Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-06 / 184. szám

1953. augusztus fi, szerda 3. oldal Pereg a homokóra , , • • • : Az NSZK postafigyi minisztériumában érdekes módon pró­bálják elérni, hogy az ügyfelek ne vegyék túl hosszan igénybe az időt. Négy részre osztott homokórát szerkesztettek. Az első tesz a bemutatkozásra és egyéb kezdeti formaságokra szánt ítiőt jelzi, a második arra figyelmeztet: tessék elkezdeni a lényeget, a harmadik azt kéri, hogy a páciens most már iga­zán közölje, mit is akar tulajdonképpen, a negyedik rész pe­dig már azt közli, hogy a fogadásnak vége. Minden évben visszatérő kérdés Lesz-e elegendő hordó? Harminc százalékkal magasabb szőlőtermés várható — Évek óta nem voltak így megrakva a tőkék, mint az idén — mondja Fáth Imre, a megyei tanács szőlészeti felügyelője —, a hozzánk beérkezett különbö­ző termésbecslések szerint mint­egy 30 százalékkal többet szüre­telünk az idén, mint az elmúlt évben. A peronoszpóra-veszély már elmúlt, de a sok eső vagy a hosszantartó szárazság, az esetleges jégverés még befolyá­solhatja a terméseredményeket. Minden évben probléma a ter­més elhelyezése. Tavaly is az volt, pedig jóval kevesebb sző­lőt szüreteltek. Az Alföldi Állami Pincegaz­daság igazgatója, Benei Sándor, elmondja, hogy a termés felvá­sárlását, ugyanúgy mint az el­múlt évben, csak a termelők és a pincegazdaság szoros együtt­működésével lehet megoldani. — Tavaly meghatározott ütem szerint vettük át a mustot, az idén is így kell tenni, mert fel- vásárlási lehetőségeink tároló­edények hiánya miatt korláto­zottak. A tárolási gondok enyhí­tése érdekében ötven alumi- nium-tank készítésére kötöttünk szerződést a Kiskunfélegyházi Gépgyárral, de az csak 15 ezer hektoliter must elhelyezését biz­tosítja, amely összehasonlítva azokkal a mennyiségekkel, amit mi általában fel szoktunk vásá­rolni, igen csekély. Utíromczer hektóliter hordó tér Felkerestük a megye egyet­len kádár ktsz-ét, ahol Kuti Árpáddal beszélgettünk. A 68 éves bácsi már 47 éve dolgozik a szakmában, jól ismeri a hor­dógondokat. — Az idén sokkal jobb az anyagellátás, mint az előző évek­ben. Ez a termelésen is meglát­szik. Tavaly összesen 1055 hek­toliter űrtartalmú új hordót ké­szítettünk, az idén mintegy há­romezer hektolitert fogunk. A javulást bizonyítja az is, hogy már nemcsak 30 literes, hanem nagyobb hordókat is gyártunk. Hiba, hogy fenyőfával nem rendelkezünk, tehát új kádakat, dézsákat nem tudunk készíteni, pedig ezt nagyon keresik a ter­melőszövetkezetek és egyéni ter­melők egyaránt. Mi egyébként a Műszaki Áru­kat Értékesítő Vállalattal va­gyunk szerződéses viszonyban. Főként ide szállítjuk az új hor­dókat, mindenkit igyekszünk ki­elégíteni áruval, ha hozzánk fordulnak. Van is sok megren­delésünk egyéni parasztoktól, termelőszövetkezetektől. MIT ÍGÉRNÉK A PAPRIKAFOLDER? Négy kérdés — négy válasz Felkerestük a Kalocsai Járá­si Tanács mezőgazdasági osztá­lyán Rakottyai Győző növény- termelési főagronómust, hogy szakvéleményt halljunk a ha­tárban folyó munkáról, a ter­méskilátásokról. — Milyen eredménnyel járt ezideig a burgonyabogár elleni védekezés? Ezelőtt egy hónappal szervez­tünk általános védekezési napo­kat. A járásban 13 898 kg véde­kezőszert használtunk fel, 1700 kh-on. Legjobban beváltak a 10 és 20 százalékos DDT (Matador, Nikarol) porozószerek és a Per­uit, valamint a Holló 10 perme­tezőszerek. A legjobban a na­gyobb paprikatermelő községek védekeztek (Bátya, Fájsz, Drág- szél, Miske), mivel láttak, hogy a burgonyabogár a fűszerpaprika termést is veszélyezteli. Sajnos, 601 esetben felszólítással kellett élni a védekezés megtételére, s í 28 termelőt hanyagságuk miatt* 300—300 Ft pénzbírsággal kellett büntetni. Még egy igen fontos dolog. Ezzel a védekezűszer kampány­nyal még nem végeztünk töké­letes munkát. Továbbra is el­lenőrizni kell a burgonyafölde­ket és azonnal védekezni, ahol burgonyabogarat észlelnek. Augusztus vsgún megjelenik „cd hike és a szóéin!izmus hérdéteí” című tolyóirat »A béke cs a szocializmus kérdései« — a kommunista és munkáspártok elméleti és infor­mációs folyóirata. Az első szám 1958 augusztus végén jelenik meg, 15 nyelven. A folyóirat megvilágítja a marxista—leninista elmélet kér­déseit, foglalkozik a szocializ­mus és a kommunizmus építé­sének fontos problémáival. A folyóirat munkatársai a kommunista és munkásmozga­lom kiváló személyiségei, ismert tudósok, közéleti személyiségek,: újságírók. A folyóirat havon-; ként jelenik meg, egy szám ára: 5 forint. Előfizetést elfogad a Kossuth! Kiadó (Budapest, V. Vörösmarty! tér 4.), a megyei és kerület;" pártbizottságok mellett működő; Kossuth kirendeltségek. — Milyenek a terméskilátások a tavaszi kapásoknál? — Ebben az évben a kukorica a legszebb. Sokkal gondozöttabb mint az elmúlt években. Csövesen 25—45 mázsás termést várhatunk. Szépek általában a cukor- és takarmányrépák is. Cukorrépából 120—160 mázsás közepes termésre lehet számí­tani. A korai burgonyák jól ki­fejlődték, a későiek fejlődéséhez még csapadék kellene. — Lesz-e bő szüret az ősszel? — A szőlő igen jó termést ígér. A jó termés reményében a munkákat is jól végezték a ter­melők, permeteztek is szorgal­masan. A szép termés megvédé­se érdekében ajánlatos lenne a fürtöket rézkénporral perme­tezni. Így, ha jó lesz az ősz, 35— termés átlagosan 40 mázsás meglesz, — Mit ígérnek a paprikaföl­dek? — Tavasszal bizony nehezen indult a fűszerpaprika fejlődé­se. A későbbi esőzés és meleg idő hatására azonban szépen rendbejöltek a tövek. A gondos termelőknél már szépen csövez­nek, ezeknél jó termés lesz. De elég sok olyan termelő is van, akik elhanyagolták a munkákat, s a későn pótolt tőkék csak most kezdenek virágozni. Itt bi­zony gyenge lesz a termés. A paprikaföldek általában Foktőn a legszebbek, járási viszonylat­ban pedig Borvendég István gé- derlaki termelő van az élen, ki­nél már 30—40 db arasznyi pap­rikacső van egy-egy tövön. k—1— Szükség run a fejlesztésre — Legnagyobb problémánk — mondja Kuti Árpád —, hogy A parti nádasok — amelyek körülölelik a tíz négyzetkilomé­ternyi területű Szilidi-tavat — hajladoznak a délelőtti enyhe szélben. Ahol megszakad a sűrű nád s a partvonal öblöt alkot, a vízben vidám türdőzőket, térdig gyűrt szoknyában ruhát sujkolö parasztasszonyokat látni. A ma­gas partoldalon lapos domb kér­kedik. — Török épület maradványa. Sok emberi csontot lehet ott ta­lálni — mondja kísérőm. c7(j,az für'éne! ét s zájh ufjijo illán t/ Valóban, a tó alján látni még azokat a cölöpmai adványokat, amelyeket a régmúlt századok hídépítő mesterei készítettek. Lám csak, nem alaptalan tehát az a megállapítás, hogy a tó nemcsak fürdésre, hanem gyó­gyításra is alkalmas. Hinnünk kell a szájhagyományoknak —, niert tudományos állásfoglalás még nincs — a törököknek kór­házuk volt ott, ahol ma egy domb — talán sírdomb — emel­kedik. A múlt rendszerben, 1935-ben a tónál lévő gyönyörű területet — ahol möst a Fűszért üdülője áll — a papok kisajátították ma­guknak. Kerítés zárta el a dol­gozók elől a tavat, s csak a ki­váltságosak élvezhették a fürdés­nyújtotta gyönyöröket, háromfelé vagyunk szétszórva a városban, azért nem tudunk fel­venni ipari tanulókat, mert nincs helyünk. Jelenleg nyolc tanulónk van, közülük három rövidesen felszabadul, helyet­tük újakat veszünk fel. A város központjában levő javítóműhe­lyünkbe nem kapunk ipari ára­mot, kénytelenek vagyunk kez­detlegesen dolgozni. — Vannak már elgondolásaik az üzem fejlesztésére vonatko­zóan? — Igen. A város mellett, az aluljárótól nem messze egy telepet kívánunk építeni, ehhez azonban több mint félmilliós kölcsönre van szükség, amit re­mélünk megkapunk az OKISZ- tól. Ezt meg kell valósítani, mert különben egyhelyben topogunk: Az a veszély fenyeget bennün­ket, hogy az új fiatal mesterek elhagyják az üzemet, mivel a szükséges munkafeltételeket nem tudjuk számukra biztosí­tani. 8100 hold ú/ szőlő Az utóbbi években kézzelfog­hatóan bebizonyosodott a ter­melési kedv növekedése, egyre több új szőlőt és gyümölcsöst telepítenek megyénk homokvi­dékein. Négy év alatt 8100 hold új szőlőt létesítettek és a becs­lések szerint az utóbbi két év alatt az összes szőlőterületnek mintegy 10 százalékát újították fel a termelőszövetkezetek és az egyéni szőlősgazdák, Tehát állandóan növekszik a szőlőterület és egyre súlyosabb probléma a várható termés el­helyezése. Ebből az a tanulság, hogy a szőlőtelepítés szorgal­mazása mellett gondoskodni kell a járulékos beruházásokról Is, tehát többek között elegendő hordóról mind az állami pincé­szetek, mind pedig a termelők részére. Ismeretes, hogy a kádáripar­hoz szükséges nyersanyagot drá­ga valutáért tudjuk behozni külföldről, de mégis teljesíteni kell az igényeket, mert a bort ugyancsak drága valutáért tud­juk értékesíteni. (kereskedő) Béla és »zenekara« szolgáltatja a muzsikát. A »zenekar« a veze­tőn kívül még egy személyből áll: Nédó László, — népszerű ne­vén Olasz — veri a dobot. Szom­szédomtól megtudom, hogy ha lenne málnaivási verseny, biztos díjat nyerne ez a 16 éves cigány fiú — naponta 20 nagy málnát iszik meg. A finom és hangulatos ebéd után a horgászokkal ismerke­dem. Főhorgászként Pincés Bé­lát »tartják nyilván«, ő a kör­nyék leghíresebb pecása, állí­tólag még akkor is fog halat, ha azok nem harapnak. — Kellene egy kis időváltozás — ismertet meg a horgászok leg­frissebb problémájával Pincés mester —, mert a ponty lenn van a fenéken, s menekül a ho­rog elől. Részletes információt szerez­tem tőle a pontyok életmódjáról, ravaszságairól, s a horgász-kész­ség előállításáról. A nagy szak­mai tudás ellenére, sajnos, ezen a napon senki, még Pincés Béla sem fogott halat... Késő délután van. Észak felől szél kerekedik, hullámokat fúj a sima víztükrön, végig sivít a nyárfasoron. Búcsúzóul még fe­lém integet a zúgó nádas, fel- hallatszik a motorcsónak doho- gúsa s a fürdőzők kacagása. Gémes Gábor relmcsek a tóba... Itt minden családias, otthonos, s ami fontos a kispénzű emberek szániára — olcsó, személyenként naponta 17 forint. Fent, az üdülő teraszán, a nyugágyban napozók mellett, a ping-pongasztalnál nagy küzde­lem folyik; két fiatal, Kovács Imre és Dasi Erzsébet üti a kau- csuklabdát. Nem hagyják abba a játékot még a bemutatkozáskor sem, annyira elmerülnek benne. Ki lesz a nyertes és mi a jutal­ma? Ki tudja?... A tűző nap után jólesik pi­henni egyet a hűvös ebédlőben, szemlélni a négytagú Juhász­család lubickolását, hallgatni a legkisebb Juhász-csemete sivf- tását, mert a mama bizony nem sajnálja a szappant a kócos buk­sitól. Mennyi öröm, élmény, ked­ves emlék marad ezekben az emberekben! Visszavágynak ide valamennyien?... Az elmélke­désből kellemes hang riaszt fel: »Tálalva van!« Az örökké sürgölődő, az üdü­lők testsúlyát féltő Piski Sándör- né —, ahogy itt hívják: Mamika — elém teszi az ízletes lebbencs- levest s utána, a vitamin pótlá­sára, a tökfőzeléket. Meg kell adni, az étel jóízű — még a gye­rekek is szívesen megeszik a fő­zeléket. cd peeások paradicsoma. A halkmorajú ebédlő egyik sarkában hirtelen táncdal ak­kordjai csendülnek fel: ' Pincés Felszabadulás után a dunapa- taji tanács kezelésébe kerültek a parton felállított épületek, de 1955-ig nem volt itt élet. Kóbor halászok jártak csak a Szllidi- tóra: az épületek tönkrementek; senki sém gondolt arra, hogy mi­lyen adottságokat rejteget e fel­becsülhetetlen értékű tó. A Füszért Vállalat 1955-ben 4 évre bérelte ki az épületeket; — társadalmi munkával, s némi pénzzel rendbehozta, megterem­tette a vállalat dolgozói számára a nyaralót. S azóta? Megszeret­ték az emberek a tavat, s az üdülőt. Tálán a víz és a csend miatt, talán azért mert itt együtt lehet férj, feleség, gyermek: az egész család. A 12 szobás, 30 személy befogadására alkalmas épületben az elmúlt három év alatt 380-an töltötték szabadsá­gukat. fiséiul és pihenés A Fűszért-üdülő hangos a kiáltásoktól. A háromméternyi ••mólón« egy csokoládébarnára sült fiatalasszony, Máté József- né napozik és kérdés nélkül bő magyarázattal szolgál az üdülő­ről: — Nagyon kellemes itt. Job­ban érzem magam, mint a Bala­tonon. itt nincs »flancolás", — csend van ... Tavaly üdültünk : itt először — akkor lettünk sze- ! íigaeatá aSziticli ahogy a gazdák mondják, még sokat fog »kint aludni« a ter­| més. Már megjelent az első korai ! csemegeszőlő a piacon, de a bor- ! szőlők érése még messze van és

Next

/
Oldalképek
Tartalom