Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

1358. október 4, szombat Zöldségből jó közepes felhozatal volt a kecskeméti piacon MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KI$KUN MSGYEI LAPJA Erdőművelési gépbemutató némi tanulsággal Ä pénteki kecskeméti piacot : az átlagnál gyengébb felhozatal : jellemezte. Az árak az alábbiak : szerint alakultak: Burgonya 1,40—2, sárgarépa : 1,60—2, petrezselyem 3—4, fejes- : káposzta 2—2,20, kelkáposzta 2— : 2,50, karalábé 1,40—1,80, karfiol : 3—3,50, zöldpaprika 2,50—4, pa- : radicsom 1—1,30, fűzőtök 1,20— : 1,50, zöldbab 4—5, élőcsirke 21— 23, élőtyúk 18—SO, élőnulyka 16 —17, sovány élőkacsa 14—15, so­vány élőliba iá—14 forint volt kilónként. A tojás 1,60—1,70, a tej 3 forintért kjeit. Az alma ki­lója 2—3,50, a körte 3—4,50, a szőlő 3,50—6, szilva 1,50—1,60 forint volt. Különösen sok héjas diót hoztak a termelők, amely 8—9 forintért kelt kilónként. A* eső miatt gyenge -volt a felhozatal a jánoshalmi piacún is A Duna—Tisza közi laza futó­homok egyik hasznosítási mód­ja az erdősítés. Ez igen nagy feladatot ró az erdőgazdaságok­ra, többek közt a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságra is. Ez utóbbinak évenként 5000 ka- tasztrális holdat kell erdősíteni. Ezenkívül ennél jóval több te­rületen kell ápolni a fiatal er­dőket. Sajnos, erdőgazdasági cé­lokra nem gyártanak külön gé­peket. A szántó művelésre al­kalmas gépek pedig nem alkal­masak erdőgazdasági feladatok megoldására. Az erdőgazdaságok gépesítése tehát lényegében egy helyben topogott hosszú évekig. Az utób­bi időben azonban összefogtak az erdészeti szakemberek és az újítók, hogy olyan gépeket szer­kesszenek, amelyek alkalmasak erdőgazdasági feladatok elvégzé­sére. Ezeknek a gépeknek nagy seregszemléje volt 1958 májusá­ban Szolnok megyében. Az ott bemutatott gépek csak részben alkalmasak a homoktalajok er­dőgazdaságaiban történő fel- használásra. Ezért a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság gépekkel foglalkozó szakemberei elhatá­rozták, hogy a homoki művelés­re alkalmas gépek létrehozásá­val többet foglalkoznak és meg­felelő szerkezetet kísérleteznek ki. Ezek bemutatója a napokban megtörtént az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság, az Erdészeti Tudományos Intézet és az Erdő­mérnöki Főiskola képviselőinek jelenlétében. A kétnapos ta­pasztalatcsere a Kiskunsági Ál­lami Erdőgazdaság balotaszállási erdészetében zajlott le. A szor­gos munka és kísérletezés ered­ményeképpen kilenc olyan gép­pel rendelkezik az erdőgazda­ság, amely a szolnoki bemutatón nem szerepelt és alkalmas ho­moki feladatok elvégzésére. Saj­nos meg kell jegyezni, hogy nem mindegyik tökéletes a be- mutdtón szerepelt gépek közül. Csontos Gyula, az erdőgazdaság igazgatója szerint az ekék vál­tak be legjobban. Az ő vélemé­nye is az, mint a többi erdőgaz­dasági szakemberé, hogy az Er­dészeti Tudományos Intézet gép­kísérleti részlegének nemcsak a fakitermelés, valamint a szállí­tás gépesítésével kell törődnie hanem azzal is, hogy megfelelő erdőművelő gépeket hozzanak létre. Bár tagadhatatlan; hogy az| említett gépbemutató jelentős! előrehaladást jelent az előző! évekhez viszonyítva, mégis meg? kell jegyeznünk, hogy ez azt előrelépés nem kielégítő és so-í kát lehetne még tenni az erdő-! művelés gépesítése és ezáltal az* erdősítés önköltségcsökkentése | érdekében. ! ♦ Ez a bemutató tehát remél-♦ jük, azzal a tanulsággal zárul,} hogy az illetékesek a jövőben! ezzel is többet törődnek, K. s. ! A nagy eső következtében las­san indult meg a forgalom a jánoshalmi piacon. Burgonya 1,50—2, fejeskáposz­ta 3, kelkáposzta 4, zöldpaprika 3, paradicsom 1—2,50, főzőtök 0,90, zöldbab 3 forint volt. A sárgarépa csomója 1 forint, a petrezselyem csomója 2, a kara­lábé csomója ugyancsak 2 fo­rintért kelt. A karfiol 3—8 fo­rint volt. Élőcsirke rántani való, páronként 28—35, paprikásnak való 45—70 forint között volt. Az élőtyúk kilója 18—20, a pulyka 18, a kövér élökacsa kilója pedig 20; fefrint volt. A tojás ára 1,40—1,30, a tej 3,50—■ 4 forint. A gyümölcspiacon az alma 2—4, a szőlő 4—6, a szilva 1,50 forintért kelt. — Megkezdődött a szüret éa vele párhuzamosán a mustfelvá­sárlás is Tiszakjécskén, a terme- lőszövetkezetekhél, az állami gazdaságban és ;az egyénileg dol­gozó termelőknél. A bő termés mellett a must cukorfoka is szé­pen fizet, általában 16—20 fokot mérnek. Képek a város és járás életéből >000000-00000000000001 ooooooooooooooocooooooooooooooo o gch^cktcki-oktöoocxőooöI HETI KRÓNIKA A választásra készülődés A vásárit növényvédelmi szakiskola hallgatóinak kéthetes gyakorlata A TASSI NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁSON! A vasadi növényvédelmi szakiskola harminc hallgatója kéthetes gyakorlaton vett részt a Megyei Növényvédő Állomáson. Csoportokra osztva a csávázógé­pek, a permetezőbrigádok mel­lett tanulmányozták a védekezés módjait. A gyakorlat befejezté­vel a hallgatók az állomás labo­ratóriumát is megtekintették, ahol Szűcs József, a laborató­rium vezetője ismertette a kuta­tások konkrét feladatait. Hang­súlyozta, hogy az elmélet meg-! állapításait a gyakorlatban, aj termelésben kell gyümölcsözte-j ni. A hallgatók nagy érdeklődés-! sei figyelték a laboratóriumban j folyó kísérleteket. A laborató­rium vezetője bemutatta a ro-< vartani és kórtani gyűjteményt, j A hallgatókat különösen a la-! boratórium előrejelzési műn- j kája érdekelte. j ÁTKELÉS PÁRIZSON időszakában önkéntelenül is ösz- szehasonlitásokat tesz az ember. Tizenhárom év társadalmi át­alakulásának eseményei, gazda­sági és kulturális életünk vala­mennyi történése kívánja, hogy gondolkozzunk felettük. Statisz­tikai adatok között, böngészek, mert magam is jelölőgyűlésre készülődöm. Mi tagadás egyik ámulatból a másikba esik az ember, amikor összefoglalva, szá­mokban realizálva láthatja Baja város fejlődését, az itt lévő em­berek megváltozott viszonyait. Néhány számot minden meg­jegyzés nélkül feljegyzők. 1938- ban az egy főre jutó búzafo­gyasztás 140 klogramm volt. Cukorból 10, a búsból 19 kilo­gramm jutott egy-egy személyre. 1956-ban az arány búzából 220 kilogramm, cukorból 23 kilo­gramm, húsból 25 kilogramm volt. , A villamosáram-fogyasztás kö­zel hatszorosára nőtt a felszaba­dulás előttihez viszonyítva csak ebben a városban. Az utóbbi években újabb 22 utcába vezet­ték be a gázt és a fogyasztók szá­ma 823-ra emelkedett. 3700 négj- zetméler beton, illetve kőlapos járda épült egy év alatt, A város- rendezés alkalmával három új park létesült. Ma már városi autóbuszforgalommal dicseked­hetünk. Kórházunkban a gyógy­kezeltek száma 1945-ben 4534, 1956-ban 13174. Huszonhat új kutat fúrtunk és építettünk az elmúlt évek során. Növekedett a dolgozók vásárló képessége. 1952-ben 54 millió fo­rintért vásároltak a bajaiak élel­miszert, 1956-ban pedig 71 mil­liót költöttek a gyomrukra. Mig 1952-ben 3 millió forintért vettek bútort, 1956-ban 5 200 000 forin­tért. A rádióelőfizetők száma 1952-ben 2880 volt 1956. év vé­géig 4396 lett. 1945-ben 200Ó ke­rékpár, 50 motorkerékpár és 25 motorcsónak volt a városiban. Je­lenleg a kerékpárosok száma meghaladja a nyolcezret, 1012 motorkerékpár fut a városban, s a motorcsónakok száma 875. Évente mintegy 1500 mosógépet vásárolnak a bajaiak. Nem folytatom tovább. Ezek az önmagukért beszélő számok még sok-sok mindenre engednek következtetni. (felvidéki) Egy szűk utca lakóinak panasza Claude Autant-Lara, a kiváló« francia rendező neve már isme­rős hazánkban. Ű alkotta a Vö­rös és Fekete, a Test ördöge, a Vörös kocsma című nagysikerű filmeket. Uj filmje: Átkelés Pá­rizson, a német megszállás évei­be vezeti el a nézőt. A filmsze­rűen bonyolított cselekmény, az érdekes események jó alkotássá avatják ezt a magyarul beszélő j francia filmet, melynek főszere- ' pében Je^n Gabin-t, a nagy francia jellemszínészt láthatja ,'iszont a közöoség. PEIOE1 INEPE A Magyar szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun msgyeí napüapja szerkeszti: a szerkesztő Bizottság Szerkesztősei: Kecskemét. Szecnenyi tér i. szám Telelőn. 25—lb. 26—19, U—22 felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telelőn: 11—09 Előfizetési dij egy hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolhat bármely postahivatalban és kézbesítőnél. tíacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon 15-29, 27-41 Felelős vez.; Szűcs Béta Igazgató Amióta a traktorok nem me­hetnek be Baján a városba, a József Attila utcán ót közleked­nek. Ez a szűk utca összesen hat méter a járdával együtt. A trak- torforgalom reggel ötkor meg­indul és este későig tart. Na­ponta átlag 60—80 jármű halad át az úttesten. Mivel keskeny az utca, a két pótkocsis traktor vagy a teherautók, ha szembe jönnek egymással, nem fér­nek el a kocsiúton, ilyenkor kénytelenek felmenni a gyalog­úira. Ha esik az eső, akkor a házakat összecsapkodják sárral, ha szárazság van, hetekig nem merik az utcabeliek kinyitni az ablakot, mert olyan por van. A rossz kövcsúton a ’gépek nagy sebességgel mennek, közvetlen a házak fala tövében, ezért a vakolat sok helyen már leom­lott s a falak megrepedeztek. Az utca lakói kérik a városi tanácsot, hogy keressen valami­lyen megoldást. Ha van mód rá, hozzon rendelkezést arra vo­natkozóan, hogy a traktorok egy szélesebb utcán közlekedje­nek. Jövőre 50 hold takarmányt öntöznek Az érsekcsanádi Búzakalás? Termelőszövetkezetben azt ter­vezik, hogy jövőre 50 holdon földalatti rendszerű esőztető ön­tözéssel takarmányt termeszte­nek. Ezzel vetik meg az állatte­nyésztés növelésének alapját* Felépítenek egy 50 férőhelyes te­hénistállót. .Jelenleg 30 szarvasa marhát hizlalnak. Híradás o nemrég alakúit Új Ha.nal Termelőszövetkezetből A nemrég alakult garai Űj Hajnal Tsz-ben kilenc család* 10 taggal, 260 holdon kezdi meg a közösségi életet. A tagok között van Kereki Läjos nyolc holdas* és Sikari Arival kilenc holdas dolgozó paraszt is. A szövetke­zet megkapta már a működési engelyét és Kocsis Ferenc elnölc irányításával teljes igyekezettel végzik az őszi (munkákat. A gép­állomás traktorai segítenek a tagoknak. Iskolát avattunk öf helyen folyt eddig a tanítás községünkben, Ezen a tarthataU lan helyzeteit! változtatott Sze* remle dolgozd népe, a községi és a járási tanáccsal együttműköd* ve. Egy alkaltnas, szép nagy há* zat átalakítottunk négy tantér* mcs iskolává és napközi otthon* ná. Ez 35 ezei forintba került. A további fejlesztés érdekében még ugyanekkora összeget kap az iskola ez ivbev. A napokban történt bensösé* ges ünnepély; közepette az új iskola avatása, átadása. Témák Sándor lévelező Bajai anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Aha Anikó (anyja neve: Mamuzsita Maliid). Mintái Jó­zsef (Horváth Rozália), Bartók Má­ria (Komjáthy Mária), Vörös Anikó (Müller Katalin), Nag-y Aranka (Ko­vács Aranka), Jerbovms József (Ri- bár • Ilona), Párducz Erzsébet fHa- láfiz - Erzsébet), Horváth Endre (Pro- váznik Edit), Tinusz Katalin (Heller Az Úttörő Termelőszövetkezet megkapta működési engedélyét Nagybaracskán nemrég alakult Úttörő néven egy új termelőszö­vetkezet. A napokban ünnepé­lyes keretek között átadták a tagságnak a működési engedélyt, azóta már öt tag kérte felvételét a szövetkezetbe. A községben alakulóban van szőlőgyökereztető szakcsoport is, melynek eddig 12 tagja van. A községi tanácstól 10 hold tartalék; területet kaptak a tagok szőlő- gyökereztetésre, Magdolna), Borics Piroska (Dobd Katalin). Kiss Imre (Kampa Rózsa)* Holczmann Sándor (Mihálovies Ka- falin), Sser! Lar sok István (Kovács Ka­talin), Geringer Katalin (Tadity Ka-* talin). Juhász Mária (Farkas Mária); Gyuiánszki Edit (Fischer Mária). HAZASSAGot KÖTÖTTÉK: Pozs- gai András és Fébó Terézia, Bitten­binder Norbert és Nagy Rozália* Becher Károly és Fodor Rozália* Tüske József és Riskó Terézia, Rcz- manlcz József és Mamuzsits Kata­lin, Schneider Sándor és Schusztee Ilona, MüUer János és Beról Kata­lin. MEGHALTAK: Bálint István TI éves. Iszkeitz Gyuláné (Gerlicze An­na) 78 éves. Kormány Mihály 60 'éves, Megyei Tárná sné dingrund Gertrud) 77 éies, Debella Imre a >-napos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom