Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

1958. november 23, vasárnap 7. oldal S r P ■ O <" P *T-jl Vasárnapi sportműsor Kiskőrös—H. MÁV és a Soltvad- kert fi. Határőr Dózsa találkozókat. Kfa a’ lcéV halasi csapat győzni tud — nagy lépést tesznek a bajnoki cím felé. A Kiskőrös és a Soltvad- kert — győzelmük esetén — még reménykedhetnek. A többi mérkő­zések közül a bajnokjelölt Kis­kunfélegyházi Honvédnek Madara­son is biztosan ' kell 1 {győznie. A Báesbokod—Kecskeméti Építők és a Dávod— lYJélyJuít mérkőzések nyíl­tak, míg a Vaskút—1Tiszakécske és a Jánoshalma—Kalocsa találkozókén a hazaiak az esélyesek. A JÁRÁSI BAJNOKSÁGOKAT ed_ dig csak a őajaiak fejezték be, míg a többi járásban még teljes fordu­lót játszanak a csapatok. A KOSÁRLABDA Nß-S mérkőzé­sek során a Bajai Bácska Posztó legnehezebb NB I-k mérkőzését vívja Budapesten a magyar bajnok Honvéd ellen. Kisaráriyú vereség is nagy eredmény lenne. — NB Il-s férfi csapatunk — a Kecskeméti Petőfi Budapesten játszik a VM Közért együttesével. Csak a leg- jöbb formában levő Petőfi győz­het. — Az NB II-s női csapataink közül a Bajai Építők a Budapesti Klórét fogadja. A bájaiák ‘ győznek. Nem mondható ez e! a Kecskeméti MÁV női együtteséről, árnely^ Bu­dapesten mérkőzik a Bp. Füszérttel. A kecskeméti csapat legutóbb nem valami jó formát mutatott Buda­pesten, s így most sincs sok' esé­lyük. AZ NB T-ES TEKEMÉRKÖZÉSEK során á Kecskeméti Vasas Buda­pestre utazik a Kistexthez. a' Kis- text ugyanúgy a táblázat közepén áll, mint a kecskeméti csapat. A jobb helyezésékért' folyó küzdelem­ben a javuló firmában levő K. Va­sas ■ győzelmét várjuk. — A KTE női csapata Szegedre utazik a köz­vetlen előtte álló Üjszegedi Kender­hez. A KTE-nek nagyon össze kell szednie inágát, ha tisztes eredményt akar elérni. Teljes csapattál és tel­jes erővel akár győzhetnek is. Mindenféle OLTVÁNYOKAT ÉS GYÖKE­RES EURÓPAI SZÖLÖ- VESSZÖT szállít a Kiskunhalasi Faiskola ; Vállalat. Kérjen árjegyzéket. 2594 I /vwwwvwwvwwwwwwwvvw HE/TlÜJtJiEK 2000 forintos rejÉvéujpályázat ADY IDÉZET A ÍOÜÓ g lieli öl taSálatos szelvénye: 23, 31, 42, 71, 74 Csuk egy hétig! Leértékelt áruk árusítása novcjnlipr 18-tól 20-ír a kecskeméti ÁLLAMI AK.UHÄZ külön helyiségében. Bejárat az áruház újkollégiumi oldalán. Méter-, kötöttáru, harisnya, cipő, konfekció NAGY VÁLASZTÉKBAN, LEÉRTÉKELT ÁRON! 3188 A múlt vasánapi szünet után a labdarúgásban megindulnak az őszi Végső küzdelmek. A csapatok sze­retnének azzal a tudattal téli pi­henőre férni, hogy csoportjukban biztosan tartják magukat. illetvé hém vesztették él minden reményü­ket a feljebbjutás tekintetében. Ez utóbbiból — sajnos — csak egy van, míg a legtöbb NB-s csapatunk azért hajrázik, hogy az őszi évad beie- jéztévél ne kieső helyen pihenje a\ tavaszig az őszi fáradalmakat. Ezért küzd vasárnap a Kecskeméti Dózsa az NB II-ben Özdon. A csa­pát élkönnyelműsködté itthoni mér­kőzéseit és most idegenben kellene megszerezni a bentmaéadáshöz oly fontos bainoki pontokat. Nos, ez Ozdon igen nehéz lesz. hiszen leg­utóbb a DVSC is simán otthagyta mind a két bajnoki pontot. A meny­nyiben Határ és Uzsoki II. is ját­szanak — nagyobb bizalommal en­gedjük útjára égyetleh' megyei NB ll-s együttesünket. t‘A DÉLKELETI NB ITI-AS mér­kőzések során Kecskeméten a KTE kísérli meg az oly fontos két pont megszerzését a Cs. MÁV ellen. A mérkőzés a csabaiaknak is éppen olyan fontos, s ezért nagy küzde­lemre van kilátás. Kiskunfélegyhá­zán a formájában kissé visszaesett Építők a Makói Vasast fogadják. A félegyháziaknak létkérdés a két pont. Meg is szerezhetik. Kiskunba- ti lason a Kinizsi a tavaly még NB >. II-s gyulaiakat látja vendégül. Ha - e Kinizsi' úgy játszik, mint leg- ■ utóbb, akár mind a két pontot ■ is megszerezheti. A további mér- • kőzések közül jelentőség dolgában • ttaésszé kimagaslik az orosházi rang- J adó: az Orosházi Kinizsi—Szegedi 2 Építők mérkőzés. Hazái győzelem 5 és étén az orosháziak biztos őszi " elsők, míg a szegediek győzelmük 5 esetén beérik az eddig még veret- « len hazái csapatot. Többi mérkőzg- « kék: MÁV IIMTE—Nagykőrös, S/. ­Sspartajnisz—Hm. Dózsa, Mezők n - Vácsháza—Cs. Építők!, Cs. Agyagipar « Mfrffeftliegycs. 8 A t) ÉLN YU G A TI NB HÍ-BAN a 3 legnehezebb dolga a B. Építőknek 3 lesz Székesfehérvárott. Már a dön- Z tétlen iá' jó 'eredménynek szálúit. 2 A Bajai Bácska Posztónak biztosa n 2 keli'"győznie a sereghajtó nagyatá- S diák éjien. — A Bácsalmás már ne- * nézebb feladat előtt' áll. A tavaly jj még NB lF-es szekszárdiakat keli • le.győzhiök pácsaíiúáson. Bízunk « benne, hogy a hazai pálya és a 2 közönség biztatása meghozza a si- ; kert a bácsalmásiaknak, akiknek 5 létkérdés ez a két pont. hogy el- ■ távolodjanak a kieső helyről. 2 A Megyei I. O.-BAN. Kiskőrösön » két sorsdöntő mérkőzést játszanak': •' p<>0<HHH>0<><>0<K>0-0-0-0<IK>0 J<K>0<H><>0-0-0<><>0<>0<)<K}-0-0-0-0-<>0-0-0-0-0 0<>Oé><><K><><>0-0-0-0-0-0-0<>-0<KK>O-O­2 pont Egyik legnagyobb költőnk, Ady Endre születésének évfor­dulóján (1877. november 22.) egy ma is aktuális 1919-es idé­zetével emlékezünk meg róla. Ezt az idézetet az alábbi meg­határozások szerint beírt szavak első betűi adják. KÉP- ÉS BÉ^ÜRÉJTVÉNYEK 1—1 pont 15. A szavak és képek elhe­lyezéséből az ELŐ, ELŐTT, ELŐBB és ELÉ szavakat olvas­hatjuk ki. Például a ' 7 if 8 15 9 16 10 |7 il 18 12 19 13 szó-L rejtvény megfejtése: ELOSZD. 3 1. Nem lát. 2. Dunántúli köz­ség. 3. Angol légierők: 4. Kis katonai egység. 5. Folyó. 6. Le­tűnt uralkodó. 7. Lapos táj. 8. Mutatószó. 9. Kacat. 10. Előbbi ikerszava. 11. Menyasszony. 12. Légnemű anyag. 13. Fogoly. 14. Angolna németül. 15. Elvete­mült. 16. Híres építészünk. 17. Szovjet folyó. 18. Ady alak. 19. Műemlékéről híres dunántúli község. MILYEN SPORTOT VZ ez a’csinos fiatal lány? (2 pont.) i Számla r N O Segítség a Gyermekvárosnak Örömmel értesültünk róla, hogy a kiskőrösi járásban nem 'szalmaláng, nem kampánymun­ka a íóti Gyermekváros segí­tése. Az asszonyok járásszerte gyűjtőakciókat szerveznek. Ez a munka Csengődön máris ered­ménnyel járt. Á nőtanács és az fmsz nőbizottsága közösen al­mát gyűjt a város kis lakóinak. A »családonként egy kiló alma“" mozgalom szépen terebélyese­dik. Az asszonyok szívesen ada­koznak. így e hónap végén elő­reláthatólag 30 mázsa almát szállítanak1 Csengődről a fóti Gyermekvárosba. Gl IÁN ás IT R 1958 Z­sz sz §z sz V vad á á á á á á s z Fenti rejtvényeink megoldá­sához Tréfás kép- és betűrejt- vényiskolánk 4., 10. és 15. pont­ja nyújt támpontot. NÉVJEGYEK 1—1 pont NARD ERNŐ Győr SZOT IRÉN Pomáz KODOGAIELŐD Pécs SZINT IMRE Megfelelő választékban vásárolhat moforkerékpárf az Émsz., Kiskgc. ég Állami Áruházban. Kapható: PANNÓNIA 250-es, új típusú DANUVIA 125-ös, SZOVJET 125-iis, SZOVJET 175-ös, IZS 350-es, BERVA MOPED, PANNI ROBOGÓ, DONGÓ SEGÉDMOTOR. 3042 Állapítsuk meg, hogy mi ú foglalkozásuk. Könnyen mes- tudjuk, ha a betűket átcsopor­tosítjuk, (Cs. A rejtvényei.) Rejtvényposla: P. L. Kiskőrös: Levélben válaszolunk. — Gy. M. BaílQszög: Egy havj megfej­tést egyszerre is beküldhef. — S. J. A'lpár: Ezentúl többször közlünk majd szárarejtvényt. Rejtvényeink megfejtését 1958; december 6-ig kell beküldeni a Petőfi Népe kiadóhivatala, Kecs­kemét, Szabadság tér 1-a. cím­re. A borítékra írjuk rá: >rReJt- vény« és mellékeljük az alábbi rejtvényszelvényt. Lakcím t »Jr. 84, megszomjazik. Így esett, hogy azt a bizonyos Zöld- ( halmi csárdát szívesen látogatták a csikós- és gujyás-< pójtárok. Á?t már csak úgy felhangon merem emle- ( getni — olyan régen volt, talán igaz sem volt —,< hogy a csikósokon és gulyásokon kívül betyárok is J ihégfordúlták abban a csárdában. A rossz nyelvelt * azt is tudni vélték, hogy néni is a boráért, hanem J a csárdásné három szép lányáért kedvelték azt á( csárdát a legények. A lányok valamivel megbabo- ( háztak a csárda vendégeit. c Egyszer a bugaci számadó gulyásnak — hogy kij volt az a számadó, nem mondja el a história — £ három bojtárja talált egyszerre oítfeléjtkezni a csár- £ dában. Nem volt erejük abbahagyni a mulatozást. ( Á számadó majd kibújt mérgében á béréből.’ fegy-( szerre három bojtárja is elveszítse az eszét, ez több < volt a soknál. Élment utánuk. No, ha eddig a boj- < tárok nótájától, most egyébtől lett hangos a Zöl 1-< halmi csárda. A számadó dolgukra závárta a korhely( legényeket, azután személyesén nézett utána, hogy J mivel bűvölték meg őket a lányok. Rájött, hogy j minden boroshordóba egy-egy kígyót eresztettek. (Ezt ( nem én állítom, hanem aki nekem elmesélte. Annak, a lelke rajta, aki először elhitte.) Kiszedte a kígyó- < kát. A három lányt meg összekötözte, majd rájuk < gyújtotta a csárdái. A betyárvilágban ilyesmi ís < megtörténhetett. Leégett a csárda, benne a három < szép lány is babonás borával. A számadó most már( mént volna bojtárjai után, de seholsem találta su- j báját. Hát biz’ azt bentfeíejtette a csárdában s az \ bizony a csárdával együtt odaégelt. Nóta kelt az ( esetről, Még talán ma is éneklik az öregebbek. ( leégett a Zöldhalomi csárda, ( Kenne égett három híres dáma. Meg a számadónak ( Virágos subája. ( Ma már efféle dolgok nem történnek a pásztó- ( rok életében. ' De azért akadnak csodák ezen a mun-c kateruleteii még mindig. ^cinrégibéiV egy többszáz r visító tágból ‘ álló malac csórd áj, láttam, Ezt se kis- < kondás, se nagykondás nem őrizte. Láthatatlan pász- < l(>r vigyázott rájuk, hpgy el ne kódorogjapak. Igen, j láthatatlan pásztor. Ha nem magam győződtem volna / meg róla, magam sem hinném. A földtől néhány; centiméter magasságban egy szál drót, afölött arasz- \ nyira egy máisk szál drót yojj néhány cpjöprc ki- < feszítve. Még egy sánta ember is könnyűszerrel át- ( léphette, kutya, macska átugorliatta. Az alacsony < drótokon belül nyíízsgött a malachad. Egy sem lé- < pett át a dróton, visszatartotta a láthatatlan pásztori Alacsonyfeszültségű áram keringett a drótokban, azj volt a pásztor. Ha valamelyik malac kifelé kívánko- £ zott és hozzáért a dróthoz, villanyütést kapott, nem ; veszélyesebbet, mintha a kiskopdás pittyentett volna, oda ostorával, ( Bizony, a kígyóval mérgezett borok helyett, ma í efféle csodák biztatják még a pásztorembert Is arra, S hoéy egyre könnyebb lesz életünk! b Ferenc- a TIT tagja t A vasútépítés előtti világban a jószágtartás volt jüz élelmes kecskeméti nép fő jövedelemforrása. Or- szágnyl területet bérelt a város legelőül mindenütt, ahol csak lehetett és mindenkitől, akitől csak lehe­tett. A kecskeméti polgár vagyona — nem mond­hatjuk, hogy feküdt — legfeljebb csak azt, hogy mar­hában állt. Bár ez sem megfelelő kifejezés, mert bi­zony a marha és egyéb jószág sem állt mindig, ha­nem valami Ázsiából hozott Ősi szokás szerint a le­gelők állapota szerint ide-oda vámlöroltatták. Nem csoda, hogy ennyi nagy érték őrizoi nagy becsben állottak. Á város 'sokra tartott emberei voltak a jó­szágok önzői: a juhászok, csikósok, gulyások, még a rangsor végén álló kondások is. Főleg a juhászok­nak volt nagy kecsdletük. Szabó Kálmán múzeum- igazgatónak olvastam valahol egy cikkét, hó&y a juhászok, mint egyéb tisztes ipáit űző mesterembe­rek egy időben céh-be akartak tömörülni. De megint elkanyarodtam tulajdonképpeni bc- szélnivalúmtól. A sok jószághoz szükséges legelőkről szeretnék szólni. Ügy 30—40 esztendővel ezelőtt még Pusztaszeren és Bugacon tartott a város régi divatű jegelőket, ahol tavasztól tél elejéig lehetett kint tar­tani á jószágot nagytekintélyű számadók és megfe­lelő számú bojtárok őrizete alatt. Még a rideg jószág- tartás is ’ megmaradt itt-otl mutatóba. A rideg ba­rom tp Jen-nyáron kint volt a legelőn. Télen leg- tejjebb a 'szárnyék szélelíénes oldalán, egymáshoz hu jva kereseti ehylielyet az idő zordsága ellen, egyébként a h« alól keljeit megkeresnie táplálékát. A velük maradó rideg pászlorjegény irigykedve gon­dolt azokra a társaira; akik a Simon-Jihtá.s napjával esedékes 'őszí baromszétveréskor hazakerültek a te1* tizáJláifá. ftfondógajhaita aztán az árva subájába liu- roíjva, hogy Elmúlott már Simon-Júdás •Jaj, teneked pőre gatyás. A régi Jjagy legelöjiböl íj bugaci tartotta magát legtovább- At ify>tSMÍ'WÜm egyik. VwíÓeszkö*e; Vént tartották fönn a második v ilagliaboru előtti évekig. fjépgztampi könnyű magyarba öltözőit pász- Iprembeyejt képesítették cl öltözetükkel és ügyesse- giíklipi a kiváncsi látogatót. Be nem volt ez már igazi pásztorélet, csajt afféle viaszvirág a technikailag haladó Kor divatjamúlt (kalapján. Hiányzott belője az az őszinteség és egy­szerűség, ami Dobos számadó híres nótájából Ki­cseng. A bugaci dombok alatt Sokszor miiglepött a harmat, Sokszor möglepött a harmat Kedves bábám karja alatt. Ma már csak a Kálmán Lajos gyűjtötte bugaci oótacsokrokhan él ez a világ. Ki Is hinné e! azokat • történeteket, amelyeket a régi pásztoremberak me­zéltek. Ezekben a történetekben, mint a nótákban a pásztorember gondja-baja és szerelme szólal meg. Érdekes története volt többek közt á bugaci Zöld- pai.nj tsárdának. A pásztor is ember, a pásztor is KECSKE M iE I I! SÉTÁK LEGELŐK ÉS PÁSZTOROK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom