Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

A MAGYAR SZOCI AU STA MUNKÁSPÁRT - BÄCS- < ISKUN M E GYEI LAPJA „Salát rezsls“ épitöbrlgád Kecskeméten A Kecskeméti Városi Tanács költségvetésében és községfej­lesztési alapjában előirányzott ^építőipari munkák elvégzésének meggyorsítására úgynevezett *saját rezsis” építőbrigád alakí­tását határozta el a végrehajtó bizottság. Eszerint a brigád a tanács műszaki osztályának és. csoportvezető főmérnökének irá­nyítása alatt áll műszaki irányí­tás, anyagellátás és bérezés te­kintetében. A brigád életrehívá- sát indokolja, hogy ilyenformán a vállalati kivitelezési összegnél 20—25 százalékkal olcsóbban végezhetők el a munkák; to­vábbá az a körülmény, hogy az építőipar gyakran kapacitás- hiánnyal küzd, így a Vegyes­ipari Vállalat bútoriizeme új műhelycsarnokának felépítését sem tudta vállalni már ebben az esztendőben. Ez a 2 millió 100 ezer forintos beruházás lesz te­hát az építő brigád első mun­kája, amelyet augusztus elejétől ez év november 31-ig kell befe­jeznie. A végrehajtó bizottság utasí­totta a tanács munkaügyi osztá­lyát, hogy a brigád 6—10 főnyi szakmunkás létszámát e hó vé­géig biztosítsa. Ugyancsak intéz­kedés történt a szerződtetett dolgozók bérezési és szociális juttatásaira vonatkozóan is. ESIK, NEM ESIK? A tanácstag interpellál, a megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedik A MEGYEI TANÄCS negyed­évenként tartja üléseit, s eze­ken az üléseken igen hasznos javaslatok, megoldásra váró fel­adatok merülnek fel: a megyei tanács tagjai gyakran monda­nak el olyan problémákat, me­lyeknek megoldása nagyban hozzájárul a lakosság életének megkönnyítéséhez. Ezek az úgy­nevezett interpellációk, ame­lyeknek elmondása, a hibák fel­tárása, azok szavakba öntése nem elég ahhoz, hogy a problé­ma megoldást nyerjen, — azokat a helyzet felmérése után meg is kell oldani. Amint az alábbi példák igazolják, ezeket az in­LABDÁZÓ TIGRIS Üj műsorral mutatkozott be a hires moszkvai cirkusz. Leg­nagyobb sikert M. Nazarova száma aratta, aki a medencévé átalakított porondon a vízben tigrisekkel labdázik. @ig,ait£ita a katmiia^tékatt Az államférfi figyelemmel vizsgálgatja a sakktáblákon dúló csatákat. A játékosok, kibicek izgalma öt is felvillanyozza. Meg aztán meleg is van, s dohányos ember ezt az állapotot rágyújtás nélkül nem bírja ki. Kádár János elvtárs sem — akiről ez, a Tóth Laci bácsi által feljegyzett história szól — s már fújja is a füstöt. Jólesik. Megelégedetten jártatja sze­mét a nagyteremben, amikor egy táblát fedez fel: »Dohányozni tilos.« S ő már nyomkodja is a füstölgő cigarettát a hamutar­tóba, .— a kíséretében levő rendező hiába menti fel a »sza­bály« alól. Háromszor is meggondolom, miért tapsoljak. De ha ezt a jelenetet látom, éljenezni kezdtem volna. A párt titkára — bár elüthette volna egy tréfával a dolgot, —• látszólag csekély jelentőségű ügyben is alávetette magát a szabálynak, a tör­vénynek, úgy mint bármely »közember«. Nem úgy tett, mint egyik könyvtárunk vezető beosztásban dolgozó olvasója, aki hónapokig nem vitte vissza a kölcsön­vett művet, s amikor a néhány évvel ezelőtt hozott — a Mi­nisztertanács által jóváhagyott — rendelkezések értelmében néhány forint késedelmi díjjal megbírságolták, felfortyant: _ Mit képzelnek az elvtársak, tudják, hogy nekem mennyi dolgo m van?! És azóta messze elkerüli a könyvek házát. Megsértődött. Ma nemcsak üres formula a rómaiak korában is ismeri tétel: »salus rei publicae, suprema 'ex esto« legfőbb törvény a nép üdve. Valóban a közösség érdekében hoznak határoza­tokat, rendeleteket és ezeket még kis dolgokban sem szabad senkinek sem áthágni, hiszen az emberek többsége is elsősor­ban nem a megalkotott rendeletek, hanem ezek végrehajtása alapján formál véleményt. Elég egy apró félrelépés, egy kis »kivételezés«, szabálytalanság és már összenéznek az emberek: »Lám, lám... ennek ezt is... és semmi baja sem lett.« Ma nem fordulhat elő, hogy valaki részeg fővel büntetlenül elgázolhasson valakit, mint a volt kormányzó fia egykor... Arról sem hallani, hogy a gyorsvonat egyetlen személy kedvéért ne­gyedórát ácsorogjon egyetlen telefonhívásra: »Állítsák meg a vonatot, a gróf úr utazni akar...« De elvétve, apróságokban, viselkedésben, egyes döntések meghozatalánál még fel-felbukkan »az állam én vagyok« (x hi­vatal, y szerv én vagyok) szemlélet. Azok, akik emberi gyarló­ságtól, hiúságtól, téves elképzelésektől, furcsán értelmezett tekintélytisztelettöl indíttatva »túlteszik magukat« bizonyos szabályokon, rendeleteken, gondoljanak arra, hogy Kádár elv­társ is eldobta a cigarettát, amikor tudomást szerzett a ren­dezőség tilalmáról. Michelangelónak egy mondása kívánkozik a cikk végére: »A kicsinységek teszik a tökéletest, a tökéletes pedig nem lácsinység.« deltái Nándor terpelláciákat a megyei taná­cson eredményesen és gyorsan intézik el. Az 1959. évi első negyedévi tanácsülésen, március 24-én Ju­hász László megyei tanácstag jelentette be például, hogy a szanki postahivatal már több mint fél éve nem működik. Alig pár nap múlva Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke már arról értesítette Juhász elvtár­sat, hogy a postahivatal érdeké­ben a tárgyalások megkezdőd­tek, s a Szegedi Postaigazgató­ság megfelelő határozatot ho­zott. A régi szanki postát újból forgalomba állítják, kibővítve az özv. Farkas Istvánná által felajánlott helyiségekkel. UGYANEZEN az ülésen je­lentette be Petőfi Sándor me­gyei tanácstag, hogy Helvécia községben a tanyaközpont vég­leges helyének kijelölése ügyé­ben hosszú idő óta nem történt érdemleges döntés, azért az építkezések sem indultak meg. Bolhóy László, a megyei tanács építési osztályának vezetője mu­lasztás nélkül intézkedett a do­logban, s értesítése szerint a kérdést tanulmányozták, a hely­színrajzokat elkészítettéik, s így a helvéciaiak gondja megoldást nyert. A továbbiakban azt kifo­gásolta Petőfi Sándor elvtárs, hogy a lakiteleki Alkotmány Tsz feloszlatása után igazságta­lanul terheltek meg sok paraszt- embert, akik közül jelenleg töb­ben az állami gazdaságban dol­goznak. Kivizsgálás után a ta­nácstag bejelentését érdemben intézték el. Nagy József országgyűlési képviselő az alpári zsilip prob­lémáját ismertette, s kérésére Bolhoy elvtárs vezetésével bi­zottság vizsgálta meg a zsilipet, s annak helyreállítása után Nagy József elvtársat írásban is értesítették. PÉLDÁINKBÓL látható, hogy a megyei tanács ülésein elhang­zott interpellációk, kérések, pa­naszok, javaslatok, melyeket a megyei tanács tagjai választóik, a lakosság meghallgatásával, sőt azok kérésére hoznak a megyei tanács ülése elé, nem üres, kö­vetkezmény nélküli szavak, ha­nem ■ komoly feladatok, melyek megoldása mindennapi életünk megkönnyítését szolgálják. B. Farkas József Lebontott kertmozi avagy a kecskeméti kőműveskelemenek A fényképen látható épület szabadtéri mozigépház a Czoll- ner téri lövölde mellett. A Ma­gyar. Honvédelmi Sportszövetség lelkes fiataljai építették társa­dalmi munkával az elmúlt év­ben, hogy nyári kulturális ren­dezvényeiknek szabadtéri ott- tiona legyen. Tudomást szerzett erről a me­gyei és a városi tanács művelő­dési osztálya, s mert a városi közönség számára kicsinek ta­lálták a kertmozit, a további munkákat leállították, sőt a szín­padot le is bontották, — ígéretet téve, hogy költségkeret biztosí­tásával nagyobbra építtetik majd fel. Itt azonban megrekedt szor­gos tevékenységük és a se ide, se oda állapot idestova már egy éve tart. Értesüléseink szerint azért maradt abba a nagyobb befogadó képességű szabadiéi, színpad építése, mert a városi tanács városrendezési tervében az MHS egész Czollner téri ob­jektumát áttelepítenék valaho­vá. De hová? Erre terv. nincs,, s talán nem is lesz! Ilyen költsé­ges és céltalan manőverezéssel felesleges terhelni a népgazda­ságot. Ügy járt tehát a kecskeméti MHS, mint a balladabeli Kőmű­ves Kelemen: „Amit rakott nap­pal, leomlott estére”. Ha to­vábbra is vajúdni hagyják az ügyet, akkor az MHS sportpá­lyákat fog a kertmozi helyére telepíteni. Véleményünk szerint viszont inkább adják meg szá mukra a kért segítséget, mint­hogy a már befejezés előtt álló munkákat egyik napról a má- sikra.semmivé tegyék! Pankovits József Képünk felvételének pillana­tában csak a zuhanyból ömlött a víz a bácsalmási régi stran­don. Már készítik az újat, s reméljük, hogy a közeljövő­ben már onnan közölhetünk képet a csinos bácsalmási lá­nyokról; Tanulj un k nyelveket Fürdőváros lett Kiskőrös. Gyógyfürdőjét százak és ezrek keresik fel a kánikulai napokban, s még csak oly melegnek sem kell lenni, hogy a város idegenforgalma emelkedjen: a gyógyfürdőt messze vidékről felkeresik a gyógyulni vágyóit. Illő lenne tehát, hogy a fürdő­vendégeket jól felszerelt és mo­dern büfé várja, e helyett pedig hosszú sorokban kénytelenek ácsorogni a sörre, hűsítő italra szomjazok a pult előtt. Helyesnek tartanánk, ha a kiskőrösi fürdő vezetősége a mi véleményünket osztaná, s cse­lekedne valamit a mostani hely­zet elkerülésére. Ez bizonyára egyezne a fürdőközönség vá­gyaival, na meg a fürdő érde­keivel is... (ka.) Nem nő tovább az óriás A tokiói klinikát egy furcsa páciens hagyta el, akit két esz­tendeig kezeltek ... gyors nö­vés ellen. A 23 esztendős Yo- szimicu Macudzaka 2.18 méte­res magassággal került a kór­házba. Az orvosok hosszú ideig tartották megfigyelés alatt; agyalapi mirigyét kezelték, s így sikerült a fiatal japánt 2.31 méternél megállítani. (A „Tyehnika Mologyo- zsi”-ból) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel, Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat^ Felelős kiadó- Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16 Pártépítés és ipari rovat: 11-23 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság' tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet* hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.. 15-29, 27-40. Felelős vezető. Szűcs Béla igazgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom