dolgoz­nak, hogy eredményeikkel a népgazdaság fellendülését szol­gálják. A termelés pártellenőrzésé­nek feladata igen nehéz és sok­rétű, s bizony még távolról sem mondhatjuk az ilyen Irá­nyú munkánkat kielégítőnek. Az alapvető hiányosság abban van, hogy alapszervezetünk vezetősége az ellenőrzést több­nyire csak az igazgató vagy egyes gazdasági vezetők ese­tenkénti beszámoltatására kor­látozza, amikor is többnyire a tájékoztatás csak statisztikai • adatok ismertetésében merül } ki. I EZ A MÓDSZER önmagá-] ban nem fedi fel a termelés-} ben levő hiányosságokat és] nem szolgái alapul megfelelő] következtetésekre. A hibák] okát nálunk talán abban kel’] keresni, hogy egyrészt az alap-} szervezet vezetősége majdnem] teljes egészében műszaki ve-] zetőkből tevődik össze, s így a] termelési adatok birtokában] bizonyos, fokú önelégültség} uralkodik rajtuk, másrészt} az önköltségcsökkentésnek és a munkaverseny számtalan megnyilvánulásának. Az a tö­rekvésünk, hogy ezen az úton haladva eljussunk a társa­dalmi tulajdon védelmének és fejlesztésének teljességéhez. A párttagokra vár még az a fel­adat is, hogy a párt irányvo­nalát megvalósító szervezetek­ben, mint pl. az üzemi tanács­ban ne csupán jóváhagyó sze­repet töltsenek be, hanem váljanak kezdeményezőivé az üzem életét szabályozó határo­zatok és döntések kialakításá­nak. ÜGY GONDOLOM, hogy a párt termelést ellenőrző szere­pe sokrétű feladat, amely tel­jes egészében magában foglalja a kommühisták üzemen belüli tevékenységét. Ezért nyugod­tan mondhatjuk, hogy egy-egy üzem pártszervezete munkájá­nak legmagasabb fokmérője éppen ebben rejlik. Miszlai Etel, a Barnevál üzemi párt- szervezetének titksa. ! FELEJTHETETLEN VOLT... ; Már hazaérkeztek Bécsből fiataljaink, s nem akarnak ki- ; fogyni a VII. Világiíjúsági Találkozó szép emlékeinek, esemé- I nyernek ismertetéséből. A legtöbb szó az utolsó összejövetelük- ;ről, a bécsi városháza előtti téren tartott békegyűlésről esik ! Az izzó hangulatú gyűlésen egységesen tettek hitet a világ [minden tájáról összesereglett fiatalok a béke mellett. Feketék lés sárgák, fehérek és barnabőrűek ölelkeztek össze a szívélyes í vendéglátókkal és egy emberként tüntettek az atomfegyver­> kísérletek megszüntetése ellen. > Az alábbiakban most két képet mutatunk be a VIT záró­t ünnepségéről. Ki akarta játszani a törvényt, maga csapódott be Érdekes és tanulságos per zajlott le a közelmúltban a kiskunfélegyházi járásbíróság dr. Berkes tanácsa előtt. Há­tai Mihály perelte be ifj. Kon­tár Sándornét, tulajdonjog be­kebelezésére alkalmas okirat kiadása érdekében. A történ­tek szerint ugyanis Kátai 1951- ben házat vásárolt, annak tu­lajdonjogát azonban nem íratta saját nevére, hanem ifj. Kon- l'árnére, azzal, hogy később bármikor saját nevére Írat­hatja át. Ráfizetett azonban a perre. A bíróság elutasította kerese­tét, mert megállapították, hogy a házingatlan vétele idején 40 hold földje volt, ezen felül? egy másik háza is, s mivel] kuláknak volt minősítve, csu­pán a törvényes rendelkezése-] két akarta kijátszani új háza! más nevére íratásával. A bíró-l ság azon az alapon utasította ] el keresetét, hogy a Konfárné- val kötött ügylet erkölcstelen] jogügyletnek tekintendő és az* abban foglalt kötelezettségek] kikényszerítéséhez jogsegély j nem adható. Ifj. Konfámé tehát saját ne-] vén tarthatja meg továbbra is? a házat, — nem köteles Kátai-. nak kiadni a tulajdonjog beke-| belezésére alkalmas okiratot. J Cs. J. olvasónk négy kérdés­sel fordult szerkesztőségünkhöz: 1. >*A Hosszú utca 22. szám alatt van néhány lakó, aki nem tűri a gyermekzsivajt. Szeret­ném megtudni, be kell-e zárni nappal a gyermekeket? 2. Hall- gathatom-e délelőtt a rádiót? 3. A szemétgödörnek nincs fe­dele, ezért tűrhetetlen bűz ural­kodik az udvarban. Mit kell tennünk, hogy ez megszűnjön? 4. Egy régi kút most szenny­vízlevezető. Szeretném megtud­ni, hogy ez a víz befolyik-e az Ivóvíz közé, fertőz-e?« A kérdé­sek alapján vizsgálatot indítot­tunk és az alábbiakban adjuk meg a választ olvasóinknak: »A városi tanács 19/1955. sz. szabályrendelete XIII. §-a ki­mondja, hogy a dolgozók nyu­galma és pihenése érdekében este 10 óra után tilos lármával járó udvari tevékenység. Ugyan­ez a rendelkezés kimondja azt is, hogy nappal a gyermeklár­mát és a rádióhallgatást nem tilthatja meg senki. Az ivóvíz nem fertőzhető meg, mert a szennyvízlevezető nem érintke-. VÄLASZ NÉGY KÉRDÉSRE — HÁNY MEGÁLLÓ A SZAKASZ- j HATÁR — HAT ÓRAKOR NYITJÁK A TEMETÖKAPUT — ] FORDULJON AZ OTP-HEZ zik a vízvezetékkel. A háztulaj­donost kötelezték a szemétgödör zárrésmentes fedővel való ellá­tására. * Samu Jánosné kecskeméti ol­vasónk azt kifogásolja, hogy a 2-es autóbuszon a Kádár utcá­tól a Kaszap utcáig, hol 80 fil­léres, hol pedig 1 forintos vo­natjegyet kap. Arra kér ben­nünket, közöljük vele, melyik a helyes viteldíj. A levél alap­ján a Kecskeméti Városi Autó­buszüzemnél érdeklődtünk, ahol a következőket tudtuk meg: A szakaszhatár négy megálló, be­leértve a felszállási állomást is. így tehát az a szabálytalan, ha egyes jegykezelők 1 forintos vonaljegyet adnak ki e távolságra 80 filléres sza­kaszjegy helyett. * Több dolgozó asszony nevé­ben kaptunk panaszos levelet Kecskemétről. A levél írói ar­ról számolnak be, hogy nyáron is hétkor nyitják ki a temető kapuit, s mert dolgozni men­nek, nem tudják gondozni hoz­zátartozóik sírját. Véleményük szerint nyáron reggel fél hatkor ki kellene nyitni a kapukat. A levélre az Egyházügyi Hivatal az alábbiakat válaszolta: | "A hozzánk küldött panaszle-* vél alapján a kérést figyelembe\ vettük s ezért július 30-tól kéz-1 dődően már reggel 6-kor nyit-s ják a temetők kapuit.« * 1 H. Cs. olvasónk az alábbiakat! írja: »Hallottam, hogy Kecske-t méten építenek 1 és 2 szobás] öröklakásokat, amire előlegként? valahány százalékot be kell ji-| zetni, utána 25 év alatt tör-\ leszthető le a fennmaradó ösz-l szeg. Azt szeretném megtudni,} hogy kik kaphatnak ilyen la-] kást?« Olvasóinknak a követ-? kezőket válaszoljuk: Kecskeméten jelenleg OTP örök-| lakásépítési akció nincs. Szövetke-1 zeti lakóházépítésbe az eddigiek | szerint elsősorban üzemi munká- j sok, későbbiek során pedig az ősz-4 szes dolgozók bekapcsolódhatnak. < öröklakásépítést és családi lakóház < építési kérdésekben részletes fel-f vílágosítást nyújt az Országos Ta-t karékpéuziár Kecskeméti Fiókja, $ Százezrek a VIT záróünnepélyén, az ünnepi kivilágításban ragyogó bécsi városháza előtt. — Béke és barátság! — kiáltják a felvonuló fiatalok. Közöt­tük, fehér virágcsokorral a kezében Paul Robeson világhírű néger énekes, aki a fesztivál «lején Becsben tartózkodott. #

Next

/
Oldalképek
Tartalom