Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-04 / 181. szám

Időszerű növényvédelmi tennivalók Védekezzünk a pajzstetű ellen A pajzstetű második rajzása megkezdődött, ezért a szakembe­rek különösen felhívják a ter­melők figyelmét a fokozottabb védekezésre. Jó közepes almater­mésre számíthatunk, amelyből jelentős mennyiség megy ex­portra. A termelőknek érdekük tehát, hogy elvégezzék a pajzs­tetű elleni permetezést. A védekezést többféle szerrel lehet elvégezni. Hatásos a nyári hígítású mészkénlé, a DDT tar­talmú olajemuziók (a Holló 10), a másfél—két ezrelékes káli­szappanos, nyers nikotinoldatos permetlé. Nem múlt el a burgonyabogárveszély A burgonyabogár második nemzedéke is megjelent. Ezért továbbra is fáradhatatlanul kell kutatni e veszedelmes kártevőt és ha felfedezik, azonnal meg kell kezdeni a védekezést. Megkezdődött a szerződéskötés az őszi vetésű növények termesztésére A Magtermeltető és Vetőmag­ellátó Vállalat megkezdte me- gyeszerte a szerződéskötést az őszi vetésű növények termesz­tésére. A szerződésesen termesztett magvakért új, a tavalyihoz mér­ten felemelt árakat fizetnek. A káposztarepcéért 340, a pannon­bükkönyért 370, a szöszösbük- könyért 420, az őszi borsóért 300, a kurta (angol) perjéért 1150 forintot kapnak a terme­lők. A termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok egyöntetű, jó­minőségű, nagy tételekért 5—8 százalékos felárat kapnak. Pél­dául 100 mázsa pannonbükkö­nyért, vagy szöszösbükkönyért mázsánként 30 forintos felárat. A. szerződött termelők vető­magot, műtrágyát, növényvédel­mi szereket és művelési előleget — a tavalyihoz hasonlóan — kamatmentes hitelre kapnak. A különböző kedvezményeket és a magas árakat látva, a ter­melőszövetkezetek és egyéni pa­rasztok egymás után kötik a szerződést. Szöszösbükkönyből MŰVELŐDÉST, szórakozást nyújt a MEGYEI KÖNYVTÁR. Olvasói rendelkezésére áll minden hétköznap. Mindenkit szeretettel vár a Megyei Könyvtár. 1058 például 985 hold termesztésére kötöttek megállapodást a ter­melőszövetkezetek és az egyéni parasztok. Pannonbükkönyből például eddig 366 hold termelő­szövetkezeti és 124 hold egyéni kötés van. Az őszi káposztarep­céből 75 holdra szerződtek a tsz-ek és 16 holdra az egyéniek. Napi 80—100 forint kereset Ä -Herbária« Országos Gyógy­növényforgalmi Szövetkezeti Központ megbízásából a föld­művesszövetkezetek vásárolják igen nagy mennyiségben az igen fontos gyógyszer-alapanyagot tartalmazó maszlag növény le­velét nyers állapotban. A földművesszövetkezetek na­gyobb termés esetén brigádokat szervezve végzik a gyűjtést. Ér­demes foglalkozni a maszlagle­vél gyűjtésével, mert napi 80— 100 forintot lehet keresni szor­galmas munkával. A földmű­vesszövetkezetek a rövid szárral begyűjtött maszlaglevél nyers kilójáért 90 fillért fizetnek. A maszlag legelőkön, trágyás helyeken tömegesen terem. A növény levele a gyógyászatban légzési nehézségek megszünteté­sére készült gyógyszerkészítmé­nyek alkatrésze. Maszlaglevélből készülnek az asztmaszivarok, az asztmacigaretták és az asztma elleni füstölő keverékek. Barack, melyet befőttnek szántak, s pálinka lett belőle Gyakorlati tapasztalatok hív­ják fél a figyelmet, mely szerint egyes üzemeinkben szokássá lesz az, ha valamiből több van a szo­kott mennyiségnél, pazarolnak. Ezt példázza az alábbi kis tör­ténet. Az elmúlt hét szombatján 18 vagon barack érkezett az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárba. Az üzem műszaki vezetői szerint szükség lett volna a vasárnapi munkára. (Ezt egyébként minisz­teri rendelet is biztosítja.) Kér­ték is, hogy a 18 vagon barac« kot megmentsék. A vasárnapi munkát ennek ellenére nem en­gedélyezték. Hétfőn a 18 vagon barackból 5 vagonnal át kellett adni a helyi szeszfőzdének. Ér­dekes, hogy ezt megelőző vasár­nap ugyan dolgoztak, csakhogy nem konzervet készítettek, ha­nem ablakot tisztítottak nyers­anyag hiányában a konzerv- konyha dolgozói. Hol van itt az ésszerűség, e a takarékos gazdálkodás? Vasárnapi sportműsor KECSKEMÉTEN a Kecskeméti Dó- zsa az NB i-es Dorogi AC-cal mér­kőzik a Széktói sporttelepen délután fél 6 órai kezdettel. Előtte előmér­KISKUNFELEGYHAZÁN Csongrád inegye ifjúsági válogatottja mérkőzik Budapest III. csapatával délután fél 6 órai kezdettel. A mérkőzés a he­lyezések szempontjából jelentős. BAJÁN délután fél 6 órai kezdet­tel az Építők látják vendégül a Kis­kunfélegyházi (volt Kecskeméti) Hon­véd megyei bajnokcsapatát. A megye több helyén is megkezdik az előkészületeket az 1957—58-as baj­noki évre. Kecskeméten érdekes sakkversenyt rendez vasárnap délelőtt 9 órai kez­dettel a Kecskeméti Vörös Meteor szakszervezeti székház földszinti nagytermében. Barátságos mérkőzés keretében Kecskemét város válogat tottja méri össze erejét a szovjet helyőrség válogatott csapatával, amelyben több jóképességű sakko­zó is szerepel. A kosárlabdasportot kedvelőknek is két jó mérkőzésben lesz részük Délután fél 3 órakor a Piarista Gim­názium udvarán a Békési MÁV NB I-es női csapata mérkőzik a Kecs­keméti MÁV női csapatával a Vas­utas Kupáért. A Kecskeméti Dózsa— FTC kosárlabdamérkőzés elmarad; mert a fővárosi csapat táviratban lemondta a vendégszereplését. * szereplése. — Az végső állása: ifjúsági bajnokság 1. Vaskút 12 9 2 1 41:13 28 2. Madaras 12 8 2 2 26:16 38 3. Sükösd 12 8 1 3 32:17 17 4. Katymár 12 7 1 4 36:15 25 5. Dávod 12 3 1 8 23:24 7 6. Hercegszántó 12 2 2 8 17:55 <i 7. Csávoly 12 1 1 10 12:47 3 Az ifjúság eddigi legnagyobb színpompájában. Képünkön méretű fesztiválja szinte tobzódik a különböző népviseletek kazah lányok láthatók népviseletükben és csinos kis napernyő­jükkel járják a fesztivál városát. Illllllllllllllllllllllllllllllllll Vaskút nyerte a bajaijárás ifjúsági bajnokságát A bajai járás ifjúsági bajnokságát befejezték és az első helyet megér-» dem elten nyerte Vaskút csapa táj Meglepő volt a sükösdi fiatalok jó Barátságos labdarúgó-mérkőzések Hajósi Hunyadi—Kalocsa) Honvéd 4:3 (3:0). A déli H. osztályú csoport 4. helyezettje csak nehéz küzdelem után győzött a középcsoport 3. he­lyezettje eUen. A technikásabb hajó­siakkal szemben a lelkes kalocsaiak kis szerencsével döntetlent is kihar­colhattak volna. Jánoshalmi Kertim$£—Madaras 7:Z (3:0). Az újjászervezett jánoshalmi csapat szép játékkal ebben az arány­ban is megérdemelten győzte le a most I. osztályba került madaras! csapatot. Kecskeméti Dózsa II—Lakatosipa) 4:1 (1:1). A nagyobb technikájú Dó' zsa a második félidőben biztosa» győzött. Góllövők: Antal 3 és Szé kely, illetve Pulai II. SIR JOHN HUNT: Folytattuk az utat, még mindig kemény felületen, amelyen mászóva­saink alig hagytak karcolást. Nemsokára azonban lágyabb foltokra jutot­tunk, és ezek egyre sűrűbben következtek, amint a barázda falát formáló sziklák viszonylagos védelmébe másztunk fel. Örömmel töltött el, hogy már fenn vagyunk annak a sziklás kupacnak a tetején, amely a Déli Nye­reg keleti széléhez közel emelkedik. Az árok meredekebbé vált. Fele ma­gasságban talán 45 fokos volt az emelkedés, de a tetejéhez közelítve, a hajlás szöge 50 fokra élesedett, s ez elengedhetetlenül szükségessé tette társainknak, hogy lépcsőket vágjanak, vagy ahol a hó elég lágy volt, mélyedéseket rúgjanak belé, mert ebben a magasságban a lépcső mégis valamivel kényelmesebb haladást biztosít. Tom és Charles szorgalmasan végezték ezt az unalmas munkát; — ez ugyan meglassította előrejutásukat, de azért mégis jóval elibénk kerül­tek; talán úgy harmincöt méterrel jártak előttünk, félúton fel a barázda árkában. A mi haladásunk egyre lassúbb, egyre kimerítőbb lett. Minden lépés kemény küszködést jelentett és megfeszített akaratot követelt. Né­hány ilyen, gyászmenet ütemében tett lépés után meg kellett állnunk, hogy elegendő erőt gyűjtsünk az út folytatásához. Valami okból, amelyre csak később derült fény, máris lihegni kezdtem és levegőért kapkodtam. Ebben a nehéz helyzetben újféle, a szokásostól eltérő mászóeljárást alkal­maztam: — egy percig pihentem, azután a tőlem telhető legnagyobb se­bességgel előre igyekeztem — bár ez is nevetségesen lassú volt — vagy nyolc-kilenc lépést téve, s közben nem törődtem azzal, hogy a mozdula­tokat egy behangol jam lélegzetvételemmel. Ezután rátámaszkodtam a csá­kányomra, míg annyira össze nem szedtem magam, hogy ismét nekivág­hattam az útnak. Gyötrelmes művelet volt, s az igazat megvallva, nem ajánlanám az Everest jövendő megmászóinak. A kétségbeesés ösztökélt arra, hogy a hegymászás szabályainak fittyet hányva, megpróbálkozzam vele. Az árok teteje táján Tom és Charles haránt átvágtak rajta, s egy 123 sziklából és hóból álló meredélyre jutottak; nem mászhattak tovább egye­nesen fölfelé, mert a barázda teteje képtelenül meredek volt. Követtük nyomdokaikat és leültem az első sziklapárkányra, hogy felszedjem Da Namgjal kötelét, amint kapaszkodva közeledett hozzám. Egyetlen szót sem szólt, de keservesen fáradtnak látszott. A gerinc már közel volt. Tovább vánszorogtunk, fel a meredek, de könnyű terepen, míg el nem értük a tarajt. Egyszerre csak ott álltunk a kis sátor — helyesebben a kis sátor rongyos maradványa j— előtt, ame­lyet Lambert és Tenzing csaknem pontosan egy évvel azelőtt hagytak itt: Mint a Déli Nyergen visszahagyott sátrak, ez is csupán vázból állott, és narancssárga vászon cafatai csapongtak rajta a szélben. Elterültünk a sátor fölötti kis lapályon. Tüdőm mintha szét akart volna pattanni; — nyögtem és küszködve kapkodtam levegő után. Szörnyű élmény volt, és önuralmam teljesen cserbenhagyott. De csak amíg ez az állapot tartott. Mert, mint ahogy lejjebb, a barázdában történt, hirtelen visszanyertem normális öntudatomat és vele együtt felébredt bennem a vágy, hogy foly­tassam az utat. Körülnéztem, mégpedig először a messzeségbe, hiszen a világ tetején voltunk. A Kangcsendzönga és a Makalu felnőtenger fölé emelkedtek, amely gyorsan húzódott fölfelé és körénk zárult. A szél már erős volt, de elég védelmet találtunk ellene, mert mint rendesen, most is észak­nyugat felől fújt. Ekkor letekintettem a Déli Nyeregre. A látvány meg­elégedéssel töltött el; a sátrak apróknak látszottak, hiszen jó 430 méter­rel kapaszkodtunk fölébük; ha mindjárt csaknem három órába került is a feljutás ebbe a magasságba. A Nyereg horpadásán át egyenesen lete­kinthettünk a Lhoce falán a 7. tábor sátrainak a tetejére; 7320 méteres magasságának ellenére is úgy tetszett, mintha végtelen messzeségben lenne odalenn, és csodálkozva néztem, hogyan tudtuk megmászni azo­kat a látszólag függőleges falakat a tábor alatt és fölött. Végül felnéztem a gerincre, melyet most félig köd takart. Charles és Tom kapaszkodtak fölfelé az egyre meredekebb terepen a havas vállvonal felé. Láthatólag igen gyorsan haladtak és legalább 90—100 méterrel voltak most fölöt­tünk; nem értettem, hogyan bírtak egyfolytában akkora utat megtenni minden pihenés nélkül. Idáig Da Namgjal, gondolom, kevesebb erőfeszítés árán kapaszkodott fölfelé, mint én. De most mintha erejének végéhez ért volna. Szóltam neki, hogy menjünk tovább, de csak érzéketlenül üldögélt. Da Namgjal nem szokta feladni a harcot, de most szemmellátható volt, hogy nem so­káig tudjuk folytatni az utat. Leraktam egy oxigéntartályt, amelyet ké­sőbb le akartam vinni, hogy a második csúcstámadásra tartalékoljam. 124 (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom