Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-15 / 270. szám

I 1958. november 15, szombat A MAGYAR .SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT.. BÄC.S-K Közel húsz nap eddig átjövő évi nyereségrészesedés a Kecskeméti Gépgyárban Most már egyre gyakrabban hangzik el a kérdés a Kecske­méti Gépgyárban is: vajon mennyi lesz a nyereségrészese­dés? Erre a közérdekű kérdés­re kaptunk feleletet a gyár ve­zetőitől. Elöljáróban csak any- nyit mondtak: több lesz mint tavaly. Ezt követően pedig fel­sorolták, mi volt az, ami segí­tett a nyereségrészesedés ösz- szegyűjtésében. MINDENT TUDÓ FÜZETECSKE A nyár derekán minden dol­gozó kezébe egy kis füzetecs- két adtak azzal, hogy olvassa ei, s jegyezze meg, mi az, ami rá vonatkozik, mit kell neki tenni a cél elérése érdekében. A füzetecskéket a dolgozók uagy többsége gyakran for­gatta, amelynek eredménye tükröződik, az alábbiakban. A KETTŐT EGYSZERRE IS LEHET Volt olyan nézet: jó minőse­get adni, takarékoskodni egy­szerre nem lehet. Ez ellen a téves nézet ellen nem volt könnyű hadakozni. Csak lépés­ről lépésre sikerült az új szem­léletmódot meghonosítani: min­dent lehet, csak akarni kell. És a kitartó munka, a célratörés gyümölcsöt érlelt. Az első ki­lenc • hónapban a bázishoz vi­szonyítva 0,4 százalékkal csök­kent az anyagköltség. Október­ben a kádasok 6130 kiló vasat takarítottak , meg, melyből 85 kádat tudtak elkészíteni. Ugyan­ebben a hónapban az egyéb termékeknél 14 470 kilóval csök­kent az anyaghányad. ALKALMAZZÁK A SELEJTBÉREZÉS1 Az év első hónapjában a se- lejtcsökkentésre hívó baráti szó több dolgozónál annyit ért, mint a falrahányt borsó. Ám megváltoztatta a helyzetet a selejtbér alkalmazása. Ha nem is máról holnapra, de lassan és fokozatosan csökkent a selej­tes gyártmányok száma. Sőt, amikor a munkások azt látták, hogy nemcsak selejtbért lehet fizetni, hanem prémiumot is le­het kapni az anyagtakarékossá­gért, selejtcsökkentésért, akkor nagyot zuhant a selejt görbéje, s a havi kártérítés összege 1500 forintra zsugorodott, a jutalom pedig elérte a 2500 ,.forintot. Így aztán a betétre eső selejt az 1957. évi 9,18 százalékról 5,6 százalékra csökkent. A kád­gyártásnál 5 és fél százalékkal, az egészségügyi berendezéseknél pedig 3,47 százalékkal kevesebb a selejtes gyártmány, mint ta­valy volt. E folyamattal egyidőben át­szervezték az öntöde -bérezését. ÚJ BÉRFORMÁK Augusztus 1-vel új, ösztönző­leg ható bérformát alkalmaz­tak az öntödében. Ha a mun­kások betartják a technológiai utasítást, az anyagtakarékos­ságra és a normálselejtre vo­Ma mindenütt berendezik a szavazóhelyiségeket Vasárnap reggel megkezdődik a szavazás, urnák elé járul me­gyénk dolgozó népe, hogy meg­válassza országgyűlési képvise­lőit és tanácstagjait. Megyeszer- te 593 szavazóhelyiségben zajlik le a szavazás. A helyiségek ki­jelölése a választási elnökségek, népfront-bizottságok és a taná­csok részéről még októberben megtörtént, feldíszítésük, beren­dezésük azonban közvetlenül a választások előtti napokra ma­rad, mert nagy részük iskolai tanterem vagy hivatali helyiség. A szavazófülkék, asztalok, székek, írószerek biztosítása a tanácsok feladata. A helyiségek feldíszítését és berendezési tár­gyainak felszerelését segítik a nőtanácsok, KISZ-szervezetek és a többi tömegszervezetek is. A választási elnökségek mindenütt ellenőrzik a munkát, és azt, hogy a szavazóhelyiségek a tör­vényes követelményeknek meg­feleljenek. MIT ÍRTAK A REGI KECSKEMÉTI OJSÁGOK? Semmi remény az elhelyezkedésre A gazdasági válság legsúlyo- •sa ib esztendejének nyara is a -munkanélküliség jegyében, lehetetlenül alacsony napszám- bérek mellett telt el. Már ko­pogtat az ősz is rövidesen be­köszönt a tél is, a munkanél­küliek legszomorúbb évszaka. Segíteni próbál most a lap a legkeservesebb kenyérgondokon és bevezeti az ingyenes munka- közvetítést. .. A szellemi mun­kanélkülieknek, mezőgazdasági és egyéb munkásoknak nem áll rendelkezésükre olyan szerv, amely az elhelyezkedésüket megkönnyítené. (Kecskeméti Közlöny, 1931. Micxitember 8,)’ Huszonöt százalékkal csökkent a dohány fogyasztás A mai időkre jellemző infor­mációt kaptunk a dohány-nagy- árudákból. — Kecskemét dohányíogyasz- tása az elmúlt hónapok alatt 20—25 százalékkal csökkent — mondják. Nem kel csak az ol­csóáru, favoritok a Levente és a rövidszivar, — A csökkenés főleg érték­ben kifejezve igen nagy, sok ezer pengőre rúg havonta. Az emberek úgy látszik rajtunk sporolnak először. A kecskeméti dohányárudák bevétele így az­után igen leapadt. (Kecskeméti Közlöny, szeptember 160 1932. natkozó rendelkezéseket, akkor egyenes darabbérben, ha pedig nem tartják be, akkor degresz- szív bérezés alapján kapják a bért. Az új bérforma megbe­csüli a szorgalmas munkást, azonban hátrányos a lustának és a hanyagnak. Még hosszan lehetne sorolni az intézkedéseket, amelyek se­gítettek abban, hogy ma már arról beszélhetünk: közel húsz napi bér a nyereségrészesedés összege a gyárban. És hogy még több legyen, növelni kell az I. osztályú .kádak számát, és csök­kenteni az igazolatlan távolma­radásokat Burgonya-dömping a kecskémén piacon as árak mécsem csökkentek November 14-én," pénteken a kecskeméti piacra különösen burgonyából volt nagy a felho­zatal. A földmű vesszövetkezeti standokon ugyanis hosszú ideje nincs burgonya, s erre megje­lentek a szabolcsi termelők is a. jó üzlet reményében és közel száz mázsa burgonya volt már a reggeli órákban. A többi áru­cikkből közepes felhozatal mel­lett az alábbi árak alakultak ki: Burgonya 1,90—2, savanyúká­poszta 4—6, sárgarépa 1—1,50, petrezselyem 3,50—4,50, fejeská­poszta 1,50, kelkáposzta 1—1,40, karalábé 1,50—2,10, karfiol 2, —2,50, zöldpaprika 3—5, vörös- hagyma 2,60—3, fokhagyma 10 —12, dió (héjas! 10—12, alma 1,50—1,50, körte 3—6, szőlő 3,50 —5, rizs 11—13, spenót- 1,60—2 forint kilogrammonként. Élőcsirke ' 20—32, élőtyűk 17 —10, élőpulyka tő—17, sovány kacsa 14—16, kövér kacsa 18— 20, sovány liba 12—15, kövér liba 18—20, tojás 2,20—2,40, tej 3—3,50, mák literje 17—18, szárazbab literje 5—6, tejfel 18 —20, vaj kilogrammonként 45— 50, tehéntúró 10—13, juhtúró juhsajt 45—50 forint volt kilo­grammonként. PETÖFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Baes-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő üizottsag Szerkesztöseg: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szán. Telefon: 25—16,, 26—is, 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét. Szdoactsag tér 1/a Telefon: 11—OS Előfizetési oi.i égy flóra 11 Ft Előfizethető és í megvásárolható Bármely postahivatalban és kézbesítőnél; Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Téleion 15-29. 27-49 Felelős ver.* OyfA-c c*4ip teazgató Képek a város és járás életéből >000000000000000000 Ot ÍKKXXOOOOOOO OOO OOOOOOOOO-O-i^OOOOOO oooooooooooooooo-ocs A bajai mezőgazdasági szakiskola támogatja a helyi termelőszövetkezeteket A bajai mezőgazdasági szak­iskola tanárai és tanulói elha­tározták, hogy a városban levő Vörös Fény, Micsurin és Petőfi termelőszövetkezeteknek elmé­leti és gyakorlati síkon segít­séget nyújtanak. Az elgondo­lást tett követte, a tanulók ta­nári felügyeiét mellett minden hónapban egy napot kint töl­tenek a felsorolt termelőszövet­kezetekben. Segítettek a kuko­rica, cukorrépa és a burgonya betakarításában/ a gyümölcsö­sök és a szőlők szakszerű ápo­lásában. Az iskola tantestülete a Pe­tőfi Termelőszövetkezet évi ter­vének elkészítésében kíván se­gítséget nyújtani. November hó 10-én a termelőszövetkezeti ta­gok részére téli mezőgazdasági is­kola indult, ahol az elméleti tudást összekapcsolva a gya­korlattal, ismerik meg a hall­gatók a nagyüzemi gazdálko­dás problémáit. A Hazafias Népfront járási tanácstag jelöltjei BÁCSBOKOD: Fekete József­né háztartásbeli, Özvald Már­ton ktsz-dolgozó, Karagity An- talné htb., Tettinger Antal ál­talános iskolai igazgató, Vuity József törzsállattenyésztő állo­másvezető, Agócs Imre FJK agronómus; BÁCSBORSÖD: Odor István tanító, Illés András tsz-elnök. BÁCSSZENTGYÖRGY: Zengő István nyugdíjas. BÁTMONOSTOR: ifjú Né­meth István földműves, Major Károly termelőszövetkezeti tag, Varga Antal vállalatvezető, CSÁTALJA: Tari Mihály ter­melőszövetkezeti tag, dr. Kár­páti Jenő, a járásbíróság elnö­ke, Rock József iskolaigazgató. CSÁVOLY: Csontos Imréné szakcsoport-tag, Szuliai András járási ügyész, Révész Tamás földműves, Német Imre, a Ba­jai Állami Gazdaság vezetője. DÁVOD: Papp György, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetője, Bieliezki. Adam- né htb., Zeller Pál földműves, Gál József, a községi tanács el­nöke. ÉRSEKCSANÁD: Szabó Ilona művelődési felügyelő, Sári Vin­ce termelőszövetkezeti elnök, Kiss Ferenc, a járási tanács vb- elnökhelvettese. FELSŰSZENTIVÁN*. Benyó István, a községi tanács vb-el- nöke, Varjú Pál, a járási ta­nács vb-titkára. Lengyel Már­tonná tsz-tag, Borsodi János tsz-elnök. GARA: Szabó István, az MSZMP járási bizottságának tit­kára, Pusztai József állami gaz­dasági igazgató, Aladics Péter tsz-tag, Juhász Lajosné htb, HERCEGSZÁNTÓ: Sánta Fe­renc, a járási rendőrkapitány­ság vezetője, Moldván Anna szülésznő, Virág József föld­műves, Glavatity Mátyás föld­műves. NAGYBARACSKA: Ferenci József, a KISZ járási titkára, dr. Mihály Gyula járási tisztiorvos, Csernák István tsz-elnök, Kiss Mihály állatorvos. NEMESNÁDUDVAR: Győrök István, az MSZMP járási bi­zottságának munkatársa, Czi- ezinger Gyula, a községi tanács vb-elnöke, Rózsa Istvánná tsz- tag, Kárpáti Antal, a tanács igazgatási osztályvezetője. SÜKÖSD: Farkas József föld­műves, Igaz János tsz-tag, Vá- radi Albert közgazdász, Pétiké János, a járási tanács vb-elnöke, Kozma József állami gazdasági dolgozó. SZEREMLE: Erdélyi János erdészeti igazgató, Wagner An­tal tsz-elnök. VASKÚT: Szöes Antal állami gazdasági igazgató, Sólya János mezőgazdasági felügyelő, Sárosi György tsz-elnök, Stranszki La­josné tsz-tag, Nagy Károly, a járási tanács vó-elnökhelyettese. IS eser embert vizsgáltak meg Már hírt adtunk róla, hogy Felsős zen ti vánoji faluszürés volt. Érdemes róla azonban még- egyszer megmlékezni, mert ilyen arányú megmozdulás már hosz- szú idő óta npm volt a köz­ségben. A kéjt vasárnap 2800 lakost idéztek meg és ezek zö­me — 2200 —! meg is jelent a vizsgálaton, amelyen 30 orvos; 15 asszisztensnő, 8 védőnő, 5 szülésznő, 5 egyéb egészségügyi dolgozó működött közre. Volt néhány önkéntes jelentkező is, többek között |a 95 éves Somo­gyi Mátyás, a falu legöregebb embere. A szűrésről 500 méter dokumentum film is készült. Orvosi körökben nagy az ér­deklődés a j falusi szűrések iránt és a bajai járás kezde­ményezését átvette a kalocsai és a bácsalmási is. Érdemes megjegyezni, hogy dr. Mihály Gyula bajai járási főorvos munkatársaival hat községben összesen 15 000 emberen vé­gezte el az általános szűrővizs­gálatokat. Báeskai tüske A napok lián a Béke Szálló talponállójába^ ebédeltem. Ép­pen a legjoblp falatokat ettem jóízűen, mikor hátam mögött egy hang lábizzadás elleni po­rokat ajánlott.. Abban a pilla­natban elment az étvágyam. Nem tartom helyesnek, hogy az embert ebéd közben ilyenekkel zaklatják. Szerintem az ilyen porokat a piacin kellene árulni; nem pedig étkező helyen. (Be­küldte Pechtler Ferenc.) Serdülők iskolája l\emesnádud varon A nemesnádudvari tanács végrehajtó bizottsága beszá­moltatta az iskolaigazgatót a serdülök iskolájának megszer­vezéséről. A 14—-18 éves fiata­lok minden hétfőn este hasz­nos dolgokkal foglalkoznak a tanfolyamon. A Lányok sütés­főzést tanulnak, a fiúk pedig a szőlő-, valamint a borkezelést tanul mányozzák. A serdülők iskolájára 41 leány és 12 fiú jelentkezeti. Sok káposzta volt a jánoshalmi piacon vér liba 19, tójáé 1,80—1,90, tej literje 3,50—4, juhtúró 28, juh­sajt 28 forint kilogrammonként. A jánoshalmi piacra pénte­kén különösen sok káposztát vittek a termelők. Egyébként közepes felhozatal mellett az alábbi árak alakultak ki: Burgonya 1,40—1,50, sárga­répa 3, petrezselyem 4, fejes­káposzta 1,40, kelkáposzta 1,50, karfiol 4, zöldpaprika 4,50—5, héjas dió 10—12, fokhagyma 9 —10, vöröshagyma 1,50—2, sző­lő 5—6, alma 3—6, körte 4 fo­rint kilogrammonként, a mák literje 20—22, szárazbab literje 3 forint. , Rántani való csirke párja 35 —38, paprikásnak való csirke 20—22, élőtyúk 18—20, élőpuly- Ica 18, kövér kacsa 18—20, kö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom