Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS•- KISKUN MEGYE! LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekl III. ÉVFOLYAM, 196. SZÄM Ára 60 fillér 1958. AUGUSZTUS 20. SZERDA aeae: Alkotmányunk kilenc éve 7Jlt .az, új kemjli' 9 FALU. AMELY ALKOTMÁNYUNKKAL EGYIDŐS (3, oldal) KUTYAFISÄG A KERTBEN LÁNYOK A HEGESZTŐ- PISZTOLY MELLETT... (4. oldal) PITYU MA KILENC ÉVES !EGY HÉT CSEHSZLOVÁKIÁBAN MÉGSEM ALSZIK EZ A KÖZSÉG (5. oldal) A HOMOKMÉGYIEK MEGÉRDEMLIK... A KECSKEMÉTI PIACON $ (7. oldal) ?j KISKŐRÖSI NAPLÓ o DÄVOD ELŐRE LÉP 2 i* oldal) rMlanuIsagos dolog a múlt dokumentumait, a régi újságokat forgatni — idézni letűnt időket, bejárni újra az azóta megtett utat, előre is tekintve a holnapba, amely a tegnapból és a mából nő ki, annak a televénj ébe ereszti gyökereit, de lombjai a ma napfényében fürdenek, s a holnap rügyeit ápolják leg­ifjabb hajtásaikon. 1949. augusztus 30. Akkor a világ ifjúságának milliói tekintettek Budapest felé, ahol a szovjet vérrel szerzőit szabadság boldog tulajdonosa, a magyar nép ifjúsága, mint vendéglátó házigazda boldog örömmel és a büszkeség páthoszával nyitotta fel az új magyar élet nagy képeskönyvét, a világifjúság találkozójának küldöttei előtt. Feltárta a szocializmus felé mutató fejlődés érté­keit, magasra emelte népi demokratikus államhatalmunk új alaptörvényét, hazánk akkor született alkotmányát, melynek vív­mányai négyéves országépítés alapjain nyugodtak. Üzemi újító konferenciáról, a munkásosztály nemes munka- verseny-felbuzdulásáról tudósított az 1949-es újság és a nyugat­ról érkezett hírek a válság rémét idézték. A felszabadult magyar munkás kezében a kalapáccsal, másik kezében a törvényíró tolla! íme alkotmányba sűrítette harca eddigi eredményét, melyet a párt vezetésével ért el az új országban. Orgovány sötét árnyait, a munkásosztály alkotásainak fénye űzte el. Iparosodásunk me­gyei eredményeiben az új alkotmány, a szocialista munkát tör­vénybe iktató nép ereje ragyog. Ezt akarta gúzsbakötni 195S-ban a felszabadulás előtti múlt árnyainak visszatért hada. Kecske­mét, Baja, Kiskunmajsa, a Duna—Tisza köze népe felett is meg akarta húzni a zsarnokság vészharangját ez a sötét erő, amely a felszabadulás óta barlangjába bújva várta a lehetőséget az eddigi eredmények feiégetésérc, a régi hatalom visszaállítására. Nem sikerült! A Kecskeméti Gépgyáron, a Bányászati Berende­lések Gyárán, a szocialista építés alkotásain győzelmesen ragyog smét a munkásság vörös csillaga. E s a szövetkezetekről, a megnyugodott falu első hajtásairól adnak hirt az 1949. augusztusi lapok. A Kecskeméti Dózsa Termelőszövetkezetbe három új tag lépett be, — újságolta öröm­mel a Dél-Pest megyei Üjság. 45 009 kisparaszt és agrárprolctár, mely 1945-ben vált a Bács megyei föld igazi gazdájává, ime való­ban szabad ember lett a héjjasok. franciakissek által bitorolt föl­dön, a közös erő szövetségének első lépéseit tette. Gépállomások traktorai szántották már a földet, a közös táblát — és a homo­kon szabadon kezdett virágozni a gyümölcs-, a szőlőkultúra. Meg­mozdult a föld az egész megyében. Hiába papoltak az ellenforra­dalom megkergült belső és külső szószólói, a dolgozó parasztság bölcs erővel, szívósan tartott ki a meghódított földön az alkot­mány adta jog tudatában, s nem eresztette el egy pillanatra sem a munkás szövetségre kínált kezét. Megvédte a nép vagyonát, a földet, elkergette a koncra éhes volt földesurak »ősi jussról« vikácsoló hadát. Felelevenítette a kommunisták régi jelszavát: »Földet vissza nem adunk!« Forgatjuk a régi lapokat, melyek a Duna—Tisza köze hét­köznapjait idézik, s a kultúra megújhodásáról is szólnak. A szov­jet ifjúság száz Komszomol-küldötte akkor, az alkotmány első születése napján adott ízelítőt Kecskeméten a baráti népek kul­turális eredményeiből. De a kultúrához való joggal jól sáfárko­dott az alkotmányíró magyar nép is. Kiskunmajsán hat község kulturális versenyét rendezték meg az alkotmány ünnepén és épültek már egy évvel az államosítás után az új iskolák szerte a megyében és épülnek ma is. Főiskolát ad ez az esztendő végre megyénknek is. Szinte minden hónap cgy-egy új művelődési ház felavatásáról ad hírt. Sok még a tennivaló. Sokat kell építeni a lelkekben, az emberi fejekben, hogy újjáéledjen és virágzásba boruljon iro­dalmi életünk, művészetünk megyénkben. Az első biztató lépé­seken már itt is túl vagyunk, bár a gazdasági konszolidáció elő­rehaladásához képest csak kezdeti sikerekről beszélhetünk. Nagy utat tettünk meg. 1945 történelmi napjainak első fun­damentumain építettük fel alkotmányunk alapjait. S ezeket az alapokat nem aknázhatta alá az ellenforradalom, a reakciós por­hintés, Nagy Imre országáruló alattomossága. A kommunisták, az újjáéledt, erős párt, a szocializmus életet teremtő sodrása nyomán épül az ország, épül a megye, amely most köszönti a munka hétköznapjai után az új kenyér, az alkotmány kilencedik évfordulóját. M ost hároméves tervünk alapjainak lerakásán fáradozunk. Az ellenforradalom tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy pártunk vezetésével, szocialista alkotmányunk szel­lemében létrejött vívmányainkat őrizzük meg, gyarapítsák to­vább. Erősítsük a munkásosztály, a kommunisták pártja egysé­gét és összeforrottságát. Lépjünk fel határozottan és keményen minden olyan erővel szemben, amely a párt vezető szerepét támadja, mert ez proletárdiktatúránk létét teszi kockára, további fejlődésünket ássa alá, s előkészítőjévé válhat a burzsoá restau­rációnak. Hiszen alkotmányunk kimondja: »A nép demokratikus egységére támaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezető ereje.« Kedden reggel 8 órakor meg­nyitották a Bajai Ünnepi Vásárt, amely alkalommal megjelentek: Sebes Sándor elvtárs a belkeres­kedelmi miniszter első helyette­se, Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt-végrehaj tóbizottság első titkára, Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhe­lyettese és többen a különböző minisztériumok, a bajai járási és városi pártbizottság, illetve tanács képviseletében. A gazdag árukészlettel ellá­tott, ízlésesen megépített pavilo­nok megtekintése után Varga Jenő elvtárs mondott megnyitó beszédet. Megyénkben a felszabadulá­sunk óta immár tizedszer meg­rendezett ünnepi vásár nagysze­rűségét párhuzamba állította azokkal az eredményekkel, ame­lyeket szocializmust építő né­pünk az alkotmányunkban biz­tosított lehetőséggel élve elért. Áruforgalmunk 98 százalékát ma már a szocialista kereskede­lem bonyolítja le; ez a vásár egyszersmind dokumentálja a 10 éves állami kereskedelem fejlő­dését is. Rámutatott arra is, hogy az ellenforradalom okozta károkat dolgozó népünk milyen hamar helyrehozta a termelés­ben való helytállásával, ami. ke­reskedelmünkben úgy tükröző­dik, hogy míg egy évvel ezelőtt árukészletünk a normális viszo­nyokban szokásos mennyiség­nek 55 százalékára csökkent, ma már ismét tele vannak áruval üzletházaink! Végezetül kérte a kereskede­lem dolgozóit, igyekezzenek a ó 9 8 § O o o o o ó o o , 9 ^ ■o-oo-o-ooooo-o-o-oooooo-o-oooo űzet ejfibezt aáuiak Alttal fává A mai csátaljai ünnepségre mintegy ezer embert várnak a környékről. A megjelentek, mint smeretes, a Budai Nagy Antal Termelőszövetkezet tagságával együtt a közös gazdaság fenn­állásának tizedik évfordulóját ünnepük. A nagygyűlésen Iíreszán Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja lesz az előadó. Pataki János, a termelőszövet­kezet elnöke beszámol a közös­ség eddigi küzdelmes életéről, további terveiről. Ezt követően a jelenlevők megtekinthetik a ter­melőszövetkezet terménykiállí- tását. Délután közös ebéd lesz, majd kultúrműsor. Ezek után a vendégek körüljárják a közös gazdaságot. WJOOWIXKKKKKKiOOOOOÍKWKXKMXWKlOOrXXiOOOőOeKKiOőO (Fotó: Pásztor)' MEGNYITOTTAK A BAJÁI ÜNNEPI VÁSÁRT megszüntetni az árubeszerzés és értékesítés terén még meglevő hibákat. Az ünnepi megnyitó után az autóbuszon, vonaton érkező ven­dégek mind nagyobb és nagyobb tömegben lepték el a vásárt, s az eddigi érdeklődés mellett ar­ra lehet következtetni, hogy a Bajai Ünnepi Vásárnak nagy sikere lesz a két nap alatt, Valamikor a régi »Hattyú«-házban Petőfi atyjának húsmérője ivóit azon a helyen, ahol most a Petőfi nevéről elnevezett járási | könyvtár működik Kiskunfélegyházán. A történelmi nevezetes- 'ségű helyen szorgos könyvtárlátogatók böngésznek a tudomány és i irodalom kincsei között. Képünk: Nagy Jóska, Borbás Erzsiké és kis barátnője valami »szép, élvezetes olvasnivalót keresgélned

Next

/
Oldalképek
Tartalom