Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-22 / 195. szám

ÄZ ALKOTMÁNY ÜNNEPE MEGYÉNKBEN Dögéi Imre elvtárs ünnepi beszéde A hercegszántói nagygyűlésen Molnár Frigyes elvtárs mondott beszédet A KISZ-szervezet Mező Imre elvtárs \ nevét vette fel (Folytatás az 1. oldalról) nyitják. Az ellenforradalom idején Kecskeméten is eltávolí­tották a megyei és a városi ta­nács vezetőit, és egy úgyneve­zett forradalmi bizottság vette át a vezetést. Elevenítsünk fel egy-két rész­letet Kecskemét ellenforrada­lom alatti helyzetéről. A Kecs­keméti Alföldi Konzervgyár gyarőrségének parancsnoka pél­dául Jámbor János, volt hor­thysta ezredes, kecskeméti la­kos —, mint parancsnok — megtiltotta a munkásoknak, hogy a gyárba bemenjenek és a munkát felvegyék. Aktívan részt vett a sztrájk szervezésé­ben. Homoki László, volt hor­thysta tiszt, az Alföldi Kon­zervgyár munkástanácsának el­nökhelyettese volt. Egyik beszé­dében, melyet magnetofonra is felvettek, felhívta volt rabtár­sait, hogy a »szabadságot« fegy­verrel védelmezzék meg. Bog­nár Ferenc, büntetett előéletű kecskeméti lakos, az ellenforra­dalom idején Kecskemét város forradalmi tanácsának a tagja volt. A forradalmi bizottság őt bízta meg a rendőrség ellenőr­zésével, a nemzetőrség felállítá­sával és irányításával. Ez a Bog­nár szorosan együtt dolgozott Nagy Lajos, többszörösen bün­tetett előéletű, volt SS katoná­val, aki a városi forradalmi bi­zottság elnökhelyettese volt. Bognár Ferenc Nagy Lajossal együtt a megyei pártbizottság gazdasági felelősétől több mint 200 000 forintot is elrabolt. Az ellenforradalom külföldi előkészítői és szekértolói most könnyeket hullatnak, arról ir­káinak, arról szónokolnak, hogy a kormány túl szigorúan jár el bizonyos személyekkel szemben. Itt az országban is akadnak — bár nem sokan —, akik így vé­lekednek. A magyar nép döntő többségének azonban más a vé­leménye. A magyar nép döntő többsége azt várja, azt követeli a kormánytól, hogy a törvény teljes szigorával büntesse meg azokat, akik az ellenforradalom idején raboltak, fosztogattak, akik elárulták a hazát, a népet, akik népi demokratikus rend­szerűnic megdöntésére, a kapi­talizmus ylsszaállítására töreked­tek. A part és a kormány el van szánva arra, hogy teljesíti a dolgozó magyar nép ezen köve­telését. Azoknak pedig, akik úgy ítélik meg, hogy túl szigorúan járunk el az ellenforradalmi cselekményekben részvevőkkel szemben, azt mondjuk: nem mi kezdtük. Nem lehetünk kíméle­tesek azokkal szemben, akik annyi kárt, annyi szenvedést okozlak népünknek. Ezután a Szovjetunió és a testvéri népi demokráciák által nyújtott gazdasági és erkölcsi támogatás hatalmas jelentőségé­ről beszélt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak azokat a nagy jelentőségű határozatait ismertette, amelyek gazdasági életünk helyreállítására és az el­követett hibák kijavítására szol­gálnak. Ezeknek az intézkedé­seknek a nyomán máris nagy- jelentőségű eredmények tapasz­talhatók gazdasági élelünkben falun és városon egyaránt. Ezután a mezőgazdaság fej­lesztése terén előttünk álló fel­adatokról szólt. Hangsúlyozta, hogy Bács megyében különösen nagy súlyt kell helyezni a szőlő- termelés fejlesztésére. A me­gyében a szőlőtermelésre a ter­mészeti adottságok igen kedve­zőek. Ugyanakkor jelenleg az a helyzet, hogy a szőlők jelentős része igen elhanyagolt állapot­ban van és ebből komoly kár származik úgy az egyes embe­rekre, mint az egész országra. A mezőgazdaság beruházásai­ról szólva megállapította, hogy ezeket feltétlenül emelnünk kell. Többet kell áldoznunk a talaj- munkára, a műtrágyára. a vető­magvakra és a növényápolásra. Magasabb színvonalra kell emel­nünk a mezőgazdaság technikai felkészültségét illetve fokozot­tabban igénybe kell vennünk a gépeket. Biztosítanunk kell a tudomány vívmányainak alkal­mazását, ami szinte elengedhe­tetlen a korszerű gazdálkodás­nál, A gazdálkodásnál kifejezés­re kell jutnia a szakszerűségnek, a szakértelemnek, ami nélkül bármilyen befektetés ellenére sem lehet elérni a szükséges eredményt. Ezután a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­nek szükségességéről beszélt. Az a kettősség, amely ma fenn­áll, nevezetesen, hogy az ipar­ban a termelés szocialista ala­pon folyik, ugyanakkor a me­zőgazdaságban még ma is a szét­aprózott egyéni gazdaságok van­nak túlsúlyban, sokáig nem tart­ható fenn. A szocialista átszer­vezést a mezőgazdaságban azon­ban nem iehet máról holnapra, kapkodva megvalósítani, hanem nyugodtan, megfontoltan, nem a dolgozó parasztság akarata el­lenére, hanem a vele való meg­egyezés alapján, vele együtt kell megvalósítani. Végezetül Dögéi elvtárs a Ha­zafias Népfrontról és az értelmi­ség helyzetéről adott rövid tá­jékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a magyar értelmiség cselekvő ré­szese volt 12 év alatt elért ha­talmas eredményeinknek, de ré­szese volt hibáinknak is. Pár­tunk az értelmiség döntő több­ségét becsületes, a szocializmus építéséhez hű embereknek tart­ja — mondotta Dögéi elvtárs — és megad minden lehetőséget ah­hoz, hogy az esetleges hibáikat kijavítsák és tudásuknak és te­hetségüknek megfelelő helyüket elfoglalják társadalmunkban. A Hazafias Népfrontról szólva megállapította, hogy a népfront­mozgalom lehetőségei ma na­gyobbak, mint e lehetőségek ki­használásának mértéke. A ha­zánkban sajátos egypárirend- szer nem zárja ki, sőt az adott körülmények között még foko­zottabban megköveteli, hogy a Hazafias Népfrontban, a párt irá­nyítása alatt tömöritsük mind­azokat a pdrtonkívülieket és ko­rábban más pártokban tevékeny­kedő, a népi hatalomhoz hu sze­mélyeket, a nemzet összes hala­dó erőit, amelyek készek a köz­életi, tudományos és kulturális szakmai tevékenységükkel az or­szág szocialista építésében részt vállalni. — A forradalmi munkás-pa- laszt kormány megalakulása óta — mondotta befejezésül Dögéi elvtárs — az ellenforradalom ál­tal okozott komoly gazdasági és politikai nehézségek ellenére sok olyan intézkedést tett, afnely a lakosság döntő többségének életkörülményeit megjavította. A termelésben is jelentős eredmé­nyeket értünk el- A fejlődés irá­nya tehát helyes és biztató. Az előttünk álló feladatok megoldá­sának azonban döntő előfeltétele, hogy a fontos vezető helyeken a szocializmus ügyéhez hű. a fel­adatok ellátására alkalmas em­berek legyenek. Ezért a jövőben fontos beosztásban vezetők csak olyan emberek lehetnek, akik őszinte hívei a szocializmusnak, akik egyetértenek a párt és a kormány politikájával, akik akarnak és tudnak harcolni a néppel együtt a párt és a kor­mány politikájának megvalósítá­sáért. Az ünnepi beszéd után a bor- bási Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet tagsága nevében egy idei lisztből sütött kenyeret nyúj­tottak át Dögéi elv társnak. Kulturális műsor a megyeszékhelyen Augusztus 20-a méltó megün­neplését színpompás kulturális műsorszámok tarkították. Dél­előtt nyitotta meg kapuit a »■Nagy magyar festőművészek alkotásai« című képzőművészeti kiállítás. A szakértők véleménye szerint a felszabadulás óta ilyen jelentős íestményanyagban nem gyönyörködött Kecskemét kö­zönsége. Az esti órákig kb. 2000 látogatója volt. Délután a szabadtéri színpa­don a megye népi együttesei, kórusai és tánccsoportjai szóra­koztatták a közönséget. A mü- sorszámok közül kiemelkedett a homokmégyi úttörő népi együt­tes „Arátásvégző’* című táncjá­téka. Népi együtteseink életében új színt jelent a homokmégyiek feldolgozása, mert a mesejáték elüt az eddigi sablonoktól és pergő, élvezetes formában ele­veníti meg a parasztok aratási munkáját, szokásait. Kiváló teljesítményt nyújtott a szovjet helyőrség ének-, zene- és táncegyüttese. A közönség há­lás tapssal jutalmazta odaadó, lelkes szereplésüket. Ezenkívül nagy tetszést arat­tak Kis Éva és Kékesi Gizella, a budapesti Zeneművészeti Fő­iskola ötödéves hallgatóinak zongoraszámai, a Jánoshalmi Földművesszövetkezet tánc- és vegyeskara, a kecskeméti Ko- dály-kórus, az őregesertői tánc­együttes és Pap Ildikó tangóhar- monika számai. A délutáni program nagyszerű sikerében komoly rész illeti a megyei tanács oktatási osztályá­nak népművelési csoportját, amelynek dolgozói lelkes buzga­lommal szervezték meg a mű­sort. Üzemeinkben ugyancsak szín­vonalas kultúrműsorok tették emlékezetesebbé a munkás-pa­raszt találkozókat. Az Alföldi Konzervgyárban az üzem újon­nan alakult tánczenekara mutat­kozott be nagy sikerrel. Dallos Ferenc elvtárs beszélt Kalocsán Kalocsán többszáz dolgozó gyűlt egybe az alkotmánynapi ünnepségre, melynek szónoka Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnöke volt. Beszédében méltatta az alkotmány jelentő­ségét, párhuzamot vont a kapi­talista és a szocialista társadal­mi rendszer között, méltatta né­pünknek az elmúlt tizenkét év alatt elért eredményeit, majd az ellenforradalomról és annak le­veréséről beszélt. Ezután dolgo­zó parasztságunk helytállásáért -mondott köszönetét, akik önzet­lenül dolgoztak és időben elvé­gezték a szükséges mezőgazda- sági munkákat és biztosították népünk jövő évi kenyerét. A továbbiakban ismertette, hogy október 20-án pót-tanács- váiasztásokat tartanak, hogy ez­zel is biztosítsák a teljes demok­ráciát. A beszéd elhangzása után megnyitották a Kalocsai Földmű­vesszövetkezet árubemutatóját s a földművesszövetkezet székha­zában alapított könyvtárat. Este vidám bálon szórakoztak Kalo­csa dolgozói. Kultiírotíhont kapott a kiskunmujsui tanyavilág Augusztus 20 ünnepségsorozata Kiskunma jsán már vasárnap megkezdődött. A község nagy­kiterjedésű tanyavilágának kul- túrházát ezen a napon avatták fel. Az új kultúrházat, amelyet mintegy 200 000 forint költséggel építettek fel, 200 személy befo­gadására alkalmas és mindén szükséges eszközzel felszerelték, hogy a tanyavilág lakosságának szórakozási és művelődési igé­nyeit kielégíthessék. Az avató­ünnepélyt egész napon át tartó vidám mulatság követte, melyen a környező falvak lakói is szép számmal képviseltették magu­kat* Hercegszántón mintegy 700-an veitek részt magyar és délszláv dolgozók egyaránt azon az ünne­pi nagygyűlésen, amelynek elő­adója Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság első titkára volt. Molnár elvtárs beszédében emlékeztetett az el­lenforradalom helyi megnyilvá­nulásaira és Túri 60 holdas ku- lák volt főjegyző népellenes mes­terkedéseire. A kulúkok, akik vissza akarták hoard a régi kép­viselőtestületet, fennen hirdet­ték: «-elég volt a béresekből, jöj­jenek az urak!« A mi orszá­gunkban — folytatta — minden hatalom a dolgozó népé és ez az, amit a régi rend hívei legjobban fájlalnak. Túri és a hasonszőrű­ek is ugyanezt fájlalták októ­berben. Beszéde további részében fog­lalkozott pártunk nemzetiségi politikájával, annak gyakorlati megvalósulásával és azokkal a veszélyekkel, amelyeket az él­A városban már 19-én este megkezdődtek az ünnepségek. A Baja lelett elvonuló zápor ugyan elmosta a kiszesek tábortüzét és a kerti ünnepséget, azonban a budapesti Nemzeti Színház ven­dégjátékát, a tiszti klubban meg­rendezett boxmérkőzéseket bojí százan nézték végig; a vállala­toknál, intézeteknél és hivata­lokban megtartott klubesteken pedig ezrek és ezrek köszöntöt­ték alkotmányunk ünnepét. 20-án reggel zenés ébresztő keltette a város lakosságát. A szovjet elvtársak zenekara be­járta az egész várost. Az ünnep­ség után a városi Hazafias Nép­front-bizottság fogadást adott. Ezen ott voltak a párt, a tanács vezetői, a vállalatok kiváló dol­gozói és a város számottevő ér­telmisége. Délelőtt evezősverseny zajlott le a Kamarás-Dunán. Ezzel egy- időben a városi művelődési ház­ban a gyermekeket látták ven­dégül és mesékkel szórakoztat­ták. őket. A KPVDSZ és a BTC délelőtt sakk-villámtofnát rendezett, dél­után pedig tekeverseny és te­niszverseny zajlott le a Petőfi szigeten. Itt került sor a sport- bizottság és a méntelep rende­zésében a sportbemutatóra iS, amely igen látványos volt. A borkedvelők is jól érezték ma­gukat, mert a lacikonyhák mel­lett a borsátrakban a legkülön­félébb nedűkben válogathattak. Az esti órákban lampionos csó­nakfelvonulásban gyönyörköd­hetlek a Petőfi szigeten szóra­kozó bajai dolgozók. Az alkotmányünnep alkalmá­ból több munkás-paraszt talál­kozó zajlott le. Még 18-án a Ba­jai Posztógyár munkásai és a Micsurin Tsz tagjai jöttek össze, 20-án a Ruhaüzem és a Vörös Fény Tsz. A Bajai Fémipari VáL lalat és a Kossuth Tsz, valamint a Ruhaüzem és az egyénileg dol­gozó parasztok között került sor munkás-paraszt találkozókra. A járás területén minden köz­ségben megünnepelték alkotmá­nyunk születésének 8. évforduló­ját, Bátmonostoron, Nagybaracs- kán, Nemesnádudvaron és Sü­lenforradalmi események okuys berben magukban hordoztak Részletesen beszélt az elmúlt hó* napok politikai és gazdasági kön* szolidációjáról és azokról a lén* nivalókról, amelyek különösen mezőgazdasági vonatkozás ban előttünk állnak. A nagygyűlésen egy délszlút és egy magyar dolgozó paraszt is felszólalt. A Bajai Posztógyár munkásküldöttsége találkozott a hercegszántói parasztokkal, akik á munkás-paraszt szövetség je­gyében átnyüj tolták az új ke-« nyerek A KISZ-szervefcet zászlót ka­pott a Földinűvesszövetkezettöl és ez alkalommal Mező Imre, októberben mártírhalált halt hős nevét vette fel. A zászlóátadási és névfelvételi ünnepségen Bá­lán Miklós elvtárs, a községi pártbizottság .titkára mondott beszédet. A délután folyamán kultúrműsort az. úttörők, és a KlSZ-fiataloJí szolgáltatták, kösdön az ünnepi nagygyűlések mellett kultúr- és sportünnepsé­geket is rendezték. A nemzeti­ségek által lakott községekben Garán, Hercegszáiltón a rjfüszlá- vokkal, Vaskúton és Nemeshád- udvaron a németajkú lakosság­gal együtt ünnepeltek a magyar dolgozók. Szovjet hősi emlék- művet avattak Bátyán az alkotmány ünnepén Zászlódíszbe öltözött augusztus 20-ra Bátya község. Délelőtt 700 dolgozó gyűlt össze, hogy meg­hallgassa Kaprivanácz Ferenc elvtárs, a község tanácselnöké­nek ünnepi beszédét. De nemcsali az új kenyeret, az alkotmányt ünnepelték, hanem ezen a napon avatták fel a köz­ség központjában leVő új szovjet emlékművet. Azj új emlékmű talán a legszebb a megyében. Hegedűs János elvtárs, az MSZMP járási pártbizottságá­nak tagja megemlékezett a Szov­jetunió hadseregének felszaba­dító harcáról és az elesett hősök emlékéről, akik a mi szabadsá­gunkért haltak meg. Köszönetét mondott a község lakosságának, akik társadalmilag, saját fillé­reikből építették fel. az ellenfor­radalom alatt háromszor is le­döntött emlékművet. Az ünnepség ^befejezése után közös ebéden vettek részt a köz­ség vezetői és dolgozó parasztok* Délután sportműsor keretében a soVáhyak és kövérek mérték ösz- sze erejüket. Estle a bálban szó­rakozott Bátya község öregje, fiatalja. IrJj filmszínházat avattak Tiszakécskén Ebben a szép Tisza menti fa­luban már 19-én megkezdődtek az alkotmány ünnepségei. Ekkor avatták fel a község új film­színházát, a 24Ö személy befo­gadó képességű »Tisza« mozit. Az avató ünnepségén Balaton­füredi József elvtárs, a községi (Folytatás az 5. oldalon) FIGYELEM! »LILIPUT« 9 kalapácsos darálók kaphatók a Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat vas- es műszaki szaküzletében. Budapest, VI., Jókai u. 13. Telefon: 120—575, 120—825. Szállítást minden mennyiségben vidékre is vállalunk. 1982 Látványos ünnepségek, klubesték, kulturális és sportműsor szórakoztatta Baja dolgozó népét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom