Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-12 / 135. szám
Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának! sajtótájékoztatója 2. Mi a helyzet as önkénte* biztosítással ? 2. Beszámoló az Időszerű biztosításokról Mostanában Ismeretes, hogy a kötelező biztosítás március 31-ével megszűnt. Mintegy kétszázezer lakosnak volt megyénkben kötelező biztosítása s gyors szervezéssel lehetővé kellett tenni, hogy minél kevesebben maradjanak biztosítás nélkül. A felhívások, biztosítási megbízottak rézén jó eredmény született. Ebben nem kis része van annak, bogy a lakosság megbarátkozott a biztosítás gondolatával, látta, hogy az Állami Biztosító a lehető legrövidebb idő alatt fizet, mégpedig tetemes összegeket. A kártérítések kifizetését a lehetőségekhez mérten még tovább gyorsítják. Április 3-án Törleli Károly szanki lakos istállója, május 5-én Váczi Sándor kiskunhalasi lakos háza gyúladt ki. Mindketten már korábban megkötötték az önkéntes tűzbiztosítást. Törteli Károly 0050 forintot, Váczi Sándor 4500 forintot kapott kártérítés címén. Sokan nem kötöttek biztosítást s tűzkárt szenvedtek. Április első napjaiban Katymáron, Madarason, Tiszakécskén, Petőfiszállá- son keletkezett tűz. Viczinai Ferenc petőfiszállási lakos tűzkára meghaladja a ‘ 30 000 forintot, lakóházának és gazdaságának tűzbiztosítása mindössze évi 145 forintba került volna. Az újfajta önkéntes tűzbiztosítás kiterjed a vihar által okozott károkra is, ha annak összege a 200 forintot meghaladja. Ilyenfajta kár is volt már megyénkben. A március 26-i vihar folytán kilenc bajai biztosított fél kapott kártérítést. Megyénk az ország leginkább jégveszélyes területe. Az idén máris több községben volt egészen súlyos jégverés. Azok közül, akik már korábban megkötötték a biztosítást, 9 községből 3 termelőszövetkezet és 27 egyéni gazda jelentett jégkárt. A károk előszemléje máris megtörtént. A nemesnádudvari Kossuth Tsz 25 hold szőlejében 100 százalékos a kár, kiszántásos kára van 35 hold rozsban és 6 hold sárgadinnyében. A már elszámolt kárösszeg 62 304 forint. Nagybaracskáról 18 egyéni gazdálkodó jelentett kárt, a búzában a jégkáruk 20—50 százalékos. Egyre többen veszik igénybe a megyénkben nagyjelentőségű állatbiztosítást, — különösen a hízósertésekre és a törzskönyvezett szarvasmarhákra. Ebben az évben az Állami Biztosító a tsz-eknek 188 esetben fizetett ki állatbiztosítási kárt 419 500 forint összegben, az egyéni állattartóknak pedig 350 esetben 316 ezer forint értékben. Fokozódik az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt is. A tűzés betöréses-lopás biztosítási díja városokban általában 2 ezrelék, igen alacsony. Ha valaki 50 000 forintra biztosítja lakását, évenként 100 forint biztosítási díjat fizet. Aktuális a motorkerékpár-biztosítás is, amely 65 forintba kerül évente. A mező- gazdasági dolgozók balesetbiztosítást köthetnek, — a cséplőmunkára szerződött brigádok időszaki balesetbiztosításra jelentkezhetnek. Végül még egy számadat: a legutóbbi három év adatai szerint az Állami Biztosító országos szinten naponként 300 000 forint kártérítést fizet ki különböző biztosításokra. Nem csekély összeg ez. Minden forintja jó helyre jutott: a tűz-, betörés-, jégkár-, baleset-sújtóttá emberek hirtelen támadt anyagi gondját enyhítette. Nagy nyeremény a lottón Nagy János kiskunfélegyházi gépkocsivezető 127 55Ó forintot nyert a lottón. A szelvény száma 164,282. Nyereményéből házat kíván építeni. A nagy nyeremény híre fokozta a lottó-szelvények vásárlását. a magánkiskereskedők úgy megleptek bennünket, mint a hangyák — mondta minap az egyik parasztember, mikor az idei gyümölcs- és zöldségértékesítésről esett szó. Még hozzátette azt is: — ezek teherautószámra szállítják a primőr zöldségfélét, meg a gyümölcsöt. Valóban, megyeszerte lehet azt tapasztalni, hogy a magánkiskereskedők is beléptek a felvásárlásba. Ordason például az újburgonya miatt rohanták meg a termelőket. Mindez rendben is volna, helyes, ha érvényesülni hagyjuk a magánkiskereskedőket, hiszen az ő tevékenységük elősegíti az értékesítést, kiegészíti az állami kereskedelmet. Sajnos azonban egyesek túlságosan is »beléptek« a felvásárlásba. Az engedélyezett hatáskörön túl. nagyobb tételeket vásárolnak, teherautó- számra hordják az elsőrendű árut, sokszor nem azért, hogy saját standjukon értékesítsék, hanem kiskereskedő-társaiknak adják tovább, természetesen lefölözve a hasznot. Ez már nagykereskedelmi tevékenység, amihez nincs engedélyük. Meg kell azt is jegyezni, hogy az ilyen kiskereskedők nem állandó vevői a termelőnek, mert csak a primőr árut vásárolják, vagyis akkor vesznek, amikor még van ára a zöldségnek, vagy a gyümölcsnek. Később cserben hagyják a termelőt, más vizekre eveznek, újabb kurens áruk után kutatnak. Hozzá kell ehhez tenni azt is hogy a magánkiskereskedök- nek ez a tevékenysége jelentős, exportszállításra alkalmas árumennyiséget von el a népgazdaságtól. Előfordul például a szamócánál, hogy mázsaszámra vásárolták a príma, exportra alkalmas gyümölcsöt. Ez természetesen káros a népgazdaság számára, mert jelen tős exportkiesést okoz. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy nem a magánkiskereske- delem megszüntetését akarjuk, de az ilyen tevékenység ellen feltétlen intézkedéseket kell hozni. Helyes lenne, ha az illetékes szervek ellenőriznék, hogy az iparengedéllyel rendelkező kiskereskedők valóban kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak-e, nem lépik-e tűi az engedélyezett hatáskört. Fontos tennivaló lenne az is, hogy ahol jelentős zöldség- és gyümölcstermesztő körzetek vannak, amelyektől nagymennyiségű exporltétclt várhatunk, ott csak az állami kereskedelem számára engedélyeznék a felvásárlást. Ahogy a szükség kívánja, ilyen intézkedést más zöldség- és gyümölcsféleségekre is kell hozni. Újjáalakult az Agrártudományi Társulat Baján újjáalakult az Agrártudományi Társulat. Megválasztották tisztikarukat a város és járás legjobb szakembereiből. A iisztikar tagjai: Németh Imre, Ferke András, Kiss Ferenc, Szuhy György, Csányi József, Vuity József, Barát János, Petróczi József, Hudák Lajos, dr. Váradi Iván, Kolozs Imre, Györkös Miklós, Kelemen István, Magyar Lajos. A Társulat életre hívta a gyümölcs-, növénytermesztési, kisállattenyésztési, kertészeti és állat- tenyésztési szakosztályokat, amelyek a városban és a járás öt községében elkészítik a belterjes gazdálkodás és állattenyésztés távlati tervét. A tudományos kutató, figyelő és tanácsadó munkába bevonják a dolgozó parasztok legjobbjait is. Az elképzelések szerint Hercegszántó, Nagybaracska, Dávod, Bácsbokod és Felsőszentiván példájára a járás valamennyi községében életre- hívja majd a parasztság az Agrártudományi Társulat szakköreit. A társulat a maga munkaterületén végzendő tudományos ■evékenységgel bekapcsolódik a bajai Tóth Kálmán Társaság udományos csoportjának kollektívájába. Ezért elhatározták, hogy szakosztályi üléseiket, megbeszéléseiket ezután a József Attila Művelődésház értelmiségi klubjában tartják. Ith,M.elcvzwelki<zzti GON DÓK A könyvelésről és a pénzgazdálkodásról : — Minek a könyvelőt függet• leníteni, dolgozzon ő is velünk, : azt a néhány számot a szabad- : idejében is be tudja írni — ; ilyen hangok hallatszottak né- : hány hónappal ezelőtt egyes : termelőszövetkezetekben. Most i már kedvezőbb a hangulat, osz- ; lanak szét ezek a helytelen né- ; zetek, de még mindig számos | szövetkezetben másodrendű do- : lógnak tartják a könyvelést. A felsőszentiváni Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a hét- : nek csak egy-két napján dolgozik a könyvelő az irodában, más napokon együtt tevékeny- ; kedik a mezőn a tagokkal. — Olyan esettel is találkozott a megyei ellenőrzés, hogy a köny- | velőt elüldözték, mert a szösen akarta irányítani a pénzgazdálkodást. Ez fordult elő a szabadszállási Arany János Termelőszövetkezetben is. Mindezek a nézetek a termelőszövetkezetek nagyobb önállóságának helytelen értelmezésétől fakadnak. Az adósság a bankban — a pénz a termelőszövetkezetben A Bács megyei úttörők nyári terveiről Látogatás a Magyar Úttörő Szövetség megyei titkárságán és gondoskodjék arról, hogy a könyvelés naprakész állapotban legyen. A könyvelőnek segítenie kell a termelőszövétkezet pénzgazdálkodásának irányításában. A különféle mutatókon keresztül vizsgálja a szövetkezet gazdálkodását, segít a vezetésnek a feldolgozott gazdasági adatokkal. Rámutat arra, hogy hol van a hiba, hol volt kevesebb a bevétel, mint’ amennyit eredetileg terveztek, melyik üzemágban lehetne lakaréko sabban gazdálkodni. Rendelet a termelő- szövetkezet hitel- és pénzgazdálkodásáról A könyvelés lebecsülését bizonyítja, hogy a legutóbbi kétszer egyhetes könyvelői tanfolyamra 40 termelőszövetkezet nem küldte el a könyvelőt. Nagyon időszerű volt a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter együttes rendeleté a termelőszövetkezetek hitel- és pénzgazdálkodásának rendszeréről. Eszerint hitelt mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és halászati termelőszövetkezet részére csak akkor lehet nyújtani, ha pénzét a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjánál nyitott elszámolási számlán tartja. A termelőszövetkezet bevételeit az elszámolási számlára ke' irányítani. Véget kell tehát ve' ni a zsebből való gazdálkodó nak. A jó gazdálkodó szövetkezetekben megbecsülik a könyvelőt. Ez helyes is, mert egy nagyüzemet csak tervszerű pénzgazdálkodással lehet jövedelmezően irányítani, Ilyen felfogassal lehet találkozni. Egyes termelőszövetkezetek zsebből gazdálkodnak, a megengedettnél többet tartanak a házipénztárban, ugyanakkoi esedékes tartozásaikat nem fizetik. Kirívó példája ennek a kiskunfélegyházi Dózsa Termelő- szövetkezet, amelynek a gépállomás önálló gazdálkodásának megkezdése óta 36 000 forint értékű munkát végzett. A terme- ’ lőszövetkezet tartozását még a ) megyei tanács termelőszövetkezeti felügyelőjének felszólítására sem volt hajlandó kifizetni, 'pedig a kertészetből mintegy 66 )ezer forint jövedelemre tett vszert. Ebből csak 1500 forintot 'fizetett be az egyszámlára. Az )utóbbi hónapokban mintegy 400 \ezer forint fordult meg a szövetkezet házipénztárában. ^Nem íródeák a könyvelő \ Hasonló esetek máshol is elő- 'lördultak. Mindezekből látszik, )hogy a pénzügyi fegyelem ala- \posan meglazult egyes termelő- szövetkezetekben. Ebből fakad, /hogy lebecsülik a könyvelést. )Nem adják meg a könyvelőnek ía szükséges támogatást, sőt akadályozzák munkájában. Nem egy )helyen éppen a helytelen pénzgazdálkodás miatt ellentétek 'vannak a könyvelő és a vezetők között. \ Ezért van az, hogy terinelő- 'szövetkezeteinknek talán egy /harmad • részében van olyan könyvelő, aki ízig-vérig megfellel erre a posztra, aki felér egy jó vállalati könyvelővel. 1 A könyvelőt nem úgy keli te- Ikinteni, mint valami íródeákot, .akinek csak az a feladata, hogy bejegyezze a bevételt, kiadást FENEGY A kerekegyház! rendőrőrs egyik beosztottja, Rácz Pál őrmester, egy kerékpárlopás ügyében még februárban eljárást folytatott le Hinterwische István büntetett előéletű, 22 éves és Kenderesi József, 21 éves kerekegyházi lakosok ellen. A két legénv. mint megállapítást EREKEK nyert, nem tudta elviselni az ügyet és egy adandó alkalommal, éppen amikor Rácz Pál őrmester szabadnapos volt, bősz- aszúból meglesték, megtámadták 1 és összeverték. A fenegyerekei" j ellen most bűnvádi éljárás in 1 dúl. pajtások Eger vidékére mennek’ két hétre. Ez csak néhány ki-{ ragadott példa. / Természetesen a nyári tábo-i rozásra való felkészülése mellett'' a csapatokban más irányú mun-( ka is folyik. Sportolnak és szín-/ darabokat tanulnak. A bácsbo- kodiak a közelmúltban mutat-\ ták be a »Titkos őrs« című da-l rabot. / ITT FÉLBESZAKÍTJA gon-J dolatait, szeme az asztalon kék-', lő kis könyvecskére szegezódik,( majd így folytatja: / — Az előbb említetteken ki-, vül a csapatok legfontosabb\ munkaterülete az újoncpróba' anyagának elsajátítása és lété-/ tele. Ezt tartalmazza ez a köny-'\ vecske. j — Mik a legszembetűnőbb, változások az újjászervezett út-/ törőmozgalomban! ) — Két dolgot említhetek. Azt egyik a gyerekek játékosan tőr-C ténő nevelése, a másik a helyi) kezdeményezések valóraváltásaS BESZÉLGETÉSÜNK UTÄN) megajándékozott az úttörők^ próbakönyvével, s jniközben a/ szerkesztőségbe ballagtam, az) előszó befejező mondata zson-V gott agyamban: (, — Ennek az új életnek épí-f tője, ifjú harcosa kell, hogy légy/ Te is — úttörő! V Bieliczky Sándor u várakoztatások — mentegetőd- zik. A könyvecske kiterített fehér szárnyait Összehajtom, s leteszem az asztalra. Élmondom, hogy mi járatban vagyok, s máris kérdéssel ostromlom: — Hogyan fejlődik az úttörő- mozgalom megyénkben? Elmosolyodik és határozott magabiztossággal feleli: — Eddig a megyében 149 csapat szerveződött újjá, 10 500 taggal. Ez az eredmény országos viszonylatban is számottevő. Csak, sajnos, kevés azoknak a pedagógusoknak a száma, akik munkát vállalnak a csapatokban. Ezidáig 225 pedagógus foglalkozik az úttörőkkel. És ez a maroknyi gárda dicséretre méltó lendületet visz munkájába. — Hogyan készülnek a csapatok a nyári szünidőre? — Gazdag az úttörők programja. Ezelőtt úgy volt, hogy az ország összes iskoláiból kiválogattak egy-két gyereket, s azokat elvitték kéthetes úttörőtáborba a Mátrába, meg a Balaton mellé. Ma már ez a módszer is megváltozott. A csapatok önállóan döntenek terveiket illetően. Figyeljük csak meg! Az iskolaév befejezése után a bajaink a Mecsekben táboroznak. A mélykúti lány- és fiúcsapat a Balaton mellé megy sátortáborozásra. A tiszakécskei EGY KÉKFÖDELŰ könyvecske került kezembe az irodában, melynek címe: »Üttörő próbakönyv«. Az égszínkék borítólap közepén az úttörőzászló tündököl ezzel a jelszóval: Előre! Kíváncsi türelmetlenséggel lapozgatok ebben a mindent tudó zsebkönyvben s már az első oldal bevezetőjének néhány mondata arra ösztökél, hogy elolvassam az úttörők emberré nevelésének ezt az újtartalmú, üde szellemű kalauzát. "Nagy dologra határoztad el magad! Nagy útra Vállalkozol. Senki sem kényszerít, önként vállalod, mert országnak-világ- nak meg akarod mutatni, hogy a magyar úttörők nagy családidhoz akarsz tartozni. Ezért fogod büszkén hordani a vörös nyakkendőt« — hangzik az előszó. A gyermek szivéhez és leikéhez szól a jószándékú nevelés hangja, s játékos egyszerűséggel mozgatja meg a fiatalok sarjadó gondolatainak rugóit. Az emberré avatás fogalma így érik tettekké az úttörő csapatok munkájában. EGYSZERRE CSAK nyílik az ajtó, s betoppan az Üttörő Szövetség megyei titkára, Gyóni Lajos elvtárs. Bocsánatot kér, hogy megvárakoztatott, ■ de ... — Sokan keresnek fel telefonon és személyesen is az úttörőcsapatok gondjaival és bajaival * éhből adódnak ilyen kényszer
