Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-25 / 47. szám

•7 1959. február 25, szerda 3. oldal rlogvan dolgozik a népi ePenorzés Egészségügyi őrjáraton a Kecskeméti Zománeiparl Müvekben alkalmával lejenként 25 liter meleg vizet számítanak, s bár naponta 2000 liter víz áll ren­delkezésre, a munkások ennél többet igényelnek. Mlkus elvtárs, a gyár bal­esetelhárítási felelőse javasolja, hogy a népi ellenőrző bizottság vegye be jelentésébe a konyhai fűtés megoldását. Véleménye szerint ugyanis a villanytelep katlanával meg lehetne oldani a konyha gőzfűtését. A bemé­rő kis helyiségében nátrium- szulfáttól a salétromig minden­féle por szállong. A respirator — e gázálarchoz hasonló be­légző készülék — kezdetleges, nem felel meg a célnak, mert a finom port beereszti. A fes- tékezö részlegnél már 33 éve dolgozik Majoros Sándor bácsi Mondja, hogy a terpentin-okoz- tu ekcéma ellen igen jót tesz a védekezésül kapott cinkke­nőcs. Találkozunk Bozsik Bé­lával is, akit áthelyezésre ja­vasoltak. Mondja, hogy ez meg is történt, s régi munkahelyé­nél sokkal jobban szellőztetett helyen dolgozik. A tisztítómű­helyben pedig Balogh Jánostól kérdezzük meg, hogy december 1-e óta valóban csupán hat órát dolgozik-e naponta és ke­resetében nem következett-e csökkenés? Balogh János mo­solyogva ingatja a fejét: »Nem, nem! Minden úgy van, ahogy a balesetelhárítási felelős mon­dotta.« Könnyen fröccsen az izzó vas az öntődében és szikrája rögtön sebet okoz. Itt fordul elő az üzemi balesetek 90 szá­zaléka. 1957 óta a balesetek következtében kiesett munka­napok száma ugyan sokkal csökkent, de januárban mégis két zúzódásos és négy égéses sérülés fordult elő. Itt is prob­léma a szellőzés, mert az üzem ablakai az országúira néznek, ahonnan beszáll a por. A népi ellenőrzés az út bitumenezését javasolja majd a városi tanács­nak. Ezzel végére is értünk kőr­útunknak. most következik majd a látottak, hallottak ér­tékelése, s a tanulságok leszű­rése. Lám, az ilyen, építő szán­dékú bírálattól senkinek nem kell félnie. A munkások bátran megmondották véleményüket és az üzem vezetősége is — lehe­tőségeihez mérten — mindent elkövet a munkavédelem érdekében. A népi ellenőrző bizottság később kidolgozandó jelentésében bizonyosan szere­pelni fog a felsőbb ipari ha­tóságoknak nyújtott javaslat is, hogy az új, trösztbe való szer­vezés folytán és termelésének export-fontossága szerint köz­pontból biztosított hitellel lás­sák el a Kecskeméti Zománc­ipari Műveket — amellyel meg tudják majd valósítani a hiányzó munkavédelmi beruhá­zásokat is. — K. A. — Hogy egész évben zavartalan legyen a meszeuátás már most szerezzük be a permetezéshez szükséges mennyiségei liil scrtesünctetőkct, paprikapa­lán tázokat és lovonlatasu per­metezőgépeket gyártanak a közeljövőben. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a járási és városi aktívák elértek céljukat és a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­nek meggyorsítására mozgósí­tották a párttagokat és a pár- tonkívfili dolgozókat. Az aktív»- értekezletek konkrét feladatokat szabtak meg a pártszervezetek és a járás valamennyi kommu­nistája számára. Meghatározták az állami és tömegszervezetek tennivalóit is. Néhány nappal az aktívacr- lekczletek után tapasztaltuk, hogy megyszerte meggyorsult a termelőszövetkezeti mozgalom szervezése. Megyei sajtónkban napról napra közzétett szám­adatok mutatják, hogy az okos, értelmes és igaz felvilágosító szónak milyen hatalmas ereje, s milyen mozgósító hatása van. A termelőszövetkezetek eredmé­nyeinek megfelelő tudósítása alapján válaszút előtt álló dol­gozó parasztságunk felismeri a nagyüzemi gazdaság előnyét és szívesen lép a közös termelő­szövetkezeti gazdálkodás útjára­Központi Bizottságunk decem­beri határozata alapján az első lépéseket megtettük a termelő­szövetkezeti mozgalom gyorsabb ütemű növekedése érdekében Pártszervezeteink ezekben a napokban párttaggyűléseket és községi aktívaértekezlcteket tartanak. Reméljük, ezek a ta­nácskozások újabb lendületei adnak az átszervezés szép és nemes munkájának. Még csak kezdeti eredményeket értünk el a munka zöme még hátra van Ügyünk győzelme azonban egé­szen bizonyos és nincs messze az az idő, amikor mai erőfeszí­téseinkért azok is hálásak lesz­nek, akikkel ma még élénken vitatkozunk a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeiről. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa Számtalanszor neveztük már a népi ellenőrző bizottságokat a dolgozók ezerszemű, minden­re figyelő lelkiismeretének. De hogyan működik ez a »lelkiis­meret« a gyakorlatban: arról még nem írtunk. Most, amikor a Kecskeméti Zománcipari Mű­vekben a szociális és egészség- ügyi ellátottság vizsgálatát tűz­ték napirendre a népi ellen­őrök, mi is velük tartottunk. Nem tagadjuk, a riporter ta­nácstalanul és kétkedve állt: ugyan hogy tudják majd kí­vülállók egy gyár munkavé­delmi berendezéseit felülvizs­gálni, hiszen nem is ismerik az ottani követelményeket. Küzdelem a szilikózis ellen Ámde kellemesen csalódtunk A városi népi ellenőrző bízott ság elnökétől a vizsgáló cso­port minden tagja megkapta a vizsgálat szempontjait, s a cso­port tagjai különben sem isme­retlenek a munkavédelmi be­rendezésekkel, hiszen közöttük van a megyei SZTK igazgatója, egy másik nagyüzem munkása, egy főorvos és az egyik keres­kedelmi vállalat alkalmazottja. Rövid megbeszélést tartott először a csoport, s mivel a fő­orvos évek során át a gyár üzemi orvosa volt, előre fel­hívta figyelmünket, hogy itt a a munkavédelem súlypontja a porelszívás megoldása, s az égési sérülések csökkentése. A vizsgáló csoport gyárimunkás tagja javasolta, hogy a mun­kásokat kérdezzük meg mun­kakörülményeik felől, a megyei SZTK igazgatója pedig magá­val hozta két országos hírű egészségügyi intézmény vizsgá­latainak megállapításait a gyár­ról. Az igazgatói irodában meg­tudjuk. hogy az egyre nagyobb termelési követelményekkel nem tart lépést a gyár fejlesz­tése. Óriási összeg — 5 millió forint — kellene a még szük­séges három újabb kemence és a korszerű elszívó berendezés építéséhez. Mikus Tibor elvtárstól, a gyár. balesetelhárítási felelősé­től névszerint kéri számon a vizsgáló csoport azokat a dol­gozókat, akiket a Közegészség­éi Járványügyi Intézet leg­utóbbi vizsgálatakor könnyebb munkakörbe való áthelyezésre javasoltak. Megnyugtató Mikus elvtárs válasza: mindenkiről névsze­rhit tud. s vagy más munka­körbe helyezték őket vagy pe­dig munkaidejüket 6 órára csökkentették, azonos kereset mellett. A gyár munkásainak elsőszámú közellensége ugyanis a gépgyári munkafolyamat ve­lejárója: a szillkát por. A fi­nom — 2—5 mikron nagyságú — porszem lerakódik. a zomán- cozóba, a tisztítóba, ellepi az udvart, beszivárog a tüdőbe, s mivel nem oldódik: szétron-, csolja a tüdő aeolus hólyagoes-j kait, s megbénítja a vérkerin-, Kést is. Ez a betegség — a szi-( itkózis — tbc-re való hajlan-i dóságot is okozhat. ] Aki csuk hal órát | dolgozik naponta Megbeszélésünk után bejár-i iuk az üzemet. A zománcozó a| gyár' szíve. Nem a nagy meleg] itt a fő ellenség, hanem a zo-i máncpor, amely a szilikózist] skozza. Ide kellene a porel67.í-( vó készülék. Az öltözőben 500( szekrény van, s a bizottság ja-] vasolja, hogy az utcai ruhákat( különítsék el a grafitos, szili-i kát porral beszennyezett mun-] karuháktól. A szekrények _szá-( ma kevés ehhez, s ezért külön; ruhatárba kellene helyezni az] utcai ruhákat. A bizottság meg-] állapítása szerint a fürdőben, kévé» 3 víz Egy egy lefülelés1 A minap írtunk a megye TÜZÉP-telepeinek építőanyag­ellátottságáról, s ekkor említet­tük, hogy 180 vagon mészkész- letük van felhalmozva. Ez igen tekintélyes mennyiség, azonban távolról sem elegendő az épít­kezők, a házukat tatarozók, s a szőlősgazdák igényeinek kielé­gítésére. Megkérdeztük ezért a TüZÉP Vállalat vezetőitől, tud­nak-e elegendő meszet biztosí­tani egész évben a lakosság ré­szére. — Az a lakosságtól is, nagy­ban függ —/hangzott a válasz —, hogy tudunk-c elegendő me­szet biztosítani számára. Arról van ugyanis szó, hogy nincs több tárolóhelyünk, s jelenleg minden mészraktárunk tömve van. Csak akkor tudunk újabb mész-szállítmányokat rendelni, ha a jelenlegi készletek nagy részét a lakosság felvásárolja. Szokások és hirtelen fellépő szükségletek szabályozták ed­dig a mész vásárlását. A falusi háziasszonyok a tavaszi nagy- takarítást, meszelést főleg hús- vétra szokták elvégezni. Ezután a parasztság leginkább az első permetezés közeledtekor vásárol meszet. Ilyen alkalmakkor rö­vid időn belül nagy mennyi­ségben fogy a mész, s a TÜ- ZÉP-telepek raktárai igencsak .kiürülnek. Ilyenkor sok helyen hiány lép fel ebből az áru­cikkből. A mész azonban olyan áru, amit otthon is lehet tárol­ni, nemcsak a telepeken. Éppen ezért jól teszik az építtetők, a tavaszi nagytakarításra készü­lök és a szőlősgazdák, ha már most beszerzik mész-szíikségle- tüket. így tudják azután a TÜ- ZÉP Vállalat telepei is újabb szállítmányok rendelésével biz­tosítani egész évben a zavar­talan mészellátást. 250 höldat már hasznosítanak a lecsapó t Csukásból Tavaly nyáron kezdett hozzá a 111 tagot számláló kiskőrösi Vízgazdálkodási Társulat az in­goványos Csukás-tó lecsapoiásá- hoz. Az ezer holdnyi terület víztelenítésével a község amo Teendők a szőlőben, gyümölcsösben A szőlőkben a legidőszerűbb munka most a trágyázás. Kö- töttebb talajokon három-négy- évenként 250—300 mázsa istálló­trágyával trágyázunk, homok­talajokon, ha kisebb mennyi­ségben is, de sűrűbben kell trágyázni. A nem trágyázott szőlőben célszerű a sorközöket a talaj kötöttsége szerint ásó­val vagy kapával mélyen fella­zítani, hogy a téli, tavaszi csa­padékból minél többet elraktá­rozhassanak a talajba. Fagymentes időben elvégez­hetjük az ősszel vagy a koráb­bi években telepítet}; gyümölcs­fák alakítás-metszését is. lyan »magyar szüzföldként* tudja majd hasznosítani ezt s határrészt.' Lengyel András, a Vízgazdál­kodási Társulat elnöke örömmel újságolta legutóbb, hogy az idén már hasznosítani tudják a lecsapolt terület egy részét. Márciusban mintegy 250 hole szántást kezd meg a gépállomás a Csukáson s ezen a feltört da­rabon közmegegyezés szerint kukoricát termesztenek a gaz­dák. Lengyel Andrásnak jó ta­pasztalatai vannak: ő tíz év­vel ezelőtt 400 ölet vetett be próbaképpen a felszántott rét­ből s azt mondja: két lova alig tudta hazavinni a termést. Az először szántóföldi művelés alá fogott és tápanyagokban gaz- [dag területen legkevesebb 35— i*10 mázsa termés elérhető a 'társulat elnökének s a község. (Szakembereinek véleménye sze- irint. A társulat tagjai arról is [tárgyalnak, hogy az egész te­rületet hibridmaggal és négyze­tesen vetik be. [ Tavasszal tovább folytatják a (csatornaépítést, s őszig az egész [Csukást művelésre alkalmassá [akarják tenni, a legeltetési bi- (zottságnak kihasított 240 hold- jnyi legelő kivételével. Lengyel (András úgy nyilatkozik: a Csu­kásban levő lecsapolt 2 holdja [termőre fordulva többet ér (majd, mintha a község legjobb [részén adnának neki 5 hold [földet. Érdemes volt tehát el- •kezdeni ezt a munkát! Fizessen elő ' a Petőfi Népere O Az eredmények a község vezetőit, a falu kommunistáit, a ter­melőszövetkezeti tago­kat és a testvérileg se­gítségre siető városi munkásokat dicsérik elsősorban. Sokan nem tudják viszont, hogy a felsoroltak mellett a dolgozó parasztok nagy elhatározásában mi­lyen nagy szerepet ját­szanak a falu tantes­tületének tagjai, a ta­nítók. A község tantestüle­te 11 főt számlál. A falu vezetőinek és dolgozói­naik egybehangzó véle­ménye az. hogy mint A megyei pártaktíva után az elmúlt napokban zajlottak le a járási és városi pártaktíva-érte- kczlcíck, amelyeket hasonló községi tanácskozások követnek. A járási és városi páríaktivákon a Központi Bizottság decemberi határozata alapján és a megyei aktíva útmutatása alapján vitat­ták meg a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit, gondosan elemezték a járás, illetve a város sajátosságait, mérlegelték lehetőségeiket. Külö­nösen jő hatással volt a jelen­levőkre a beszámolók agitatív jellege, amelyek hangsúlyozták, hogy az átszervezés gyorsításá­ra már most megvan minden feltételünk. Közel 3 ezren jelentek meg ezeken az aktívákon, s ez egy­magában is nagy erőt jelent. Megyénk dolgozóinak minden rétege képviseltette magát. A bácsalmási aktíván 120 egyéni paraszt is jelen volt. A beszá­moló feletti vitában sokan fel­szólaltak, de még több azok­nak a száma, akik idő hiányá­ban nem fejthették ki nézetei­ket, Ezekben a felszólalásokban az akarat egysége nyilvánult meg. Valamennyien lelkesen fo­gadták a Központi Bizottság ha­tározatát és elmondották, hogy annak végrehajtását szívvel- lélekkcl támogatják. Növelte az aktíva-értekezletek sikerét, hogy azokra a munkás- osztály is elküldte képviselőit, akik ott üzemük dolgozóinak azt a szilárd elhatározását tol­mácsolták, hogy az átszervezés munkáját közvetlenül is előse­gítik. A kiskunfélegyházi pártaktí­ván részt vettek és felszólaltak a budapesti Magyar Optikai Művek gyárának képviselői is. akik a félegyházi Lenin Ter­melőszövetkezetet patronálják. Ezen az értekezleten felszólalt a Bányászati Berendezések Gyárának igazgatója is, aki az üzeni dolgozóinak azt az elha­tározását közölte, hogy a mező- gazdaság átszervezésének meg­gyorsítása érdekében terven fe­Legyenek újabb lendület forrásai Szerelnie, megyénk egyik legősibb telepü­lése. Az utóbbi néhány hét alatt a bajai járás többi községéhez ha­sonlóan itt is megmoz­dult a föld. Az elmúlt napok alatt a község lakosságának jelentős része döntő elhatáro­zásra jutott: számosán a már régebben műkö­dő Béke Termelőszö­vetkezet, mások, külö­nösen a középparasz­tok az újonnan alakult Rákóczi Termelőszö­vetkezet és sokan a most szervezkedő elő­készítő bizottságok l.auiaivj váltak. az ifjúság nevelői, jól és eredményesen dol­goznak — s mint az új élet kivívásának har­cosai sem utolsók. Rank György igazgató, Kovács János és fele­sége, Müller Péter, Dittler Lajos, Jánosi Zsigmond, Ternák Sán­dor és a többiek egy­től egyig határozott és tevékeny részvevői a falu szocialista átala­kításának. Szinte nincs olyan nap, amikor egyedül, vagy a városi munkásokkal együtt ne lehetne látni őket a dolgozó parasztok kö­zött A tantestület tag­jai a tanítás és a fői- ( készülés mellett min- > den idejüket arra for- ( dítják, hogy segítsenek j a falu legnagyobb \ gondjának, a kispa- ( raszti élet átszervező- < sének megoldásában. ( Ügy gondoljuk, hogy ( a szeremlei pedagógu- [ sok munkájuk, .tévé- ( kenységük után dicsé- ( retet és elismerést ér- 5 dsmelnek. Példájuk ( kézzelfogható ős köve- ( tendó minden falusi £ kollegájuk számára. C Romsir.? Ferenc f Példái mutatnak...

Next

/
Oldalképek
Tartalom