Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-16 / 218. szám

1958. szeptember 16, kedd »Vwar \ S. oldaí\ Növelik mpártoktatás színvonalát! a megyeszékhely kommunistái Helyes kezdeményezés Kecskeméten LELEPLEZTÉK A BUCHENWALDI ANTIFASISZTA EMLÉKMŰVET Hasznos és tanulságos be­szélgetéseket folytat néhány nap |óta reggelenként a kecskeméti városi pártbizottság az alapszer­vezeti párttitkárok kisebb cso­portjaival a pártoktatás előké­szítéséről, a tanulás módszerei­ről és formáiról. Ezeknek a ta­nácskozásoknak az a célja, hogy a marxizmus-leninizmus tanul­mányozásának fontosságára, az elméleti munka színvonalának növelésére hívja fel a figyelmet. (Ugyanakkor azt is szolgálja, hogy az oktatást még fokozottabban lés eredményesebben használják fel pártszervezeteink a napi fel­adatok végrehajtására. Előző nap az ipari üzemek párttitkárai közül voltak itt né- hányan, most pedig a termelő­szövetkezeti pártszervezetek ve­zetőivel beszélget Gombos Ala­dár elvtárs, a pártbizottság tit­kára. , . . . Dicséret helyeit büntetés f Elsőnek Király Lajos, a Sza­badságharcos Termelőszövetke­zet párttitkára kap szót. — Tavaly az előadó hibájából nem fejeztük be a megkezdett pártoktatást — mondotta. — Most már hozzákezdtünk az idő­szerű kérdések című tanfolyam megszervezéséhez — folytatta. — Nagyon örülünk, hogy ennek vezetését Gombos elvtárs maga vállalta. Ezután Körösi György, Kovács István, Kerekes Antal és Bakos András elvtárs következett fel­szólalásra. A Szabad Nép, a Győzelem, valamint más terme­lőszövetkezetekben most ismét ■»Időszerű kérdések« tanfolyamot indítanak. A hallgatók marxista- leninista előképzettségétől füg­gően azonban ezeket különböző színvonalon rendezik meg. Lesz­nek helyek, ahol külön irodal­mat is ajánlanak a részvevők­nek, máshol viszont közvetlenül az előadás alapján vitatják meg a szóbanlévő kérdéseket. A ta­nulás ilyen formáját az elmúlt évben sok helyen megkedvelték. Most sem akarnak ezen változ­tatni. Az »Időszerű kérdések« tanfolyamának ugyanis minden évben változó, megújuló tan­anyaga lehetővé teszi, hogy va­laki akár öt évig is ezen a for­mán tanuljon. Szóba került a pártokta­táson való részvétel önkéntessé­gének kérdése is. Hogyan értel­mezzük a szervezeti szabályzat­nak azt az előírását, amely a párttagok kötelességévé teszi po­litikai, szakmai tudásuk állandó gyarapítását, a marxizmus-leni­nizmus alapjainak elsajátítását? — kérdezték többen is. — A szervezeti szabályzat elő­írását természetesen minden párttagnak teljesíteni kell — hangzott a válasz. (Ez azonban nem azt jelenti, hogy most már minden párttagot szervezett pártoktatásba vonnák be. Van­nak olyan idősebb elvtársak, dolgozó családanyák, stb., akik már a pártsajtó rendszeres olva­sásával a taggyűlések, pártna­pok látogatásával is megfelelően gyarapítják marxista-leninista ismereteiket és ezzel eleget tesz­nek a szervezeti szabályzat elő­vréiíi>;•' />&« ■ II ■», *4. írásának. Mások viszont — ma* gasabb előképzettségűek — aj pártoktatás különböző tanfolya-t main növelhetik marxista-ieni-í nista műveltségüket i A termelőszövetkezetekben* nagyobb mértékben vonnak be pártonkívülieket az »Időszerű kérdések« tanfolyamára. mint más szervezetekben. Azok szá­mára viszont, akik szervezett _ pártoktatásban nem vettek részt,! a városi pártbizottság tömegpro-j paganda előadássorozatot indít. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartja a városi pártbizottság a politikai képzés mellett a ter­melőszövetkezeti tagok szak­mai ismereteinek gazdagítását is. Éppen ezért azt ajánlják a! termelőszövetkezet vezetőinek,! hogy a tél folyamán minden ter-j melőszövetkezetben indítsanak! Vasárnap avatták fel Buchen- ezüstkalászos tanfolyamokat,! waldban, a náci fasizmus egyik azonkívül még az ősszel szer-j volt haláltáborának területén a vezzenek tapasztalatcsere látoga-j fasizmus áldozatainak tisztele- tásokat a jól működő tsz-ekbe.í téré emelt hatalmas emlékmű- A termelőszövetkezeti szakem-j vet. Az emlékmű az NDK kor­berek nevelésére, kiképzésére} mányának hozzájárulásából és pedig sokkal nagyobb mértékben* a lakosság adakozásából jött szükséges felhasználni a kecs-J létre. Felavatásán 36 nemzet keméti Kertészeti és Szőlészeti! kommunistáiról, antifasisztáiról, Szakiskolát, ahol a hallgatók! haladó embereiről emlékeztek díjtalan ellátást és elhelyezést* meg, akik a fasizmus vandál kapnak a tanfolyam időtarta-j mára. | A párttitkárokkal való beszél-t getés mindvégig azt a törekvést! tükrözte, hogy a pártbizottság! az oktatás előkészítését és lebo-í nyolítását, az egyéb feladatok-| kai szoros összhangban végzi,! hogy még határozottabban ha-j ladjon előre a termelési felada-| tok teljesítése és a mezőgazdaság] szocialista átalakítása. A most induló pártoktatás so-S rán a pártbizottság rendszeresen] hasznosítja, a hallgatók rendel-] kezésére bocsátja a helyi gazda-] sági építő és szervező munka po-| iitikai tapasztalatait s ezáltal] erősíti az elmélet és a gyakorlat] kapcsolatát, ugyanakkor érdé-] kesébbé, elevenebbé teszi a tan-] folyamok tematikáját. 5 Helyesnek tartjuk a városi* pártbizottság kezdeményezését,? amelynek az új oktatási évben] bizonyára jó eredményei lesz-] nek. < ] Nagy József ] Képünk a vasárnap leleplezett buchenwaldi emlékmű egyik részletét ábrázolja, r pusztításának áldozatul estek: Hazánkat 30 tagú magyar kül­döttség képviselte az ünnepsé­geken, Tömpe István földmű­velésügyi miniszterhelyettes ve­zetésével. A delegáció tagjainak zöme azokból az éleiben ma­radt magyar dolgozókból került ki, akik egykor a haláltábor fa­lai között szenvedtek és részt vettek a tábor fegyveres felke­lésében: A kiskőrösi járás tsx-ei nregtervezték a jövő évi beruházásokat 3440000 forintot fordítanak építésre és gépekre 1 REGGEL SZÁLLÍTJÁK A KENYERET — RÖVIDESEN MEG­KAPJA a járandóságát — nincs igaza pálinkás IMRÉNEK — A MŰVELŐDÉSI OSZTÁLY VÁLASZOL I GÉMESI I.ASZLÖ Kaskantyú- i ról a következőket írja: »Egy i héten háromszor szállítanak Kas- > kantyúra kenyeret. Sok dolgozó a : tanyáról jön be kora reggel, hogy ; kenyeret vásároljon. Napirenden : van azonban, hogy a kaskantyúi : bolt előtt fél napokat töltenek a ] vásárlók várakozással.« Olvasónk : arra kér bennünket, intézked- : jünk az illetékeseknél e tarthatat- : lan állapot megszüntetése érde- | kében. A levelet a Kiskőrösi Sü- : tőipari Vállalathoz küldtük, — : ahonnan Tóth Ferenc igazgató az alábbiakat írja: „Tekintettel arra, hogy a vállalat kapacitása, valamint a szállító esz­közök kevés volta miatt naponta ke­nyeret kiszállítani nem tudunk, a kenyér továbbra is a megszokott na­pokon érkezik Kaskantyúra. Intézke­dés történi, hogy a bolt minden eset­ben legkésőbb reggel léi 9-ig az árut megkapja.”­• KOSÁR MARTON levelezőnk Kerekes Lajos, volt nemesnád­udvari mezőőr panaszát küldte el szerkesztőségünkhöz. A levél­ben leírja, hogy Kerekes Lajos 1954. szeptember 1-től 1955. má­jus hó 1-ig részére járó munka­bért csak részben kapta meg. Á Banasaos véleménye szerint. még 2100 forint jár neki. A községi tanács vb-elnökhelyettese, ami­kor erről az ügyről tárgyaltak, azt mondta, hogy a pénzügyi osztályt keresse fel a problémával. Több helyre fordultak már az ügyben, de sehol nem intézték el Kere­kes Lajos kérését. A levelet a Bajai Járási Tanács pénzügyi osztályának küldtük meg, ahol Szebelési Mátyás osztályvezető válaszolt: ,Az 1057—1931. (VIII. 8.) MI határo­zat szerint a megválasztott mezőőrök járandóságukat közvetlenül a lakos­ságtól kapták. A Nemesnádudvari Községi Tanács a hátralékosok név­sorát beterjesztette a járási tanács péuzügyi osztályához, kérve a behaj­tási eljárás elindítását. A községi ta­nácsnál elfekvő Függelékfökönyv 36. tétele alatt 3315 forint behajtandó hátralék van kimutatva A behajtás folyamatban van, ha megtörténik, dgy Kerekes Lajos követelése kielé­gíthető lesz.”. IFJ. PÁLINKÁS IMRE Dávod- ról azt írta szerkesztőségünk­nek, hogy Gál József brigádja, aki Püspökpusztán csépelt, sok- búzát hagyott a szalmában, 20 —25 százalékot. Amikor a csép­iéit vé£Cfalctő_gazda c-le^cdctlui­istálló belső berendezését vég« zi el saját erőből, ami minteg/ 70 000 forintos beruházást jeí lent. A jövő évre egy új, 300 féi rőhelyes juhhodály építését tér vezte meg 75 000 forint álla hitellel és 290 000 forint saja erővel. A tsz azonban nemcsak az állattenyésztés fejlesztéséről gondoskodik, hanem a meglevő 25 hold szőlő és gyümölcsös mellé újabb 6 hold szőlőt és 2 hold gyümölcsöst telepít, amely­nek munkálatait a most vétel­re megtervezett hidas traktor-^ ral végzi majd; , „„ j Jól tervez a császártöltési Vörös Zászló Tsz is. Az idén 50 hízómarhájuk volt, de megfelelő férőhellyel nem rendelkeztek! Mivel a jövőben a hizlalást fo­kozni akarják, egy 52 férőhe­lyes marhaistállót építenek s emellett 2000 férőhelyes barom­fiólat is terveztekj ( A 3004-es rendelet a termelő­szövetkezetek mellett kihatott a termelőszövetkezeti csoportokra is. A kiskőrösi Petőfi Tsz jövő­re 3 hold szőlőgyökereztető is­kolát és 2 hold gyümölcsös te­lepítését tervezte meg. Gépesíte­ni akarja 70 hold meglevő sző­lőjét is, ezért jövőre egy moto­ros permetező és porozó vásár­lását tervezi, A járás tsz-eiben jövőre meg­valósuló beruházások összege az állatállomány értékének kivéte­leiével építésre . 2 554 000 gépekre 251000 egyébre 635 000 összesen 3 440 000 Ft Ezeket a beruházásokat figye- lembevéve az egy hold szántóra jutó állóeszköz értéke jövőre a jelenlegi 2100 forintról 2693 fo­rintra növekszik. De ha ugyan­ekkor figyelembe vesszük az al» latállomány várható növekedé­sét, akkor a jövő év végére a tsz-ek járási szinten elérik, hogy; az egy hold szántóra jutó álló­eszköz-érték mintegy 3500 forint lesz. Ilyen mérvű fejlődés mel­lett pedig lehetőség van arra*, hogy ez a szám 1960 végére el­érje a 4800—5000 forintot, j 'rry*nr\ (Markovics Ferenc) J kedett, ígéretet tettek arra, hogy még egyszer elcsépelik a szal­mát. A cséplés véget ért, de nem jelentkeztek. Szeretné, ha eze­ket az egyéneket felelősségre vonnák az illetékesek. A beje­lentés után érdeklődtünk Dávod Községi Tanácstól, ahol a követ­kezőket állapították meg: „Dávod községben, Püspökpusztán a rajonterv szerint a 7-es számú gép Csépelt Gál József cséplőcsapatával. A gép beállításánál tényleg voltak hibák, de nem 20—25 százalékos, ha­nem jóval kevesebb. A gépállomás is észrevette a hibát, amit nyomban kijavítottak.” * FEJSZÉS ÁGNES és Rózsa az­után érdeklődtek szerkesztősé­günktől, hogy miképpen lehet gimnáziumból technikumba át­iratkozni. Kérdésünkre a megyei tanács művelődési osztálya vála­szolt: „A szakközépiskolába történő átlé­pés ügyében a rendtartás szerint a következőket kell termi. Gimnázium­ba az iskola befejezésével szakközép­iskolába átlépő tanulók kérelmét az igazgató véleményes javaslatával a .szakközépiskola igazgatójához küldi meg. A tanulóknak az év elején kü­lönböze ti yiggát kell teamOW* ^ Helyes volt az a kormányin- iézkedés, amely megszabta, rogy a termelőszövetkezetek be­ruházásaikat ne az adott gazda­sági évben tervezzék meg, ha­rem az előző év második felé­yen. Így a létesítményeket a :ervezett időben el tudják készí- :eni. Az elmúlt évektől eltérően gazdaságosabban alakul a be­ruházások felhasználása. A ;sz-ek csak olyan létesítménye­cet terveztek meg, amelyek fel- ,étlenül a gazdaság fejlődését izolgálják, s biztosítják a ter- néshozamok növelését. A kaskantyúi Kossuth Tsz az dén egy 44 férőhelyes marha­Megyei vezető körökben több- ®zör vita tárgya volt a tavasz- szal, hogyan növelhetnénk a talajerőutánpótlást főleg szőlő- és gyümölcstermő területeinken. A kérdést tárgyalta a megyei párt-végrehajtóbizottság is és az a vélemény alakult ki: a Keceli Tőzegbánya Vállalat tegyen meg mindent a mezőgazdasági tő- zegtermclés fokozására. Az ügy- gycl kapcsolatban hasonló érte­lemben foglalt állást a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. Így született a határozat: fokoz­za a tőzegbánya maximálisra a mezőgazdasági tőzcgtermelést, tia kell a tüzelőtőzeg rovására. Szerkesztőségünk külön cikk­ben hívta fel erre a vállalat fi­gyelmét. A bánya vezetői ekkor megfogadták, tervüknél 10 szá­zalékkal több tőzeget adnak me­gyénk mezőgazdasagának. Ígé­retüket tettek követték, sőt töb­bet is teljesítettek, mint amit vállaltak. TUzelőtőzegtervüketi 300Ó tonnáról 1000 tonnára csök-j fccnt»ttó!%.a termelést és kiszál-] látást pedig átszervezték, gépe-] sítették. A vállalat ezzel elérte,] ihogy az első félévben az elő- 5 'irányzott 15 ezer tonna helyett] 21 ezer tonna mezőgazdasági tő-] zeget bocsátott ki. Hatezer tonnával több tőzeg] talajcrőutánpótlásra, köszönetét ] érdemlő eredmény. A tőzegbá-] nya vezetői dicséret helyett mégis büntetést kaptak vállala-: •uk teljesítéséért. A vezető állá-] sú dolgozóknak járó prémium­ból az iparági feladat nem tel­jesítése címén 40 százalékot levontak. A büntetés »indoklása« lénye-: gében a következő: A Keceli: Tőzegbánya Vállalat az első fél-; évi prémiumfeltételek iparági ‘feladatát nem teljesítette, mivel ínem tartotta be a tervszerűséget a mezőgazdasagi és a tiizelő- lőzcgtermclcs arányában. Vagy­is 3000 tonna helyett csak 1000 tonna tüzelőtőzeget szállítottak lei. Érthetetlen előttünk, hogyan adhat ki az ipari osztály olyan prémiumfeladatot, ami ellenté-] tes a párt és a tanacs végre­hajtó bizottságának hatarozatá-] val. Különben sem látjuk ez: ügyben az ipari osztály követ-] kezetességét. Hiszen az első fél­évi premizálásánál azért büntet­tek a Keceli Tözegbanya Válla­lat vezetőit, amit most 1958. má­sodik félévében külön iparági (feladatként tűztek eléjük. * Sándor Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom